Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1952 (59. évfolyam, 4-6. szám)

1952-01-25 / 4. szám

*.­ík oldal CATHOLIC HUNGARIAN'S SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Friday by The Catholic Publishing Co., Inc., 4160 Lorain Ave., Cleveland 13, Ohio — Phone: ME 1-9338 Established October 24, 1894 by Rt. Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pastor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER BENEDICT BIRO, O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: For one year in the LI. S.........., $5.00 Egy évre Amerikában ................. $5.00 For six months ............................. $2.50 Fél évre ............................................ $2.50 For three months ......................... $1.50 Negyed évre .......... $1.50 For one year in Canada ................ $5.50 Egy évre Kanadában ..................... $5.50 Foreign Countries for 1 year....... $5.50 Külföldre egy évre .......................... $5.50 A legrégibb katolikus magyar hetilap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly, pápai prelátus-plébános FŐSZERKESZTŐ: FATHER BÍRÓ BENEDEK, O. F. M. Entered as Second-Class Matter at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. John Lasko Attorney, Cleveland : The Life of Father Biró AS VIEWED BY A SECOND GENERATION HUNGARIAN CATHOLIC. The death of Father Benedict Biro is a tragic loss not only to our Catholic Church, and its members, but to all of ouir Hun­garian people. He was without question the outstanding leader of our clergy and his voice was the one that completely expressed the Catholic view-point which was accepted and followed by members of the clergy and laity alike, not only on religious matters but on all other matters which concern our people in this troubled world. For many years Father Biro was pastor of St. Imre Roman Catholic Church in Fairfield, Connecticut, where he erected a new church, parish house and school. He not only fulfilled his duties as a parish priest and worked untiringly among his own people, but found time to take a leading part in civic activities not only in Fairfield and Bridgeport, but also among our people generally throughout the entire United States. Father Biro realized the importance of our official Catholic newspaper the KATOLIKUS MAGYAROK VASARNAPJA, and took over the task of carrying on this fine work. Thq paper and its editorial policy is eagerly read and followed by Catholics and non-Cathclics alike. Father Biter nőt Only saw the heed for an effective Catholic newspaper throug which the view-point of our Church could be expressed, but he realized further the need for an effective na-1 tion-wide organization of our Hungarian people. It was through j his efforts therefore that in 1942 the successful merger of the I King St. Stephen Catholic Hungarian Insurance Society of Cle- j veland, Ohio, and the St. László Sick Benefit Society of Bridge-( port, Connecticut was completed, and which today is known, as the American Hungarian Catholic Society. Up to the time of his death, Father Biro carried on this cam­paign for the merger of all of our Hungarian Catholic societies 1 under one banner, and it is regretable that he did not live to see this ambition accomplished. However, it appears highly) probable that in the near future this goal will be reached which will be a further fitting memorial to him. Father Biro knew the sad plight of many members of the Catholic clergy in Hungary who were forced to flee from a com­munistic state and established the Commissariat of St. Stephen’s Province of the Franciscan Fathers. As its leader, he succeeded in bringing to the United States priests who are not only work­ing with our people in various parishes, but are also carrying on Father