Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)

1960-02-07 / 10. szám

2-ik oldal Katolikus Magyarok Vasárlapja CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Wednesday and Sunday by the Catholic Publishing Co. Inc. Youngstown Officei 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio. Telefon: SWeetbriar 9-1888. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT' ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ARAK: For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ........ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-bcn ...... $ 9.00 For .six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ...... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ...... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ...... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában .......... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk arra melyik nemzet képviselője mit mondott Magyarországról a UN vitában? MR. ALVES MOREIRA (PORTUGAL): Ha őszinte mérleget állítunk fel arról, hogy Magyar­­ország szovjet haderő által történt megrohanása óta mit tett a NN és mi maradt még tennivaló, akkor látjuk, mi­lyen sok tennivalónk van. Egy nép elveszítette a nemzeti szabadságát és egészen a mai napig, szemben a szabad vi­lág egyhangú véleményével a Szovjetunió nem találta le­­hetőnek, hogy engedelmeskedjék a nemzetközi jognak. El­lenkezőleg: a varsói szerződést vetette szembe kifogásként és ezáltal akarja törvényesíteni a támadást, amelyet elkö­vetett. A szabad világ igyekezett megállítani a kommuniz­mus terjeszkedését, amely a megszállott területek lakos­ságának kinyilvánított ellenkezése és akarata ellenére­ jött létre és amikor ezt tette a szabad világ hivatkozott a Szov­jetunió jóhiszeműségére. Az eredmény: a veszély ma már nemcsak Európa felett függ, hanem Afrika felett is. a “lebensraum” gyarmatosítás,­amelyet biztonsági okok hazug hangoztatásával kényszerítettek a magyar nép­re, komoly kérdés, amely nem engedi, hogy vak bizalom­mal lenyeljük a “békés koexisztenciát”, amire oly erősen biztatnak a kommunisták. A magyar ügy igen fontos. A békés koexisztencia politikájában Oroszország és uszálya, az egész kommunista világ, sürgeti a kereskedelmi forga­lom növelését. De ki kell emelni, hogy gazdasági kapcsola­tok csak annyiban bírnak békítő hatással, amennyiben a politikai problémák e­lbírhatókká válnak. Ezt tagadni csak úgy lehetne, ha valaki elfeledné, hogy úgy 1914, mint 1939 előtt a jövendő hadviselők olyan nagymértékű kereskedel­mi és pénzügyi forgalmat bonyolítottak le, mint amilyet sohasem lehet majd lebonyolítani a kommunista államok­kal. Viszont ha a politikai feszültség a két blokk között enyhülhetne, a csereforgalom gyorsan követné az enyhü­lést, anélkül hogy bármelyik oldalról ennek elérésére kü­lönös erőfeszítés szükséges lenne. És a politikai enyhülés legveszélyesebb területe a ma­gyar kérdés marad. Amikor a Camp David szellemét em­legetik, mindenki a megértésre gondol és ezt úgy lehetne csak elérni, ha a nemzetközi jog mindenkinek ugyanazt je­lentené. A NN-re többször hivatkoznak, mint a lámpásra, azonban a hegyi beszédben az áll, hogy a lámpást meg kell gyújtani és nem szabad véka alá rejteni. A Camp David szelleme nem jelentheti azt, hogy elfeledjük azokat az em­bereket, akiknek nemcsak a függetlenségét, életét, hanem emberi méltóságát is elnyomják Magyarországon. A NN alapszabálya világosan megbélyegzi a Szovjetunió cseleke­detét és a varsói szerződés előhúzása teljesen érthetetlen hiszen ennek a szerződésnek az 1 pontja is kizárja az