Katholikus Néplap, 1857. július-december (10. évfolyam, 26-51. szám)

1857-10-14 / 41. szám

­h/v/vAjH 362 K­lAAr­ cselekedetektől „testüket is megóvják, nehogy azok miatt halálra kárhoztassanak. “ 7) mert a­mint a koronás próféta mondotta: „az Ur hegyére csak az mehet föl, a mennyei dicsőségbe csak az juthat be, kinek ártat­lanok kezei, teste az élet tisztátalansága által nincsen megfertőztetve, és szive is a tisztaságot szereti, és ab­ban örvend.“ 8) Szemei előtt tartotta, füleiben hangoztatta és szi­vében hordozta mind­ezeket élete minden­napjaiban az istenfélő öreg Tóbiás; és valamint szivét a tisztátalan gondolatok meg nem szeplősitették, sem testét a tisz­tátalan tettek meg nem fertőztették, úgy egyetlen fiá­nak is az élet tisztaságát kötötte szivére, igy szólván hozzája atyai kegyességgel: „Óvd magad fiam minden paráznaságtól,­ jól tudván, hogy az élet tisztátalansága által az Úr haragját vonja magára; ki halálos bünte­tést szabott azokra, kik fajtalan életet élnek,9) mint­hogy az ilyenek többnyire „megtérésekről nem gondol­kodnak,“ 10) és a testiség bűnét mind „halálig folytatni meg nem unják;“­u) a­minek az életben is megvannak szomorú következései; mert a feslett életű a mellett, hogy lelkét az örök kárhozat veszedelmére teszi ki, és az Isten országába be nem juthat, még testében, becsületében, vagyonában is igen sokat szenved; mert erejét és egészségét veszedelembe hozza, és undok nya­valyákat, sőt idő előtti halált okozván magának, vázzá és mások gúny tárgyává lészen, s földi javait is gono­szul elpazarolja.h) Azért inti szent Pál apostol a ke­resztényeket, hogy „sanyargassák testüket, és öljék meg magukban a gonosz kívánságokat, melyekből ered a paráznaság , tisztátalanság, fajtalanság, melyek mi­att pedig az Isten haragja jön a hitetlenség fiaira;“ l3) emlékezteti őket, hogy a test „nem a paráznaság űzésé­­re adatott, hanem hogy az Urnak szolgáljon, valamint az Úr is gondot visel a testre;“ u) és mint Krisztus tag­jaitól , és a Szentlélek templomaitól oly tisztaságot követel, hogy „a paráznaság nevezete is ismeretlen le­gyen elüttök,“15) hogy „testét mindenki szentségben és tisztaságban tudja birni, és még a tisztátalan kívánsá­gok által se becstelenitse meg azt, mint a pogányok, kik nem ismerik az Istent.“16) és igy szűkölködvén az is­teni kegyelem nélkül, „a testi fertelmes vétkektől ma­gokat megtartóztatni nem képesek, és a testiség undok fertőjében elmerülve hevernek. “ n) Ily sok veszedelmes és kárhozatos rosznak lévén szülője a tisztátalan élet, a testi bűn, a paráznaság; a mily bölcsen és szentül cselekedett az öreg Tóbiás, mi­dőn fiának azt kötötte szivére, hogy „óvja magát a pa­ráznaságtól“. — S vajha minden szülők követnék az öreg Tóbiás példáját, és gyakrabban magasztalván mag­zatjaik előtt az élet tisztaságának becsét, Isten előtti kedvességét, a tisztátalan életnek pedig kárhozatos voltát, és nemcsak az Isten szemeiben, de az emberek előtt is utálatosságát, attól őket visszarettenteni szent k­ötelességöknek tartanák! Vajha hathatós szavaikkal őket meggyőzni igyekeznének arról, hogy a test tiszta­sága nem a test leül szépítésében, nem a rendkívüli sziezomázásban, nem a drága öltönyökkeli ékesitésben, hanem inkább a tisztátalan s fertelmes tettektőli óva­­kodásban áll! Vajha minden lépteikre szorgalmasan figyelnének, s minden alkalomtól, melyben szívek, lel­­­kek, testök undok szenynyel