Katholikus Néplap, 1864. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1864-06-23 / 25. szám
197 — győződjék az ember, magán kívül keresi az érveket. Várromokon eszmélkedik, s nem gondolja meg, hogy ő maga sokkal tünékenyebb rom s hogy hamarább enyészik el, mint a felhő, mely a légben függ. És az se vigasztal lesújtó múlandóságunkban, hogy emlékünk barátaink szivében marad meg, ha tekintjük, hogy minden változik a nap alatt. Tehát Pindar szerint csakugyan nem egyéb az élet „egy árnyék álmánál. Éjfélkor a hold ezüst párázatában felénk sötét lett Pétervárad, az ország első rangú várainak egyike. Mintha felette láttuk volna az itt elhunytak árnyait, majd bus, majd reményteli arczokkal, s mig nyugalmat kívántunk az élvezetnek, valami daemon átkozódásra ingerlett. Újvidékre éjjel vonulunk be, még egyszer oly szépnek tetszett mint a minő,de csinos városka nappal is. A magyarság itt már fogyó félben van. A püspök leégett lakát addig nem is építik, mig vajdát nem igtathatnak belé. Hálát adtunk Istennek, hogy mi az ottani vendégszerető lelkésznél lakhattunk, ahol ugyancsak magyar szellem uralt. A talán alföldön a kath. és reform, papság legdíszesebb képviselője a magyar nemzetiségnek. Az a rendkívüli szívesség, melylyel Újvidéken az apát urnái fogadtak, bátorságot öntött belénk bármi útra. Itt tehát felütve sátorfánkat, átmentünk a hajóhíddal összekötött Péterváradra. Az ottani katonák minden magyar ruhás emberben, a várat lerajzolni, kikémlelni vágyó ellenséget láttak. Csaknem kinéztek Pázmányomból. Elindultunk Kamenitzbe, megnézendők a katonanöveldét. Újvidéken hétféle vallás uralkodik. Megnéztük a szerbek templomait. Megmutogatták kincseiket, igen szívélyesek voltak. Halottakért imáikat hallván, kérdem : hol vannak azok, kikért imádkoznak ? Azt kérdem én is, felele. Az Oltári szentséggel nem bánnak hódoló imádással. Kérdem : mit hisznek e felöl? ,Azt, hogy Kriszta, teste, válaszolt. A szerbeket én szeretem. Mert ama külsánczok, palizádok, jégsarkantyuk között, melyeket Isten az egyház várának megvédésére idők folytán alkotott, ezek a legékesebben szóló érvül szolgálnak. A legrégibb ilyen érv maga a világ, mert ha Isten anyagilag nyilatkoztatta ki magát, szükségképen szellemileg is , hiszen ezt a szellem jobban érdemli meg. Azután a zsidók, ezen élő romok, saját nagyságuk élő szobrai szintén bizonyítanak Jézus isteni jövendöléséről. A görög egyház már részletesen tanúskodik a tantételek Krisztustéli eredetéről, mert a régihez való állhatatos és a makacssággal határos ragaszkodásánál fogva bizonyosan nem fogadja el a hitágazatokat, miket velünk együtt hisz, ha Jézustól nem erednek. A rationalismus is egyik ilyetén gát, hanem inkább tagadó, mert csupán értelmi tehetetlenségünkről tanúskodik. Hasonlítanám oly emberhez, ki nappal is gyertyával járna, s a napra azért haragudnék, mert bele nem nézhet. Valamint mécseinkkel túl nem világítjuk a napot, úgy eszünkkel, melynek gyarlósága alatt alig pihegünk, nem teszszük feleslegessé a vallást. A görög egyház tehát egyszerű léte által felséges támoszlopul szolgál a kath. egyháznak. Barátom, mentől inkább távolodom tőled, annál inkább érzem hiányodat. Az embernek kell valami iránt vonzalommal viseltetni. Szükséges, a mi után függeszsze szemeit, nem lehet el csillag nélkül, mely vezesse lépteit. Mert ha nincs eszménye, melyhez alkalmazkodjék, nincsen tárgya, melyen lelke minden indulatával csüggjön : bizony akkor az ember második része, a test lép föl követelményeivel, s ilyenkor a lélek, mely elmulasztotta kapaszkodni valami nagyszerűhez, a midőn magával vonzandotta a testet is, elvégre maga is a test kívánságaiba esik. S minő a sorsa az ily embernek? nem szükség mondanom. Áldva legyen tehát a vallás, mely ideálokat állít elénk, melyek után induljunk! De én azt akartam mondani, hogy mily édes befolyását tapasztaltam emlékednek, amely annál élénkebb, minél távolabb vagyok tőled. Úgy vagyok mint a fáklya, ezt is a vihar nagyobb lángba hozza, mig szélcsendkor elalszik. Ugyan mit csinálna a képiró, ha a gyermekek, kiket képe hátsó részére festett s az árnyék fátyolával egészen befödött, igy szólanának : tégy előre bennünket, szebb, világosabb színekkel díszíts föl! Ugye nem hallgatna rájok, hanem mivel összetes hatásának főbüntetésére helyökön