Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1959 (66. évfolyam, 38-63. szám)
1959-05-13 / 38. szám
2-es oldal Katolikus Magyarok asárnapj a CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY The Oldest Huuyarmn Cacholii Newspaper in the United State« ami Canada Published Bwv Wednesday and Sunday by the Catholic Publishing Co. Inc. Cleveland Offices 4l'o4> L*»ain Ave., Cleveland if, Ohio. Tel.i MElrose 1-9338 Youngstown Office; 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio. Telefon; SWeecbriar "1888. P.srahlished October 24. 1091 by Rev. Msgr. Charles Bóhtn. Papal Prelate — Pastor editor!n cíiiiíf^ Father öaiíriel takács <77 f. m THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES; ELŐFIZETÉSI \RAK-. For two year* ia flv U. S __$1600 Kit ívre a ti. S.-ben ......... 5)6.00 Pot one year In the U. S .............................5 1.00 Egv évre a U. S.-ben ...............$ 9.00 For six month*, in tíie U S......5.00 P#1 ívre a U. S.-ben ..................$5.00 For two year* in Canada ......$18.00 Két évre Kanadában ...............$18.00 For one Year In Canada ..........$50,00 Egy évre Kanadában ...................$10.00 For sít month* In Canada ...,5 5 00 Félévre Kanadában ......................$ 5.00 Foreign Countries are «»me a* Canada Egyéb I* fit fold egv ár Kanadával A legrégibb kfinvltWs magyar lap at Egyesült Államokban és Kanadaban Alapította 1894 október 24-én Msgi Böhm Károly pápai prelátus-plébános A SZENT ISTVÁN" FERENCES KOMISSZARIATUS MEGBÍZÁSÁBÓL FELELŐS SZERKESZTŐ! FATHER TAKACS GABOR O F M. Second Class Mali Privileges Authorized at Cleveland. Ohio "Second class postage paid at Cleveland, Ohio and at additional mailing offices." Gondoljunk csak Sister Johannára Amikor egy jó ember szive megszűnik dobogni, azoknak a szive is megáll egy pillanatra, akik őt ismerték, szerették.. Ez a régi igazság teljesedett be a napokban Montréal magyarjai körében. Április 16-án, az éjszakai órákban érkezett ezer és ezer mérföldről a megrendítő hir, hogy Sz. Réti Johanna, a közszeretetben állt „Sister Johanna“ 42 éves korában meghalt! A gyászhir futótűzként terjedt s aki meghallotta, annak szeme nem maradt könny nélkül. Közel 15 esztendőt töltött a montreáli magyarok között ez a szerzetesnővér, aki olyan nagy lelket hordozott törékeny szervezetében, hogy nemcsak a szeretete, hanem a csodálatot is kiérdemelte. Bámulatraméltó energiával küzdött elsősorban a szegénység ellen. Ahol ínség, baj, betegség esdett feléje, nyomban kész volt segíteni. Nem ismert pihenést, amíg a krisztusi szeretet nagy erejét meg nem tudta mutatni. Hatóságoknál tolmácsolt, munkát szerzett, lakást, bútort, ruhát. Mindezt csendben, sohasem dobolva vagy kürtölve maga előtt! S hogy e gyakorlatias megoldásokkal mekkora lélekmentést és léleképítést végzett, azt bizonyítja a Saskatchewan! Stockholmba küldött koszorú-rengeteg mellett a tömeges misefelajánlása.S megszámlálhatatlan ima... . itt mint egyházközségi nővér sokszor és sziveset vet-- részt a : I^IB^fgTrevAéseSeh"3. Est az Oltárnál kerálni tanította, s kisleányainkkal együtt készített* • elő ■ ■ első szentáldozásra. A montréáli magyar ifjúság nem egy vallásos és hazafias rendezésének vagy szereplésének nagy sikere fűződik Sz. Johanna lelkes támogatásához. Nemrég történt elhelyezése, érthető, hogy súlyos válságot idézett elő. Ezt gyötrően érezte ő a távolban is. Reméljük azonban: szelleme visszatér körünkbe, irányt mutató, fáradhatatlan hatása megelevenedik. A fáradhatatlan Sz. Johanna csak akkor fog békében nyugodni, ha nyomdokaiban járunk. (S. K.) Ott buktak el, ahol a döntő győzelmet remélték „Szinte közhellyé lett politikai és társadalmi világválságról beszélni. A politikai válság világot átfogó méreteit a közember is érzi, csupán felszíni megnyilvánulásaiból A gazdasági és szellemi élet belső szakadásainak ijesztő arányai csak azok előtt nyilnak meg, akik mélyebbre ható, elemző szemmel figyelik fejlődés irányát Századunk társadalmi válságának megkülönböztető jele a beláthatatlan szélességi