Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1956 (63. évfolyam, 1-51. szám)

1956-01-01 / 1. szám

2-ik olda CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. 4160 Lorain Ave , Cleveland 13, Old® — Phone: ME 1-9338 Established October'24, 1894 by Rev. Ivlsgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pastor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. ■ I - ________ •*_______ THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RA LES; j ELŐFIZETÉSI ÁRAK: For two years in the II S. ....... $ 9.00 j Két évre a U. i^.-ben ............... $ 9.00 For one year in the U. S.......... $ 5.00 Egy évre a tJ. S.-ben ............... $ 5.00 For six months in the U. S. ..... $ 3.00 Fél évre a U. S.-ben ............... $ 3.00 For two years in Canada ....... $10.00 Két évre Kanadában ................. $10.00 For one year in Canada ...•........ $ 5.50 Egv évre Kanadában ............... $ 5.50 Foreign Countries for one year $ 5.50 Külföldre egy évre .................. $ 5.50 A legrégibb katolikus magyar hetilap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly, pápai prelátus-plébácos A Szent István ferences komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Entered as Second-Class Matter at the Post Office of Cleveland. Ohio, under the Act of March 3, 1879. Gondoljunk csak a régi B. U. É. K.-ra B.U.É.K. Annyit jelentett, hogy “Boldog Új Évet Kívánok”! A négy betűt névjegyünkre irtuk és ezzel társadalmi kötelességet teljesítettünk, mert ezt — az ujesztendei jókivonást, elküldtük ismerőseinknek, barátainknak, jóakaróinknak, akik viszont sa­ját névjegyüket küldték el saját ismerőseiknek, barátaiknak és jóakaróiknak, sőt nekünk is. Mindez új esztendő idején millió­nyi jókívánságot és névjegyborítékot, valamint bélyeget is je­lentett. Ugyanekkor a kedves és derék levélhordó pirospecsétes levél­­boríték és veres-fehér bojtos, aranyos postakürt képével ékes újesztendei kártyát adott át nekünk. Az egyébkor szigorú és mogorva házmester úr is angyali lelkűvé szelídült. Szabad volt tőle, elfogadnunk rózsaszínű, üdvözlő kártyáját. Megjelent a kedves viceházmester is, ő már a népies hagyományt képviselte, mert rózsaszínű üdvözlő kártyáján piroscsórű, hófehér galamb tartotta a szép, pirospecsétes zöld kopertát, a galamb égszínkék nefelejtskoszorúúan lebegett, miközben pufók postásangyalka (fején kék postássapka) fújta az arany postakürtöt. Egy nemzedékkel ezelőtt ilyen szép, verses köszöntés, arany­poros,, préselt virágos lappal jelent meg a szemeteskocsis, a ce­­teslegény, az újságkihordó, a mosóné, a borbélyinas, a pékinas és a suszterinas. Ugyanezt cselekedte megszokott kávéházunk­ban a four, a pincér a pikológyerek és a kávéház ajtaja előtt a derék, vén és veressképű hordár. És valamennyien szép kis borravalót kaptak. Ugyanazt cselekedték, mint kétezer eszten­deje cselekedett Januarius Kaiendae-ja, vágyás “Januarius El­seje” napján minden órómai kisember, a Cliens, hatalmas Pat­­rónusa, magánjogi gyámja ajtajában, mikor is pártfogoló urát felkeresve, ujesztendei jókivonással volt és ennek fejében csengő Sestertusokkal degesz zacskót kapott. Ez a zacskó az ,am­it a mű­velődés egész históriáján végig az újévi “borravaló” legkülön­bözőbb nevein neveztek. Az újesztendei köszöntés semmi más, mint ősi varázsos, bű­­völés-bájolós ráolvasás, igézés, a boszorkányos rontás, főleg a “szemmel rontás” ellen való ősbabonás védés, amiért köszönet járt, azaz italáldozatra való pénznek, vagy italnak ajándéko­zása. A