Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1954 (61. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-03 / 1. szám

1954 JANUÁR 3 STIBRÁN TERÉZ: Nem szószólói a leigazolt népeknek... FRANCES P. BOLTON clevelandi képviselőnő többizben fog­lalkozott a NN problémájával. A felvetett kérdéshez hozzászólt Clevelandból Stibrán Teréz. Stibrán Teréz felfogását nemcsak azért ismertetjük, mert a clevelandi magyar társadalom egyik vezető és irányadó személyisége nyilatkozott meg, akinek eddig végzett munkája általános­­ elismerést nyert és akinek szerepe a legkülönbözőbb magyar szervezetekben és egyletekben igen jelentős, hanem magáért az állásfoglalásért, amely bátor és őszinte álláspont. Azoknak a véleménye, akik a Vasfüggöny mögött leigázott népek amerikai leszármazottai, akik hűségesen és aggódva figyelik az elnyomott kisnépek sorsát. — MI, AMERIKAI POLGÁROK — vezette be Stibián Teréz nyilatkozatát (amelyet Mrs. Frances Boltonhoz is eljuttatott) , akiket a jó Isten mérlegelő elmével ajándékozott meg, nem al­kotunk véleményt elhamarkodva, hanem gondos tanulmányo­zás és megfontolás után. Mrs. Bolton oly kitűnően képviselt ben­nünket a Kongresszusban, hogy igen sok alkalommal úgy érez­tük, saját gondolatainkat, a szavainkat halljuk beszédeiből. En­nélfogva nagy megelégedéssel vettük, hogy Eisenhower elnök a UN-hez küldött amerikai delegáció egyik tagjává nevezte ki. És ha most nem tartjuk megnyugtatónak érvelését a UN érté­kelését illetően, ez nem Mrs. Bolton, vagy Mrs. Bolton megálla­pításának a bírálata akar lenni, hanem igenis bizonyítéka an­nak, hogy az Egyesült Nemzetek ingatag létével nem tudott meggyőzni bennünket arról, hogy mint világszervezet, haszno­san tölti be hivatását. Sokáig vártunk, azt hivén, hogy a NN hibáit kitatarozzák, és követőén Amerika erényének és Mrs. Bol­­tonnak csodálatraméltó példaadását, türelmesek voltunk ebben a várakozásunkban. Így tettünk, bár mi, akiknek az eredete Magyarországból, Lengyelországból és a többi, kis európai nem­zetekből való, tisztában voltunk az orosz szomszédság természe­tével, hiszen évszázadokon át óhazánk történelmi tapasztalato­kat szerzett az orosz magatartásáról.­­ Türelmünk és gondolkozásunk mögött azonban kitörölhe­tetlenül ott rejtőzött az a mély meggyőződés, hogy a NN kezdeti alapvetése rossz volt. Az Istent tagadó Oroszországgal és Isten jelenléte nélkül a UN mint szervezet, nem szolgálhatja és nem hozhatja meg a világ békéjét. A rombolás csírája rejtőzik benne és jelenleg a lelki sorvadás állapotában halódik. A UN nem min­den békeszerető nemzet szervezete, mert a kommunista kor­mányzatok nem szószólói az általuk leigázott népmillióknak. Amikor ezek a békéről szavalnak, forradalmat értenek alatta. És mi nagyon jól tudjuk, hogy nem akarják forradalmukat min­dig lőfegyverekkel kivívni. Nem tartjuk hasznosnak, ha a NN csak megszellőzteti a kommunista rémtetteket, de Oroszország büntetlenül tovább halad útján. A mi nemzetünk a koreai kon­fliktusban borzalmas veszteséget szenvedett emberéletben és tekintélyben. Szerencsétlen dolog az, hogy míg mi a NN-ben együtt üldögéltünk Oroszországgal, addig Oroszország valahol ismét megrendezheti ugyanezt a véres színjátékot. A MI például igen sokat foglalkozik azokkal a népekkel, amelyek még nem képesek önmagukat kormányozni, sokat halljuk a kolonializ­­mus kifejezését és annak a megállapítását, hogy a gyarmati kor­mányzat a mi korunkban elvetendő módszer, ugyanakkor pedig — bár a NN ezt is elítéli — Oroszországnak eltűrik, hogy szol­gaságában tartsa mindazon országokat, amelyeket megkapa­rintott magának. Azok a gyarmati népek, amelyeknek