Biro’s fine work. In addition to his work pertaining to our Catholic Church and Catholic action, Father Biro participated in many other matters relating to our Hungarian people, both here and abroad, and his ability was recognized by everyone with whom he came in contact. Because of his leadership and ability asi an orator, he was called upon many times to address gatherings of our Hungarian leaders, organizations and people. We who knew him cannot let him down, but must try to help those who will carry on for him. Az orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatá­sát reumatikus esetekben. A “MuS­­CULAID” az egész világon az egye­düli olyan gyógyszer, amely méhful­­lánk-mérget tartalmaz. Enyhítőleg hat arthritis, rheuma, viszketegség, csípő- és derékfájás, viszértágulás, görcs és hűlés eseteiben. Kérjen INGYENES bővebb ismertetést és győződjön meg a valódiságáról. — Óvakodjunk az utánzatoktól! CÍM: JOHN TÓTH 1143 HILLCREST ROAD SOUTH BEND 17, IND. Telefont 2-7609 f GYÓGYSZEREK GYORS SZÁLLÍTÁSA EURÓPÁBA Elvállalunk gyógyszerek küldését Ma­gyarországba. Sürgős gyógyszereket, mint streptomycint - repülővel is szál­lítunk. Biztosítva. Romániába a bevi­teli engedélyt beszerezzük. A gyógy­szerekkel magyarnyelvű utasítást és lerást legnagyobb készséggel melléke­lünk. Keressen fel, vagy i­jont Reichman Zoltán v. budapesti gyógyszerész Amerika legismertebb gyógyszer­ekszportőrje 1519 FIRST AVE., NEW YORK (79 és 80-ik tuca) Tel. RE 4-9415 A legszebb virágok A legszebb cserepes virágok Mennyasszonyi-, születésnapi- és névnapi csokrokat készítünk Gyász esetén koszorúk és csokrok rendelését elvállaljuk és kívánság szerint elkészítjük STEVEN'S VIRÁGÜZLETE BOROS ISTVÁN ÉS NEJE 12303 BUCKEYE ROAD, Telefon WAshingíon 1-4461 CLEVELAND, OHIO KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Isten Veled, Bencze testvér! Irtat- FATHER GYÖRGY A. GÉZA Gary, Indiana HÁT ELMENTÉL ... itt hagytál minket. . . ? Hosszú esztendők testvéri barátságában bámu­lattal adóztam kifogyhatatlan energiádnak. A tisztelet elismerésével szemléltem egyházunk­ért, veszendő fajtánkért való ernyedetlen küz­delmeidet. De sohasem jutott eszembe, hogy te így váratlanul itt is hagyhatsz minket. És ime, mégis . . . mégis ránk zuhant a gyász­­hír és nagyon szívén ütött a te földi távozásod, Bencze testvér. Hiába. Nem akartad elhinni, hogy egy ember, hosszú éveken át nem végez­heti három ember munkáját végzetes következ­mények nélkül . . . Mint plébános, egy egész embert igénylő gyö­nyörű hitközséget teremtettél és vezettél. Mint az egyedüli katolikus magyar újság szerkesz­tője, egy másik egész ember munkáját állítot­tad sorompóba. És mint szegény, elárvult ma­gyar fajtánk apostola, éjjelt nappallá téve, az egyre fogyó, kevés őrtállók sorában élesztget­ted, lobogtattad a letiport magyar igazság fák­lyáját. A hívek lelki gondozása, a hitközség ve­zetése, újságszerkesztés, az óhazai szenvedők segítésének megszervezése, a D. P. esetekkel járó sokféle bajlódás, véget nem érő gyűlésekre való rohanások, a napról-napra való százféle levelezések, nem is említve a saját magánéleted elkerülhetetlen gondjait . . . látod, Bencze test­vér ... ez sok volt . . . DE HÁT A TE SZÓTÁRADBAN ez a szó “sok”, ismeretlen volt, mert te minden nemes szent ügynek megszállottja voltál. Hajtott, űzött téged éjjel-nappal a te Máriás hited, Szent Istvános fajtád szebb jövőjének remény­sége és a te ferences emberszereteted. Szent Pál szerint mindenkinek mindene voltál. Életed gyertyájában hármas kanócot égettél, az Isten szeretetnek, az ember-szeretetnek és a munká­nak a kanócát. És nem törődtél azzal, hogy e nagy lobogásban hamarosan elég a gyertya. A fő volt, hogy az a­ lány Krisztus szeretetét hir­desse, Krisztus reményét élessze és Krisztus vigasztalását