Katholikus Néplap, 1861. július-december (14. évfolyam, 28-53. szám)
1861-10-31 / 45. szám
— 366 — lélekben jelenjenek meg, s itt az Istent lélekben és igazságban imádják, hálatelt szívvel megemlékezvén azon sok jótéteményről s kegyelemről , melyeket Isten a templomokban ránk árasztott, midőn a keresztséget s más egyéb szentségeket fölvettük. Kiemelte végül a méltó jótevőt, mint aki veleszületett vallásos buzgóságánál fogva meg nem elégedett egyedül annak teljesítésével, amit Isten és a vallás parancsai elénk szabnak , hanem még ezenfelül, hogy Isten dicsőségét annál inkább előmozdíthassa, neki e díszes és minden kellékekkel oly gazdagon fölszerelt hajlékot emelte. Az új egyházban bemutatott első sz. mise-áldozat alatt tetőpontra emelkedett az áhitat, midőn a békési kántor által vezetett kis énekkar igazán szívemhelően zengedezett. Az ünnepély zárpontját képezte a 35—40 terítékű ebéd, mely alatt a békési zenekar játszott. A főrendiek közöl is többen megtisztelik a barátságos, valódi magyar vendégszeretetű szives házigazdát. Itt volt gróf Almásy Dénes és Kálmán kedves nejével, gróf Desewffy Marczel, gróf Wenckheim Gyula, és a múlt tudósításomban méltán oly dicséretesen kiemelt Wenckheim Krisztina gróf kisasszony. A társaságot, mint gondolható, kedélyes felköszöntések élénkítették, melyeknek tartalma oda ment ki, hogy Isten ő szent fölsége, kinek gróf Wenckheim Károly ő méltósága oly díszes hajlékot emelt, áldja, őrizze, oltalmazza meg őt egész családjával egyetemben minden bajtól, életét pedig nyújtsa az emberi kornak legvégsőbb határáig. Ha netalán abu föllegei borulnának reá, törölje le kényeit azon boldogságos Anya, kinek tiszteletére ajánlotta föl újon épített kápolnáját. Mindezekhez csak annyit adok : úgy legyen! Repkényi. Csik-Szentgyörgy, October 6-kán 1861. Boldogemlékü nagyatyámtól mint kisded fiú hallottam, hogy a „katholicismus paradicsoma“ Csik és a vele testvér kies Györgyó. Csakugyan erről én is meggyőződni szerencsés lehettem. E hó 6-án a több mint kilenczezerre menő vallásos székely atyánkfiainak a bold. sz. Mária, nemzetünk védasszonya iránt tanúsított mély buzgósága örömkönyeket sajtolt ki szemeinkből. E nap ültük meg ugyanis Csik-Szentgyörgyön a több századdal ezelőtt ősapáink által megkezdett s 1800-ik évben az Urban elhunyt, boldog emlékű ft. Papp János, károly-fehérvári kanonok, alesperes és helybeli plébános ur által újból fölelevenitett „Olvasó - ünnep et.“ Szivreható volt látni, midőn a Csik-Csicsó-, Taplocza- és Somlyóról s vidékünk csaknem minden helyéről, még Gyergyóból is ide zarándokolt hívők szent kereszt alatt körmenetileg a rózsafüzér buzgó imádkozása és a sz. Máriát dicsérő énekek zengedezése közt a kálváriára vonultak. A körmenet befejeztével a szónoklatok kezdődtek. A sz. falak között a Maros-Vásárhelyen volt gymnasiumi tanár és segédlelkész, most a mi vallásos, derék kispapunk, nt. A. J. ur, a népsokaság nagy megelégedése és épülésére a szent olvasó ellen felhozott ellenvetések alaptalanságát tüntető föl. A bevezetésben nyilvános köszönetet mondott az őszbeborult özvegy Bálint Ignácz századosné, született cs.-sz.-királyi Bors Julianna asszony ő nagyságának, ki Cs.-Somlyón,Sz.-Királyon,Menaságon,Mindszenten,Hosszuaszón s több más helységekben is oltárt, orgonát, s itt helyben egy a mai ünnepet jelképező fényes kis-oltárt a boldogs. Szűznek tiszteletére és a nép nagyobb ájtatosságrai buzdítása végett 1822-ik évben állíttatott. Beszéde végén szivrehatóan szólított föl, hogy ne szűnjünk meg könyörögni ahhoz, kinek dicső első apostoli királyunk, sz. István, édes hazánkat s magyar nemzetünket oltalmába ajánlotta. A templom kerítésében a cs.-szentmártoni segéd-lelkész, nt. M. K. ur, szépen adta elő, mi legyen az olvasó, s miképen kelljen azt elmondani. Ezután a sz. mise-áldozatot a két szónok s egy cs.-somlyói gymnasiumi tanár segédlete mellett az érdemdús, nagy miveltségü, tudós, derék hazafi, nevének méltán megfelelő nagy pap, szeretett esperesünk , ft. Nagy Lajos úr mutatá be. Megható volt látni, mily vetélkedő buzgósággal járult a nagy néptömeg az élet kenyerének vételéhez, mily odaadással borultak le Mária oltára előtt, imádkozva a rózsafüzért, s végül mint siettek a szülők a gyermekekkel, magukat beiratandók az „Olvasó-társulatiba!