és mélységi terjedelem. A korábbi századok válságai elhatárolt földrajzi vagy néprajzi terület létkérdései voltak. Ortega y Gassetnek a tömegek lázadásáról írt könyve óta köztudottá vált, hogy ma egy teljesen új emberarc van születőben. A legújabban kilőtt műbolygók a Föld válságának határait a világűr mérhetetlen távlataiba tágították, s már bolygónk vonzókörének széléről hangzik vissza az ember hamleti töprengése: lenni vagy nem lenni, béke és megértés, vagy teljes megsemmisülés. A válság kellős közepére mutat, hogy míg a régi világ csődje teljes súllyal nehezedik ránk, addig az új körvonalai még csak halványan, bizonytalanul mutatkoznak. A múlt században két utópisztikus kísérlet indult el az ember életformáinak gyökeres megváltoztatására és új egyetemes társadalom felépítésére: a liberalizmus és szocializmus. Noha kibékíthetetlen ellenfélként állnak egymással szemben, eredetben, végső célkitűzésben édestestvérek. Szülőjük a múlt század anyagelvű, vallásellenes szelleme, amely előtt eszményként az általános anyagi jólétre épült, szekularizált társadalom lebegett. Gazdasági és társadalmi evangéliumuk a század közepére elérte még Afrika őserdeinek törzseit is, de egyben nyilvánvalóvá lett, hogy csak a régi világ teljes felbomlasztására volt erejük, várva várt új világ felépítésére nem. Mindkettő ott bukott el, ahol döntő győzelmét remélte. A liberális kapitalizmus a gyártelepeken, a marxi szocializmus az utcán, s történelmi tényként mondhatjuk, nyilvánvaló kudarccal Budapest utcáin“. (Hites Kristóf: AZ EGYHÁZ ÉS A TÁRSADALMI VÁLSÁG. Katolikus Szemle.) Első áldozásra KITŰNŐ AJÁNDÉK A MOST MEGJELENT „UTAZÁS A JÉZUSKÁHOZ" című gyermek társasjáték, szép dobozban, színes figurákkal. Ára portóval és csomagolással együtt csak $ 1.50. Kapható a „Vasárnap“ Könyvosztályán KATOLKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA ! Terület Népesség Miután az adott szóban bizva, a magát megadó Magyarországot az ellenséges megszállás legbrutálisabban 5 részre (Magyarország, Erdély, Felvidék, Délvidék, Fiume) szakította széjjel s a békeszerződés alapján azután 6-iknak Ausztria, 7-iknek Lengyelország lépett a területünkön osztozkodók közé, és végigszenvedtük a győztesek által vérfagyasztó nyugalommal, passzívan szemlélt Károlyi-forradalmat (1918 november 1.-1919 március 21.) és Kun Béla tanácsköztársaságát (1919 március 21.-1919 augusztus 1.), békét sóvárgó nemzetünk utolsó reménysugarát a wilsoni elvek alapján összeült békekonferencia tüntette el, az igazságot lábbal tipró legszörnyűbb békeszerződéssel, amelynek alapvonása az engesztelhetetlenség, amely megtagadja az igazi élethez, az igazi szabadsághoz való jogot. A párisi békekonferencia ( a békekonferencia 1919 január 18-án nyilt meg Versaillesben és 1919 május 7-én ért véget.) által Magyarországra nézve megállapított békeszerződést a versaillesi Grand- Trianon palotában 1920. évi január hó 15-én nyújtották át a szövetségesek s azt Magyarország meghatalmazottai 1920. évi június hó 4-én délután 4 óra 15 perckor írták alá. A trianoni szerződéssel kapcsolatos főbb események: 1919 december 1. A Legfőbb Tanács a budapesti Amerikai Misszió útján felszólítja a magyar kormányt, hogy kiküldötteit a béketárgyalásokra küldje Neuillybe. 1919 december 10. A kiküldöttek utnakinditását Paris megsürgeti. 1920 január 5. A magyar kiküldöttek elindulnak. 7-én érkezés Neuilly s/S., Chateau de Madridba. 1920 január 15. A békefeltételeket 15 napos határidővel átnyújtják. 1920 január 16. Gróf Apponyi Albert nagy beszéde francia, angol és olasz nyelven a békekonferencia előtt. 1920 január 18. A békedelegáció Budapestre indul. 1920 január 26. A magyar válasz határidejét február 12-éig hosszabbítják meg. 1920 február 9. A magyar delegáció ismét Neuillybe indul, ahová 12-én érkezik meg. 1920 március 31. A békedelagáció Budapestre visszatér. 1920 május 5. A magyar ellenjavaslatokat elutasítják és Millerand kísérőlevelével a végleges békeszerződés szövegét átnyújtják s 10, majd újabb 10 napos határidőt tűznek fel a válaszadásra. 