nyújtsa. Igazi Ferences Barát voltál. Barátja Krisztusnak, fajtádnak és min­den embertársadnak. És a lelki nagyok örömé­vel örvendeztél, mikor ezek a barátok annál többet vártak tőled, minél többet tettél az ügyü­kért. És ebben a szent hajszában észre sem vet­ted, vagy nem is akartad észrevenni, hogy ros­kadozol, mert hát hogy a fáklya, a gyertya azért van, hogy égjen és elégjen. Hogy leintettél volna te bárkit is a fenti szavakért, hiszen so­hasem kerested az emberek dicséretét, mert alázatos voltál. De azért most mégis engedd meg, hogy leg­alább ravatalodnál rójjuk le pár szóval irántad való szeretetünket, hálánkat és elismerésünket. Engedd meg, hogy most ez egyszer hirdessük, hogy Verus Izraelita* voltál, hogy az amerikai magyar klérus dísze, becsülete voltál és hogy veled az amerikai katolikus magyar élet egy pó­tolhatatlan tölgye dőlt sírba. Sok-sok tisztelőd, de különösen­ a nyugati papság nevében hulljanak e szavak, mint köny­­nyes bucsuzásunk virágszálai, ravatalodra. Le­gyen áldott emléked és munkád jutalma le­gyen az Isteni Mester, kit oly hűen? szolgáltál. Jó Bencze testvér . . . Isten veled ... a vi­szontlátásra . . . *) János 1, 47. (Látván Jézus hozzája jőni Natánaelt, mondá felőle: íme az igaz izraelita, kiben nincs álnokság­.) •Jé fair Japánból... A koreai fegyverszüneti tárgyalásokat egyre reménytelenebbé teszi, hogy a kommunisták moszkvai főirányítói mind nyíltabban hangoz­tatják, hogy nem akarják azok sikerét. Indokínában második Koreával fenyeget a kínai kommunista csapatok gyülekezése az északi határon, Malayában pedig ugyancsak vörös felkelők szorongatják az angolokat. Az arab-ázsiai országokban a Szovjet emberei iz­zítják hőfokra a sovinizmust az eddigi rend megdöntésére, India miniszterelnöke, Nehru, pedig azt hiszi, hogy sokáig maradhat semleges két hatalom között, amelyek egyikének totális világuralmi céljai vannak . . . E sivár helyzet közepette örvendetes Jóhir Joshida japán mi­niszterelnök elhatározása, hogy Japán nem a vörös Kínával, hanem a formosai nemzeti kor­mánnyal fog békeszerződést és kereskedelmi egyezményt kötni, a birtokában levő területek törvényes kormányául ismerve el azt. A nyilatkozatot Joshida Foster Dulles­ rend­kívüli követhez, a japán békeszerződés megal­kotójához intézett levél keretében tette meg, és a beavatottak szerint nem kelt meglepetést, mert egyik titkos feltétele volt annak, hogy Ja­pán “aránylag enyhe” békeszerződést kapott a Nyugattól. Az Újév alkalmával Sztálin inté­zett “felszabadításra” felajánlkozó üdvözletet Japánhoz, de Joshida rideg, elutasító gesztus­sal fogadta azt. Japán nem akar kommuniz­must és Joshida tudja, hogy a Moszkvával való barátkozásnak, szeszélyei teljesítésének előbb­­utóbb ez volna az ára. Japán választott és a szabad világ népei küz­delmének oldalára állt. De hadseregét béke­barátságból parlamenti határozattal megszün­tette és annak újbóli felállítása még a jövő homályában késik, holott a keleti helyzet oly puskaporos, hogy sürgősen szükség lehet reá. Ugyanez a helyzet Németországgal is. Mind­­♦ kettőre szükség van, mint kiegyensúlyozó té­nyezőre Amerika és szövetségesei oldalán. Fé­lünk megkezdeni a felfegyverzésüket, mert ez nagy háborút robbanthat ki a Szovjettel? Ha a Szovjet háborút akar, megrendezi anélkül is. Ha pedig nem akar háborút, el fogja tűrni. Ha Koreában meghiúsulnak a fegyverszüneti tár­gyalások és megszűnik a “korlátozott háború” fából-vaskarikája, ez a probléma amúgy is ön­magától dől el. Egy szív története és példája (Folytatás az első oldalról) valós jelzőkkel,­­amellyel akkor még annyian szerették illetni a kommunista veszedelmet fel­ismerő, nyomorúságos menekülteket és beleveti magát a küzdelembe azért, hogy az intézményes segítségből magyarjai is részt kapjanak. És nem nyugszik addig, amíg