sohasem volt saját tapasztalatuk, hogy mit jelent önmaguk szabad kor­mányzása, nem ismerhetik a szabadságnak azt az örömét és a szabadság elvesztésének azt a keserűségét, mint azok a népek, amelyek magas kultúrájukban és önálló államiságukban éltek az orosz rabság előtt. Az a kérdés, hogy a leigázott népek ho­gyan nyerhetnék vissza szabadságukat, ritkán szerepel a NN­­- tárgysorozatán. Pedig a szabad világ erkölcsileg felelős azért ....a felélekrítest életért, amelybe jutottak, legkivált a yaltai egyez­mény következtében. De a NN-ben az Egyesült Államok nem követhetik az amerikai lelkiismeret szavát és nem telj­esíthe­tik az amerikai ígéreteket, mivel a kommunisták céljaink elérését vétój­ogukkal megakadályozhatj­ák. — Ki akarjuk fejezni határozott tiltakozásunkat az ellen, hogy a vörös Kínát mint a NU tagját felvegyék. A kommunista Kína­ igen hasznosan támogathatná Oroszországot a mi megsemmi­­sítésünkre irányuló politikájában. Nagyon is világosan látjuk, hogy a kommunista elismerés két évtizede nem hozott számunk­­­­ra mást, csak bajt és bánatot. — Tudom — mondja befejező szavaiban Stibián Teréz — hogy keserű szavak ezek. De ez nem csak a magam véleménye, hanem ez az érzése sok magyar származású amerikainak is, akik­kel a különböző egyesületekben találkozom. A mi őszinte remé­nyünk az, hogy az Egyesült Államok igaz irányítást ad­ a világ­nak, azonban országunk dicsőséges történelme és keresztény hagyományai tükröződjenek vissza minden cselekedetünkben és tettünkben. És ezt szem előtt tartva, el kell kerülni vezetőink­nek azokat a tévedéseket, amelyeket a múltban elkövettek. STIBRÁN TERÉZ az amerikai magyar élet egyik kitűnősége, aki már számos alkalommal szólaltatta meg az amerikai ma­gyarság véleményét, most is a kialakuló közhangulatról tájé­koztatta Cleveland rokonszenves képviselőnőjét, Mrs. Boltont. Hogy a tiltakozás Kína NN tagsága ellen mennyire közhangu­lat, arra mi sem jobb bizonyíték, hogy az Amerikai Magyar Szö­vetség nemrégiben körlevelet bocsátott ki, amelyben jelentette, hogy egy millió aláírást akar összegyűjteni az úgynevezett “Committee for One Million” (36 W. 4.4th St., New York, N. Y.), az alá a kérvény alá, amelyet Eisenhower elnökhöz készülnek benyújtani azért, hogy Amerika tiltakozzon kommunista Kíná­nak az Egyesült Nemzetek tagságába való felvétele ellen. Hír­adásunk szűk keretében lehetetlen felsorolni az eredeti aláírók neveit, akik közt Amerika közéleti és társadalmi vezetőinek a legkiválóbbjai ott vannak. Ez az aláírási kampány belső párt­­poltikától mentes s azt akarja bizonyítani az egész világ előtt, hogy Amerika lakossága a világhódításra törekvő kommuniz­mus további terjeszkedését nem tűri s az ellen minden békés eszközzel harcolni­ fog. Az aláírási kampányt két hónap alatt szeretné befejezni a bizottság s az amerikai magyarság egyházi, egyesületi, egyleti és szervezeti csoportjaitól, valamint e hír­adást tudomásul vevőktől annak támogatását és aláírások gyűj­­tését kéri. Az orvosi tudomány elismeri a méh-fullánk mérgé­nek hatását rheumatikus ese­tekben. A ‘MUSCULAID” egye­düli olyan bedörzsölő mód­szer, mely méh-fullánkmérget tartalmaz. Fájdalom nélkül, enyhítőleg hat Rheuma, Artit­­ritis, viszketegség, csípő- derék­fájás, viszértágulás, görcs, hü­­lést stb. eseteiben. Ne szenved­jen, kérjen ingyenes bővebb ér­tesítést. Cím: John Tóth, 1143 Hillcrest Road, South Bend 17, Indiana. ZALL a csodás hatású kenőcs FÁJÓ LÁBAKRA! Biztos hatású érzékeny, viszke­tő, égő lábakra, tyúkszemekre és kemény bőrre. Ne írjon leve­let, Küldje be ezt a hirdetést 1 dollárral s mi küldjük Önnek BRIDGEFIELD DRUG CO. K461 