erő­szak alkalmazását. Az is lehetetlenség, hogy elfogadjuk a Kádár kormány Szovjetunióhoz intézett kérését, mivel ezt a kormányt pontosan az az orosz hadsereg létesítette, a­mely ma reá hivatkozik. Ezzel ellentétben az az igazság, hogy a Nagy kormány, amelyet a Szovjet csapatok ledön­töttek, törvényes kormánya volt az országnak és követelte, hogy a szovjet haderő vonuljon ki az országból. A NN köz­gyűlésének 12-ik ülésszakában a szovjet delegáció a VI. bizottságban indítványozta, fogadják el meghatározását a támadóról. Az A/C.6/L.399 okmány szerint javaslatuk így hangzott: támadónak, agresszornak tekintendő az az ál­lam, amelynek fegyveres alakulatai akár háború deklará­lása nélkül egy másik állam területére benyomulnak. U­­gyanebben a szovjet javaslatban azt is hallottuk, hogy for­radalmi mozgalmak, polgárháborúk, zavargások, vagy sztrájkok nem szolgálhatnak az ilyen beavatkozás igazolá­sára. Úgy látszik tehát, hogy a saját javaslatával egybe­hangzóan a Szovjetunió egyetért azzal, hogy a magyar ügyben agresszornak bélyegezzük. De — nem szabad elfe­ledni azt a tényt — hogy nincs is olyan békés lehetőség a nemzetközi jogban, amely igazolná azt a tényt, hogy egy kormány idegen támogatást kérhet belső forradalom el­fojtására. Itt áll tehát ennélfogva világosan, hogy a Szov­jetuniónak nincs érvényes védekezése. Mi nem arra kere­sünk ürügyet, hogy a civilizáció egyik formáját védjük a másik forma ellen. Nem, mi magát a civilizációt védjük. Mi úgy látjuk, hogy a M­ nem hagyhatja sorsára a magyar népet. MR. TOLENTINO (FÜLÖP SZIGETEK): Amikor a magyar kérdést tárgysorozatra tűzték a bi­zottsági ülésen, a Fülöp- szigeti delegáció elnöke ezeket mondotta: “Azt állították, hogy a magyar kérdés megin­t Folytatása a következő hasábon.) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 East 30lh Street, New York 16, N. Y. — Telefon: MUrray Hill 4-3623. A LIGA 1960. ÉVI TAGSÁGI JEGYEI ÁTVEHETŐK A MAGYAR EGYHÁZKÖZ­SÉGEKNÉL, VAGY AZ EZEKTŐL TÁVOL­LÉVŐKNEK ÍRÁSBELI KÉRÉSRE A LIGA KÖZPONTI IRODÁJA KÖZVETLENÜL KÜLDI MEG AZOKAT. HATALMAS SIKER JEGYÉBEN ZAJ­LOTT Le A LIGA JÓTÉKONYSÁGI BÁL­JA. Január 23.-án, szombaton este, a new­­yorki Waldorf Astoria Hotelben rendezte meg a Liga a newyorki és környéki ma­gyarság legnagyobb társadalmi eseményét, a hagyományos, évenként megrendezésre kerülő jótékonysági bált. A bál Msgr. Swanstromnak, fővédnöknek, aki egyidejű­leg Spellmann newyorki bíborost is képvi­selte, valamint a papságnak a bevonulá­sával kezdődött. Ezt követően vacsora kö­vetkezett, majd a vacsora után került sor a hagyományos, ünnepélyes bálnyitásra. Msgr. Szabó János, a Liga elnöke, erős influenzás megbetegedés következtében nem vehetett részt a bálon. Magyar részről a­­főasztalnál foglaltak helyet Ft. dr. Ma­rina Gyula kanonok, elnöki assistens, Ft. Kiss Gyula, ügyvezető alelnök, Ft. Gáspár János, a pénzügyi bizottság elnöke, Ft. Pin­tér Sándor, a Liga országos szervezetének pénztárosa, Ft. Babis Dániel, a Rockville Centre egyházmegyei menekültiroda igaz­gatója, aki egyidejűleg a szertartásmester szerepét töltötte be, továbbá Ft. Máriaföl­­di Lukács, aki a Liga newyoroki csoportját képviselte. Ft. Babis Dániel üdvözlő sza­vaiban örömmel adott kifejezést, hogy a hatodik év alkalmával megismétlődő jóté­konysági bálon köszöntheti a résztvevő vendégsereget. Ezután felkérte Ft. Kiss Gyulát, hogy Msgr. Szabó, a Liga elnöké­nek nevében is üdvözölje a vendégeket. Ft. Kiss Gyula üdvözlő beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, vagy részvételükkel támogatták ezt a nagy társadalmi eseményt, amelynek