Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1957 (64. évfolyam, 1-31. szám)

1957-01-06 / 1. szám

2-". CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co. Inc. 4160 Lorain Avenue, Cleveland 13, Ohio — Phone: ME 1-9338 Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pastor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: For two years in the U. S...........$ 9.00 Két évre a U. S.-ben .................$ 9.00 For One year in the U. S...........$ 5.00 Egy évre a U. S.-ben .................$ 5.00 For six months in the U. S............$ 3.00 Fél évre a LI. S.-ben ....................$ 3.C0 For two years in Canada ..........$10.00 Két évre Kanadában ...................$10.00 For one year in Canada ...........$ 5.50 Egy évre Kanadában ...............$ 5.50 Foreign Countries for one year $ 5.50 Egyéb külföld egy évre ..........$ 5.50 A legrégibb katolikus magyar hetilap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A SZENT ISTVÁN FERENCES KOMISSZARIÁTUS MEGBÍZÁSÁBÓL FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Entered as Second-Class Matter at the Post Office of Cleveland Ohio., under the Act of March 3, 1879. Gondoljunk csak a Magyarországra küldött segélyre A nyugati nemzetek együttérzése igazán gyönyörű példáját mutatja a felebaráti áldozatkészségnek. Amerika társadalma, mondhatni, egyetlen alkalmat vagy lehetőséget sem hagy ki­használatlanul, hogy ne szólna a magyarországi segélyért. Na­pilapok akcióitól kezdve, országos televíziós műsorszámok, a filmszínházak műsorai, szakszervezetek hatalmas megmozdulá­sai, de diákszervezetek lelkessége is, egyaránt a szabadságáért küzdő és ebben a harcban már-már győztes, majd a szokásos szovjet orvtámadással le­terített magyar nép megsegítésére siet. Az anyagi erő és támogatás, amely ily módon gyűlik, talán minden eddigi gyűjtést felülmúl. Legalább is kevés olyan ügy volt, amely ennyire megmozgatta volna Amerika mindig is ál­dozatkész, a bajbajutott emberen mindig megeső szívét. A ma­gyar segély összegei minden városban­ növekedőben vannak. Tudjuk nagyon jól, hogy a támogatásnak az a része, amely az ausztriai és más menekült­táborokban várakozó magyaroknak megy, eljut azokhoz, akiknek küldik. Most nem is a menekült­­­táborokra akarunk gondolni. A menekült táborokkal kapcsolat­­­­ban felmerülő nehézségek és panaszok egész más forrásból szár­maznak. Egyik a menekültek óriási száma és a menekülés hir­telen átadása volt, amely szinte lehetetlenné tett minden elő­zetes gondoskodást. A táborokban délelőtt kiszámított létszám délutánra, sokszor már délre, néha estéről-reggelre ezrekkel ug­rott fel. A másik visszássághoz, amit a menekült nem tud meg­érteni, a szabadföldi embernek, ,a nyugati e^ndernek vol»41*4­-“es« köze. Ez egy vagyonos kategória fényűzése, a táborokon kívül­­ elhelyezkedők hivalkodó módja, amely pénz és értéktárgyak bő­­­vében, a nagyvárosok szállodáiban egyáltalán nem él úgy, amint­­ azt a levert és vérbefojtott szabadságharc gyásza parancsolná­­ minden menekültnek. Ezek mint menekültek jelennek meg, de nem tudják bevárni, hogy a felfogó kis Ausztria területéről el­kerülve, kezdjék meg önző, a szegénységgel minden sorskö­zösséget megtagadó fényűzést és mulatozásaikat, hanem a