verses jókivánó mondókák ilyen regülős ráolvasások vol­tak, még akkor is, amikor már írott, később nyomtatott formá­ban adták át azt a jót kívánók a Patrónusnak. A legrégibb pestbudai ujesztendei szóbeli gratulációs emlék Hunyadi Mátyás, királyurunk budai udvari könyvtárosának, Galeotto Marzio di Narni Mesternek írása arról, hogyan fogadta a jókedvű nagyúr a budai újesztendő napján a tisztelgő budai kézmíves céheket. Ezek céhi címeres rúdjaikkal és szerszámos jelvényeikkel jelentek meg a budavári palotában. Mester Gale­otto leírja, hogyan nevetett a királyúr, amikor nagyoló székék­­­éjéről megismerte az ácsmestert és kalapácsáról a kovácsmes­tert, fejedelmi ajándékát viszont a céhbeli mesterek jelvényeire helyezte. A budai mészárosok 1481-ben kelt céhlevele, melyet a mai céh eredetiben őriz, leírja, hogy új esztendő idején minden budai céh ajándékot köteles adni a városbirónak és szenátor uralmék­­nak. Ez a szokás 1848-ig fennállott. A Pesti Kávésok Céhe sáfármesterkönyve évről-évre pontosan feljegyzi, hogy pesti városi szenátorok és városkapitányok, vá­roshadnagyok, városkomisszárosok és városdarabontok uraimék mit kapnak ujesztendei ajándékban az 1790-es években? Az ajándékot illő volt díszes elefántcsont-pikszisbe rejtett jó­féle körmöci aranyokban átadni. Városkapitányné asszonyom ennyi meg ennyi font jóféle kávét és nádmézet, azaz cukrot ka­pott. Apáink fiatalsága idején a tülkös, lámpásos, alabárdos pesti éjjeli bakterek énekeltek köszöntőket az ablakok alatt. Reggel kis utcagyerekek kántálták a köszöntőt, amiért csörögefánkot és pirulát kaptak.­­ ■ Igen érdekes, mert több mint százesztendős a pesti lámpa­­gyujtogatók 1838-ra szóló verses, képes ujesztendei köszöntő­rigmusa. A köszöntőn ott látjuk a pesti földunasoron 1820-ban az Ullman-család által építtetett Hotel de l’Europe vendégfoga­dót, mely 1885 óta a rendőrfőkapitányság háza volt. A Vigyázó Ferenc gróf­ utca sarkán ott a lámpás és a létra. Az előtérben ott van a frakkos pesti lámpagyuj­togató. A lámpáslegény vállán ott van a létra, markában a szatyor, ebben bizonyára a lenmag­­olaj, a koppantó olló, a kormos rongy és a tisztító kefe. A kép alatt a vadregényes versezet. A’ Lámpagyuj­tók boldog új év kívánása Szabad Királyi Pest Városa lakosaihoz: El­ kongott a’ végső éjfél az ó-évben Százszor boldog légyen a’ melly most derül Mi kívánjuk ezt, a’ kik a’ barna éjben. Vígan métset gyújtunk, ha komor köd ül A’ magas ég kéklő párkányjára, A’ Hold ’s Tsillagok szelíd sugarára. A’ mi lámpásaink fénye biztosítja A’ jó lakosok minden lépteit, Mert a’ világosság a’ gonoszt vakítja ’S felderíti vétkes tetteit. Mi őrizzük a’ közbátorságot, Mi árasztunk éjre nap­világot. Fénnyel üdvözöljük az év első éjjét S az eget hasítják őrző rajjaink, Hogy kegyesen árassza szent kegyét S boldogítsa dús barátaink’, Kik adakozással sorsunkat könnyítik S pislogó lámpánkat uj fényre derítik. , Leg­alázatosb kész szolgáik a Lámpagyuj­togatók — Pesten. Ilyenek voltak a régi pesti újévi köszöntők. (B. B. B.) KATOLKUS MAGYARÖJC VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 E. 30 St., New York 16, N. Y. Tel. MUray Hill 4-3623 MINDSZENTY JÓZSEF hercegprímás teljes­­ szabadsága visszanyerése érdekében a Katoli­­­kus Liga, amint ismeretes, memorandumokat intézett az Egyesült Államok elnökéhez, Gailes külügyminiszterhez, az Egyesült Nemzetek fő­titkárához és az amerikai Congresszushoz. A­­ memorandumokat Msgr. Keller Endre, mint a I Beard ox Trustees elnöke, Msgr. Szabó