Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1964 (71. évfolyam, 1-48. szám)
1964-01-05 / 1. szám
sh-szíciai fíSaűüa^^údrmfíg CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office! 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown, O., 44509 Telefon: 799-1888 Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES; ELŐFIZETÉSI ÁRAK: For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-bon ..... $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben..... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ..... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ..... $18.00 Fór one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ..... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ..... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Főmunkatárs: ESZTERHÁS ISTVÁN. ADVERTISEMENT RATES: $ 1.80 per column inch 1—2 times: $ 1.70 per column inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $1.50 per column inch 11—25 times; $ 1.40 per column inch 26—51 times; 34 page $ 50.00; page $90.00; 1 full page $ 170.00___________________________________ Second class postage paid at Youngstown, Ohio. Gondoljunk csak az ötven éves háborúra Ezzel a számunkkal kezdődik a Vasárnap 1964-es évfolyama. 1964. pedig azt jelenti, hogy a legszörnyűbb világháború, amelyben elveszett az ember szabadsága, elvesztek az emberi jogok és elismerést nyert a saját állampolgárai ellen harcoló állami zsarnokság, a polgárait egymás ellen uszító államhatalom, amelyben győztesnek szeretnék kikiáltani az istentelenséget és a cinikus anyagelvűséget, ötven éves lett. Az ötvenéves háború kezdő évének gyászos évfordulóján tovább idézzük azokat a magyar írásokat, amelyek az ötven éves háború kitörésekor és azt megelőzően figyelmeztették a magyar népet — és oly sokszor hatástalanul, — hogy milyen veszélyek leselkednek rá. A háború kitörésének ötvenedik esztendejében, újév napján Apponyi Albert gróf, az ötvenéves háború igazságtalanságai ellen küzdő nagy magyar, szellemi harcos cikkével kezdjük az emlékezést és emlékeztetést.) GYAKRAN HALLOTTAM FELPANASZOLNI a természet úgynevezett könyörtelenségét, mely tovább halad erőinek szükségszerű működésében, mikor engem, vagy téged lesújt valamely katasztrófa. Elvesztetted szeretteid egyikét, gyógyíthatlan betegségedről értesültél, vagyonilag tönkrementél, életcéljaid meghiúsulását látod keserves bizonyossággal magad előtt, százféle fájdalom marcangol, tép, gyötör, és azért a nap bíborban kel és bíborban nyugszik le, csak úgy mint akkor, amikor reményteljesnek és boldognak érezted magadat; a tavasz életet fakaszt, a nyár virágot és gyümölcsöt terem, a fák rügyeznek, a tenger hullámzik, eső és derűs időjárás váltakozik mintha semmi sem történt volna. A természet napirendre tér egyéni boldogtalanságod fölött, ez bizonyos, de csak tőled függ, hogy ezt a látszólagos részvétlenséget miként fogod föl, hogy abban keserűséged kiélesítését találod-e, vagy vigaszt tudsz-e meríteni annak a magasabb világrendnek jelképezéséből, mely, bármi legyen szenvedésed, magad fölé emel és erkölcsileg elbukni nem enged. Ha önző vagy, ha csupán saját énedben élsz, kétségbeejtőleg fog reád hatni annak látása, hogy a te katasztrófád nem egyúttal világkatasztrófa; de ha fel tudtál emelkedni az én-kultusz fölé és belekapcsolódni abba az egyetemességbe, mely magasabb életet ad neked is, akkor inkább megnyugvást merítesz ama jótékony törvényszerűségből, mely arra tanít, hogy te se inogj meg, ha szenvedsz is. A TERMÉSZET E ZAVARTALAN FOLYTONOSSÁGÁHOZ hasonló szent vallásunk ünnepeinek szabályszerű évenkénti megújulása. Ez sem követi hangulatainkat. Csapások érhetnek minket karácsony estéjén; húsvét és pünkösd ünnepén gondok ülhetnek lelkünkön; nagypéntek összeeshetik egy nagy öröm dátumával; szóval, egyéni életünk és lelki állapotaink hullámzásaihoz nem alkalmazkodik az egyházi év, hanem fölhív örömre, mikor esetleg bánat