Katholikus Nevelés, 1918 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1918-01-01 / 1. szám

A RATIO EDUCATIONIS VALLÁS-ERKÖLCSI NEVELÉSÉNEK MÓDSZERTANA 5 fejezet, a CX. §., mert „elsőrendű szerepe van.“ „A keresztény val­lástan tanárának tehát a latin iskolában bővebb és olyformán szerkesztett hitelemző könyvet (Liber catecheticus) kell rendelke­zésére bocsátani, hogy három év alatt, amennyire a grammatikai tanfolyam terjed, az ifjúságot a keresztény hit elemeiben évről-évre fokozatosan kiképezze és mindjobban tökéletesítse.“ Háromszor kell ismétlést tartani. Az oktatást istentisztelettel kapcsolni, az ifjú­ságot a vasár- és ünnepnapok megünneplésére szoktatni. A „hit­oktató tanítását ékes szavakba foglalja ... A bevezetés rövid buz­dításból álljon, a kérdéseket a különböző osztályokhoz alkalmazza. Végül beszédét az előadott igazságokhoz illő rövid imával fejezze be.. .“ Az idegen nyelvűek vallástanításáról a tartományi igazgató tanácsa szerint a prefektus intézkedik. Az „egyetemesen hasznos tárgyak“ címlete alatt foglalkozik a Ratio „A biblia történeté“-vel is. Kiemeli nagy nevelő erejét, de óv a pátriárkák, vezérek, bírák és királyok történetének hosszas tárgyalá­sától. Részletesen felsorolja: A teremtés, az első emberek, a para­dicsom, a bűnbeesés, Ábel, a vízözön, A babyloni torony, Ábrahám, Sodom­a, Izsák, Jákob és József történetét, megjelölve a szentírási fejezeteket is, ahol találhatók. A szent történetet a grammatika első évén tanítanak heti két órában, egyikén ószövetség, a másikon az újszövetség. „Rövidség és egyszerűség párosuljon világossággal az előadásban minden cikornya nélkül; fontos mozzanat, hogy a hit­elvek és vallások sokféleségében az ifjak nemcsak megmenekülnek a másféle meggyőződésűek megvetésétől és sokszor a tudatlanság bélyegétől, hanem tudni fognak velük vallási dolgokról erőteljesen vitatkozni és vallásukat már kiskorunktól fogva védelmezni.“ A CXXX. §-ban a tankönyveknél újra foglalkozik a vallástannal, jórészt a fenti értelemben. A módszer kérdését szabadon hagyja, csak érthető előadást és egyöntetű eljárást kíván. A gimnáziumok. Miután a tanulók ide a grammatikai iskolából jönnek, ahol kátét már tanultak, a hitoktatók beszédeiket előkelőbb forrásból merítsék és alkalmas példákkal élénkítsék. Anyaguk er­­kölcstani legyen. Mindjárt ez év elején egész évre elead­ás készí­tendő, melyet az igazgatónak benyújtva, az ülésben (konferencia) felolvasnak. A gimnáziumi tanfolyam leteltével a hitoktatók „közre­adják beszédeiket“ s a kiválóbbak jutalmat nyernek. A szent szer­tartásokat is fejtegetni fogják. Az akadémiák. A kir. akadémiák hitszónokainak (hitoktatóinak) kötelessége, mint a gimnáziumoknál az összes legfőbb keresztény kötelességeket a hallgatóknak kifejteni. Az erkölcstant egész ter­jedelmében fel fogják ölelni beszédeikben. „Ezeket úgy fogják be­osztani, hogy mind a két esztendőre (az akadémiák két évesek) legyen készletük belőlük, amelyet az akadémiai tanács ülésén be kell mutatniok. Ezen jegyzék szerint fogják azután megszerkeszteni és összegyűjtve maguknál hordani beszédeiket azon célból, hogy ha

Next