János,­­ügyv. alelnök, valamint luther Kiss Gyula, a Liga elnöke írtak alá. A memorandumok be­­érkezését igazolták az illetékes hatóságok, kö­zölve, hogy az azzal való részletes foglalkozás után, tájékoztatást fognak a Liga vezetőségé­nek adni. A memorandummal kapcsolatos fej­lem­é­nyekről ebben a rovatban fog a Liga jelen­tést tenni. MAGYAR MENEKÜLT CSALÁDOK ÉRKE­ZÉSE. A Gen. Langfitt nevű csapatszállító hajó december 17-én újabb magyar menekült csa­ládokat hozott az USA-ba, ahol sok üldözés és shányódtatás után új életet kezdhetnek mene­­­kültjeink. Sajnos a bevándorlási törvény lebo­nyolítása nagyon lassan halad előre, s így a kivándorlást nem remélhető öregek és betegek mellett, sok menekült magyarnak kellett szent karácsony ünnepét Európában tölteni, akiknek az amerikai magyarság már biztosított assur­­ance-t, ezzel lehetővé téve bevándorlásukat. Fenti hajóval a következő menekült családok érkeztek: Andóczi Ferenc, Bencsis Vilmos, Bé­res János és családja, Biró László és családja, Bruner Margit, Cseh Julia, Csuk Vendel, Fixl Ida, Füstös Imre, Gadányi József­ és családja, Galambos Imre, Gulyás Imre, Horváth Jenő, Hammer Katalin, Juranics Viktor, Kishorváthi Géza és családja, Kováts István, Kurali József, Mendes Béla, Monek Ferenc, Nádasi Géza, Packer Károly, Papp Mihály, Remesi Anna, Peszt Márton és családja, Schönberger Péter és családja, Stark Ferenc, Szegfü László, Szegfű Ernő, Szigeti János, Tóth Károly, Vásárhelyi Miklós és felesége, Zöllner József. MSGR. SZABÓ JÁNOS, a Liga ügyvezető al­­elnöke Father Horváth József, a south bendi Szent István egyházközség plébánosával együt­tesen rendezik a Liga south bendi csoportjának jótékonysági bálját ugyancsak január 7-én. Az ügybuzgó rendezőség Msgr. Szabó és Father Horváth vezetése alatt mindent elkövet a siker érdekében. A rövid farsangra való tekintettel a Liga több helyi szervezete különböző városok­ban közvetlen húsvét után készül jótékonysági bálokat rendezni. MSGR. SWANSTROM ÉS MSGR. VYCISLO, az NCWC igazgatója és helyettese, együttesen vesznek részt a Katolikus Liga országos jóté­konysági bálján január 7-én New Yorkban a Park a vermei Delmonico szálló összes termei­ben. Ebben az esztendőben a túlzsúfoltság el­kerülése érdekében sikerült a szálló úgyneve­zett Kristály termét is megkapni, s így az ösz­­sze­s termekben ezer vendég részére van bizto­sítva hely. A “Magyar szobában” cigányzene­­kar fog muzsikálni ,míg a nagy bálteremben jazz zene várja a táncolókat. A nagyszabású jótékonysági bál a papság ünnepélyes bevo­nulásával, élén Msgr. Swanstrommal, fogja kezdetét venni. Ezt fogja követni a bált meg­nyitó párok bevonulása. Amint Msgr. Swan­­strom megadja az engedélyt a nyitásra, kerin­gővel fogja kezdetét venni magyar Amerika legfényesebb bálja, melyre eddig 8 ország kép­viselője jelentette be részvételét a jelentős számú amerikai vendégen kívül. A KATOLIKUS LIGA NEW YORKI SZER­VEZETÉNEK Mindszenty emlékező ünnepsége december 26-án folyt le. A nagyjelentőségű ün­nepségről ,a Vasárnap legközelebbi számában fogunk beszámolni. ­A Fogolyt­­ Magyarország mártír hercegprímása New York egyik legelőkelőbb filmszínházá­ban, a Madison Avenue és 53-ik utca sarkán lévő “Plaza” moziban megtörtént a “Prisoner” című film amerikai bemutatója. A premiert számos újságcikk előzte meg, hiszen egy egész álló éven át parázs vita tárgya volt a tengeren­túl az angyal filmgyártás e legújabb nagy tel­jesítménye. A velencei nemzetközi filmversenyen az orosz és a csatlós