bevétele kizárólagosan a segítés célját szolgálja. Re­ményének adott továbbá kifejezést, hogy el fog majd jönni az az idő, amikor szabad Magyarországon, Budapesten tarthatjuk meg jótékonysági bálunkat, amelynek be­vétele majd a magyar haza újjáépítését fogja szolgálni. Beszédének végén köszöne­tet mondott a Liga nevében Schell Péter­­nének, a hölgybizottság elnökének, Vég­vári Neuman Edének, a bálbizottság elnö­kének, valamint Porzelt Pálnénak, a ren­dezőbizottság elnöknőjének, akinek a Liga ügyvezető titkára, fáradhatatlan munkájá­nak elismeréséül egy virágcsokrot nyújtott át. Ezután Msgr. Swanstrom emelkedett szólásra, aki őszinte csodálatának állott ki­fejezést, a bál gyönyörű rendezéséért és elismeréssel adózott az amerikai magyarok­nak, akik a szórakozást egyesítik a segítés­sel és akik közül számosan, hosszú évek után, sőt a már itt születettek sem felejtik el az­ óhazát. A továbbiakban rámutatott a segítés fontosságára és jelentőségére és arra a tényre, hogy a Magyarországon sínylődőknek minden reménye amerikai véreikben van, akik bizonyára nem fognak róluk a jövőben sem megfeledkezni. Ezután Schell Ferenc, az ifjúsági bálbizottság el­nöke bemutatta a bevonuló elsőbálos leá­nyokat a jelenlévő fővédnöknek. Az elsőbá­los leányok bevonulása páratlanul szép keretek között, felejhetetlen szép élmény maradt nemcsak a debuttánsoknak, ha­nem a bálon résztvevő minden vendégnek. A nyitó keringő után kezdetét vette a bál. Este 11 órakor megnyílt a “magyar terem’’, amely magyaros díszítésével, világításával és az ott muzsikáló cigányzenekarral ott­honi hangulatot teremtett. A rendezőség a nagy báltermen kívül csak a magyar te­rem segítségével tudta elhelyezni a hatal­mas vendégsereget. A résztvevő amerikai és nemzetközi közönség az elismerésüket kifejező magyar vendégekhez csatlakoztak, teljes elismerésüket kifejezve az eddig leg­jobban rendezett és legjobban sikerült jó­tékonysági bárért. Az erkölcsi eredmény mellett az anyagi eredmény jelentős mér­tékben hozzájárul a kitűzött segítő cél tel­jesítéséhez. A rendezőbizottság élén Porzelt Pálnét illeti minden elismerés, aki fáradt­hatatlanul dolgozva, magyar lelkesedésé­vel magával ragadta a rendezőbizottság minden tagját és ugyancsak érdeme a gyönyörű programos könyv kiadása, amely­ben a legnagyobb világcégek tettek közzé hirdetést. AZ EMLÉKALBUM LEZÁRÁS ELŐTT ÁLL. A gyönyörű kiállítású emlékalbum számára még beküldhetők a közlendő szö­vegek. A Liga elsősorban az egyesületektől várja és reméli az albumban való részvé­telt, valamint meg kívánja örökíteni mind­azoknak a neveit, akik adományukkal já­rultak a nemes célhoz. Akik csak nevüket akarják megörökíteni az emlékalbumban azok lehetőleg nyomtatott betűkkel, gé­pelve küldjék be nevüket egy 5 $-os ado­mány mellékelésével. AZ EUCHARISZTIKUS KONGRESZ­­SZUSRA INDULÓ elsőszámú zarándoklat­ról megjelent a nyomtatott tájékoztató. A Liga központi irodája készséggel küldi azt meg a bélyegköltség mellékelése ellenében. FONTOS FELHÍVÁS: Az alábbi ma­gyar menekültek jelentsék be címüket ha­ladéktalanul, saját érdekükben a Liga köz­­i PVD tá­­rhálóban:­ Asztalos István, Dávid Károly, Fábián Tibor, Madár Pál és Márton János. Leg­utóbbi ismert lakhelyük Buffalo volt. .......................................... KATOLIKUS MAGYAR KATOLIKUS BIZTOSÍTÓNÁL BIZTOSÍTSON: az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET AZ AMERIKAI KATOLIKUS MAGYAROK Központi iroda: 11623 Buckeye­rd„ Cleveland 20. Ohio,­­ ORSZÁGOS BIZTOSÍTÓJA Telefon: CF: 1­6663.