Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)

1960-07-17 / 56. szám

2-iek oldu­l Katolikus Magyarok Vasárnapja CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Wednesday and Sunday by the Catholic Publishing Co. Inc. Youngstown Office! 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio. Telefon: SWeetbriar 9-1888. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT _____________________ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ARAK. For two years in the U, S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ......... $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ......... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ......... $ 5-00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ......... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ......... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában .......... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával Ä legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. SZERKESZTŐSÉG ÉS KÖNYVOSZTALY. 4160 Lorain Ave., Cleveland 13. Ohio, U. S. A. Tel.: MElrose 1-9338 Kéziratokat, híreket, tudósításokat, cikkeket erre a címre kérjük küldeni Szerkesztő: ESZTERHAS ISTVÁN. Könyvosztály: GODA FERENC Nyitva: délelőtt 9-12-ig; szombaton 9-2-ig. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk csak a Magyarország elleni támadásokra Nem lenne érdekes ha nem magyar témájú színdarab­ról lenne szó. A napokban került televízió bemutatásra “The Emperor’s Clothes” címmel. A televízió program­füzetben már előzőleg felfigyeltem a képes hirdetésre, mely “special play of the week”-nek jelezte a dráma bemuta­tását a két főszereplő arcképével. A fényképek alatt pedig a következő történelmi magyarázattal: Budapest, 1930 . .. ‘J’granny strikes a family’s love and self respect in “The Emperor’s Clothes” by George Tábori. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: SO East 80th Street, New York 16, N. Y. — Telefon: MUrray Hill 4-3623. A LIGA 1960. ÉVI TAGSÁGI JEGYEI ÁTVEHETŐK A MAGYAR EGYHÁZKÖZ­SÉGEKNÉL, VAGY AZ EZEKTŐL TÁVOL­LÉVŐKNEK ÍRÁSBELI KÉRÉSRE KÖZ­VETLENÜL A LIGA KÖZPONTI IRODÁJA KÜLDI MEG AZOKAT. ENGESZTELŐ MAGYAR ZARÁNDOK­­NAP ÉS SZENT ISTVÁN NAPI ÜNNEPSÉG Doylestownban, Pennsylvaniában. Az el­múlt évekhez hasonlóan az idén is a pálos atyák a Katolikus Ligával karöltve en­gesztelő zarándoknapot tartanak augusztus 14.-én, vasárnap, a Szent István napi ün­nepségekkel egybekötve Nagyboldogasszony tiszteletére Magyarország sorsának jobbra­­fordulásáért és a világbékéért. Az ünnep­ség rendje a következő: 1.) d.e. 9 órától kezdve a zarándokcsoportok fogadása. 2.) d.e. 10 órakor csendes mise magyar szent­beszéddel, amelyet egy pálos atya tart. 3.) Déli 12 órakor ünnepi nagymise, közös szentáldozás és magyar szentbeszéd, ame­lyet a budapesti egyetemi templom harang­­szava fog bevezetni. A szentbeszédet ugyan­csak pálos atya fogja tartani. 4.) d.u. 3 óráig ebédszünet és szabad idő, amely alatt megtekinthető filmen a tavalyi engesztelő magyar zarándoknap és Szent István ün­nepség. 5.) d.u. 3 óra 20 perckor közös ke­­resztúti áj­tatosság, amelyet pálos atya ve­zet. 6.) d.u. 4 órakor ünnepélyes püspöki fogadás. Az érkező főpásztort Ft. Kiss Gyula, a Liga ügyvezető alelnöke fogja üd­vözölni. Az ünnepi szónok nevét legköze­lebb fogjuk közölni. A szentbeszéd után Szent István napi ünnepélyes, szentségi körmenet, litánia és ima édes hazánkért. 