sok­ezres táborok szomszédságában megrészegülve a szabad városok nagyvilági életétől, olyan magatartást tanúsítanak, amivel egy­részt megcsúfolják azt a gyászt, amelynek az alkalmán kime­nekültek, másrészt elképesztik az osztrákokat, akik látták a sza­badságáért harcoló és mindenét feláldozó, toprongyosan, egy szál fegyverrel kihátráló magyar szabadságharcost, és nem értik a kettősséget. Amint ez az egynéhány ember nem is szabadság­­harcos, hanem egyszerű konjunktúra lovag, akik eddig, a kom­munista rendszerben is, jól kerestek és az ott keresett dollárjai­kat, perzsa szőnyegeiket és ékszereiket kimenekítvén, egyáltalán nem értik, miért is lenne kötelező a gyász, amit a többi, a lá­gerek hálótermeiben összezsúfolt magyar a szívében hord. De most ezekre nem is kívánunk gondolni. Hanem az otthon­maradottakra. Akiken a Nyugat nemeslelkűsége és jószíve segí­teni kíván. Már kezdettől fogva hangoztattuk azt az aggályun­kat, hogy ha a szabadföldön összegyűjtött segélyt átadják a ma Magyarországon működő kommunista Vöröskeresztnek, azzal nem történik meg a segítés azokon, akiken segíteni óhajtottak az adakozók, akik a segítséghez szükséges áldozatot meghozva, a segítséghez szükséges anyagi erőt összeadták. A mai magyar­­országi Vöröskereszt tulajdonképpen a kommunista belügymi­nisztérium egyik osztálya, ha ezt nem is ismeri be és ha reá­­bízzák a nyugati, így az amerikai Vöröskereszt segélyek felosz­tását, ez azt jelenti, hogy a Kádár kormányzatot, a moszkvai ügynökök kormányzatát támogatják közvetve. Az amerikai Vö­röskereszt és minden más szabadföldi szervezet segélye csak akkor fogja a magyar népet elérni, ha azt nyugati megbízottak osztják szét. Amint — hír szerint — a dán segélyt a dán követ­ség osztotta szét és ez a segély el is jutott azokhoz, akiknek szán­ták, a szabadságáért harcoló magyar néphez. Azok a menekültek, akik az utolsó napokban jöttek ki, köny­­nyen igazolhatják ezt. Tény, hogy a magyar nép szabadságharca nem zárult le. A magyar nép ma is ellenséges magatartással sze­gül szembe azzal a kegyetlen és gyáva kormányzattal, amely ki sem mer lépni a parlament orosz tankok által körülvett épü­letéből. Tulajdonképpen Szerov csekatábornok uralkodik. A gazdasági bukás nyilvánvaló. Nincs élelmiszer, egy tojásért ve­rekszenek egymással a sorbanálló emberek az üzletek előtt. Az éhínség már ott jár-kel Magyarország utcáin és terein. Hogyan képzelhető el, hogy ebben az állapotban a Kádár-kormány a maga belügyi rendő­rszervei révén, akik szintén éhesek, azoknak az embereknek fogja kiosztani a segélyt, akik harcoltak ellene és akik ma is ellenségesek vele szemben és követelik, hogy az oroszokkal együtt tűnjön el? Ha az oroszok nem engedik meg, hogy Budapesten és Magyar­­országon szerte az amerikai és a nyugati segítséget vagy a nem­zetközi Vöröskereszt, vagy pedig az amerikai Vöröskereszt el­osztói adják át a népnek, akkor az egyetlen megoldás csak az lehet, hogy­­a segélyt csomagok alakjában juttassák be Magyar­­országra és pedig minden megkapható egyéni és közösségi címre. Egyházközségeknek, ismerősöknek, intézményeknek a címére. Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a kommunista ügynökök vöröskeresztté mázolván át magukat, legálisan vegyék át az egész küldeményt és azt mint vöröskereszt, intézményesen oszt­hassák szét saját elvtársaik között, esetleg az ÁVH alakulatai, újabban felállított pribékszázadai között. Az esetben ugyanis, ha a csomagokat meghatározott címekre küldik és a csomago­­(Folytatás a negyedik hasábon) KATOUKUS MAGYAROK YAS^NAPJA .Ai Amerikai Magyar Katolikus Liga koih• 30 East 30th Street, New York 16, N. X. — Telefon': Mtiray ilill 4-3623 SZENT KARÁCSONY ÜNNEPE alkalmából a Katolikus Liga nagyobb mennyiségű játékot osztott ki a gyerekeknek Camp Kilmerben. A szülök könnyes szemmel nézték gyermekeik örömét és többek kijelentése szerint ezek voltak az első játékok, amelyeket gyermekeik kaptak. A szülőknek összehajtható gyermekkocsikat adományoztunk. Több nagy amerikai cég adott teljesen új ruhaneműt a menekülteknek. Dr. Szoó József, a Liga new yorki helyi szervezeté­nek elnöke felhívással fordult a new yorki tár­sadalomhoz, kérve, hogy hívják meg ,a New Yorkban elhelyezett magyarokat karácsonyra. A VATIKÁN LEGÚJABB RENDELKEZÉSE ALAPJÁN menekült magyar papok egyházme­gyei felvétel nélkül bevándorolhatnak az USA- ba, ha előzőleg az ausztriai apostoli nunciusnál jelentkeztek. A Liga a Vatikán hivatalos érte­sítéséről körlevélben tájékoztatja az ausztriai­­ magyar papságot. 101 MENEKÜLT MAGYAR érkezett San Franciscóba. A magyar menekülteket a califor­­niai kormányzó és felesége fogadta és a Kato­likus liga pacific óceáni csoportja nevében Fa­ther Jaszovszky József üdvözölte az érkezőket, aki a menekültek elhelyezését és fogadását elő­készítette. A PAN AMERICAN AIRWAYS szállítja in­gyen San Franciscob­ól a Liga ottani csoportja által gyűjtött ruhákat a new yorki központi raktárba. RUHAKÜLDEMÉNYEKNEK a new yorki központi raktárba való továbbítására ajánlatos helybeli szállító cégeket felkérni, akik legtöbb esetben díjmentesen vállalják ,a Liga helyi szer­vezeteinek vagy egyletek által gyűjtött ruha­neműk new yorki központi raktárba való továb­bítását. FATHER KILIÁN CSABA vezetésével a Hit- Szava énekkar karácsonyi ünnepséget rende­zett a Kilmer Táborban. A szépen sikerült elő-­­adást a menekültek hálája és elismerése jutal­­­mazt­a. 5,000 DOLLÁRT GYŰJTÖTT eddig és kül­dött a Liga központjának a northamptoni Ma­gyarok Nagyasszonya egyházközség. A gyűjtést Father Dunay Antal dr. vezette. Az eddigi gyűj­tés eredményének egy részét az egyházközség kérésére Salzburgba továbbították, míg a má­sik része Bécsbe került. A DUBLINI PÜSPÖK a Katolikus Magyarok­­ Vasárnapját választotta ki, mint legalkalma­sabb magyar olvasmányt, illetőleg újságot és a Vasárnapot fogja megrendelni és kiosztani a menekültek között. Rokonaik és barátaik segítségére óhajtanak lenni: Krausz Gyula, Marosvásárhelyről, 129 East Jefferson Blvd., South Bend, Ind­ ifi Fon ay István, 11916 Parkhill Avenue, Cleve­land 20, Ohio. #1 Könyves Mihály, 2081 West 81st Street, Cle­veland 2, Ohio. #1 Balázsné Kovács Fréda, 2621 East 112 Street, Cleveland 4, Ohio. #1 If j. Máriás Ferenc, 1380 Cove Avenue, Lake­­wood 7, Ohio, USA. #1 Tiefenthaler János, 9706 Kirkwood Avenue, Cleveland, Ohio, USA. Németh István, Pest megye Monor, Vasad, Nyáregyházá­ról keresi az esetleg kimenekült hozzátartozóit és ismerőseit. írjanak azonnal mire van szükségük, hogy