minden baráti, közéleti és egyházi összeköttetésének latbavetésével, vagy mondjuk így, akkori kockáztatásával, el nem tudja hárítani szerencsétlen magyar me­nekültek fölül ezt az ellenséges megjelölést, amely a legszörnyűségesebb helyzetbe jutott menekülteket örök lágeréletre ítélte volna. Ma­gyarok tízezreit mentette meg ezzel és míg ma­gyar szivét, amelyet ez alkalommal sem kímél­tek, sohasem rejtette el, ezt az eredményt mint őszinte örömét és benső megelégedését mindig eltitkolta. Father Biró Benedekről mint egy új, korun­kat jellemző közéleti jelenségről kell beszél­nünk. Az emigrációs, a hontalan politikai élet­ben eddig csak hontalan, emigráns politikusok­ról beszélhettünk. Hiszen a hazájából elmene­kült vagy elüldözött politikusnak nem volt módjában népéről gondoskodni, népe sorsát megjavítani. Father Biró Benedek nem volt po­litikus soha életében. Mégis, idegenbe jutva is gondoskodott népéről, segített a maga új hazá­jában, Amerikában is. Father Biró Benedek működése a hontalan nyomorúság államférfi­énak megjelenése, aki népe nyomorúságának államférfia lett, amikor már a nép nem élt régi hazája földjén. És mindezt a maga küzdel­mes munkájával és fenntartás nélküli önfelál­dozásával tette. Nem is lehet hontalan állam­férfi mást, csak Krisztus szolgája, mert olyan emberfeletti szelídség, szerzetesi önzetlenség kell hozzá, amely egészen bizonyosan az egyéni élet feláldozásához jut el. A hontalan nyomo­rúság államférfiénak ez a szinte már nem is földi önfeláldozása azt parancsolja, hogy a mér­hetetlen, tengernyi baj és panasz orvoslására vállalkozzék, szinte egyedül, minden segítség, szervezet, állami gépezet, adminisztráció, hiva­tal nélkül és csupán a maga emberségéből, szí­véből pótolja mindazt, amit rendes viszonyok között az állam szervezete, a közigazgatás mun­kabeosztása és a hatalom biztosít. Father Biró Benedek tudta, hogy ebben a munkában, amit magára vállalt, el fog pusztulni, tudta, hogy a szíve el fog kopni ebben az állandó törődés­ben, de nem hallgatott a figyelmeztető, emberi jelekre. És amikor éppen után lévén összeesett, ott szorongatta kezében irattáskáját, amely duzzadt volt és súlyos, mint egy postazsák. Amint az is volt, a magyar nyomorúság, a ma­gyar jaj és panasz postazsákja, amelyet hozzá­öntött a szer­vedő magyarság. Ez az irattáska a hontalan magyar nyomorúság államférfié­nak, Krisztus miniszterének miniszteri tárcája­­ volt. Ez Father Biró Benedek szívének és ez lesz minden magyar ember szivének a története, aki a mai megnehezedett időkben odaáldozza magát a szorongattatott, üldözések között élő magyar nép szolgálatára. Mérhetetlen és elé­gető feszültséget jelentett a trianoni békeszer­ződés óta a magyar szolgálat. Egyik oldalon a magyarság elorzott európai szerepének vissza­szerzése, a másik oldalon kapkodó egyéni kez­deményezések, jószándékú hibák és nyughatat­lan áskálódó kedv, mérhetetlen szegénység és nyomorúság, amit konok és hallgatag önzés cifráz. És e kettő között feszül az, aki vállalja a szolgálatot, a nemzeti reménységek összekö­tését a meglévő reális adottságokkal. Mennyivel nagyobb még az otthoninál is a feszültség a hontalanságba lökött nemzeti gondolat szolgá­latában. A feszítő, nagy és jövőbemutató feladat és az árva, szétszakadozott, kimenekült kiván­dorolt magyar nép. Közötte egy ember és mind­ez egy ember szivében kifeszítve. Ez Father Biró Benedek magyar szivének a története. Mindig csak azt nézte, ami nyájával, a rá­­bizott néppel történt, de a Teremtő kegyes ado­mányaként a szellemi alkotó igényével kereste a formát, amelyben segítő tettei megjelentek. Nem riadt vissza közben a hétköznapok fárasztó és apró emberi feladataitól sem, mert Krisztus minisztere volt és hivatásának tartotta, hogy megkeresse az elveszett bárányt is, ha ilyenről tudott. Így