­­ Clevelandban hívja a katolikus­­ ÉLETBIZT­OSÍT­ÁSUKAT biztosító képviselőjét, Bekény Károlyt. ME 1-0975-ös­­ gyermekeik egyetemi költségeinek fedezésére szóló telefonon. A jövendő baj, csapás ellen testvérei közt tag . AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLETNÉL lalja meg biztonságát, jogon katolikus magyar testvéréi , vásárolják közé az Amerikai Magyar Katolikus Egyletbe. „GONDOLJUNK ARRA...“ c. cikk folytatása hatása feléleszti ismét a hidegháborút és a nemzetközi helyzet növekvő enyhülését meg fogja akadályozni. Hazám abban bí­zik, hogy e nemzetközi feszültség csökke­nése­ jó úton halad. De nem oszthatjuk azt a véleményt, hogy azért a békéért, amelyre mindannyian vágyunk, olyan árat kell fi­zetnünk, mint az emberi lelkiismeret el­­hallgattatá­sát és az emberi jogok sérelmé­nek elnézését. Nem méltó az a béke a meg­tartásra, amelynek ez az ára. Ha olyan bé­kénk lesz, amely a jog és igazság megta­gadása révén jön létre, ez a béke nem fog jobb sorsot hozni az emberiségre, mint egy romboló háború.” Ez az az alapvető elv, amely delegáció­mat arra késztette, hogy a magyar ügyet a közgyűlés elé vigye. Magyarország és a Szovjetunió nem egyedülálló tagállamai a NN-nek, amelyek megtagadták vagy sem­mibe sem vették a közgyűlés határozatait. Az sem első alkalom, hogy a Szovjetunió ezt megteszi. Pedig ez előtt a közgyűlés előtt, hogy az igazságos és tartós békéről szónokoljon, maga a USSR miniszterta­nácsának elnöke, mr. Nikita Kruscsev je­lent meg. Közölte a NN közgyűlésével, hogy ilyen békének követelménye a teljes lesze­relés. De az ilyen békének alapvető elve az is, hogy nem történik beavatkozás a másik állam belső ügyeibe és minden állam együttműködik a NN-nel. . . Viszont a ma­gyar forradalom 1956-ban való elnyomatá­sa a szovjet haderővel, történelmi tény. Azokat a magyarázatokat és tagadáso­kat, amelyek azóta a Szovjetunió szószólói részéről elhangzottak, nem más leplezte le, mint megint Kruscsev, abban a beszédében, amelyet a magyar kommunista párt előtt mondott el. Ebben a beszédében a szovjet 1956-os magyarországi fegyveres támadását egyszerűen Miklós orosz cár 1848-as ma­gyarországi támadásához hasonlította, a­­melynek a célja ugyanaz volt, a magyar szabadságharc elfojtása. Ennélfogva a Szovjetunió magyarországi katonai támadá­sa elismert és megállapított tény. Ebből a tényből következik, hogy a NN-nek ille­tékessége és felelőssége az alapokmány ér­telmében, hogy lépéseket tegyen és igye­­kezzé­k megszabadítani Magyarországot azoktól az állandóan folytatódó igazságta­lanságoktól, amelyek ebből a tragikus ese­ményből származtak. Az emberi jogok és­­ szabadság elnyomatása, bárhol a világon is történjék az, a M­ gondja. Nincsenek il­lúzióink és tudjuk, hogy a Szovjetunió nem fogja a magyar népet hatalma alól kibocsá­tani. Kevés, sőt egyáltalán semmi jele sincs annak, hogy a Szovjetunió ilyen ön­megtagadással rendelkeznék azokban az or­szágokban, amelyek hatalma és befolyása alatt vannak. Szükséges, úgy hisszük, hogy ezt a megjegyzést kihangsúlyozzuk egy o­­lyan nagyhatalom felé, amely sohasem szűnt meg a gyarmati népek bajnokaként tetszelegni, amikor a nyugati imperializ­must szidhatta, de amely elfelejtette azt a közmondást, hogy a jócselekedetet otthon kell elkezdeni. És ha nem számíthatunk arra, hogy a M­ Magyarország irányában eredményes lépést tehet, ez egyáltalán nem mondja azt, hogy ne is tegyünk sem­mit. A NN-nek folyamatos a felelőssége el­sősorban a szabadságszerető magyar nép iránt, amely szabadságáért csupasz kézzel szembe mert menni a szovjet tankokkal, továbbá felelőssége van a NN-nek minden kicsiny és gyenge