Gregory St., Bridgeport, Connecticut lentiig István­­ SZAKKÉPZETT MAGYAR ÓRÁS 2710 EAST 93 STREET CLEVELAND 4, OHIO­­ Telefon: SW 5-4440 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA • m © father^ Go/flffl&oj Joz.se/: Ahogy én látom... Father Galambos József heti írása, az ame- forgalom következtében lapzártáig nem érke­rikai magyar élet igaz és őszinte szemléje, az tett meg és igy csak a következő számunkban “Ahogy én látom” kézirata, az ünnepi postai közölhetjük. Mákosguba írta: ORMOS GERŐ A FIATALOK még a negyedik napon is a lakodalmi bőség maradékán éltek. Annyira gyújtott csak be az asszonyka, hogy fölmele­­gítse a pecsenyét s valami levest főzzön éhes emberének. Úgy melegedtek az uj fészekben, mint a bol­dog galambok. Nótával ébredtek hajnalban, az ember harsogó nevetéssel csapkodta a jeges vizet a konyha közepén, nekihajolt a pántos dézsának s odafröccsentett játékosan az asz­­szonyra. Későn kelt már a nap, a hegyek üstökén nehéz köd lustálkodott. Hűvös párát eresztett a föld a déli órákban s mikor megtért az ember a határból, ott állott az uj asszony az eszter­­hét alatt. Úgy fickándozott, akár a fiatal csikó. Boldog tűz, sütött a szeméből s azt mondta csipogva: — Ó, te gonosz, de nagyon vártalak, hal­lod-e? — S nekiültek odabent a jó ebédnek. Csütörtökön ették meg a lakodalmi maradék utolját. Azt mondta az asszony lobogó öröm­mel: — No, holnap főzök már! Ez lesz az első ebédje. Odahaza, az anyjánál, majd minden este tárgyalgatták a másnapi ételek sorát, tudta jól, hogy idegenkedik az effélétől a férfiember, hát csak annyit mon­dott: — Meglásd, olyan jót főzök én neked! Csak ne is kérdezd, mer úgyse mondom meg. MÁSNAP AZTÁN, mikor magára maradt, mennyecskekendőt kötött a szőke hajára és nekifogott. Az ura­ legkedvesebb ételét válasz­totta. Mókusgubát. Elég húst ettek úgyis az utóbbi napokban, hát jó lesz valami könnyű, édestészta. Máskor könnyen boldogult az effélével. Gu­bát is csinált odahaza olykor, hát bátran, kez­dett neki. De mintha most csintalan manók ugráltak volna körülötte a zsírszagú konyhá­ban. Nehezen fogott lángot a rőzse, ellenkezett a liszt, tizenegy órára is alig jutott előbbre, mint ahol féltízkor kezdte. Olyan volt már az arca, akár egy hasadó rózsa. Mit szól az embere, ha rosszul sikerül az első ebéd? Uram, Teremtem, legjobb lenne hazafutni s hívni az anyját, hogy segítsen. De hajtotta valami, hogy az ő főztjét tálalja az embere elé. Lánykorában tíz ebéddel se küzdött annyit, mint most ezzel az eggyel. De azért mire ha­rangozott a vén Bertók, készen állott az étel. Tejfölös bableves és mákosguba. Majd meggyulladt a képe, amikor asztalhoz ült az ember. Leste a szemét s a mosolygó szá­ját. Azt mondta zavartan: — Együnk. Az ember csak nézte a párolgó ételt s össze­futott a nyála. — Gubát csináltál? Leszegte a fejét, úgy felelt: — Szereted? — Szeretem ám! No, látom, hogy jó asszo­nyom vagy. L ETTEK. Kanalazták a sűrü levest, fiatal étvággyal. Olyan tiszta öröm feszegette a mel­lüket, hogy majd elcsöppent a könnyük. Az­tán középre kerítette az asszonyka a tésztás tálat. Mondta az embernek: — Végy. Sokat. Rászólt játékos szigorúsággal. — Adj te. Az a dolgod. Hát megrakta a tányérját jó púposan. — Elég? — Elég. Csintalan nyál futkosott az ember fogai kö­zött s beleszarta a villáját a puha tésztába. Csendesen kérdezte az első falat után. — Hogyan csináltad ezt? Fölijedt az asszony. — Hogyan? Rendesen. Mér? — Csak. — Nem jó? — De. — Hát? — Jó. Majd elsírta már magát, annyira megijedt, ő maga is bevette az első falatot, kóstolgatta s tovább faggatta az urát. — Igazán, nem izlat? — Jó, no. — Csak mondod. Akkor