sújt, töredelmes magunkba szállásra, mikor talán felcsapong bennünk az életkedv legmagasabb lángja. Vájjon ezt is könyörtelenségnek fogjuk nevezni? Nem és ezerszer nem, inkább áldásteljes jótéteménynek, a lelki fegyelmezés egyik hatályos iskolájának mindazok számára, akik tanulni akarnak. Amit a természet folytonossága csak jelképez, az önmagunk fölé emelkedés szükségességét, arra az ünnepek szabályszerű visszatérése egyenesen megtanít. Ezekben egész konkrét kifejezést nyer az a magasabb etikai világrend, melyben minden egyes ember magasabb életet élhet, ha akar; életet, amely lelkének felsőbb képességeit függetleníti a viszontagságok változó befolyásától és a szent szabadságot adja, mely valóban úrrá tesz, az Úr képmása szerint. VALLJUK BE, hogy ezekhez az igaz, de csak benső küzdelemmel megvalósítható gondolatokhoz kell folyamodnunk, hogy ebben az évben valamit érezhessünk, amit karácsonyi hangulatnak nevezhetünk. Zord, borús körülmények ködében élünk, nehéz gondok súlya alatt görnyedünk. Egy borzasztó háború veszélye fenyeget, lelkesítő célok nélkül; ha belékergettetünk, a győzelemtől sincs mit remélnünk. De ha ki is kerüljük, amint hiszem és remélem, érezzük dermesztő fuvallatát; az anyagi nyomor terjed; csődök, bukások, vergődések, amerre csak nézünk; meg van riasztva mindenki és ennél fogva inog és roskadozik a modern gazdasági élet nagyszerű, de érzékeny, mert bizalomra alapított épülete. Hány családnak kell az idén lemondani a karácsonyfa örömeiről, de még hány szegény munkást taszít ki a kenyértelenség sötétségébe az általános üzleti pangás. Emellett hazánk közéletét áldatlan viszály dúlja; magyar ember magyar emberrel rég állott szemben oly ádáz ellenszenvvel mint éppen most. (Folytatása a következő hasábon.) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Magyar képviselet a clevelandi gyászünnepségen Cleveland város közönsége, valamint a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierők, a veterán szervezetek, az amerikai légió, valamint a társadalmi egyesületek képviselői vettek részt azon a gyászünnepségen a Public Squaren, amely befejezése volt a marxista merénylő áldozatául esett John F. Kennedy elnök vértanú halála után elrendelt hivatalos gyásznak. A gyászünnepség befejeztével az amerikai lobogó, amely addig félárbócon gyászolt ismét a zászlótartó árboc csúcsára emelkedett. A gyászünnepségen a gyászolók élén megjelen Mt. Ralph S. Locher Cleveland város polgármestere. A gyászünnepséget beszéddel a clevelandi hazafias ünnepségek koordinátora, Chester J. Koch nyitotta meg. Azután Ralph S. Locher polgármester méltatta John F. Kennedy elnök emlékét. A clevelandi polgármester megindító gyászbeszéde után a haditengerészet képviselője mondott kegyeletes búcsúszavakat, amelyekben a régi tengerészbajtársról emlékezett meg. A beszédek befejezése után Chester J. Koch jelentette, hogy a hivatalosan elrendelt gyász véget ért és az amerikai zászló a félárbócról ismét felemelkedett a zászlótartó árboc csúcsára. A gyászünnepség közönsége a tragikus eseményre és veszteségre emlékeztető eseményt tisztelegve nézte végig. A gyászünnepségen magyar részről Godány Ernő, a MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGÉnek amerikai főcsoportvezetője és a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG igazgató tanácsának az elnöke vett részt. Az ünnepség közönségének sorai közt láttuk Dr. vitéz Ács Imrét a Vitézi Rend amerikai képviselőjét is. Magyar Szabadság Nap Jamestownban A Lake Chautauqua (magyarosan: Csatakva tó) környékének legnagyobb városa a kis Jamestown talán valamivel több mint 50.000 lakossal. Néhány lelkes magyar és amerikai összefogásával az igazi Amerika találkozott itt az igazi Magyarországgal. Előbb a Jamestown Hotelben lévő rádióállomás jelentette, hogy Jamestown város polgármestere 1963 december 7-ét a Szabadság Napjává nyilvánította. A kiáltvány szerint a magyar szabadságharcosok nemes áldozatát nem