kommunista kiküldöttek kivonu­lással fenyegetőztek, ha a szóbanforgó mozgó­képet bemutatják. A fejlett üzleti érzékű ola­szok engedtek is a vörös nyomásnak és így a London melletti Pinewood filmgyárban készült “The Prisoner” csak a velencei filmverseny után került a közönség elé. A lélektani mélységek vizén evező történet­­ nem mindenütt talált méltatásra. De Cardinal­­Griffin, Anglia herceg­érseke és vele együtt az­ egész angolszász katolikus sajtó egy emberként jelentette ki: “Ezt a filmet minden hívőnek meg kell néznie . . .” Magyar szempontból találhatunk a “Fogoly” rendezésében, megjátszásában számtalan hi­bát. Kétségtelen azonban, hogy soha a mártír Mindszenty bebörtönzése óta a magyar tragé­diáról nem írtak oly rokonszenvvel hírlapok­ban, szaklapokban, folyóiratokban, mint éppen ezzel a mozgóképpel kapcsolatban. Pedig még az sincs név szerint megemlítve, hogy ki a da­rab voltaképem­ hőse, avagy mely országban játszódik. Az “understatement”, a halkszavúság, a ki nem hangsúlyozás régi jellemzője a vérbeli an­gol művészetnek, igazi angol karakternek. Ezért az egész film abból indul ki, hogy a tra­­­gédia lényege és helyszíne mindenki előtt ter­mészetszerűen ismeretes. A hatás mélyebb, ma­radandóbb, univerzálisabb ügy, mintha Ma­gyarország és annak ma, nyolc évvel meghur­coltatása "után is börtönben sínylődő herceg­ül­­mása név szerinti többszöri megemlítést nyernének. Nem vitás, hogy a karácsonyi filmbemutatók 2 legkimagaslóbbika egész 1956 folyamán ural­ni fogja a legjobb, úgynevezett művész-mozik műsorát Amerika legnagyobb városaiban. Ez­által a “Prisoner” kettős szolgálatot teljesít: újból felhívja a közfigyelmet a magyar kérdés égető voltára és mintegy észretéríti a külön­böző, úgynevezett haladó irányoktól megtévesz­tett felsőbb angolszász osztályokat. Közel száz percen át pereg a mai kor legki­magaslóbb magyarjának tragédiája az új fil­men. Ez az angol változat mindenképen mesz­­sze túlhaladja, felülmúlja az évekkel ezelőtt Hollywoodban rögtönzött tákolmányt. A “Fo­goly” voltaképen egy Londonban két évvel ez­előtt nagy sikerrel bemutatott színdarab film­­változata, ugyancsak Alec Guinn­es vezető ala­kításával. A­ sokoldalú, Amerikában inkább mint komikus ismert, nagy brit színész életé­nek talán eddigi legnagyobb szerepében mu­tatkozik ezúttal be. Guinnes nem lévén kato­likus, nem lehet tőle túlságosan zokon venni, hogy a szorosan vett szertartási jeleneteknél mozdulatai egy kissé idegenek. Bár fizikai ha­sonlatosság terén semmi köze az óhaza nagy fiához — játéka mindvégig nemes egyszerű­ségű, meggyőző erejn­. Az angol színpadi irodalom legkimagaslóbb női művelője, Bridget Roland a színjáték szer­i­e MHBK-BÁL CLEVELANDBAN. — A cleve­landi MHBK január 28-án, a St. Patrick Hall­ban tartja évi bálját. Asztalfoglalás és meghívó igénylés a SW 5-3833 telefonszámon. (Vidékiek számára: F. Kovács, 9115 Kennedy Avenue, Cleveland, Ohio, leveleim). Ahogy a rendezőség már a Borbála-esten meghirdette: a bál legfőbb célja az idén is az, hogy azt a fiatalságot, amelyik hontalan sors­ban, örömtelen gyermekkor után befogadó ha­zánk iskoláiban, haderejében és mint kenyér­keresők a hétköznapok nagy tempójában meg­becsülést szerez a magyarságnak, kellemes hangulatú és mértéktartó mulatsághoz juttas­sa. Zenét Roósz Laci régi zenekarával szolgál­tatja a reggel 3-ig tartó báloné­zője és a film párbeszédeinek írója. Az egész darab mottója: a lelki nagyság még a pokoli megpróbáltatásokon is átvergődik és az életére törő anyagiasság