szükségeltetnek, ott hagyná. Nyugodjanak meg tehát. Törzslakunkból kirándultunk Karloviczra. Meglátogattuk a derék és jeles tudományu Gruics püspök-coadjutort. Kegyesen fogadott, mi neki püspöki méltóságához illőleg hódoltunk. Megnéztük Futtakot, hol a lelkész úr szellemileg és testileg egyiránt bőven vendégelt meg. Az irtóztató melegség itt úgy rám nehezedett, hogy bajtól féltem. Azt tanácslom mindenkinek, hogy az után óvakodjék a sok vizivástól, mely már változósága miatt is megrontja az egészséget. Sokszor csodálkoztam, hogy Leume méltatlanul magasztalt útleírásában minduntalan evésről beszél, pedig ez fontos az után, mert idegenek közt elbetegedni, vajmi nagy szerencsétlenség. A templomban láttunk egy múlt századi oltárképet, melyen felhők közt angyalok festvék, alul pedig sz. Ágoston. A plébános úr kérdésére, hogy mit jelent e kép, azonnal felelni nem tudtunk. Megmondá, hogy ez a Szentháromság képe ! Igazán a korhoz illő modor, a midőn egész a semmiségig ment az Isten tiszteletének devalválása. Nevetséges, ennél csak az , hogy a pistojai zsinat, az t. i. melyet 1786-ban Ricci Scipio hivott egybe, a mely egyéb épületes határozat mellett, szintén tiltja a Szentháromság titkának festését! — Futták ép úgy, mint Újvidék, eltörülhetlen emléket hagyott lelkeinkben. Mondják, hogy a magyar vendégszeretet halni kezd. Meglehet, mert annyi csalódás után, amidőn példa jól töltözött jöttment ember dohány miatt föladta jótevőjét, nem is lenne csoda, ha a magyar szemébe nézne előbb vendégének. De nincs ez így a papoknál, ezeknél a nemzeti vendégszereteti hajlamot még a vallás is erősíti. Többi közt szent Péter erősen köti hívei szívére, hogy legyenek vendégszeretők, azért náluk nem is fog az kiveszni soha. Atalán a papoknál mindenütt jól éreztük magunkat. Zimony élénk kis kereskedő város a Duna jobb partján ép a határszélen. Földsánczos várát, melynek romnyomai látszanak, Hunyady-várnak nevezik. Zimony történeti tekintetben annyiban nevezetes, hogy itt halt meg Hunyady János 1456 aug. 11. a belgrádi dicső győzelem után. Zimonyból nézve Belgrádot, fekvése remek, regényes. És a vár ódonszerű tornyaival, falaival, sánczaival, nebojsza-börtönével, történeti emlékével még inkább emeli a kép érdekességét. Itt hangzottak tehát Hunyady parancsszavai, elég játszott sas tollával, e porondot érintők lábai! Azért szálltunk ki, Zimonyban, hogy átmehessünk a történetünkben annyiszor emlegetett Nándorfehérvárba, hol őseink vére négy századig folyt s a várfalakról a dicsők árnyai intenek; azonban rutul csalódtunk, nem kaptunk engedélyt. Ezért nem érve fájó szívvel elbúcsúztunk a szép vidéktől, avval vigasztalódva, hogy majd, ha Konstantinápolyba utazunk, útba ejtjük Belgrádot is. Néha az önámitás is megnyugtat. Magából a városból keveset láthattunk, mert elfödi a várhegy s ormán a basa laka, hol 12 vagy mennyi feleségét őrzi. Áthaladva Szendrő régi magyar végvárnak tornyos romjai mellett, a kapitány margite-dohány füstjének illatát szíva, Baziásra értünk, hol a vasúti épületet az indóházak óriásának lehet nevezni. Zimonyba időzni vagy itt a hegyek közé szorulva 42 foknyi melegben ásitozni, egy leendett, azért Temesvárra váltottunk jegyet. Az utazó társaság igen kedves volt. (Folyt. köv.) Katholikus hitélet. Pest, jun. 18. Bibornok-hg-primát ő eminentiája folyó hó 12-én a pestvárosi főreáltanodai zászlót ünnepélyesen fölszentelni méltóztatott. Reggeli 8 órakor vette kezdetét az egyházi ünnepély. A nagymise után bíboros főpásztorunk ő eminentiája a zászlószentelési szertartások befejezése után atyai szózatot intézett a tanuló ifjúsághoz, azután pedig több ezeret a bérmálás szentségében részesített. A következett iskolai ünnepély alkalmával, a szokásos szögverés után, a főreáltanodai hittanár mondotta el zászlószentelési beszédét, valamint az igazgató úr is alkalmi szózatot intézett a nagyszámú vendégekhez és a tanuló ifjúsághoz. Az ünnepélyt az iskolai dalárda gyönyörű énekei nagy mértékben emelték. Megjelent ez alkalommal egy díszes kiállítású „Emlékirat“, melyben történeti adatokon kívül a mondott beszédek, az adakozók névsora, a zászlószentelési ének szövege és hangjegyekben is közlött dallama foglaltatik. A gyönyörű zászlónak rajza is az „Emlékirathoz Csatoltatott. A zászlóanya volt a vallásos intézetek pártolása