szabad elfelejteni. Tollas Tibor, Gobóczy Zoltán, Értavi B. József tolmácsolásával beszélgetést folytattak a rádió riporterével. Angol nyelvű magyar könyvkiállítás megtekintése került sorra a reggeli rádióesemények után. A könyvkiállítást Jamestown legnagyobb könyvkereskedésében Nancy A. Ketchy a csatákal Amerikai Magyar Klub titkára rendezte a clevelandi Cserkészbolt által odaküldött angol nyelvű magyar könyvekből. "Believe your Eyes!” ez volt a Szent Péter és Pál templom előadótermében rendezett szabadságharcos fényképkiállítás címe, amelyet Szilágyi Pál állított össze. A kiállítás vasárnap is nyitva volt és azt többszáz amerikai érdeklődő tekintette meg. A kiállítást délután 1z 4-kor Wm. D. Whitehead polgármester nyitotta meg, aki családjával együtt a Szabadság-nap minden eseményén résztvett, a késő esti órákig. , ! • ». J Irodalmi műsor következett amelyet fél hatkor Germán József jamestown-i szabadságharcos üdvözlő szavakkal nyitott meg. Dr. Ertavi B. József (University of Buffalo), ceremóniamester felkérésére Rev. Father Kenneth F. Mullen mondott imát. A közönség az amerikai és magyar himnuszt, énekelte. A himnuszok után Nancy A. Ketchy felolvasta Jamestown város polgármestere Proklamációját. Wm. D. Whitehead polgármester, a Szabadság-nap tiszteletbeli fővédnöke a többek között bejelentette, hogy a magyarság megjelenését Jamestown-ban és környékén szívesen látja, mert a magyarság magas kulturszínvonala csak hasznára lehet a városnak és a Csatakvai Klub kezdeményezését a legmelegebben támogatni fogja. Dr. Lőte Pál angolnyelvű ünnepi beszédében emlékezett meg a szabadságharc évfordulójáról. Gobóczy Zoltán előadásában a kommunista rendőri eljárás és igazságszolgáltatás jogtalanságaira hívta fel a figyelmet. Tollas Tibor ismertette afrikai útját és a "Füveskert” megszületésének történetét. David Ray, professzor (Cornell University, Ithaca), Alapi Endre, Dr. Szimonisz László, a Szabadságharcos Világszövetség amerikai alelnöke beszédével, illetőleg előadásaival zárult a műsor. Fél nyolckor ötvenszemélyes díszvacsora következett. Este 9 órakor érkezett meg késve Zadubán György karnagy és Mattyasovszky Tamás vezetésével a Torontói Kodály Együttes 25 tagú vegyeskórusa, 10 táncossal és 5 tagú zenekarral. Az Együttes másfélórás műsorával hatalmas sikert aratott. A Szabadság-napot amelyet a Csatakvai Amerikai Magyar Klub, a Clevelandi Szabadságharcos Kör és a Buffalo-i Szabadságharcos Szövetség a Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség fővédnöksége alatt rendezett Dr. Lőte Pál a Klub ügyvezető alelnöke zárta be. „GONDOLJUNK...“ c. cikk folytatása (Folytatás az első hasábról.) amikor az összetartás szükségesebb volna mint valaha, így fest az egyének élete, ilyen miliőbe köszönt be a karácsony, azzal az igénnyel, hogy örüljünk, hogy megújítsuk lelkünkben a megváltás azon örömét, mely közel két évezred előtt az egyszerű pásztorokat és a napkeleti bölcseket a betlehemi jászol köré csoportosította! Ne utasítsuk el magunktól ezt az isteni felhívást. Igenis emelkedjünk ki a csüggedés rabságából és örüljünk, hogy eljött és hogy köztünk maradt az, aki mindenkit megvigasztal; aki tanokat hozott nekünk és malasztokat, amelyek erejével győzedelmeskedhetünk belső ellenségeink fölött és orvosolhatjuk társadalmi életünk sebeit is; akihez fordulhatunk világosságért, segítségért, gyógyulásért; aki megengedi a megpróbáltatást, a szomorúságot, de egyszersmindenkorra száműzte a kétségbeesést. örvendjünk a megváltónak, aki a megváltás nagy princípiumát beleoltotta minden földi nyomorúságba. Bármily sötét legyen ez az óra, bármennyire érezzük annak kínját, karácsony tiltja, hogy azokhoz hasonlók legyünk, akikről az írás mondja, hogy “nincs reményük”. ILY MÓDON LEHET KARÁCSONYI HANGULATUNK ma is és ez a karácsonyi hangulat erő, segítség a küzdelemben, záloga a győzelemnek, nem ember győzelmének ember fölött, de a béke győzelmének a békétlenség