őt gyötrő ördögén is diadal­maskodik. Tényleg, a luciferi szereposztásban pompás jellemalakítást nyújtó Jack Hawkins, a Hercegprímás kínvallatását vezető kommu­nista főállamügyész, végül is öngyilkosságot követ el, míg a darab hősét kénytelenek sza­badlábra helyezni. A mellékszereplők is kivá­lóak, a letűnt jobb kort megszemélyesítő orvos­­professzortól kezdve a parlagias porkolábig. A nagyrészt Belgiumban (a bazilika-jelene­­tek a brüsszeli katedrálisban, egyes külső felvé­telek csodás szépségű flamand várakban, “du­­naparti” részletek az amsterdami kikötőben stb. készült felvételek Peter Glenville és művé­szi meglátású filmoperatőrjeinek fejlett ízlését dicsérik. Kritikusok is megegyeznek abban, hogy a “Prisoner” a legtökéletesebben fotogra­­fált, pompás árnyékhatású filmek között is ve­zet, jóllehet nem színes kép. Talán azt mondhatnánk, hogy a “Fogoly” éppen azoknak a meggyőzésére készült, akik Magyarország és Mindszenty József tragédiáját mintegy “leírni” hajlandók. Azoknak, akik ter­mészetes fejlődési folyamatnak minősítenek minden minősíthetetlent, ami az óhazában a nyugati világ lelkiismeretlensége, majd az el­múlt tíz év óta tehetetlensége folytán ott végbe­ment és megy. Amolyan nemtörődömség ellen­szere a “Prisoner” film, melynek hatása ránk­nézve feltétlenül kedvező, ha egyes részletei nem is alkalmazkodnak az általunk megszo­kottakhoz. A new yorki parádés bemutatón a sajtó a hírlaphás úgynevezett “nagyágyúival” képvi­seltette magát. Roosevelt­­elnök egykori tanács­adója, az azóta sokkal egészségesebb hangokat pengető Raymond Moley jelent meg például a “Newsweek” folyóirat szerkesztőségéből. A “New York Times” részére annak veterán film­kritikusa, Bosley Crowther írt ragyogó kritikát lapjában. A “Daily Mirror” gárdájából Justin Gilbert volt a Plaza moziban, hogy másnap gyönyörű beszámolóban vonjon párhuzamot a mártír Hercegprímás és a Shakespeare drámái­hoz hasonlítható filmszínjáték között. És így tovább, hosszú cikket tenne ki csupán a pre­mieren résztvevő kritikusok és azóta megjelent méltató írásaiknak az ismertetése. A legnagyobb szolgálatot teszi a Cox angol filmvállalat és az Amerikában bemutató Co­lumbia érdekeltség a “Prisoner” megrázó jele­neteinek széleskörű ismertetésével. A bolsevista emberüldözés, a lelkiismeret szavának politikai érdekek alá rendelése ugyanis a film révén sok­sok álmos, kényelmes gondolkodású és jólétben elfásult amerikai vérkeringését fogja felélén­kíteni. A “Prisoner” nem lévén se katolikus, se pe­dig magyar eredetű alkotás, minden vallású vagy származású, a karácsony békéjét kereső vagy megérteni hajlandó ember előtt hirdeti, fennen. A rab Prímás végérvényesen bevonult a mű­velt világ közvéleményének tudatába, mint a magyar nép, sőt a modern kereszténység egyik legnagyobb hitvallója. És helyettünk, akadozó angolságú bujdosók helyett Alec Guinnes mű­vészetén át szól mindenkihez, a magyar feltá­madásról . . . • MAGYAR SPORTÚJSÁGÍRÓ KIMARADT A “PARADICSOMBÓL”. — Olasz lapok jelentik Livornóból: Amikor a magyar labdarúgó “B” válogatott Olaszországban járt, kíséretükben volt Fahidi József sporthírlapíró. A magyar já­tékosok november 29-én utaztak el Livornóból, azonban Fahidi József nem jelent meg sem a szállodában, sem a pályaudvaron. Eltűnt. A tu­dósítások szerint később előkerült és az olasz hatóságoktól menedékjogot kért. • EGYESÜLETI HÍREK. — Kérjük egyesü­leti tudósítóinkat, az egyesületi híreket úgy küldjék be, hogy legkésőbb a szerda reggeli postával érkezzék meg. 1956 JANUÁR 1 .