segítséget küldhes­­ sen. Cim: Stephen Nemeth, 183 Robert Street, Toronto, Ontario, Canada. #2 Tóth Janos, (Beauty Shoppe), 2869 East 116 ■Street, Cleveland 20, Ohio, USA. #3 A Vasárnap ilyen formában kívánja lehetővé tenni, hogy szabad földön élő magyarok fel­ajánlhassák segítő kezüket azoknak, akiknek sikerült kimenekülni. Olyanok kerestetését, akikről még nem tudható, hogy kimenekültek, a Vasárnap az otthon maradtak érdekeit nézve, nem vállalhatja. A Rokonkereső Szolgálat re­­pülőpostával megy Európába. Az Amerikában feladott segítő nyilatkozat közléséért hirdetési díjat nem kérünk, de adományokat a repülő­­posta költségeire elfogad a kiadóhivatal. A "Szabad Lengyelország" nevű hajó hozta Amerikába az első magyar menekült csoportot !T­úl fogadtak 16 magyar menete­­t, mint az első olyan csoportot, amely a most folyó magyar szabadságharcból elsőnek érkezett — hajón — Amerika szabad földjére. Az ünnepség nemcsak az amerikai hagyományos rokonszenv megnyil­vánulása volt, hanem egyúttal az ezeréves lengyel-magyar barátság újabb kifejezője is. A 16 magyar menekült ugyanis a “Wolna Polska” magyarul: “Szabad Lengyelország” nevű hajón érkezett Antwerpenből Philadelphia kikötőjébe. A hajó természetesen díjtalanul szállította őket. A “Wolna Polska” a Pulaski hajóstársaság tulajdona. A társaságot lengyel származású amerikai állampolgárok egy évvel ezelőtt ala­pították, hogy a szabad Lengyelország szelle­mét a világtengereken most,­­az elnyomatás éveiben is fenntartsák. A hajó kapitánya , Jan Cwiklinski lett, aki azelőtt a Báthory István­ról, Erdély hős fejedelméről, Lengyelország egyik legnagyobb királyáról elnevezett hajó ka­pitánya volt. Három évvel ezelőtt hagyta ott a vörös lengyel kormány szolgálatát több mat­róza kíséretében. Az esetet annak idején a világ­sajtó élénk figyelemmel kísérte. A kapitány ön­életrajza különben nemrég jelent meg az ame­rikai könyvpiacon. Címe magyarra fordítva: “A­ kapitány elhagyja a hajót”. A menekülteket a téli hideg ás a késői idő ellenére nagy közönség várta. Philadelphia város polgármesterének megbízásából a város kikötői ügyeinek vezetője mondott üdvözlő be­szédet. Azután Msgr. Thomas J. Rilley, a phila­delphiai érseki egyházmegye bevándorlási osz­­ lóit minivió^„.jp^Q3sácií*ip iquid- Frank N. Piasecki, a hajóstársaság­ elnöke szó­lott. Piasecki, aki másodgenerációs lengyel, igen nevezetes ember a repülő világban. Híres tervező és konstruktőr, ő alapította a róla el-­­­nevezett helikoptergyárat, az egyik legnagyob­bat a világon, amelynek ő a vezetője. Piasecki beszédében hangsúlyozta, hogy a világ szabadságszerető nemzeteinek hő kíván­sága, hogy a felkelés, amelyet a lovagias ma­gyar nép olyan hősiesen kezdett,­­ a szovjet zsarnokság leáldozásának kezdetét jelezze. Piasecki beszédét Father Mihalik István, philadelphiai magyar plébános fordította ma­gyarra, ugyancsak ő adott áldást is az újonnan érkezettekre. A menekültek sponsorai nevében Istók Margit beszélt. A magyarokat ezután a Franklin Benjamin szállodába vitték, ahol díszebéd­­várta őket, majd pedig karácsonyfa-ünnepség. Az éjszakát ugyanott töltötték. Másnap a Gimbel Testvérek áruháza tetőtől-talpig ellátta őket ruhával, ezenkívül igen sok más egyesület készpénz­adományban