megkérdezte az ember. — Tejjel forráztad? Egyszerre belefutott a hűvös ijedtség az asz­­szony ereibe. Azt mondta csöndesen: — Nem. Vízzel. Melegíteni, vigasztalni akarta már az em­ber. — Nem baj no. Csak tejjel szokás. Az a való­ságos guba. Felvillant az asszony emlékezetében is, hogy odahaza csak nyomorúságos időkben forrázta vízzel az anyja. Tej a rendje annak. Igazat beszél az ura. Azt szipogta ijedten: — Máskor tejjel lesz. — Jól van nő. S bevágta rendesen. Ha vízzel forrázta is az asszony, de mézet csorgatott reá a két keze munkája.­­ Ebéd után leheveredett szépen a szobában, s onnan szólt ki jóllakott nevetéssel: — Ne törd magad ezér, hallod-e? Az asszonyka torkán édes sirás bugyogott már s mire elnyomta a csendes álom az embe­rét, elhatározta, hogy estére nem adja eléje ezt a guba-maradékot. Színét se lássa, ha már eny­­nyire csúffá tette az első ebédjét. Csacsi kis jószág, annyira nekibusult, hogy maga is bosz­­szankodott már rajta. Előbb az asztal sarkára állította a tésztás lábost, aztán, hogy egyre rá­tévedt a szeme, letette az agyagpadlóra s mo­sogatott bánatosan. AZ EMBER JÓÍZŰEN húzta odabent a ló­bőrt négy óráig. Akkor nagy nyújtózkodással állott ki a konyhaajtóba. — Hát te? , s Ott kuporgott az asszonyka a tűzhely mel­­­­lett. Vörösek voltak a szett­ei és föl se mert nézni rá. Az ember odalépkedett hozzá s megcsipkedte a vállát. — Mi bajod? — Semmi. — Hát? A guba végett? Nem felelt az asszony. Az ember torkán tisz­ta nevetés­ csattant. — Hát osztan? Csak nem sírsz érte, hal­lod-e? Add ide inkább, megeszem a többit is, mer éhes vagyok. Az asszony csak a fejével intett, hogy nem. S odamutatott a sarokba, síró nevetéssel. A tarka macskájuk küszködött a nagy lábos gubával. Az ember rázkódott már a nevetéstől s fel­kapta az asszonyt a zsámolykáról. —­örzse, te, hallod-e, megeszlek én akkor téged. No ezt osztán jól megcsináltad, te kó­cos! Simogatta a haját, a gyulladt arcát s vigasz­talta. — Legyen eszed, no. Isten, nem azér man­­tam­ én. Nevess inkább. Most meg iszunk egy kis tejet, jó lesz az is. Ijedten rezzent föl az asszony. Azt mondta: — Nincs. —• Hát? — Annak adtam. Ráöntöttem. — A macskának? — A gubára. Nem bírt már magával az ember, annyira törte a nevetés. SZÓLNI SE TUDTAK MÁR. Egyszerre olyan melegséget szakított belőlük a fiatal életnek, a kezdésnek ez az apró zökkenője, hogy nevet­tek, nevettek. S jóllaktak azzal. K NEM ÚJÍTJÁK MEG A LEJÁRT JÖVEDEL­MI ADÓEMELÉST. — Eisenhower elnöknek a republikánus kongresszusi vezetőkkel a kará­csony előtti napokban folytatott megbeszélései értelmében a jövedelmi adó 10 százalékos eme­lése és a társulati nyereség-többlet adó emelés megújítása nincs tervben. Mindkettő 1953 de­cember 31-én lejárt. A jövedelmi adófizetők tehát kevesebb adót fognak fizetni az 1954-es esztendőre (félreér­téseket elkerülendő: 1954 március 15-ig az 1953 évi kereset utáni, vagyis még a magasabb jöve­delmi adót kell befizetni.) De január 1-ével a Social Security díjak az 1950-es törvény értel­mében másfélről két százalékra emelkednek s azok, akik Social Security alá esnek és évi ke­resetük nem haladja meg,a 3000 dollárt, egyes kategóriákban a jövedelmi adó csökkenése da­cára, valamivel többet fognak fizetni, mint eddig. Szó van a Social Security díj visszame­nően, 1954 január 1-től másfél százalékon való befagyasztásáról, de ennek erős kongresszusi ellenzéke van. Maga Eisenhower elnök a befa­gyasztás mellett van, mert a Social Security 18 billiós pénzalapja teljesen elégséges és eme­lésre nincs feltétlenül szükség. Nincs kongresszusi ellenzéke annak a terv­nek, hogy a felszaporodott reprezentációs kia­dások miatt a kongresszusi képviselők fizetését 15,000 dollárról egyenesen 25,000 dollárra emel­jék fel. Nem történt határozat aziránt, hogy a jöve­delmi adómentes létminimumot 600 dollárról 1000 dollárra emeljék fel, amelyet különösen a kisebb fizetésű munkások és fehérgallérosok sürgetnek. Eddig minden gyermek és eltartásra szoruló szülő után 600 dollárral lehetett csök­kenteni az adóköteles összeget, a mai drágaság mellett azonban egy személy évi eltartására 600 dollár nem elég.