Katholikus Nevelés, 1923 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1923-01-01 / 1. szám
Előfizetési díj minimum 300 korona, ami egyszersmind tagsági illeték. A szerkesztőség címe Budapest, I. ker., Villányi-út 35. Kiadóhivatal: I., Horthy M.út 35. Pénzküldemények küldendők: Dr. Walter János, IV. Váci-utca 31. XV. évf. Budapest, 1923. január. 1. szám. Katholikus Nevelés A magyarországi r. k. Hittanárok és Hitoktatók egyesületének közlönye Megjelenik július és augusztus kivételével havonkint. A fiziológia és a lelkiélet. Ezen a címen a „Regnum Marianum“ egyik régebbi gyűlésén, ezelőtt vagy 15 évvel, előadást tartottak. Az akkor elnöklő gróf Majláth G. püspöknek az volt rá a megjegyzése : A dolog érdekes, de általánosságban folyik el. Az előadó nagyobb szolgálatot tett volna a közjónak és az érdeklődőknek, ha a dolgot élesebb világításban és gyakorlati alkalmazásban tárgyalja. Lássuk most az egyszer ezt az élesebb világítást és gyakorlati alkalmazást. 1. Többször halljuk: »a római Breviáriumban majd minden szentnél, legalább az újabbaknál, oda van téve: piis ac nobilibus parentibus oriundus, nobili genere natus és hasonlók. Úgy látszik az Egyház csak a gazdagokat és előkelőket avatta hálából szentekké“. Hogy ez így nem igaz, legalább ezzel az indokolással, azt tudjuk. Mégis, hogy kerül össze ez a statisztika ? Van összefüggés a lelki élet és az előkelőség között ? Tudjuk, hogy a természetfölötti nem rontja le a természetest vagy természetet, hanem ellenkezőleg azon épül fel. Hol nincs alap, nem lehetséges a felépítmény. A hülyéknél (idiotae) és orvosilag gyönge*elméjűeknél (imbecilles) szorosan vett lelki (aszketikus) életről nem beszélhetünk. Az egész lelki-szellemi élet lapos, szétfolyó, magasabb szárnyalások nélkül. A szentek határozott, körülírt egyéniségek, az élet alakításában a művész eredetiségével felruházva. Az ilyen élethez jól kifejlett, érzékeny reakciójú idegzet kell. Ez pedig az Istennek gondviselési akarása folytán lehet egy egyénnek különleges kiváltsága, mintegy kivételképen adva, rendes viszonyok között azonban nemzedékeknek művelődési emelkedéséhez van kötve. Ez pedig csak a jóléttel kapcsolatosan lehetséges. Nem tartozik ide annak mutogatása, hogy a művelődés haladtával a koponya űrtartalma és az agyvelő súlya nagyobbodott. Nem mondom, vannak itt is kivételek , átlagban mégis így van. Mi minket közelebbről érdekel, az, hogy a műveltség magasabb fokán az újszülött gyermek már fejlettebb idegzetet és fejlettebb beidegzést hoz magával. Nem kell sokat bizonyítani. Kiknek több alkalmuk volt kis falvakban, majorokon született gyermeket keresztelni, láthatták a kis fejet és a