«WiWH&LaMäiuiii» Sün Kan Wn »la Wa. Washingtoni levél t­ÖTÉLETES-E A HONVÉDELMI FELKÉSZÜLTSÉGÜNK? — MÉRT TÉRT VISSZA WASHINGTONBA AZ ELNÖK? — Il-li ! FIGYELIK CALIFORNIÁT A REPUBLIKÁNUSOK? — S UGYAN ÜNNEPELTEK SZARKA ELVTÁRSÉK? — MENNYIT­­ ÖLTÜNK AZ EGÉSZSÉGÜNKRE 1956-BAN? — MIRE KÉ­SZÜLNEK KATONÁINK A JÖVŐ ÉVBEN? — ÁLLAMOSÍTJÁK A WASHINGTONI VILLAMOSOKAT ÉS AUTÓBUSZOKAT? Hí­rindul az újrafegyverkezés Hetek óta tartó huza­vona után Wilson hadügyminiszter végre n­ilvánosan leszögezte, hogy az 1956-os év folyamán 2,000 millió dollárral többet fog költeni az Egyesült Államok új csodafegy­­ve­rek tökéletesítésére. Az eddig 33 billió (magyar fogalmak sze­rint milliárd) dollár helyett közel 36 billió lesz jelek szerint az újévi hadügyi költségvetés. Ennek dacára szakértők távolról sem tartják tökéletesnek az ország honvédelmi berendezéseit. A gombnyomású háború pedig még messze van, ugyanis legalább i­ egy-öt évbe fog telleni, míg olyan atom­rakétákat tudnak tö­kéletesíteni, amelyek a világtengereken át lesznek kilőhetők anélkül, hogy szerkezeti hiba miatt netalán valamely barátságos nép területén robbanjanak fel. Ismét a Fehér Házban az elnök Gettysburgból az eredeti terveket egy nappal megelőzve érke­zett Eisenhower elnök a karácsonyi hivatalos szünetre Washing­tonba. Egyes hírek szerint neje, a rendkívül népszerű “Mamié'” beszélte volna rá, mivelhogy ő is bevásárolni akart karácsonyra. Más hírek viszont azzal magyarázták az elnök idő előtti vissza­tértét, hogy legújabb unokájának megszületését bármely órában várták. Az elnök katonatiszt fia a Washingtonhoz közel eső egyik nagy katonai gócponton teljesít szolgálatot és ugyanott lakik családjával. Californián a politikusok szeme Mióta Knowland szenátor hosszú kihallgatáson jelent meg Eisenhower elnöknél és azóta is hangoztatja, hogy jelöltetni óhajtja magát az ország első méltóságára . California állam politikai helyezkedését egyre izgatottabban figyelik a főváros­ban. New York után ugyanis a csendes-tengeri hatalmas állam küldi a legtöbb delegátust az elnökválasztó konvenciókra. Emel­lett a republikánusok azáltal­ is hangsúlyozzák California fon­tosságát, hogy a maguk nagygyűlését San Franciscóban fogják megrendezni. Mindennek a tetejébe californiai Warren felsőbí­­rósági elnök is, akit a kormánypárt Eisenhower örököséül sze­retne jelöltetni, ha az elnök egészségi okokból nem vállalkoznék tovább terhes hivatalának ellátására. Knight californiai kor­mányzó most azután bejelentette, hogy magának tartja fenn az állam 70 republikánus delegátusának szavazatát, azaz mint “favorite son” jelölteti magát, hogy azután ő dönthesse el, me­lyik elnökjelölt, kap­ja a 70 szavazatot. Érthető, hogy ilyen kö­rülmények között országszerte megindult a találgatás Nixon alelnök újraválasztási esélyei dolgában, hiszen köztudomású, hogy nincs jóban a californiai kormányzóval. Nagy muri a “magyar” követségen Washington legszebb formális parkja mellett, az orleansi szűz szobrának szomszédságában rendezkedett be Rákosi kormányá­nak washingtoni képviselete. Azelőtt gyalog vagy villamosba jártak a magyar követek a szürke hivatalnokok módjára egyszerű irodáikban, ma Lincoln limuzinok hajtanak fel a 154k utca 2347 számú sárga palotájának feljárójára. Mindem­i arra vall, hogy a koldussá tett Magyarország két marokkal szórja a pénzt külföldön — természetesen kommunista propagandára. Ilyen körülmények között nem lephet m­eg senkit, hogy­ a “nép­­köztársaság” táblájával ékesített