ország iránt, szemben hatalmas szomszédaikkal és végül felelőség­gel tartozik a NN önmagának is, eszméinek és célkitűzéseinek. Ha nem cselekednénk most, amikor határozatainkat nyíltan meg­tagadják, ez az impotencia beismerése lenne A NN közgyűlése az emberiség véleményét nyilvánítja ki határozataiban és erkölcsi erőt kell kifejtenie véleménye megerősíté­­sében. Mindenekkfelett a Szovjetunió béke­javaslataival és még inkább a teljes lesze­relés drámai javaslatával összefüggésben a magyar ügyet éles és rebbenés nélküli szemmel kell figyelni. Hajlandók vagyunk elhinni, hogy az orosz javaslatok a világ legjobb akaratával jötek lére. De olyan lét­fontosságú kérdésben, mint a teljes lesz. 1­960 február 7. Kruscsev tovább is zsarolva tárgyal.» Az a szovjet magatartás, amely mind élesebben Amerika ellen fordul, igen vilá­gosan mutatkozott meg azoknak a megbe­széléseknek a gyors befejezésében, amelyek a második világháború kölcsönbérleti, sok­milliós adósságairól folytak. Emlékezetes, " hogy Dulles külügyminiszter halála után Charles E. Bohlen követet, aki a Fülöp szigeteken képvi­selte Amerikát, mint Dulles által mellőzött orosz szakértőt a külügyminisztériumba, központi szolgálatra hívták visz­­sza és rábízták ennek a­ tárgyalásnak a vezetését. Azok, akik Bohlen visszahívásában Dulles külügyminiszter által kialakított külpolitika befejeződését látták és bíztak ab­ban, hogy a “Camp David szellem” jegyében a Bohlen ál­tal vezetett tárgyalások legalább szimbolikus eredményre vezetnek, most levonhatják a szovjet tárgyalási készség és szavahihetőség kérdésében kínálkozó tanulságokat. A­­mint már írtuk, az Egyesült Államok 10, 800 millió értékű támogatást adott a háború alatt küldött szállítmányokkal a Szovjetuniónak. Amerika ebből azonban csak azoknak a szállítmányoknak a megtérítését kérte, amelyek nem ka­tonai, hanem polgári célokat szolgáltak. Ez pedig 1,300 milliót tett ki a háború végén. Az Egyesült Államok az 1952-es tárgyalások során ebből is engedett és megelége­dett volna 800 millió dollár kifizetésével. A Szovjet 1952- ben ígért 300 milliót. . . Azonban a mostani tárgyalások, amelyek 1960 január 11-én kezdődtek, oly gyorsan borultak fel hogy számokról még csak beszélni sem lehetett. A mo­solygó Menshikov ugyanis az adósság­fizetés egész külö­nös formáját találta fel, kijelentette, hogy a Szovjet haj­landó fizetni, azonban csak az esetben, ha már adóssága kifizetése előtt Amerika ismét egy nagy kölcsönt nyújt neki és a kölcsön elköltésére széleskörű kereskedelmi tevékeny­séget biztosít az Egyesült Államokban. Ezt a kívánságot már Kruscsev is előadta a Camp Davidban. Bohlen szovjet szakértő válasza sem lehetett más,­mint amit Eisenhower elnök adott a vizitelő diktátornak. Eisenhower elnök kije­lentette Kruscsevnek, hogy az 1934 es Johnson törvény ér­telmében mindaddig nem kaphat olyan állam Amerikától kölcsönt — sem magán, sem közületi kölcsönt vagy hitelt —­ amely állam előző adósságát még nem egyenlítette ki. Január 17-én megtörtént az utolsó találkozó Bohlen és Menshikov között, amely után Bohlen kijelentette a sajtó­nak, hogy a további tárgyalásokra lehetőség nincsen, így tehát gazdasági kérdésekben is megmutatkozott: míg Kruscsev a Camp David szellemét hangoztatja, zsaroló kísérleteit folytatja. A 10.800 millió dollár adósságból Ame­rika részéről követelt 800 millió visszafizetése­ helyett 300 milliót ajánlottak fel az oroszok 1952-ben. 1960-ban azon­ban ezt is csak úgy lennének hajlandók kifizetni, h­a ezt többszörösen meghaladó újabb kölcsönt kapnának. Mindezek után csak egy vitás kérdés