Katolikus Nevelés, 1942 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1942-08-01 / 8. szám

Ismertetések. Trikál ].: Az isteni Lét dicsősége. Rákospalota, Szalézi művek. 1942. Kis oktáv. 163 lap. A ,,Lelki Kultúra könyvei“ c. sorozatban a 17. könyvecske. Tele szi­porkázó, mélyen metafizikai és teológiai gondolatokkal. A „filozófus“, a „költő“ lelkén át nyitogatja a Lét legmélyebb titkait, annak alkotásait, te­remtő művészetét, végtelenségét, sötét éjtszakáit, világépítő terveit, magát a Létet, az Istent. Innét a könyvecske címe is: Dr. Senkár Lajos. Csávossy Elemér S. A.: Sponsa Dei. Szalézi művek. Rákospalota, 1942. Tizenhatodrét, 260 lap. Ara: 2.20 P. A „Lelki Kultúra Könyvei“ közt a 18. Mélyebb lelki életre törekvők számára írt elmélkedő könyvecske, melynek bevezetőjében a lélek és Isten kapcsolatát elemzi a neves szerző, további részeiben pedig az Énekelj Éneke nyomán halad. Rövid, velős elmélkedéseket tartalmaz a könyv. Megoldásai finomak, természetfölöttiek. Ez az anyag valóban csak a „mélyebb“ lelki­­életre törekvők számára kívánatos. Kezdők és racionalisták nem találnak elég foghatót benne. Dr. Senkár Lajos: Temetőkönyv. Kat. kántorok használatára szerkesztette és kiadja: Barabás István ny. ig.-tanító. 1928. IV. kiadás. Szombathely. Egyh. jóvá­hagyással. 148 oldalon közli a temetési szertartást, búcsúztatókat, kísérőénekeket, sírbatételi énekeket, requieménekeket, liberát, koporsóbatételi énekeket s halottak­ litániáját. Az énekek dallamát is adja egy-, két-, sőt négy szólamra. Hivatásukban, a temetésekkel kapcsolatos szertartásokban változatosságot szerető kántorok nagy haszonnal forgathatják e Temetőkönyvet. Pulay János: Kalász-Vetésforgó. Kát. Leánykörök vezetői számára összeállított jellemképző előadásvázlatok. Kéziratként kiadja a Kát. Leánykörök Szövet­sége. Bp. XII., Pagony­ u. 8. sz. 79 oldal. Lutzenbacher Rita könyve. A könyv tartalmának címeit, ha felsorolom, mindenki tisztában lesz e mű értékével. Első részében közli a „Leánykori tagok tíz parancsolatát, név szerint: Szent vallásom törvényeit én megtartom. — Lelkiismeretesen végzem minden muncámat. Ahol tudok, ■ szolgálatkész szeretettel segítek. — Vezetőmnek szívesen és pontosan engedelmeskedem. —■ Egyszerűen viselkedem és őszintén beszélek. — Haragot soha, senkivel sem tartok. — Távollévőről vagy jót vagy semmit sem mondok. — A jónak, szépnek örülök, ha baj ér, nem panaszkodom. — A Lánykör javát és jó­hírét, ha kell, áldozatok árán is szolgálom. — Vezetőm tudta és engedélye nélkül más egyesületbe nem lépek, ott még csak nem is szerepelek. — Min­den­­parancsolatában néhány gyakorlati tanács, útbaigazítás. — A mű második részében a magyarról szól, mégpedig a magyar parasztról, kézmű­vesről, vezetőkről. Majd a keserű, a művelt, az öntudatos, a gazdag, az egészséges magyarról. — Harmadik részében a női lélek erényeiről, egyé­niségéről, lelki élete pilléreiről, a boldog családi élet zálogáról, az édes­anya és gyermekei viszonyáról, a közösségek összetartásáról és munkájáról ad roppant gyakorlati elgondolásokat. Kalász vezetőknek nagy szolgálatot tesz e mű ismerőse. Pulay János. 17.185. — „Élet" Irod. és Nyomda Rt. Budapest, XI., Horthy M.­út 15. Igazgató: Laiszky Jenő.

Next