Katholikus Nevelés, 1930 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1930-01-01 / 1. szám
XXII. évf. Budapest, 1930. január. 1. szám. Katholikus Nevelés A katholikus Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének közlönye. Megjelenik július és augusztus kivételével havonkint. előfizetési és tagsági díj évi 8. A szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, 111., San Marco u. 60. Csekk: 20.742 sz. R. k. Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete. SZENTÉVI MUNKÁRA! Midőn egyesületünk ma a nyolcadik tisztújítás elé érkezett, szükségesnek tartom a múltba való visszapillantást, hogy értékelni tudjuk fennállását s a múlton okulva és épülve kitűzzük jövő feladatainkat. A régi közmondás : historia vitae magistra itt is érvényesül. A hazai hitoktatás terén nagyobb tevékenység a múlt század utolsó évtizedeiben kezdődik a modern iskolák felállításával kapcsolatban. Az elméleti és gyakorlati fejlődésnek lendületet adott a „Kath. Hitoktatás“ című folyóirat, amely Fonyó Pál szerkesztésével, Kalocsán 1885 október 31-én indult meg s többszöri szerkesztő-változás mellett tíz évig állott fenn. Ezt követte az Egerben Vigh Kálmán által szerkesztett „Tanítsatok“ című lap, mely azonban egy év múlva megszűnt. E szorosan vett katechetikai lapokon kívül még Toror Ferenc „Közoktatás“, dr. Gyürky Ödön „Kath. Paedagogia“ és a „Kath. Tanügy“ című lapokban jelentek meg sűrűbben a hitoktatás kérdéseivel foglalkozó cikkek. E lapok érdeme abban áll, hogy a hitoktatás addig eléggé elhanyagolt ügye iránt szélesebb körökben érdeklődést keltettek, hogy a legbuzgóbb hitoktatókat mint munkatársakat maguk köré csoportosították és ráirányították a figyelmet arra a tiszteleteméltó, nagy munkára, amellyel a külföld a vallásoktatás ügyét felkarolta és egyre tökéletesebbé tette. Az általok elhintett magvak csakhamar kihajtottak s új kezdeményezésekre vezettek. Nagy szükség is volt erre. A kiegyezést követő korszak az egyház és állam közötti viszonyt is megváltoztatta, még pedig liberális irányban s így az egyházi álláspont hátrányára. Akkor kezdődnek tulajdonképpen az állami iskolák, a tanítók és tanárok állami képesítése s a tendencia , fokozatosan egészen államivá tenni a tanügyet. Az iskolák szellemének a mind jobban előretörő liberalizmus sokat ártott. Ezzel szemben fokozni, tökéletesíteni, rendszeresíteni kellett a valláserkölcsi oktatást minden iskola fajban. Az 1896-ban, a millenium évében, június 8-án tartotta Budapesten első kongresszusát a magyar kath. tanítóság s egy „százas bizottságot" küldött ki a kath. iskolaügyek irányítására. Rövid idő múlva