1920 május 16. A békedelegáció lemondását bejelenti Millerendnak, a Legfőbb Tanács elnökének, mert a békeszerződést elfogadhatatlannak találja. 1920 május 17. A magyar kormány a kényszemélyzetből kifolyólaga szerződés aláírására nyilatkozatot tesz, de tiltakozik a népek önrendelkező jogának megsértése ellen. 1920 május 22. Millerand a békeszerződésaláírását ' június 4-re tűzi ki. . 1920 június 4. Délután45 órakor a magyar megbízottak a versaillesi Grand-Trianon palotában a békeszerződést aláírják. 1920 október 26. Gróf Csáky Imre külügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről. 1920 november 13. A békeszerződés megszavazása. 1921 július 26. Délután 6 órakor, Párisban, a francia külügyminisztérium „Salon d’Horloge“ nevű termében Jules Cambon elnöklete alatt megtörténik a békeszerződésnek, valamint a hozzácsatolt jegyzőkönyveknek és nyilatkozatoknak kicserélési szertartása és az u.n. „életbelépés“. (Mis en vigneur.) 1921 julius 27. A békeszerződés mint 1921. évi XXXIII. A trianoni békeparanccsal a győztesek megszüntették a nyugati kultúra védelmében évszázadokon át állandóan fegyverben állott és végzett ország nemzeti, gazdasági, történelmi, földrajzi, természetrajzi és kulturális egységét, melyről a tudós Elysée Reclus (1837—1905) ismételten megállapította, hogy „La Hongrie est la plus parfaite unité géographique du monde“. A szorosan vett Magyarország 18,3 milliónyi lakosságából közel 10 millió volt a magyar nemzetiségű, akik közül több mint 3 millió került idegen uralmak alá s ezáltal a békeszerződés alkotói — bár mint széltében hirdették, a nemzetiségi elv alapján állottak — az abszolút magyar többségű Magyarországból három, új nemzetiségi államot, Cseh-Szlovákia, Románia és Jugoszlávia (ezek az ú. n. „utódállamok“) létesítettek, amelyekben a magyarság tekintélyes számú kisebbséget alkot, tehát az országot nem egy, de három Elszász-Lotharingiára osztották széjjel. „Csonka-Magyarország térképét megtekintve, elszörnyülkolunk azon, hogy t.-c. kihirdettetik és hatályba lép. (A törvény megszavazása és kihirdetése között azért telt el oly hosszú idő, mert három főhatalom ratifikálása volt az előfeltétel s ez csak 1921-ben következett be, miután a japánok ratifikálták a szerződést.) A trianoni békeszerződés alapján, amelyet Magyarország az 1921 : XXXIII. t.-c.-be kényszerült iktatni, az ezeréves ország területének 67,2 %-a, népességének 58,3%-a az érdekelt nép megkérdezése nélkül, sőt akarata ellenére került az ellenséges uralmak alá. A Magyar Birodalom területi és népességi mérlege az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a trianoni békeparancs után a következőképpen alakul: azt hiszik, hogy a gondviselés őket azért küldte a földre, hogy államokat büntetésből megszüntessenek és újakat teremtsenek. Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva s belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll, máról holnapra fel nem bonthat.“ (G. Ferrero: A béke tragédiája.) De Reclus még mást is mondott: „Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a középeurópai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában... a magyar állam területén a magyar faj a legkiválóbb“. Payot: „Magyarország csodálatraméltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva és nem szakíthatók el, az egész sérelme nélkül.. . Magyarország zárt egész és annak egyes részei, még ha az országot földarabolnák is, idővel önmagáiktól csatlakoznának vissza a csonka törzshöz.. . Ország km2 % száma % Nagy - Magyarország ............................. 325.411 100.00 20,866.487 100.00 Romániához csatolt terület ..................... 102.18 1 31.40 5,236.305 25.00 Jugoszláviához csatolt terület .............. 63.572 19.52 4,141.121 19.82 Cseh-Szlovákiához csatolt terület ... 62.366 19.17 3.537.813 16.9) Ausztriához csatolt terület .................... 4.022 1.24 292.041 1.40 Lengyelországhoz csatolt terület .... 583 0.18 24.880 0.12 Olaszországhoz csatolt terület ................. 