részesítette őket. A philadelphiai magyarság nagy számban vett részt a fogadáson Mower Sándornak, az Amerikai Magyar Szövetség philadelphiai osz­tálya vezetőjének és Noszka Károlynak, a Ma­gyar Katolikus Liga helyi elnökének vezetése alatt. A menekültek — mindannyian katolikusok — az NCWC révén jöttek az Egyesült Államok­ba. (Sz.J.) Új bevándorlási törvény a menekültek számára? (FEP) Eisenhower elnök megbízásából Nixon USA alelnök december 19-én Ausztriába érke­zett a magyar menekültek ügyének tanulmá­nyozására. Útja az USA részéről annak hang­­súlyozását jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya mennyire szívén viseli a magyar nép megpróbáltatásait, melyeken humanitárius vo­nalon a lehetőség szerint enyhíteni óhajt. A Szovjetuniót láthatóan nagyon bosszantja ez az amerikai lépés, a Pravda mérges cikkben tá­madja Nixont miatta. Az alelnök útjának bi­zonyosra vehető konkrét eredménye a magyar menekültek kvótájának jelentős felemelése lesz. Nixon helyszíni tapasztalatai alapján Eisen­hower elnök fog e tekintetben megfelelő javas­latot tenni az USA kongresszusának. Eddig mintegy 145,000 magyar menekült érkezett Ausztriába s közülök 72,733 személy ment már tovább Nyugatra.­­ Az USA-ba ed­dig 11,000-en kaptak vízumot, ezek a legszeren­csésebbek. Az utazási tilalom és a fokozott ha­társzéli ellenőrzés miatt a menekültek átadása Magyarországról lelassult. Nixon alelnök visszaérkezése után jelentést tett Eisenhower elnöknek. Tanácskozásuk után úgy Nixon alelnök, mint Murray Snyder elnöki sajtótitkár nyilatkozata szerint a külügyi ható­ságok utasítást kaptak, hogy készítsék elő azo­kat a menekülteket, akik Amerikába óhajtanak bevándorolni. A végső döntés a bebocsántandók számát illetőleg akkor történik meg, amikor Eisenhower elnök a republikánus és demokrata vezetőkkel megtárgyalta az új törvény kérdé­sét. Szó van olyan általános, törvényes rendel­kezésről, amely a Vasfüggöny mögötti mene­kültek bebocsátását teszi lehetővé. • KERESTETÉSEK AUSZTRIÁBAN. — Több­ször megismételt kérdésre válaszolva közöljük azokat a címeket, ahol választ tudnak adni a Magyarországról kimenekült testvéreink sorsá­ról. A három cím, ahová írni lehet kerestetés ügyében: 1. Ungarnsuchdienst, Innenministe­rium, Herrengasse 7. Wien, 1. Austria, Europe. 2. Ungarnsuchdienst, Auflanglager, Eisenstadt, Austria, Europe. 3. Suchdienst, österr. Rotes Kreuz, Wien, Austria, Europe. A kerestetések legyenek rövidek. Tájékozta­tónk ezt írja Ausztriából: “A kerestetők ne ír­janak hosszú leveleket. Egészen röviden csak a keresettek neveit és adatait írják meg és na­gyon pontosan, olvashatóan a saját címüket. Csak a száraz adatok kellenek, a többi felesle­ges és csak késlelteti az elintézést.” *957 -tAÍ­LJÁK 6 Meghalt­­ a Tik­i Nagy László t­emplomszentelés közben, az új templom szentélyében szólí­totta magához az Ur Father Nagy Lászlót, az allentowni Szent István egyházközség plébánosát, a kitűnő amerikai magyar írót. Amit egy tudósítás mondja: “a templomban csak a hívek zo­kogása verte fel a megdöbbent csendet és paptestvéreinek újra és újra elhangzó kérdése: Kivánhat-e pap ennél szebb halált?” Livei és barátai tudták, hogy évek óta csak a templomépítés tartotta életben. Ebben a kis egyházközségben, maroknyi