— Vajda Mária, nemzetünk s édes magyar hazánk védasszonya mindenütt oly buzgó s épületes áhítattal tiszteltet A Szent-László-Társulat 1861-diki oktofer 8-án tartott központi választmányi gyűlése. Elnök : nmlga és ft. Lonovics József érsek. Jelenlevők : Ágos Danielik János püspök s alelnök, Hrabovszky János hétszemélynök , Kovács József kir. táblai praelatus, Wenzel Gusztáv, Vezere János, Kádas Rudolf stb. 1) Olvastatott a szamosujvári görög kath. püspök, Alexy János ö magának folyó évi julius 20-án kelt levele, melyben a folyó évi május 17-én hozzá intézett elnöki felhívásra válaszolva, a „Szent-László-Társulat“ alakulása s kitűzött működése irányában maga, megyebeli papsága s népe köszönő elismerését kifejezi, s magasztalva a kath. egyház ama dicső jellemét, melynél fogva vele született valódi keresztény szeretettel öleli magához ugyanazon egyhitü, bár különböző ajkú szertartásu minden tagjait, nagy szükségben s nélkülözésekben szenvedő megyéjét, mely 40 esperesi kerületben s 670 plébániában 400 ezer mező román ajkú hívőt számlál, a társulat különös figyelmébe ajánlja. Minthogy pedig megyéje nyomasztó szegénysége mellett is, amennyire tőle telik, a társulat szent czéljait előmozdítani kívánja, ennek számára román nyelven szerkesztett 670 alapszabály-példányt és 45 aláírási ivet küldetni kér. A keresztény szeretet szellemétől teljesen áthatott ezen főpásztori irat a társulat hason érzelmeivel találkozván, hogy a román nyelvű aláírási ívek s alapszabály-példányok átküldése iránt nyilvánított kívánságnak elég tétethessék, miután a társulat rendelkezésére nem áll oly egyéniség, mely által teljes bizalommal elfogadható román fordítást készíttethetne, a felhívó püspök úr ő maga meg fog kéretni, hogy a kérdésben forgó nyomtatványokat, valamint Szabó Imre beszédét is megyéjének valamely tagja által lefordittatni méltóztassék ; mely fordítások azután a társulat költségén kinyomattatván, a megkívánt számban mind a szamosujvári, mind a román nyelvű példányokat igénylő egyéb egyházmegyei hatóságoknak is megküldendők lesznek. 2) Olvastatott Roskoványi Ágoston nyitrai püspök ő mlgának i. é. augustus 5-én kelt levele, melyben a május hó 17-én hozzá intézett elnöki megkeresésre válaszképen megírván azon intézkedéseket, melyeket a Szent-László-Társulatnak megyéjében való terjesztésére nézve tett a társulatnak a köznép közötti bővebb megismertetése tekintetéből ajánlja, hogy megyéjében az alapszabályok 300 magyar és 3—4000 tót példányban kiosztassanak. Miután a társulat ismertetésének s terjesztésének legczélszerűbb módját azon utasítás tartalmazza, mely az egyházközségi s alesperesi-kerületi bizottmányok alakítása tárgyában kiadott és időközben valamint az ország többi főpapjainak, úgy nyitrai püspöki magának is megküldött körlevélben foglaltatik, a választmány azt találta, hogy ez által az alapszabályok nagyobb számbani kiosztásának szüksége önként megszűnt. 3) Olvastatott a Megváltóról czimzett ferencziek tartományi főnökének, Kár ősi Simon atyának a folyó évi május 1- én hozzá menesztett elnöki fölhívásra ez évi sept. 2-án irt válasza, melyben előrebocsátván, hogy szerzetének egyénes szegénységi fogadalmuknál fogva nem léphetnek a társulat adakozó tagjai sorába. Ígéri , hogy rajta lesz, miszerint a szerzet házai csatlakozzanak a társulathoz és a lehetőséghez képest tagokat szerezni buzgólkodjanak; mi végre 12 magyar, 11 tót és 1 német aláírási ív és alapszabály-példány küldetését, egyszersmind pedig az iránti értesittetését is kéri: valljon a társulat az évi tagilletménynek tőkéjét elfogadja-e, s ha igen, mennyiben van ez meghatározva ? nék , mint itt Cs.-Szentgyörgyön ! — Az ég tartsa meg sokáig a derék esperes urat az egyház javára, őt szerető híveinek lelki üdve előmozdítására , s a sokat szenvedett édes hazának boldogitására ! Bakajános, elemi tanitó.