bemocskoltathatnak, szü­lői hatalmukkal visszatartóztatnák, és az élet tisztasá­gában állandóan megtartanák őket! Ekkor bizonyítnák be, hogy még nem elégednek azzal, hogy magzatjaik­nak ideiglenes életet adtak, de örökös jólétekről is gon­doskodnak, melyet csak a tiszta szivüek nyerhetnek el a csalhatatlan Istenség mondásaként.18) Magzatok! hangoztassátok szüntelen füleitekben az öreg Tóbiás ezen atyai tanácsát: „Fiam, óvd ma­gad minden paráznaságtól;*4 és emlékezzetek meg min­dig arról, hogy az által nemcsak testetöket fertőztetitek meg, de lelketöket is megszeplősititek; nemcsak földi javaitokban vallatok kárt, de a lelkiektől is megfoszt­játok magatokat; nemcsak az emberek szemeiben lesz­tek utálatosokká, de az Isten előtt is gyűlöletesekké váltok; s mindenek előtt vigyázzatok, hogy a szemér­­metességből ki ne vetkezzetek; mert a hol az megfo­gyatkozik, ott a test és lélek tisztasága meg nem őriz­tetik. — A szemérmetesség az ifjúság legdrágább kin­cse, melyet ha elveszt, mindenét elveszíti, az lévén a lélek és test boldogító tisztaságának legfőbb s legha­talmasabb őre, melytől függ a jelen s jövendő élet bol­dogsága. — Azért a mely kebelből a szemérmetesség száműzetett, onnan minden erény búcsút vett; és aki­nél a szemérmetesség pírja helyett a szemtelenség ka­­czérkodik, ott az élet szabadossága űzi mesterségét a test és lélek legnagyobb kárára és veszedelmére. De hát tudjátok-e, mi által őrizhetitek meg legbiz­tosabban a szemérmetességből fakadó élet tisztaságát ? Megmondom röviden. Ki nem tudja közületek, hogy a forró vizet, mely a tűz hevétől egyre melegíttetik, csak úgy lehet lecsendesitni, ha vagy elhúzzuk az edényt, melyben forr, a tűztől, vagy a tüzet élesztő fát a tűzről leszedjük , vagy a forró víz közé hideget vegyítünk. Ezekhez hasonló eszközökkel éljetek hát ti is akkor, midőn a test vétkes kivonatai forrásban vagynak, ha azok hevét lecsendesitni akarjátok, nehogy kárhoza­­tosan törjenek ki legnagyobb veszedelmetekre. Húzzá­tok el a tűztől a forró vízzel bugyogó edényt, az­az : kerüljétek szorgalommal a bűnre vezető veszedelmes alkalmakat, mert a ki nem kerüli, vagy épen keresi a veszedelmet, hamar megtalálja azt és elvesz abban. — Kerüljétek a henyélést, mely a gonosz lélek nyugvó párnája lévén, sok gonoszságnak szülő anyja.19) Zabo­lázzátok meg szemeiteket, hogy„ne lássanak hiúságot,“20) megemlékezvén, hogy „gonosz az álnok szem,“21) „a ked­vességet és szépséget kívánja,“22)és „a ki annak kedvez, végre is fájdalmat szerez magának. “23) Korlátozzátok meg többi érzékeiteket is azokban,melyek a test vétkes kivona­­taira ingerelnek: mert „midőn egyéb vétkeken viasko­­dással győzedelmeskedhetni, akkor a paráznaság az ér­zékek megzabolázása által győzetik le legfoganato­­sabban,“ugy mond szent Ágoston atya.21) — Szedjétek le a tűzről a tüzet élesztő fát, mely a test tüzes ösztö­neire nézve az étel- s italbani mértéketlenség; hogy úgy ne járjatok mint Ezau, ki „egy tál eledelért eladá első­szülöttsége igazait;“25) vagy mint Lóth, ki megrészeged­ ') Mózs. 3 K. 15-31. “) Zsol. 23—4. B) Mózs. 5. K 22—21 s. a. t. 10) Oseas 5-4. •­) Sírák. 23-24. 12) Sirák. 19-3. «) Kolosz) 3 -5. 6. ») Kor. 1. 1. 6-13. 15) Efes. 5-3.»«) Tess. 1. 1. 4-4. 17. Rom. 1—24. 18) Máté 5—8. »») Sirák. 33-29. 20) Zsolt. 118-37 21) Sírák. 31—14. 22) Sirák. 40—22. 23) Péld. besz. 10—10. 21) August. L. de honest, mult. C.l. 25) Zsid. 12—16.

Next