palotában nagy mulatság folyt abból az alkalomból, hogy Rákosi kormánya bekerült az Egyesült Nemzetek tagjai közé. New Yorkból Washingtonba visszaérkezése után Szarka Károly követ fogadást rendezett, me­lyen finom falatok és pompás magyar borok nagy választékától roskadoztak az asztalok. Azzal, hogy odahaza ezalatt alig van betevő falatja és meleg szobája a mindenkinél szegényebbé tett magyar népnek, várjon ki gondol télvíz idején? . . . Harmaddal több egészségügyi kutatásokra Marion Folsom közegészségügyi miniszter kijelentette, hogy az eddigi 24 millió dollárról 29­ millióra emelik­ az orvost és jóté­mányi kutatásokra szánt évi támogatást. Az amerikai kórházait jelentős része állami, megyei, helyi közigazgatási, sőt ,magánis, alapítványi hozzájárulást élvez és a központi kincstár mindössze­ kísérleti jellegű egészségügyi célokra áldoz. A fenti összegen­ kívül több úgynevezett National Institute of Health mintakór­­ház található országszerte, melyek évi költségvetése 98 milliót­ tesz ki. Folsom a nyár folyamán vette át a közegészségügy irá­nyítását Cveta Culp Hobbytól, aki a világháború alatt a had­seregben fogllakoztatott irodistalányoknak volt a parancsnoka. Hir szerint Hobby azért volt kénytelen otthagyni állását, m­iért­ az öregségi segélyt élvezők korhatárának 60 évre való leszállí­tását ellenezte. Távozásakor viszont férje betegségére, hivatkö£­­tak. Azóta a volt közegészségügyi miniszternő Texasban 50,000-rel több ifjút soroznak . A legújabb, véglegesnek még semmiképen sem mondható ter­vek szerint a Pentagon, a washingtoni honvédelmi minisztérium hatalmas, ötágú épülettömbje, ismét hangyabolyszerűen készül a januárban kezdődő törvényhozási időszakra. A haditengerészet nagyobb összeget óhajt megszavaztatni esetleg több, kísérleti atom­páncélos építtetésére. Mivel a tengeralattjárók meghaj­­tására az atomerő teljesen bevált, egyelőre egy kisebb cirkáló hadihajón fogják kipróbálni a vizszini atom­üzemet. A légügyi minisztériumban állítólag olyan terveket tanulmányoznak, ame­lyekből 2000 mérföldes (3200 kilométeres) óránkénti sebesség­gel száguldó vadászgépek építtetésére engednek következtetni. A gyalogság létszámát is emelni szándékoznak a hadügyminisz­tériumban, habár mindössze 50 ezer újonccal; eszerint 1956­-- 57-ben 2,900,000 amerikai katona kapna kiképzőt, illetőleg lenne szolgálatban. ’ : ,,„A Közkezelésben a fővárosi közlekedés? Wolfson spekuláns által a tönk szélére vitt washingtoni villa­mos és autóbuszvállalat bérletére Millard Tydings volt mary­landi szenátor, MacCarthy ádáz ellenfele adott be ajánlatot. A közúti alkalmazottak szakszervezete azonban nem volt­ haj­landó Tydingsszel tárgyalni, úgy hogy jelek szerint az eladóso­dott fővárosi közlekedés az állam nyakán marad. Butler mary­­landi republikánus képviselő, többek között, a sarkára ál­lotte­, hogy valamilyen magánérdekeltséggel vezesse át a pénzforrásai­tól megfosztott vállalatot. Az amerikai felfogás értelmében tud­valevőleg a kincstár lehetőleg tartsa magát távol mindenféle üzleti vállalkozástól. Bármi legyen is a hónapok óta tartó tár­gyalások kimenetele, annyi bizonyos, hogy a nyári közlekedési sztrájk megismétlődése felmérhetetlen károkat okozna a villa­­mosvállalatnak és az utazóközönségnek egyaránt —­ nem­ is szól­va a fővárost érő újabb szégyenről ... ■ V'té MEGKÜLÖNBÖZTETETT TISZTELETTEL KIVÁN BOLDOG ÚJÉVET ! üzletfeleinek, barátainak és ismerőseinek DR. SZABÓ GYULA a MUTUAL OF OMAHA biztosítási ügynöke CLEVELAND, OHIO

Next