­ Ezzel szemben az antiszo­ciális szövetségi forgalmi adó (Sales Tax) gyár­tási adó formájában való burkolt megvalósí­tásának ötlete, a hírek szerint, szintén nem ju­tott előbbre a Fehér Házban folyt tanácskozá­sokon. Az 1954 július 1-én kezdődő pénzügyi év költ­ségvetése hasonlóan az elmúlt évihez, az eddi­giek szerint mintegy 3,8 billió dollár deficitet fog feltüntetni. Az adminisztrácó és a republi­kánus párt vezetői megegyeznek abban, hogy a nemzeti adósság határának mintegy 15 billió dollárral való felemelésére van szükség. Eisenhower elnök január 4-én országos rádió­beszédben ismerteti az új kongresszusi időszak munkaprogramutját, január 7-én pedig szemé­lyesen mondja el “State of the Union”, az or­szág helyzetéről szóló beszámolóját a kongresz­­szus két házának együttes ülésén. 3-ik oldal Az új bevándorlás előmunkálatai A “Refugee Relief Act of 1953” végrehajtására Washingtonban ddolgozták a legutolsó részleteket is és a törvény értelmében 214,000 hontalan és munkanélkülinek bevándoroltatására az előmunkálatok rövidesen megkezdődhetnek. Az assurance-al­­­apok is mihamar rendelkezésre fognak állni. A State Department ez ügyben most kiadott közleménye fi­gyelmeztet, hogy assurance-ot csak amerikai állampolgár adhat. Ha valamely társulat, vállalat, cég akar valakit behozatni, az assurance-ot nem állíthatja ki a vállalat, hanem a cég nevében valamely amerikai állampolgárságú felelős vezetőnek kell alá­írnia. Mint megírtuk, az assurance-nak nem kell feltétlenül név­re szólnia, elég, ha az assurance-ot kiállító munkaadó közli az űrlapon, milyen szakmai képességekkel és egyéb adottsággal kell rendelkeznie annak, akit az országba be akar hozatni. Ily esetben azonban az illető állampolgártól meghatalmazott segéd­­szervezet vagy személy ejti meg a kiválasztást. Házaspár, aki tíz éven aluli ismeretlen­ árvagyermeket akar be­hozatni és örökbe fogadni, egy elismert amerikai társadalmi szervezetet bíz meg a gyermek kiválasztásával. A State Department közölni fogja, hol kaphatók az űrlapok, amelyeket aztán kitöltve “Director of the Visa Office, Depart­ment of State, Washington, D. C.” címre kell elküldeni. Ez a hivatal az “Administrator of the Refugee Relief Act” megbízá­sából átvizsgálja a benyújtott assurance-okat s közülük azokat, melyeket az adminisztrátor jóváhagy, továbbküldi az illetékes külföldi US konzuli hatóságoknak. A konzulátus ennek alapján kiadja a kérvényezőnek a vízumot. Név nélküli assurance-ok esetében, a segédszervezet, vagy sze­mély, amelynek, illetve akinek módjában van a megfelelő sze­mélyt kiválasztani, beírja a kiválasztott egyén nevét az űrlapra és az űrlapot visszajuttatja a washingtoni Visa Office-hoz. A kiválasztással a lakhelyhez legközelebbi State Department Of­fice (Munkás­elhelyező hivatal) is megbízható. Egy állampolgár ezúttal is több hontalannak adhat assur­ance-ot. .................................................................................................mmutimitu­sHíjiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiMiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiii "Amíg menekült táborokban kényszerültek élni . . .!! Dr. G. J. Van Heuven Goedhart, az Egyesült Nemzetek mene­kültügyi főbiztosa hat nyelven kiáltványt bocsájtott ki, amely­ben közadakozást kér a hontalan menekülteket segélyző alap (UN Refugee Emergency Fund) számára. “Rövidesen válaszol­nunk­­kell azok segélykérésére, akiknek további élete tőlünk függ, — mondja a kiáltvány, — de sajnos, azt kellene felelnünk: nem tudunk további segítséget adni. Ennek nem szabad meg­történnie.