történt, hogy akaratlanul felépítette cselekedeteiben a zord idők hontalan nyomorú­ságának államférfiát, az ígéretes, új közéleti jelenséget, amelyet a magyar történetírásnak elfeledni sohasem szabad. Mert a hontalan nyo­morúság államférfim példáját kell a nyájas idők otthoni politikusai előtt követendővé tenni. Sírjunk magyarok, mert egy nagy magyar szív szűnt meg dobogni, amely csak értünk vert és amely értünk pusztult el. S higyjük, hogy a hontalan magyar nyomo­rúság államférfia jó szót emel értünk ott, ahol egyedül van hatalom a magyar sírás csillapí­tására. ESZTERHÁS ISTVÁN. 1952 JANUÁR 25 Bíró Benedek elment. Irta: FATHER GÁSPÁR JÁNOS Passaic, New Jersey ÉP EGY HETE TALÁLKOZTUNK vele utoljára és ez ép olyan vert, mint a többi találkozó. Órákon át tervezgettünk, vitatkoz­tunk ... Magyar ügyről volt szó, mint mindig. Mielőtt a végső eredményt leszögeztük volna, tisztelettel fordultam atyai jó­­barátomhoz­, mi az ő véleménye? Nyugodtan felkelt, megigazí­totta okuláréj­át, keresztbe tette kezeit és mint bölcs tanár, be­szélni kezdett. Mi elhallgattunk és figyeltünk, ő beszélt, taní­tott, következtetett és amikor a tanár úr leült, mindnyájan töb­bet tudtunk és sok mindent máskép láttunk. Nem tudom, nem sejtett-e valamit? Leülve, még órákig beszélt arról, ami szivében volt s mi több lelki tartalommal mentünk haza. Csütörtök reggel szólt a telefon, hűséges paptársa, Deésy Ipoly, remegő hangon, zokogva jelentette: Father Biró elhagyott bennünket. Szerda este kérte a kórház lelkészét, adja fel a hal­doklók szentségeit. Tudta, eljött az ő órája. Teremtője várja számadásra. Készen volt mindig, de mégis­­az utolsó harcra elő kell készülni. Ezerszer ült a mások ágya mellett és tette ugyan­azt. Ez mégis más, itt ő a beteg, neki kell megvívnia utolsó nagy harcát és legfontosabb harcát. Isten szent akaratán teljesen megnyugodva mondja: ez által a szent kenet által, Isten bo­csásson meg mindent, amit látással, hallással, ízléssel és beszéd­del, szaglással, tapintással és járással bűnt követtem el. Ez szer­da este volt, Szent József napján. Csütörtök reggel, az Oltári­­szentség rendelése napján, Krisztussal megerősödve újra és utol­jára, szemei bezárultak, ajkai elnémultak és nemes, magyar, papi szive megszűnt dobogni. Ura és Bírája előtt megjelent szám­adásra. Elment. Harci szerszáma, a toll, amely mindig Krisz­tusért és a magyar ügyért harcolt, kiesett kezéből. Erdélyből jött, a csíki hegyek táján született és azoknak sze­relmese volt egész életén át. Mindnyájunké volt, de szive leg­jobban mégis csak a magyarság szentelte Erdélyé volt. Szent Ferenc harcos fiai közé lépett és volt a Gondviselőtől harctéri beosztása. Jelleme, az alázatosság­ fegyvere: az imak­önyv, a rózsafüzér és a kereszt. Újkorunk Kapisztrán Jánosa volt, aki egyiptomi József módjára, Amerika földjére jött, hogy az itteni, elhallgatni és szétszóródni készülő magyarság előtt kibontsa rendtársai zászlaját és felrázza magyarságunkat. Óriási anyagi, erkölcsi és fizikai áldozatokkal megszerezte az Amerikai Katolikus Magyarok Vasárnapját. Paptestvéreit szét­­küldi a két Óceán között minden magyar telepre, hogy a ma­gyarság részére uj honfoglalást csináljanak. Csakhamar dédel­getett szószékéről nemcsak Amerikának, hanem Európának, Ázsiának és Ausztrália magyarjainak prédikált. De csodálatos modern Szent Pál. Bölcs, prófétai előrelátása és kristálytiszta írásai, melyek mindig a megbocsájtást, az egymásra találást hirdették, egyszerre a legkeresettebb magyar újságíróvá tették. Kálváriájukat járó menekült magyarjaink, vallásra való tekin­tet nélkül hétről-hétre várták az ő lelkivezetőjük írásait. Egy csapásra mindenkinek mindene lett. Mestere szándéka szerint. AMIKOR PEDIG MEGHALLOTTA a hazájukból kiüldözött, új és legnagyobb magyar népvándorlás