szelleme fölött. Gróf Apponyi Albert. Túl sok áldozat -túl sok bűnös A kubai menekültek most kezdik megtanulni, amit mi magyarok már az első világháború után megtanultunk, nevezetesen, hogy a nemzetközi életben nincs erkölcs, hanem az ököljog az úr. Augusztus 13-án, Castro két hadihajója és egy helikoptere a Bahamas szigetcsoportban kikötött egy szigeten és a nemzetközi jog legdurvább megsértésével összefogott ott 17 Castro-ellenes kubai menekültet, azokat elrabolta és visszavitte Kubába. A sziget az angoloké, tehát angol felségjog alá tartozik. Az amerikai légierők nemcsak figyelemmel kisérték Castro rajtütését, hanem gondosan fotografálták is az egészet, — két órán át — anélkül hogy az emberrablást megakadályozták volna, — még az angolokat sem értesítették arról, hogy mi történik. Az egyik kubai száműzött vezető keserűen jegyezte meg: “Ez alkalommal Castro több amerikai légi támogatásban részesült, mint a partraszálló kubai szabadságharcosok annakidején ...” Valamikor José Julián Marti a kubai hazafiak Spanyolország elleni szabadságharcának egyik vezetője ezt mondotta: “Egy bűncselekmény néma szemlélése tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szemlélő is elköveti a bűncselekményt ...” Azóta az idők nagyot változtak. Ha ma így lenne a nemzetközi életben, akkor az emberiség túlnyomó többsége két részre lenne osztható: egyik nagy rész ellen elkövetik a nemzetközi és emberi jogok elleni bűncselekményeket, a másik fele pedig némán tudomásul veszi és végig nézi, tehát elköveti a bűncselekményeket. HöHHaaaT^aaaaöanHHHaHHs3saöaöraaHööööcua'ara3öösaas3saHi-M ....Az 1964-es esztendő nemcsak a háborúkezdés évének ötvenedik évfordulója, hanem három évszázados évfordulója annak is, hogy a magyar nemzet nagy fia és reménysége, Zrínyi Miklós a költő, hadvezér és politikus meghalt. Zrínyi Miklós gróf 1620-ban május 1-én született Ozaly várában. A gráci jezsuita kollégiumban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult. 1636-ban Olaszországban járt, tanulmányútján megismerte az olasz irodalmat és művészetet. A szakadatlan küzdelemben, amelyet Magyarország déli részének a védelmében vívott a török ellen, nemcsak kora egyik modern hadvezérévé vált, hanem a magyar nemzeti hivatás és királyság modern hirdetőjévé. A Habsburg ház 1646-ban tábornokká nevezte ki, majd horvát bánná tette, de ez nem vakította el, amikor látta, hogy a bécsi uralom meghugyászkodása a pogány zsarnok előtt, akadályozza a nemzet törökök elleni erőkifejtését is, szembefordult a bécsi udvarral és nemzeti pártot szervezett, amely erős nemzeti királyság létesítését tűzte ki céljául. A kezdeti tárgyalások után II. Rákóczy György erdélyi fejedelemre gondolt, aki a nemzeti hivatás és királyság egyesítését meg tudta volna valósítani. De a gyanú már felébredt, Bécs megakadályozta nádorrá való választását és II. Rákóczy György halálával a független nemzeti királyság terve meghiúsult. A török újból támadott és 1661-ben Zrínyi Miklós megkezdette Új- Zrinyi vára építését, a Bécs akarata ellen. Keserűen bírálta a bécsi, tétova politikát, amely veszni hagyta Erdélyt. Az 1663-64-es háborúban olyan fényes hadvezéri képességekről adott tanúbizonyságot, hogy hadvezéri hite egész Európát bejárta. 1664 november 18-án vadászaton egy felbőszült vadkan áldozata lett. Úgy eposza, a Zrinyiász, amellyel hősi halált halt dédapja, a szigetvári hős Zrínyi Miklós emlékét örökítette meg, mint hadtudományi munkái: Tálbori kis trakta, Vitéz hadnagy, valamint politikai művei: Mátyás király életéről való elmélkedések Az török Ásáim ellen való orvosság ezt a meggyőződését fejezték ki: Isten a magyarságot bűneiért a török zsarnoksággal bünteti, de Szigetvár védői, a dédapa és vitézei hősies önfeláldozásukkal kiengesztelik és egyben megmutatják a magyarságnak a felemelkedés útját, a magyar nemzetnek magának kell kivernie fegyverrel a törököt Magyarországról, és ezáltal erőhöz kell jutni és erőt kell