­’ A Refugee Fund az “International Refugee Organization” fel­számolásánál fennmaradt 250,000 dollárral és tizenöt ország 750,000 dollár adományával alakult meg. Az Egyesült Államok eddig nem adott hozzájárulást az alaphoz, de hír szerint eziránt tárgyalások folynak Washingtonban. Hitelt érdemlő források szerint az alap összes pénze jelenleg mindössze 4000 dollár és működése folytatásához egy millió dol­lárra van szükség. Ennek az összegnek a felét a Távolkeleten a kommunisták elől ismételten menekülni kényszerültek, másik részét pedig az európai menekült­táborok beteg és agg lakói se­gítésére fordítanák. Ez az alap egészében menekültek segítésére szolgál. A mene­kültügyi programra adminisztrációs kiadásait egy külön, 685. 000 dolláros alapból fedezik, amelyhez közgyűlési határozat alap­ján az Egyesült Nemzetek minden tagja hozzájárult. A főbiztos az amerikai adományokat a saját címére (Genf, Svájc) vagy az Egyesült Nemzetekhez (United Nations, New­ York) kéri. Egyben­ kiáltványt intézett a menekültekhez is, mely­ben ígéri, hivatala mindent meg fog tenni, hogy újból rendes életviszonyok közé kerüljenek. “Törődésünk —­hangoztatja — nem ér véget, amíg menekült­táborokban kényszerültek élni.” Úgy az adományt kérő, mint a hontalan szenvedőket bátorító kiáltvány a Szeretet ünnepe, a Karácsony időszakában jelent meg, hogy segítséget kérjen a tehetősektől és vigaszt adjon a szenvedőknek. teljesen otthoni beosztású Néhai Horváth Endre utóda: Magyarbetűs ÜSTOC 100 SABARIA írógépügynöksége háromféle típusban, részlet- 2,110 W. 37 St., Cleveland, O. fizetésre kapható. Telefon: AT 1-3784 Angol betűs gépet is rendelhet 20 éve fennálló céget képvisel Legolcsóbban és jutányos fizetési feltételek mellett ^ vásárolhat Clevelandban a West Side-on ^ Lee Edwards bútorüzletében nappali és háló-berendezéseket, kályhákat, jégszekrényeket b Új bútorok — LEE EDWARDS ~~ Használt bútorok ^ O 4407 Lorain Avenue 4322 Lorain Avenue O K Telefon WO 1-5500 Magyarul beszélünk . JítmiiiiiiiiniiiiiiiiiiiMiimiiiiiiiiiiiiMiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi.' | MAGYAROK FIGYELEM! | | Világmárkás svájci és német óragyárakból: antim­agnetikus, világító (rádium) | 1 számlapú, nagy közép másodpercmutatóval szerelt köves, elegáns svájci férfi | | karórák. — Ragyogó kivitelezésű, sportolóknak, munkásoknak, munkavezetők­ | | nek nélkülözhetetlen svájci stopperórák. — 14 karátos 21 rubin köves lapos, | | elegáns modern márkás svájci női és férfi karórák. Divatos, szép bijouler­ | | nyakláncok és karkötők (2 éves garanciával), hogy nem feketédnek meg. | | Ne feledje el, nem minden óra jó óra. A jó, márkás óra az Ön barátja, a rossz | |­óra pedig ellensége. Kérjen még ma ajánlatot, hogy azonnal szállíthassuk­­ a kiválasztott darabot. .— Olcsó árak. — Amerikai vezérképviselet. 1 Nádas Gyula 2068 W. 33 St., Cleveland 13, Ohio. —­ Telefon: WO 1­ 7746 | JAKAB-fOft & CO Három gyönyörű lemelkezési oflhona 8923 BUCKEYE ROAD — Telefon: CEdar 1-0384 11713 BUCKEYE ROAD — Telefon: WAshington 1-4421 12014 BUCKEYE ROAD — Telefon: LOngacre 1-7524 CLEVELAND, OHIO Éjjel-nappal készségesen állunk a gyászoló család szolgálatára — Mérsékelt árak

Next