21 0.01 49.806 0.24 Nagy-Magyarországtól elcsatolva összesen: 232.745 71.52 13.261.966 63.56 Csonka-Magyarországnak maradt. .... 92.666 28.48 7.604.521 36.44 Magyarország Horvát-Szorsz. nélkül 282.870 100.00 18.264.533 100 00 Anyaország vesztesége .......................... 190.204 67.2 10.660.012 58.3 Maradt . ............................. 92.666 32.8 7,604.521 41.7 Bosznia Hercegovina elveszett ........... 51.200 100.00 1,900.000 100 00 1959. május 13. VOICE OF FREE BUT NEW EUROPE „People, but not old injustices are to be freed in Europe” OLD INJUSTICES OF PROPAGANDA TO A MARKED DEGREE AND ACCORDING TO THE TIMES, Hungary has always been a victim of Propaganda; indirectly rather than directly. We live in — one might rather say, we welter in — the Age of Propaganda. Propaganda may be variously defined, even with noble encomiums, in the abstract. In the concrete however it must always be taken with a grain of salt and be viewed in the candle light of „whose ox is gored.” In each and every instance of its use propaganda has never maintained for long a level of honest report or integrity or entirely freed itself from the suspicion of ulterior motives. Due to its inherent lack of fidelity. Truth remains aloof from propaganda and is more or less abhorrent to it. Just as facts fade under the more brilliant treatment of fiction and drama, so does Truth grow pale and anaemic under the artificial illumination of propaganda. There has always been propaganda of a sort o.nd, as we have said, Hungary has always been a second-degree victim. In every era, Europe has found it expedient to avert its eyes from Hungary’s plight or to divert the world’s attention from it, by a kind of propaganda adapted to the mentality of the times. Perhaps the blame to some extent was self-inductive, due to the fast that Hungary, unlike many nations both ancient and modern, never raised her voice to the wailing pitch. Perhaps it is because Hungary never became a mendicant or supplicant nation, abjectly falling to her knees, asking alms, and demanding pity. Or perhaps Hungary was just unfortunate in never having a favourable wind of propaganda blowing its way at the propitius moment. I am deeply moved by indignation, not only for the cause of the Magyar people, but also because it is not more universally shared. Stirred then neither by patriotism nor political motives, I can scarely be accused of propagandism. I recall vividly the first time I heard Hungary’s tale of woe. It ivas on the occasion of my first visit to Budapest in 1925. My informant joas no less an authority than Count Albert Apponyi. The significant fact remains that I, an American author of let us say average intelligence and knowledge of international affairs, had only a cursory understanding and practically no appreciation of the Treaty of Trianon and its tragic effect on a firstrank European nation like Hungary. It was in itself a double testimony of the feebleness of Hungary’s appeal and of the disinterestedness of the average American in world affairs. This became all too clear in the light of my subsequent knowledge of the undermining poioer of propaganda. Once again, it was Hungary's misfortune to have a great Truth to present at a time when the world was more or less drugged by strong and bitter post-war propaganda. It caused an ovenvhelming majority of the public beyond the boundaries of a shrunken Hungary to turn a deafened ear to such a solemn dirge as the saga of Magyar wrongs and misfortunes. Furthermore, my country, with seventeen others, had been in the enemy camp, properly propagandized with an enemy complex, so ingrained in the psyche of most people that they can never throw it off. Finally, it ivas quite impossible to imagine my own 150-year young America being cyt down in its flower overnight like Hungary, its people reduced from 21 millions to 7 and its territory diminished by two-thirds! Throughout the ages of slight and often intentional passing over of merited recognition of her virtues or sacrificial service, toe discover that