nyá­­jával az utóbbi időben szép plébániát és gyönyörű templomot épített. Talán maradt annyira, hogy eltemetik, mert még az utolsó hetekben is a templomi számlákat fizetve, a magáéból adó­­ kétezer dollárt. Hetek óta erősen gyengélkedett és alig kétséges, hogy csak a szentelést várta meg. A philadelphiai segédpüspök elvégezte szépen a templomszen­­telést, az esperes Msgr. Fink eljutott a misében a postcommunio­­ig és akkor Father Nagy László szólott. Mindenkinek köszönetet mondott: Istennek, az érseknek és a segédpüspöknek, majd Msgr. Finknek, a templom tervezőinek, építőinek és a híveknek. Végül külön megköszönte Fr. Spaits, segédlelkésze áldozatos munkáját, hogy betegsége alatt sem­­akadt el semmi, mert hoz­záértő kezek vitték az ügyet előbbre. Befejezésül még egyszer hálát, köszönetet mondott a minden adományok Atyjának, mert “Te voltál az Uram, Aki munkánkat megáldottad . És ezzel megtántorodott, hátraesett és ott halt meg abban a pillanat­ban, az új templom szentélyében. Magyar Amerikának tudásban és cselekvésben nagy egyéni­sége távozott el. A Vasárnap egyik legjobban szeretett cikkírója volt régebben, önálló munkái kötetalakban jelentek meg. Leg­ismertebb volt “Jézus lelke” és “Az én szentmisém”. 1886 június 15-én született Felsőiszkán, Veszprém megyében. Pápán volt bencés diák. Rómában tanult, a Szent Tamás Aka­démián és a kollégium Internationale Ser­aphicum-on. Kohl Medard segédpüspök szentelte fel 1912 augusztus 26-án Buda­pesten. Father Nagy László állomásai voltak: Szeged-Felsőváros, 1912—1917; Nyírbátor, majd katonalelkész. Dolgozott a sopron­­környéki fogolytáborban, olasz tiszti táborban és kórházakban. Nagyenyeden 1919-től 1923-ig. Később Aradon, Amerikába 1924-ben jött. Először Perth Amboyban végezte a jó pásztor munkáját, majd 1925 augusztus 25-étől Allentown­­ban és itt is maradt haláláig. Az allentowni egyszerűségében is imponáló új Szent István templom egy bizalommal tervező és nyájának védelmében ál­dozatos odaadással építő papi életnek a bizonyítéka, legszebb koronába. Emlékét kegyelettel őrizzük! Az örök világosság fényeskedjék Neki! Csak magyar szabadság ad magyar termelést Tehát a magyar rést a szovjet egymást etető és kizsaroló rend­szerén be kell tömni. Ehhez kellene a nyugati kölcsön. Viszont a Nyugat nem hajlandó éppen a magyar események hatása alatt kölcsönt adni, a világbank elnöke máris kijelentette, hogy a jelen körülmények között nincs kölcsön. Egyszer Jugoszlávia meg­úszta a maga gazdasági bukását, mert áttért a fiókvállalati kommunizmus elvére. Nincs kizárva, hogy Moszkva most is haj­landó arra, hogy Magyarországon látszat önállóságot engedé­lyezzen, a varsói paktum alapján bent tartózkodó orosz meg­szálló erőkélt kipróbált­ társutasok statisztálásával, a M­. kien­gesztelésével, azaz mindenre, csak egyre nem lesz hajlandó: a magyar nép önrendelkezési jogát nem fogja elismerni. A SZABADSÁGHARC VÉRÁLDOZ­ATAINAK legcsúfosabb megtagadása lenne, ha ebbe a Nyugat, vagy egyetlen magyar ember is belemenne. A magyar gazdasági élet nem alkatrésze a szovjet kizsákmányoló rendszernek, hanem magyar emberek önálló gazdasági működésének eredménye. Hogy ebből a ma­gyar ember mennyit hajlandó eladni, miért hajlandó eladni és kinek