Katholikus Hetilap, 1880 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1880-07-15 / 29. szám
Megjelenik minden Csütörtökön. — Előfizetési ár: egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, negyed évre 1 frt. — Hirdetések ára: 4 hasábos petit sor 8 kr. Az előfizetési pénzeket a Szent István Társulat igazgatóságához, a kéziratokat a lap szerkesztőségéhez (IV. Lövész utcza 13. sz.) kérjük küldeni. Budapest, 1880. 20. szám. Julius 15. Az iskolák elkereszténytelenítése Francziaországban. A mai franczia köztársaság egészen az 1789-ki nagy forradalmat látszik majmolni. Ha volna XVI. Lajosa, bizonyosan a guillotine alá küldené. 1789-ben a trón és oltár ellen folyt a harcz. Ma Francziaországnak nincsen trónja, tehát minden dühöngését az oltár ellen fordítja. A franczia köztársaság vezérférfiai meg látszanak feledkezni a történelem tanulságairól. Megfeledkeznek arról, hogy az 1789-ks forradalom dulongása trón és oltár ellen idézte elő az európai coalitiót, mely Francziaországot letiporta. Annyi érzéke ma is van minden rendezett kormánynak, hogy az államra is veszélyes dolog a vallást a népben megrendíteni vagy épen kiölni. A franczia köztársaság őrült harczát az egyház és annak intézményei ellen csak oly állam nézi az elégültség érzetével, melynek oka van egy megerősödött Francziaországtól tartani, mert hiszen egy vallási ügyek miatt megoszlott, és talán még vallásháborúba is bonyolódó Francziaország megindított dulakodásaival többet árt önmagának, mint árthatnának neki ellenséges seregek. Ha a béke a mai franczia köztársaságnak kedvez, s a mai egyházpolitikai áramlatot a józanabb pártok elnyomni nem lesznek képesek, rövid időn eljuthat odáig, hogy Isten helyett ismét színésznőt fogad el a legfőbb lénynek; csakhogy akkor is fog találkozni egy ujabbkori Robespierre, ki a színésznőt magas piedestáljáról ledönti s a lélek halhatatlanságát proclamálja. S fog találkozni, mint I. Napoleon, ki a maniacusokat megfékezi. De a mai franczia köztársaságnak a történelem tanulságai iránt nincsen érzéke. Másolják a múlt századi forradalmat. Természetesnek találjuk, hogy a vezérférfiak figyelmének egyik főtárgyát az ifjúság képezi. Akié az ifjúság, azé az ország. Ha sikerülne az ifjúságot egészen elkeresztényteleníteni, a komünárdoknak és közönséges gonosztevőknek a börtönökből és számkivetésből újabban visszabocsátott egész seregével megerősített köztársaság, legalább a gambetisták számítása szerint, századokig fönnállhatna, s ki tudja, nem ragadná-e magával a többi Európát ? Mert az a legújabb jezsuita- és congregatio-hecz, melyet Francziaországban színre hoztak, elsősorban odairányul, hogy a tanuló ifjúság az egyházi férfiak vezetése alól elvonassék, s kizárólagosan világi férfiakra bizassék, még pedig olyanokra, kik a keresztény nevelésnek ellenségei, annyira, hogy a jelen aerában számos oly világi tanítót hivatalától elmozdítottak azért, mivel buzgó katholikus hírében állott. A franczia köztársasági kormány csak következetes önmagához, s hű majmolója a múlt századi forradalomnak, midőn az elemi oktatásból is teljesen kizárja az egyház befolyását. Francziaországban újabban az elemi iskolák nagyobb része az iskolatestvérek és apáczák vezetése alatt állott. El volt ismerve, hogy ezen az iskolaügyért magukat föláldozó férfiak és nők sokkal nagyobb sikert tudnak fölmutatni, mint az államiskolák világi tanítói. Elismerték ezt a kormány hivatalos közegei is. Páris városa 1848 óta évenkint a legkitűnőbb tanulók közt jutalomdíjakat szokott kiosztatni. S bár a kiosztók épen nem állottak azon gyanúban, mintha a kath. iskoláknak az államiak rovására kedveznének, mégis az egyháziak vezetése alatt álló tanulók a jutalmak 79 százalékát nyerték, míg az állami iskolák összes tanulói részére a jutalmakból csak 21 százalék esett. Ez oda-