Hungary has remained steadfast to all the Christian principles which she espoused a thousand and one years ago; unchanged undefiled by alien and pagan blights. She emerged from a century and a half of Turkish domination with many scars but with no open scores of unchristian influence. The unsullied religion of Rome and the stern doctrines of Calvin and Luther rallied to her spiritual aid side by side. For years without end, Hungary has been backward and too careful in omitting to remind a beneficiary Europe of the Great Debt, mindful perhaps of the fact that the best debts make the worst enemies. We have a popular anecdote in America illustrating how debtors never like to be reminded of their debts, even under the most suspicious circumstances. There were two boyhood friends who in the course of the years became widely separated due to one having become very rich and the other very poor, reversing their childhood condition when the now rich man had enjoyed many advantages thereby. Finally, they did at last come together in the millionaire’s office. The unfortunate one fell to talking of old times, and hoiv he had become poverty stricken. Finally, the wealthy friend with tears in his eyes was unable to bear it any longer. He summonted his doorman and told him. “For goodness sake, throw this fellow out, he’s breaking my heart!” In a similar manner, Hungary has more than once poured out her tale of woe into the ears of erstwhile friends and beneficiaries, breaking their hearts possibly with a poignant conviction of their delinquency. In consequence they have more than once ejected Hungary from their conferences and confidences. It exemplifies the familiar line: „Laugh and the world laughs ivith you; weep, and you weep alone.” In these strenuous days — if not in all days — the greatest of all dangers to peace and peril to world civilization, has lain in thus tearing nations apart. Following an unsatisfactory' peace, war is renewed with greater fury. (Henry Albert Phillips: Christian Europe’s Unpaid Debt to Hungary.) li!UI!!!!l|!i!!i!!hi!!|ll!;ll!iil;i!lH!iii!!: :ii|!.lilli!:!li:!l,i!!!l''D!:’|8l1T!4!“i!t:!ll!lllll!lllllli:!l!!!i!:illl!!!!!!iilllllllHll!!Mllli!!|||||i«!lll!IHI!ll!lii!!i|!l||ii||l!l|||||||||i|!i1l|»:|||; Mikor épített a magyar ember házat? Sokszor szólnak úgy eleinkről, mint sátorlakókról, akik a házépítést csak akkor tanulták meg, amikor a Kárpátok medencéjében megépítették az országot. A házra vonatkozó magyar szókincsben magyar, szláv és német elemek mutathatók ki. A lakás megjelölésére három szavunk van, úgymint: ház, lak és hajlék. Mind a három finnugor eredetű szó. Ugyanilyen eredetű a falu szavunk is, ennek azonban még nincs tisztázva a jelentése. Nekünk az a sejtelmünk, hogy a falu szóban (akár csak a német dorf-ban, a latin turba-ban) az embercsoport fogalma rejlik. A ház mindig emberi lakóházat vagy lakást, tehát nem egyszerűen akármiféle födeles épületet jelentett. Ilyen értelemben fordul elő már a Halotti Beszédben: „adta vala neki Paradicsomot házává“, egy XVII. századi karácsonyi énekben meg: „házul választ istállót“. Ugyanilyen jelentésű a lak (és talán, a lakás) szó is, mely a finn nyelvben eresz, tető, hevenyészett kunyhó stb. jelentésben maradt fenn. A hajlék egyszerűbb épületet, kunyhó-félét jelöli és jelöl ma is. A ház részei közül az ajtó, fél (ajtófél), küszöb,, fal, (tető) fedél és héj (hi, hiú) ugor eredetűek. E szavak szabatos jelentésének megállapításával még adósak nyelvészeink. Minthogy azonban valamennyi építészeti műszóként maradt ránk s ráadásul olyan is van köztük, mint például fél, mely hosszú tapasztalat alapján kiokoskodott faépület-szerkezeti elemnek mutatkozik, nyugodtan állíthatjuk, hogy ezekből az elemekből, sőt ezeknél kevesebből is, egy egész kis hajlék, akár egy faház is kitelik. Ha most ezekhez hozzávesszük „fával dolgozót“ jelentő őstörök ács szavunkat, bátran mondhatjuk, hogy eleink a német sátorhajlékon kívül már fedeles-falas házat is tudtak építeni, mikor mai hazájukba érkeztek.