7.­ d.u. 6.30-kor magyar engesztelő zarán­dok nap és Szent István-napi ünnepségek befejezéseképpen szabadtéri előadás. A 12 órai ünnepi szentmisén és a délután 4 órai körmeneten és litánián a newyorki Szent István templom “Hit Szava” rádió ének­kara fog közreműködni. Az egyházközségi egyletek saját zászlóikkal vesznek részt, az ünnepségeken, elsősorban a körmeneten. A Szent István-napi szentségi körmenet külső fényének emelése érdekében minél többen jelenjenek meg magyar díszruhá­ban. A csoportosan érkezők lehetőleg a plé­bániákon keresztül jelezzék az autóbuszok számát 1-2 nappal az ünnepségek előtt. Ér­deklődni lehet: Pálos Atyák kolostora, Pauline Fathers Monastery, P.O. Box 151., Doylestown, Pa. Telefon: Filmore 8-4427. FATHER SZLEZÁK IMRE HÚZTA KI A NYERTES SORSJEGYET az európai re­pülő­útra. A Katolikus Liga által rendezett sorsjátékon július 2.-án került kisorsolásra New Yorkban, a Szent István egyházköz­ségben a Ligának a müncheni Euchariszti­kus kongresszusra július 29.-én New York­ból repülőgépen induló 3 hetes zarándok­latának egy helye, amely a nyertesnek Münchenbe és vissza költségmentes helyet biztosított. A sorsjegyet, amelyet Ft. Kiss Gyula ügyvezető alelnök felkérésére Ft. Szlezák Imre, a newyorki Szent István egy­házközség magyar plébánosa húzott ki, Somssich László (341 E. 75th St. N.Y.C.) nyerte meg. A nyertest meglepetésszerűen érte a sorsjegy kihúzása, mert azt számára testvére vásárolta a tudta nélkül. A vá­ratlan nyeremény Somssich Lászlót igen meghatotta és azt azzal fogadta el, hogy a repülőút teljes összegét egy éven belül a Katolikus Liga révén jótékony célra fogja fordítani. A Katolikus Liga elnöksége ezúton fejezi ki köszönetét Somssich Lász­lónak nagylelkű elhatározásáért. Ugyan­csak elismerés és köszönet illeti Porzelt Pál­­nét, N.Y., valamint Farkas Gyulánét, N.Y., akik fáradhatatlanul dolgoztak a sors­jegyek eladásának megszervezésénél. A sorsjegyek eladásánál a trentoni Szent Ist­ván egyházközség vezetett, míg a newyorki Szent István egyházközség a második he­lyen állt és a harmadik helyen volt a South Bend-i Magyarország Nagyasszonya egy­házközség. AZ EUCHARISZTIKUS KONGRESZ­­SZUSRA INDULÓ ZARÁNDOKLAT július 29.-én este 6 órakor fogja elhagyni New Yorkot. A repülőút Münchenig 13 és fél­ 14 órát fog kitenni. A repülőgép, amelyen meleg ételeket fognak az utasoknak felszol­gálni, Gander-ben, New Foundland és Shannon-ban, Írországban fog leszállni. A zarándoklat vezetősége felhívja a résztve­vők figyelmét, hogy ajándékok vásárlására legalkalmasabb úgy Európa felé, mint visz­­sza New York felé a Shannon-i repülőtér, ahol vám- és adómentesen lehet a legkü­lönbözőbb cikkeket beszerezni. Az érkezés utáni éjszakára a rendezőség szállást igé­nyelt az Eucharisztikus Világkongresszus rendezőségének elhelyezési osztályától, s így minden remény megvan, hogy a szál­lások zavartalanul biztosíthatók. Már a bemutató néhány filmkockáján megdöbben­tünk. Szentkarácsony estéje van, egy kapu alatt brutális magyar rendőrök puskatussal félholtra vernek egy embert, kiről a darab során sem derül ki egészen világosan, hogy fél életén át milyen elvet képviselt a milyen elven álló kor­mánnyal szemben? Az író Tábori György egy család