van: ennyire os­tobának, vagy ennyire ijedteknek tart bennünket a Krem­lin? o — A KUBAI KOMMUNISTA BUDAPESTI NYILATKORATA (Folytatás az első oldalról.) De arra vonatkozólag, hogyan is áll ma Kuba, érdemes idézni a szovjet hivatalos hírszolgálat, a TASS iroda egyik közlését is. A TASS iroda a szovjet kommunista párt hiva­talos politikáját fejezi ki. És a TASS ezt közli: “Kuba Népi Szocialista Pártja országos bizottságának vég­rehajtó irodája nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza: Ve­nezuelát és Kubát az a veszély fenyegeti, hogy a népellenes rend­szerek visszaállítására törekvő reakciós és elnyomó erők meg­támadják.” EZ MÁR HÁBORÚS IZGATÁS. A Szovjetunió délame­rikai beszivárgása hosszú és erőszakos művelet. Nem lehet lebecsülni és fel kell rá figyelni. Fidel Castro politikai jel­lemét pedig abból kell megítélni, hogy a kommunisták mit mondanak róla. Ezzel mi magyarok nem állítjuk azt, hogy Castro kommunista. Mi ennél sokkal jobban ismerjük a kommunizmus lépcsőit. És azokat a figurákat, is, akik — igaz — nem kommunisták, de hiúságukban és tehetség­­telenségükben sokkal veszélyesebb eszközökké válnak a Kremlin kezében, mint a valódi párttagok. Jó egy párat ismertünk meg ebből a típusból az annyira szomorú, kö­zelmúlt magyar történelemben. " A MÁRIAPÓCSI TEMPLOM FELÉPÍTŐJE Minden év őszén megemlékezés történik Magyarorszá­gon Olsavszky M. Emmanuel O.S.B.M. gör. kat. püspökről, aki a máriapócsi templom felépítője és felszentelje volt. Holtteste is ott pihen a kriptában. A 18. század püspöke volt. Pestis, a császári csapatok garázdálkodása, nagy sze­génység és ezer küzdelem szegélyezik életét. Az 1731. IX. 8-án Bizánczy Gennádius György püspök által elkezdett építkezést azonban folytatni kellett, mert a csodás könnye­­zések óta özönlött Pécsra a nép. 1749. IX. 8-án még vako­latlan ugyan a templom, de már felszenteli és átadja hiva­tásának. Azóta felmérhetetlen kegyelmek kisugárzója lett e szenthajlék. A templom teljes felépítését 1756-ban fejez­ték be. 1785-88 között készült el az ikonosztázion, 1856-ban épül fel az 50 m. magas két torony, amelyek zsindelyfedelét 1862-ben bádoggal cserélik ki. 1896-ban került sor az első belső kifestésre és az újabb felszentelést jul. 26-án Firczák Gyula püspök végzi 42 pap jelenlétében. Dr. Dudás Miklós jelenlegi megyéspüspök áldozatossága művészi szépségre emelte az Istenanya hajlékát. Aranyozott új kegyoltár, szó­szék, ikonoztázion, Petrasovszky mester által való művészi kifestés, üvegfestményű ablakok, altemplom megnyitása a fejlődés állomásai. XII. Pius pápa bazilika rangra emelte az immár világhírű kegyelemhelyet. Pécson eddig 5 püs­pökszentelés történt. Olsavszky M. Emmanuel halála év­fordulója alkalmából Kovács Gyula esperes, a nagy püspök életadatainak összegyűjtője mondott a kriptában szent­misét. a!aiK!!aiaisii«iigi5<i!Hisiigisiigiig|igiaig!giai^^iaia^íaiHii»iia!giiaiaiaiHiaiaiHigiiHiigiigiaiiHiia!ii:igiiarfli|g) relés és béke, nem elég a jóakarat. Jogunk van azt követel­ni, hogy legyen a javaslatok mögött jóhiszeműség is. És a jóhiszeműséget nem igazolják a szavak és ígéretek, hanem csupán a cselekedet. Amikor az emberiség a világ leszere­lése és békéje felé tekint, elsősorban azt kérdezi, hogy mindaz, ami Magyarországgal történt té tessék jóvá és Ma­gyarország jövőjét biztosítsák. Sir Leslie azt kérdezte: „Se­perjük-e a magyar ügyet a szőnyeg alá!” A mi válaszunk az, hogy nem, ellenkezőleg el kell tüntetnünk a szőnyeg­ről mindazt ami a múltban vagy akár a jövőben is akár­­­ csak hasonló volt vagy lehet a magyar ügyhöz.

Next