hajlandó eladni, azt nem Kádár János főügynök és társ­­utas cimborái fogják meghatározni, hanem azok, akiknek a ma­gyar nép szabad és titkos választásokon erre megbízást adott. Tehát minden változás és erre következő minden nyugati tá­mogatás egyetlen és pótolhatatlan előfeltétele egy azonnali vá­lasztás U­ ellenőrzés, UN rendőrség védelmében, ami feltételezi az orosz csapatok maradéktalan kivonulását és a Kádár-féle ÁVH tiszti századok feloszlatását. Ismételjük, ma még nem tudható, hogy a kruscsevi vagy mo­­lotovi politika maradt-e felül Moszkvában. Annyit mondott a jelentés, hogy gazdasági bajok vannak Oroszországban és gaz­dasági szakértőket váltottak. Viszont olyan politikai szervezet­ben, mint a szovjet, csak gazdasági bajok állapíthatók meg, mert minden politikai nyavalyájuk jelen van állandó és legsú­lyosabb mértékben, csak nem ismerik el, hogy ilyen betegség egyáltalán létezik. Ha Kruscsev került felül, akkor szembenáll önmagával és azzal a politikával, amit a Nyugat felé hirdetett, mondván, a sztálini módszereknek vége. Ugyanis Magyarorszá­gon a legvéresebb sztálini módszerek alkalmazása van folyamat­ban. Amint már írtuk, Kruscsev szavahihetőségét csak egy mó­don nyerheti vissza, ha Magyarországról minden orosz kivonul és azt mondhatják, a hibák katonai túlkapások voltak, viszont az átkos sztálinizmus maradékát is eltüntetik és ha a magyar népnek ez a kívánsága, legyen szabad, határozza meg szabadon, hogy mit óhajt. Hiszen Kruscsev mondotta, hogy parlamenti uton is győzhet a bolsevizmus. Tehát miért is hallgat Kádárra, aki kissé megrémülve azt vallotta: Minket a szavazócédulák ép­­pen úgy megölnek, mint a puskagolyók . . . A KOMMUNISTA GAZDÁLKODÁS elborzasztó ostobaságával és tanulatlanságával tönkretett magyar közgazdaságot, csak a Nyugat segítségével lehet talpraállítani, a magyar munkásság csak nyugati életkörülmények és szabadság esetén hajlandó dolgozni. A Nyugat csak a nemzeti önrendelkezést biztosító sza­bad és kötetlen, bármely párt számára szabad versenyt jelentő választás után adhat segélyt. Tehát az oroszoknak ki kell vonulni. Vagy a magyar rés a szovjet gazdaság rendszerén mind széle­sebb és mind veszélyesebb lékké fog válni. Moszkva láthatja: magyar szabadság nélkül nincs magyar termelés. (GONDOLJUNK CSAK . . . folytatása­­kat mégis eltulajdonítanák azoktól, akiknek a csomagokat cí­mezték, a postának a hitelét kockáztatják és ezt a nemzetközi kapcsolatot mégsem fogják eltépni. Az a módszer, hogy a magyarországi kommunista Vöröskereszt kezébe adják a cso­magokat, még a felelősségre vonás lehetőségét is kizárja, mert egyszerűen rábízzák a kommunista Vöröskeresztre, mint intéz­ményre, hogy állapítsa meg, ki az, akit a kommunista vöröske­resztes támogatásra igényjogosultnak tart. Azt pedig ma már senki sem vitathatja, hogy a Kádár János kormánynak, a meg­történt véres megtorlások, terror, deportáció után pillanatnyi gátlása is lenne a liszt, cukor és más élelmiszerek kiosztása köz­ben. Keserű szájízzel gondolunk erre a kérdésre. De gondolnunk kell rá, mert gyanútlan és elővigyázat nélküli eljárás akkor, amikor minden gyanúsítás és­ elővigyázat indokolt lenne, a nyu­gati jóindulat megcsúfolásához és a bolseviki szándék felbáto­­rításához vezet.

Next