életén keresztül, olyan borzalmas korszakot mutat be, ahol a ren­dőrség szadista kopói egy túlfűtött fantáziájú 12 éves gye­reket is örömmel használnak hírforrásnak, hogy rajta ke­resztül egy magyar család amúgy is sanyargatott életét pokoli izgalmak, feszült politikai és társadalmi dráma kö­zéppontjává tegyék. A koncepció erősen sántít. Jól tudjuk, hogy Magyar­­országon volt egy és más kérdés melyben reform volt szük­séges, és a társadalmi elrendeződés is változást igényelt vol­na. Ez a mi problémánk volt, hasonló problémák minden nemzet és társadalom életében felbukkannak. De hogy 1930-ban Magyarországon törvénybe ütköző cselekmény lett volna külfölddel levelezni, nyugati, külföldi írók könyveit olvasni, erre én nem emlékszem. Szegény tanár család kénytelen a Mark Twain és más kedves könyveit elégetni, mert jön a házkutatás, és jaj mi lesz, ha meg­találják. Az amerikai nézőben, aki kevésbé jártas a magyaror­szági viszonyokban, azt a hitet keltheti, hogy már 1930- ban ilyen kegyetlen zsarnok uralom volt Magyarországon. A magyar népnek vannak hibái, de a zsarnokság és annak brutális gyakorlása nem tartozik tulajdonságai közé, ezt a történelemben több izben bebizonyította. Az 1930-as­agyarország nem jelentett zsarnokuralmat, nem volt jel­lemző, hogy a becsületesen gondolkodó embernek félnie és titkolóznia kelett volna. A dráma nem történelemhűt, a család meghurcolása nem történhetett meg, ahogy azt az író­ beállította és őszintén sajnáljuk az igazság nevében, hogy amerikai közönség előtt ilyen alaptalan témához nyúlt. Szeretett hazánkat sok támadással szemben kell a­­múgy is megvédenünk, miért kell tetézni a védekezésre ma képtelen Magyarország elleni támadást. Ennyit a darab témájáról. Az előadásról meg kell je­gyezni, hogy igen tehetséges színészek, mély átéléssel ko­moly drámai alakítást vittek szerepükbe. Nem tudjuk, hogy jelenleg az író hol tartózkodik, de ha netán otthon lenne, most a 30-as évek “üldöztetése” után feltétlenül élvezheti a “békés, nyugalmas és főleg biztonságos” életet. Tisztelettel Egy magyar televízió néző. (U.i. Tábori György nem tartózkodik Magyarországon. Ugyanis ez a név jegyezte a “Journey” című film szer­zőjét, aki a jószívű és daliás szovjet-orosz tisztet magyar­­országi cselekedeteiben felmagasztalta. És ezt a nemes, nagyszerű embert a zilált magyar szabadságharcosok ép­pen akkor lövik agyon — Tábori György beállítása szerint — amikor a jólelkű muszka a vasfüggönyön átszökteti a szabadság felé foglyait. Filmje azt mutatta sem Magyar­­országot, sem a szabadságharcot nem ismerte. Számára Magyarország valószínűleg nem több mint olyan egzotikus háttér, amit ma könnyebben lehet eladni filmre és tele­vízióra.) “SZENT LÁSZLÓ SEGÍTS!” – MONTREALBAN­­ Legutóbb beszámoltunk azokról a szor­gos és valóban művészi készületekről, a­­melyek a város magyarságához méltóan akarták a Kér. Szent János-napi felvonu­lás alkalmával Szent László emlékét föle­­leveníteni és tudatosítani. Az előkészületek a felvonulást meg­előző órákban még lázasabb ütemben foly­tak, de mindig a legnagyobb aggodalom­ban­, várjon, a készülő zivatar nem fogja-e megakadályozni a felvonulást és tönkre­tenni annyi fáradozás és jószándék ered­ményét. Sajnos, az aggodalom valóra vált! De csak részben, mert a rendező Kér. Szent János Társaság a felvonulást nem