mutatni a Habsburgokkal szemben is. Kevés magyar költő példázta életével és munkásságával olyan világosan azt a tényt, hogy a magyar történelemben a magyar költő és író a politikai jövő útmutatója is. A Zrinyi-év alatt többször szeretnénk idézni műveit. Tanításai a mai nehéz időkben, amikor ismét pogány zsarnokság pusztítja az úz 1964. Zrínyi or szágot és a magyar népet és amikor új Montecuccolikra hallgat, új vasvári békéket kíván, köt és készít elő a nyugati világ, főként az emigrációban igen hasznosak és tanulságosak lesznek tanításai. A Zrínyi évben azonban elsőnek mégsem Zrínyi Miklóst idézzük. Hanem most nem régen elhunyt költőnk, Sík Sándor megdöbbentően időszerű költeményével: Zrínyi harmadik énekével nyitjuk meg a Zrínyi-évet. Ebben a költő, Zrínyi Miklós késői utóda, arra int, hogy a zsarnokok megbuknak majd. És kérdezi, hogy akkor méltóknak mutatkozunk-e a nagy fordulathoz és elég erős lelkűek leszünk-e a nagy feladatok elvégzésére? Soha nem volt szükségesebb és időszerűbb írás az emigrációban, mint 1964 újévén Zrínyi harmadik éneke. SÍK SÁNDOR: Zrínyi harmadik éneke Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja Szülötti bűnein leszáll. Kölcsey: Zrínyi második éneke. MAGYAROK, MAGYAROK: Sztambulba temetnek. Temető gyásza van gyászos Napkeletnek. IRTÓ ÍTÉLETNEK JÖTT iszonyú napja. Mostan a próféta fiait siratja. Szaggatja szakállát keserű igékkel. Szultán Szulimán is most sírva veszékel. Mármara-tenger most hánykódva morajlik, Most fene Allektó rossz fajzata zajlik. Holtakat bűvösök hiába idéznek: Nyílik nyelő sirja az Elvégezésnek. IMIGYEN AKARTA a végezet Atyja: Az ottomán holdnak jöjjön apadatja, Irván vagyon irva világ elejétül: Kardnak, aki kardos, vészén el élétül. Amit rátok küldött vétkek ostorának, Vesszejét eltörte Isten haragjának. Népek iramodnak, népek elenyésznek: Zugova busárja az Elvégezésnek. MAGYAROK, MAGYAROK: Sztambulba temetnek, Tetemlátni szólit siráma Keletnek. MEG TUDTOK-E ÁLLNI a ravatal mellett? Ajkon iszonyattá nem fagy a lehellet? Állni, görnyedetlen, fejet égnek szegve, Nézni fakó arcra, apadó szemekbe, Mondani: Eljöttünk, siratni halottat, Esettei erősek, nyomorultat jobbak, Gyenge bukott testvért az igazabb testvér! — Tudtok-e így szólni a kiterítettnél? VAGY LEKONYULT FEJJEL (iszonyú, hogy úgy van!) Görnyedő gerinccel álltok, nyomorultan? Szót szólni se tudtok?Fölnézni se mertek? Álltok, gyalázottak? Állatok, megvertek? JAJ MINEKÜNK IMMÁR, megnyomorult népnek! Sok nagy erősek közt ötödik keréknek, Nagytarajuaknak, hangosszavuaknak, Szitkos kicsinyeknek, pártos nagyuraknak, Ekére bitangnak, kardra se deréknek, Betűre nehéznek, munkára heréknek! Jaj minekünk immár, cifra köntösünknek, Aranyos kápánknak, puha tenyerünknek! Nagypipájunknak, kisdohányunknak, Jaj minekünk immár, romlott magyaroknak! JAJ, REMEG A VÉN FÖLD, birodalmak dőlnek. Temető nagy torka tátva az Időnek. Pallossal az angyal most a leget járja. Hömpölyög a Végzés néma nehéz árja. Mind, aki megérett, ragadja, sodorja. Jaj, ha mireánk jön az ítélet sorsa! MOST A VERESÉGEN uj tüzek lobognak. Születik uj rendje mostan a dolgoknak. Ifju népeknek barnállik az izma, Ifjú koronákon csillog az uj krizma, jönnek az erősek, az ifjak, az újak. Mit keresünk mink itt, régi nyomorultak? KÖNYÖRÜLŐ KRISZTUS, mi kemény kőszálunk, Mi egy bizodalmunk: irgalmadra várunk. Ki, mikor apáink elhirtelenültek, Rájuk ama kontyost ostorodul küldted —Most is, Uram, most is, alázattal kérünk, Hogy friss kamattal ébredjen a vérünk, Régi nemes kincsünk tovább ne veszítsük, Kemény koponyánkat magasba feszítsük, Hitványt, nyomorultat vessünk ki közülünk, Kardot, ekét, tollat hogy megköszörüljünk, Háromszor zuhintsuk bánattal a mellünk, Higyjük nehéz hittel, hogy eztán is kellünk, Hogy értsük örömmel uj idők uj lelkét, Lélekkel a lelkünk, hogy újra beteljék. Hogy ama nagy Tűzláng gyújtsa ki szemünket: Könyörülő Krisztus, verj meg Uram minket! 1964 január 9.