jajkiáltásait, mind­nyájan éreztük, hogy valamit tenni kell, ő cselekedett. Első kö­telességünk a kiüldözött zsarnokság áldozatait életben tartani, ruhával ellátni, lelki egyensúlyukat megtartani, ő volt az első, aki nem várt, tervezgetett, hanem cselekedett. Háza csomagszál­lító nagyüzem lett egyszerre, ahonnan ezerszám mentek ki az alamizsnák éhes, kétségbeesett emberekhez. Hamarosan rájött, hogy ez nem lehet tartós és végleges megoldás. Mihelyt az itteni törvényhozás lehetővé tette véreink ideköltözését, nyakába vette Amerikát. New York, Washington, San Francisco voltak állo­másai, ahol a magyar üldözöttek jajkiáltásaival kopogtatott. Amikor paptársait összehívta, hogy az új nemzeti missziós köte­lességünkről megbeszélést tartsunk, ő már kész tervekkel állt elénk, nekünk csak tudomásul kellett azokat venni és végre­hajtani. Mi a száműzötteket elláttuk első lakhellyel, bútorral, segítségükre voltunk kenyérkereseti forrást keresni, az ő érdeme volt — igen nagy részben — hogy idejöhettek. Ha új magyar­jaink itt maradnak, vagy bármikor hazamennek, el ne felejtsék az ő nevét. Igaz, paptársain kívül, kevesen tudták, hogy legna­gyobb apostoluk Biró Benedek, de ő ezt így akarta. Mindig a kulisszák mögött dolgozott, cselekedett, küzdött, sírt és imád­kozott. Legnagyobb és egyetlen boldogsága az volt, ha látta, hogy jönnek mindig többen és többen, és ha arról számoltunk be, hogy jól vannak és boldogok. LEGNAGYOBB VESZTESÉGE az ő hirtelen elmenetele mégis az ő lelki családjának. Legnagyobb részüket ő keresztelte, ve­zette be Krisztus családjába, indította el az élet útjára vagy kísérte végleges pihenő helyére. Vasárnaponkinti bölcs intései, az ő atyai vezetése és tanácsai nagyon hiányoznak majd gyer­mekeinek. Egy vigasztalásunk van. Testétől elbúcsúzunk, lelke itt és ve­lünk marad. Mi hiszünk a szentek közösségében, melynek értel­mében ő az elhunyt és mi összetartozunk és egymáson segíthe­tünk. A mai gyászos napon tehát nem sírunk, mint reményt­­vesztett magyarok, hanem Te Deumot zengünk, hogy ő velünk és a miénk lehetett. Fáradt teste most visszamegy az anyaföldbe. Jóságos atyai barátja és egykori plébánosa, Chernitzky István mellé. Most már ketten vannak és ketten álmodnak majd annyira szeretett hazájuk: a kelet, észak, a dél és a nyugat minél előbbi egyesü­léséről és boldog feltámadásáról. Amen. 3[iuiiiiunMiiiHMHiiiiiiiniiiiKiuiHHtHiitniniiitiniiiiiiiniiiHuiiiHnnmitiiiiiiiiiii(muiiiinniniii|<^<<iiiiiiumiimnnmitiinnuiiinHnhHiiiiiiiiiHniiiitiiiiiiiiiiii,!tmniinhMiiiimiiini)Miii;AiinNiiiH^ I Orvosi rendelést I ART SEGEDY felelősséggel állít össze ALEX A. SAJÓ CHEMIST AND DRUGGIST 3824 LORAIN AVENUE CLEVELAND, OHIO TETŐFEDŐ Csatorna, kémény és tetőjavítás jótállás mellett 3037 EAST 123 STREET CLEVELAND, OHIO WYoming 1-6406 iimimmimi......................................................................iiimmiiiimiiimimiiiiimniimmiimiifimiiiiiimmmiiiiiii........ FIGYELEM HONFITÁRSAK! — MAGYAR ÜGYNÖKSÉG! VÁMMENTES SZERETETCSOMAGOK, PÉNZKÜLDÉS ÉS GYÓGYSZEREK GYORS SZÁLLÍTÁSA EURÓPÁBA! Vámmentes csomagok Magyarországra, Romániába, Csehszlovákiába, Jugo­szláviába, Ausztria és Németország összes zónáiba, úgymint: Nylon, ruha­anyagok, ágyneműk, cipők, varrógépek, kerékpárok, motorkerékpárok, rádiók, tűzifa, szén, gyógyszerek, Penicillin, Streptomycin­ stb. Minden rendelést a németországi és budapesti raktárainkból gyorsan és pontosan jótállással ki­utalunk. •— Győződjék meg a mi pontos szolgálatunkról és olcsó árainkról, mielőtt másutt rendelné! Pénzküldés bárhová! — Kérjen részletes árjegyzéket! A. B. HORVÁTH, P. O. Box 898 — Ingersoll, Ont., Canada HA GYÁSZ­ÉRI, GONDOLJON A SZŐLLŐSY­­ TEMETKEZÉSI INTÉZETRE 8027 W. Jefferson Ave. DETROIT 17, Mich. Telefont Winewood 1-2353 Egyetlen magyar temetkező Detroitban

Next