mondta le, s a magyar rendezőség hiába rendelke­zett úgy, hogy a Szent László-kocsi tönk­­reázott állapotba ne induljon. A kocsi — a rendkívül rossz idő ellenére is óriási tö­megben kivonult nézők előtt — végigha­ladt, s ekkor következett be a “csoda” . . . Ezt a szegény, elpusztított, de a magyar színeket viselő kocsit mindenki a tönkre­tett, a bolsevista iga alatt szenvedő Ma­gyarország jelképének tekintette. Ugyan­ilyen értelemben, szólt róla a Rádió-Canada hírközlője mind a rádió, mind a távolba­látó közönségének. A magyar harcosok ősi kiáltása: “Szent László segíts!” Így talált meghallgatásra az Urnák 1960. esztendejében Montrealban a Keresztelő Szent János napján tartott felvoulás alkalmával. az angol külügyminiszter mezítelenül a mn-ben. Angliában hivatalosan gyászolják a munkáspárt balszárnyának a vezetőjét Aneurin Bevant, aki 62 éves korában sú­lyos műtét és betegség után meghalt. Az egykori welszi bányász az angol parlament kiemelkedő egyénisége lett, akinek különö­sen nagy érdeme, hogy kiverekedte a nem­zeti egészségügyi szolgálatot, a betegség elleni általános biztosítást. Az angol lapok többek között két szellemes mondását idéz­ték fel. A II. világháború alatt Churchill, akit bántott Bevan állandó, éles bírálata egyszer azt mondotta rá, hogy: — Bevan nem más, mint udvariat­lan szatócs! Mire Bevan így válaszolt: — A magam részéről szívesebben va­gyok udvariatlan szatócs, mint a nem­zeti katasztrófa nagykereskedője . . . 1957-ben nagy meglepetést keltett, hogy Bevan, aki akkor az angol Labor párt balszárnyának a vezetője volt és ennélfog­va abba a gyanúba esett, hogy közel ált a moszkvai “békeharcosokhoz”, hirtelen megváltoztatta az álláspontját és kijelen­tette, támogatja az angol kormányt ab­ban, hogy hidrogénbombával lássa el az angol haderőt. Álláspontjának megváltoz­tatásáért több Labor-párti képviselő fele­lősségre vonta. Bevan így válaszolt nekik: — Ostoba és kegyetlen dolog lenne, ha az angol külügyminisztert a NN-be mezítelenül küldenénk el. . . VÁLTOZÁS A TÖRÖK POLITIKÁBAN. A Törökországban lefolyt forradalmi vál­tozás politikai jellegéről eddig még nem le­hetett tiszta képet alkotni. A Nemzeti Egység Bizottsága, amely nagyrészt katonákból áll és amely fegyveres uton avatkozott be a politi­kába, amikor az addigi Menderez kormányt megbuktatta, sőt a kormány valamennyi tag­ját és a képviselők nagy részét letartóztatta, eddig úgy nyilatkozott, hogy külpolitikája változatlan és az ország összes nemzetközi kötelezettségeiért helytáll. Most azonban egy meglepő és érdekes esemény történt. Seoul­­ban, Dél-Koreában, amelynek a védelmében a MN haderők török kontingense oly vitézül küzdött, a török nagykövet Himmet Hayr­ Anli bejelentette, hogy országa a belső viszo­nyokra, valamint a költségvetésre és gazda­sági okokra való hivatkozással visszavonja a vörös erőkkel szembenálló 10.-ik török bri­gádot a fegyverszüneti vonalról és csupán jelképes erőt tart fenn tovább a Koreában állomásozó UN keretben, egy 300 főből álló gyalogos századot. A 10.