Katholikus Néplap, 1852. január-június (5. évfolyam, 1-27. szám)

1852-03-31 / 14. szám

Dicsőség magasságban az Istennek , s a földön békeség a jó akaratú embereknek. Luk. 2,14. 14. Budapesten, martius 31. 1852. Megjelenik e lap hetenkínt egyszer , S­z­e­r­d­á­n. E18- ' fizethetni rá P­e­s­t­e­n, a jó és olcsó könyvkiadó társu­lat ügynökénél — czukor­­utcza 6 szám, első emelet, s a szerkesztőségnél. Vidéken á cs. kir. postahivataloknál. Előfizetési díj Budapesten kihordással félévre 1 ft. pp. vidékre postán borítékban félévre 1 ft. 20 kr. p.p. A lap szerkesztését illető levelek egyszerűen ,,a Katholikus Néplap szerkesztőségéhez“ czímezendők. (Pesten a központi papnöveldében.) P . U S. A .Kath. Néplap R­t. cz. olvasói előtt nem leszen talán érdektelen azon szent atyák életét rövid voná­sokban rajzolni, kik a római pápák következési soro­zatában „Pius“ névvel ljegyezvék. I. Pius, ki Aquilejában született, Antoninus császár korában volt római pápa, 148-tól egész 157. évig. S hozá azon rendeletek némellyikét, mellyek mai napig megtartatnak azon esetben, ha a sz. mise alatt az áldozát vigyázatlanságából a sz. ostya földre hull. Miután még más bölcs intézkedéseket is tett volna, mint vértanú halt meg a véres keresztényüldözések idejében. Halálának évnapját az egyház július 11-kén ünnepli. II. Pius, 1405. született a sienai köztársaság­ban, a Picc­olominiak nemes házából volt, és pápává való megválasztatása előtt Aeneas Sylvius nevet viselt. Capranica bíbornok az ifjú embert mint titoknokát magával vitte a baseli zsinatra. Később a freisingi püspök titoknoka s a frankfurti birodalmi gyű­lésre kísérője jön. Ezután Sweizon és Németországon keresztül egy utazást tön Angliába. Baselbe vissza­térve, a zsinat titoknokává neveztetett, m­elly öt külön­féle követségekre alkalmazta, így jött Bécsbe is. Egy ideig az egyházi jog terén tévutakon járt, azonban ismét jobbra tért. Triesti, sienai püspök és bibornok jön. 1458-ban mint II. Pius pápának megválasztva, leginkább a kereszténységnek akkori legdühösebb ellen­sége elleni háborúval foglalkozott. Konstantinápoly már a törökök kezeibe esett, kik megszámlálhatóan hadi csapatokban gyilkolva és pusztítva vonultak a keresz­tény tartományok ellen. II. Pius tehát összegyűjtő bíbornokait. Lelkesült beszédet tart és keresztjáratra hí fel a törökök ellen. 1464 augustus havában szemé­lyesen elment Rómából Ankonába, melly a keresztény hadsereg gyülhelyévé valt kitűzve. Tekintete napke­let, Jerusalem felé volt irányozva és­­ meghalt. III. Pius, a Todeschiniak házából már II. Pius alatt bibornoknak volt kinevezve. Midőn 1503 pápának választatott, egy pap előtte egy pikkóczot gyújtott meg s igy szólt hozzá : ,,Szent atya! igy mú­lik el a világ dicsősége.“ III. Pius erre nem tartoztat­ható meg magát a könyektől. Érzé, hogy élete vége felé í­r. Olly örömesí tett volna némelly javításokat, egy közönséges zsinatot akart összehívni s terve volt, egy keresztény hadsereg élén személyesen a törökök ellen vonulni. Csak tiz nap folyt le koronáztatása után, midőn a halál­át elérte. IV. Pius, 1499 Milanóban született s családi neve : M­e­d­i­c i­s János Angelo volt. Az orvosi és jogtudomány tudora volt és a schmalkaldi háborúban szolgált. 1559 karácson utáni éjjel pápának választa­tott. Mint i­lyen azon volt, hogy a trienti zsinat befe­jezését létre hozza. 1563 december 4. a Trientben összesereglett püspökök által a 25. és utolsó ülés tarta­tott. IV. Pius meghalt 1565 évben. Unokája, Borromaei Károly általa emeltetett bibornoki méltóságra, s drága örökség gyanánt hagyatott hátra az egyháznak, melly Milánónak ezen érsekét mint szentet tiszteli. V. Pius, szent, kinek ünnepét az anyaszentegy­­ház május 5-kén tartja, a breviariumi olvasmányokban következőleg rajzoltatik: „Boscoban a Ghislieri csa­ládból származván, tizennégy éves korában sz. Do­monkos szerzetébe lépett. Béketürő, alázatos, szigorú életű , folytonosan imádkozó s szerzetszabályainak tel­jesítésében buzgó volt. A bölcselkedés- és hittudo­mányt tanitá. Egyházi beszédei sokszoros gyümölcsöt hoz­nak. Élete koczkáztatásával tartoztatta távol több városoktól a tévtanok ragályát. IV. Pál pápától püs­pökké s azután bibornokká nevezték­, ki őt fontos és nehéz küldetésekre használta. 1566 pápának megvá­lasztva, szigorú életmódján mitsem változtatott. Az 14

Next