Katholikus Néplap, 1868. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)

1868-07-02 / 27. szám

PEST, II. félév, 27. szám. Július 2. imrs. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön. Előfizetési ár : helyben félévrel forint 311 A pályázatok beiktatásáért tíz sorig minden egyszer Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat kr., egész évre 2 forint 62 kr.; vidékre fél- fölvételért l.frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, a Szent-István-Társillat igazgatóságához kérjük intéztetni.1 évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik. Fábián István: Főtisztelendő Fábián István győri kanonok uz ő nagysága életrajzajzát ismertetjük meg a tiszt. olva­sókkal. Első tekintetre is nyiltszivüség, nyájas leereszke­dés és előzékenység ömlik el arczán szóval mindazon nemes tulaj­donok jellemzik őt, me­lyek egy derék ma­gyar kath. papnak s természetesen önzetlen hazafinak is vérévé vál­tak. A magyar becsü­letesség példányképe. Született Tamásiban, Sopron megyében, a termékenységéről or­szágszerte nevezetes Rábközben, 1809. sept. 2-án. — Elemi iskoláit szülőföldén végezvén, gondos szülei az elmés fiút Sopronba küldék. Megfutva a gymnasiumi pályát a bölcsészeti ta­nulmányokra Győrbe ment. M­­iután a tanulói pályát jelesen befejez­te, a megyebeli papnö­vendékek közé vétetett fel 1829-ben bold. J­u­­r­a­n­­­c­h püspök által. Az istenészeti tanulmá­nyok után, melyeket nagyobbrészt gyenge egészséggel ugyan, de meg nem tört szellemmel végzett, 1833-ban junius 4-én áldozatrá szenteltetett s még ugyanazon évben, mint uj munkása az Urnak, segédlelkésznek Bogyoszlóra küldetett. Néhány évet itt töltvén, ugyanazon minőségben Szép­la­k­r­a tétetett át. Ezen második lelkészi állomásán a közkedvességü, buzgó és népszerű pap a hivek nagy örömére helybeli plébánossá lett. — Az irodalom iránti lelkesülése, mely benne már korán gyökereket vert, itt kezdé meg va­lódi gyümölcsözését.— Hazánk édes nyelve iránt már ifjú korában rendkívüli ragaszko­dást tanúsított. — El­­készité­k „A magyar szókötés szabályai“ czi­­mű­ művét, mely a ma­gyar tud. társaság által mint pályamű jutal­maztatva, — 1847-ben adatott ki. Néhány év múlva a herczeg Eszterházy­­család Bécsbe hivat­ta , hogy a gyerme­kek nevelését reá bizza. De a kis herczegek nem sokára elveszték kedvelt nevelőjöket, ki volt plébániáját ismét elfoglalta. A csendes falusi magány nem ha­­gyá őt nyugton; szép­­hangzatu nyelvünk iránti vonzalomból hoz­záfogott a magyar nyelvvel rokon nyelvek tanulásához, keresve amannak anyát, keresve nemzetünknek testvért a jéghideg, ember­ritka s már a név hallatára borzadályteljes Oroszország síkjain. Azok közöl leginkább a finnt tévé sajátjává, s 27

Next