-ik török brigád 5.000 embert tett ki . . . CSILE FÖLDÖNFUTÓVÁ LETT. Csilének a lakossága 7,298.000 ember. Most érkezett jelentés szerint a földren­gés következtében, megrongálódott, javí­tásra szorul 7 millió embernek a lakása. KATOLIKUS BETEGÁPOLÓK ALASKÁBAN. Az alaskai Anchorage városban a Szent Vince betegápoló nővérek új kórházat épít­tettek. | 1960 július 17. A kiöregedés jelei írta: HITES KRISTÓF A MARXI DIALEKTIKA SZERINT a társadalmi fej­lődés vastörvénye a magángazdálkodás rendszerének foko­zódó válsága, kiöregedése és szocialista termelési rendszer­rel való felváltása. A Gotha-Program kritikájában Marx így fogalmazta meg ezt a folyamatot: “A társadalom kapitalista és kommunista rendszere közt a forradalmi átalakulás időszaka áll be. Ez olyan politikai állapot­nak felel meg, amely nem lehet más, mint a proletariátus dik­tatúrája.” A kapitalizmus végső kimúlását pedig így rajzolta meg a Das Kapital című művében: “A tőkemágnások egyre csökkenő számával nő a nyomor, elnyomás, szolgaság, lealacsonyítás és kiuzsorázás. De vele együtt nő a munkásosztály lázadása, amely folyton gyarapszik számban, fegyelemben, egységben és szer­vezettségben, egyenes folyományaként a kapitalista termelési folyamat mechanizmusának. A tőkemonopólium a termelés mód­jának bilincsévé lesz. A termelés eszközeinek összpontosítása a munka szocializálása végül eléri azt a pontot, ahol összeférhe­tetlenné válik a kapitalista kerettel. Ez a keret szétroppan. Meg­­kondid a kapitalista magánvagyon felett a halálharang. A ki­sajátítókat kisajátítják. ” A MARXI JÓSLAT ÓTA SZÁZ ÉV TELT EL, a tár­sadalmi folyamatok történetében maximális időszak arra, hogy egy kiöregedett rendszert itt váltson fel. Az a nagy­hangú erősködés, amellyel a kommunista tábor vezérei a marxi jóslat közeli beteljesedéséről igyekeznek meggyőzni egyre érdektelenebb alattvalóikat, már csak önvédelemnek és önbiztatásnak hangzik az idők ellenkező jeleivel szem­ben. Ha Marx ma életre kelne, kénytelen volna megállapí­tani, hogy majdnem minden jóslatának az ellenkezője valósult meg. A kapitalista rendszerű országok munkássá­gának életszínvonala soha nem várt mértékben emelkedett s magasabb bérért kevesebbet dolgozik, mint valaha. A va­­gyonelosztódás majdnem eltörölte a munkásság és polgár­ság osztálykülönbségét; a kevesek kezében való tőkehal­mozódás helyett egyre nagyobb tömegek válnak társtulaj­donossá úgy, hogy a tőkés országok több joggal beszélhet­nek népi kapitalizmusról, mint a szocialista tábor népi de­mokráciáról. A munkásság szervezetei ma már egyenrangú tárgyalófélként érvényesítik igényeiket a tőke képviselőivel szemben, s több szó esik a szakszervezetek túltengő hatal­máról, mint a tőkééről. Jóslatai visszájára fordulásának legperdöntőbb bizonyítékakép hallania kellene Marxnak, amint a kommunista vezérek azzal biztatják munkástöme­geiket a szocializmus terheinek türelmes tovább viselésére, hogy rövidesen utolérik a kapitalista országok életszín­vonalát. A legmegrendítőbb tapasztalata talán mégis az volna, hogy amivel a kapitalizmus részéről látta fenye­getve a munkásságot, ugyanazt hangzatos szólamok mögé álcázva megtalálná a szocialista rendszerek gyakorlatá­ban. A laissez-faire lelketlen kapitalizmusa sem tudta kí­méletlenebből kiuzsorázni a munkaerőt, mint a munka és gyümölcse felett korlátlanul rendelkező kommunista oligarchia. Ha teoretikus filozófiai szenvedélye mellett volt Marxban egy cseppnyi gyakorlati társadalmi igazságérzék is, a véget nem érő kikényszerített munkaversenyek, meg­ajánlások és brigád­ munkák rendszerében, a kolhozok kényszerrobotjában egy újfajta