Katholikus Nevelés, 1917 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1917-01-01 / 1. szám

T NEVELJÜNK KATHOLIKUS VILÁGNÉZETRE nek. Nem is csak apologetikus tevékenységünk tárgya, hanem a mi munkásságunknak is célja ezt a kath. világnézetet tanít­ványaink lelkében kialakítani. Nem is tudnám a vallástanítás célját a középiskola felső­osztályában magvasabban kifejezni, minthogy az a kath. világ­nézet kialakítása. A katekézis régebben megelőzte a keresztsé­­get, a keresztség volt a kereszténnyé levésnek betetőzése és a bérmálás ennek megpecsételése (acpqayig). A mai rendben a katekézis követi a keresztséget és annak el kell vezetnie a gyermeket szellemi életének első felfedezésétől a vallási nagy­korúságnak addig a fokáig, amelyet régente a keresztelendőtől vártak. Ennek az állomásnak határjelzője nálunk nagyjából ma is még a bérmálás felvétele, más vidékeken régebben az első áldozás volt. Az oktatásnak ez a része az elemi és ismétlő iskolában és a középiskola alsó osztályaiban történik, ez a tulajdonképeni katekézis, a ta­v­ayogia eig Xgiotór. Ezzel a kate­­kéta feladata be van fejezve és ha a gyermekek nem mennek felsőbb iskolába, más vallástanítás nem is következik utána, mint amiben az összes hívők a templomban részesülnek, inkább a már meglevőnek megőrzése és mélyítése, mint új ismeretek szerzése. A felsőbb osztályokba átlépő növedéknek már kész keresz­ténynek kell lennie, aki vallása tanítását és gyakorlatait, ameny­­nyire a gyakorlati keresztény élet szempontjából arra szüksége van, már ismeri. Mivel azonban a növendékek épen ebben a korban az emberi ismeretek összes terein új ismeretekre tesznek szert és úgyszólván mindent új beállításban és megvilágításban látnak, a szellemi fejlődés harmóniája és egysége követeli, hogy vallásuk tanításait is egyéb ismereteiknek megfelelő módszeres, tudományos feldolgozásban ismerjék meg. A világképben, amelyet az iskola nyújt, nem hiányozhatik a vallás sem, amely ép úgy jelentős része az egyes ember életének, mint az emberek vilá­gának. Minél nagyobb világi kultúrára teszünk szert, annál nagyobbnak kell vallási kultúránknak is lennie. Szellemi életünk szintézise, tudatunk tartalmának egységes összefoglalása a világnézet. Ebben az összefoglalásban helyet foglalnak a mi vallási ismereteink, nézeteink; nemcsak helyet­­foglalnak, hanem a legelőkelőbb hely jut nekik és tudatunk tartalmának összefoglalására, az egész világkép kialakulására döntő szerepük van. Mint az egész világnézet, vallási világnézetünk is elsősorban ismeret, fogalom, ítélet, hisz ezekből áll az egész theológia is. Azért akarjuk, hogy tanítványaink a hittant megértsék, tanul­ják, megjegyezzék és kívánjuk, hogy arról számot is tudjanak adni. Azonban a fogalom itt is a dolgoknak csak abstrakt képe.

Next