munkás-rabszolgaság döb­benetes méreteit kellene felismernie. EZEKKEL A TÉNYEKKEL csak a hatalom birtokban levő epigonjai nem mernek őszintén és bátram szembenéz­ni. Tudják, hogy az alapvető marxi tételek hitének feladá­sával saját lábuk alól rúgnák ki a talajt. A nyílt beismerés helyett évről évre módosított rabulisztikus magyarázatok­kal próbálják az elmélet tévedéseit takarni, a gyakorlat eredménytelenségein pedig a magángazdálkodás egyes fogásainak és teljesítményeinek másolásával igyekeznek javítani. Azok a szocialista munkásvezérek azonban, akik Moszkva politikai imperializmusától és annak sugalmazá­­saitól függetlenül értékelik ki a társadalmi fejlődés erőit és a munkás­osztályra gyakorolt hatásukat, már elérkezt­­ek azoknak a marxi elveknek feladásához, amelyek felett nyilván túlhaladt az idő. Ismertetések a német szociálde­mokrata párt múlt év őszén tartott kongresszusának dörn­tései, amelyek a társadalmi birtoklás helyett a magánva­­gyon, a központi tervgazdálkodás helyett a szabadverseny eszméjét fogadták el; a marxi dogmatikus megkötöttség és harcos atheista materializmus elvetésével a gondolati szabadság és a vallásnak, kijáró társadalmi megbecsülés elve mellé álltak. A 340 delegátus közül már csak 99 akadt, akik védeni próbálták azokat a marxi elveket, amelyek alapján a párt 96 évvel ezelőtt létrejött. Az angol parla­menti választások előestéjén tette a következő nyilatko­zatot a The Wall Street Journal írójának, William H. Chamberlinnek az egyik munkáspárti vezér: “Nagyon kevés munkás problémája már a racionalizálás. A Munkás Párt csak presztízsből és következetességből tartja prog­ramjában az acél és a teherfuvarozás visszanacionalizálását. De ha elveszítjük a választást, valószínű erről sem fognak többet beszélni. A pártüléseken már nem énekeljük a Vörös Zászló­t, nincs ezer munkás közül egy, aki tudná az Internacionale szö­vegét. Az angol munkást nem a marxi szocializmus érdekli többé, hanem a nagyobb társadalmi egyenlőség, olyasmi, ami önöknél van Amerikában.” Az elvesztett választás után pedig a párt közgazdásza, Doug­las Jay írta: “Meg kell szabadulnunk mindenek előtt két végzetes kölönctől, az osztály­képzettől és a nacionalizálás mítoszától. Ve­szedelmünk, hogy olyan osztály cégtáblája alatt harcolunk, amely már nem létezik. Ki kell söpörnünk az ilyen propaganda fráziso­kat, mint harcos munkásosztály, munkás osztályszolidaritás és a többit.” (A következő rész címe: “A jövő utja.’) miimiiiMiiiimiiiiiiiiiiiiiiHiHmmiiiiiiimiiiHHnmiiHimiiiHiHiHiiiMimiiiiiHHiiiiHiimHiiiimiiiinmiiiiiiiiimiiiiiiiiimimiiiiiimHfiUiMUUliMMi . ........... 1 1 11 " ............. ■" ----1—:i.v INTERNATIONAL IMPORT HOUSE, 12414 BUCKEYE RD., CLEVELAND, OHIO Telefon: WY 1-7799 Magyar, német újságok, könyvek, kották, üdvözlőlapok, lemezek, kár­tyák, magyar blúzok, szalagok, kézimunkák. Herendi porcellán, Hum­mel figurák, kristályok, kerámiák. 4711 -es és Mouson kölnik, Odol, Ní­­vea, Magyarbetűs írógépek. Import csokoládék, cukorkák, málnaszörp, krumplicukor, Dr. Oetker készítmények, teák, halak, sajtok, juhtűrő, Herz­, Dozzy szalámi, prágai sonka, szegedi paprika stb. Kg.-os mérleg, dió-, mák- és hús­darálók, nokedliszaggatók, zománc­edények, mérő- és fakanalak, tök- és káposztagyaluk. Hivatalos IKEA képviselet. Vidékre szállítunk, kérjen árjegyzéket.

Next