Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1965 (72. évfolyam, 9-49. szám)
1965-02-28 / 9. szám
2. oldal -A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office» 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown, O.. 44509 ____________Telefoni 799-1888____________________ Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápa> prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr Charles Böhm, Papal Prelate •— Pastor EDITOR-IN-CHIEF: Father GABRIEL TAKÁCS O.F.M. Managing-Editor: Father NICHOLAS DENGL O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION_____________________ SUBSCRIPTION RATES» ELŐFIZETÉSI ÁRAK» For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ....->■ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ....... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ....... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ....... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ....... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ....... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából Főszerkesztő: Fr. TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Felelős szerkesztő: Fr. DENGL MIKLÓS O.F.M. 517 S. Belle Vista Ave. Youngstown, Ohio 44509 Főmunkatárs: ESZTERHAS ISTVÁN. 2602 Queenston Rd., Cleveland Heights, Ohio 44118 ADVERTISEMENT RATES» $ 1.80 per column inch 1—2 times; $ 1.70 per column inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $ 1.50 per column 11 times; $ 1.40 per column inch 26—51 times; % page $ 50.00; % page $90.00; 1 full page $ 170.00.___________________________________ Second class postage paid at Youngstown, Ohio.__________ A család A svájci püspöki kar szokásos évi einsiedelni konferenciáján közös pásztorlevelet adott ki "A család címen az u.n. "Eidgenössischer Dank-, Buss- und Bettag -ra, mely minden évben szeptember 3-ik vasárnapján van. E napon egész Svájc lakossága kötelezve érzi magát, hogy hálát adjon a vett jókért, a békéért s egyúttal engeszteljen a bűnökért. Ez a szokás már kb. 130 éves. Ilyenkor lelassul a forgalom, elmaradnak a sportbemutatók, elcsendesül az egész ország, mintha országos lelkigyakorlat volna. Dicsérendő, utánzásra méltó szép szokás! Az idén korunk egyik legfontosabb kérdésére, a családra hívja fel a püspöki kar Svájc lakossága figyelmét. A család a nemzet legkisebb közössége, melynek jólététől az egész állam jóléte függ. Ezért külön kiemeli a körlevél a család jelentőségét, alátámasztva tételét XIII. Leo, XXIII. János és XI. Pius pápák szavaival s nagyon fontosnak tartja a családalapításra hivatottak megfelelő előkészítését, önzetlen gondolkodásra nevelését, citálva XI. Pius mondását:"; "A családi boldogság legnagyobb ellensége az egoizmus (önszeretet). A családot érintő problémák egyik legfontosabbikja a gyermek, a házasság legdrágább gyümölcse. Tehernek tekintjük a gyermeket vagy Isten ajándékának? veti föl a kérdés . Válasza: a gyermek Isten ajándéka, áldás és öröm a családra és környezetére. Kereszténytelen gondolkodásra vall a gyermektől való menekvés vagy a gyermekiszony éreztetése sokgyermekes családokkal. Minden anya sajátjává kell tegye annak a kilencgyermekes édesanyának mondását, aki azt írta egy püspöknek: "Szívesebben viselek tíz gyermeket a karomon, mint egyet a lelkiismeretemen!” A család lakáskérdésének szociális szellemben való megoldását s a vendég népek jogát megfelelő otthonhoz hangsúlyozván, rátér a püspöki kar a családi és házasélet kényes problémáira is. Óva int az emberi élet ellen irányuló minden eszköztől és eljárástól, hivatkozva XXIII. János pápa Mater et Magistra” körlevelére, mely szerint "a kérdés megoldására nem követhetjük azokat az utakat, melyek az Istentől adott erkölcsi törvényekbe ütköznek és az emberi élet ellen irányulnak.” Két súlyos bűnre mutat rá a körlevél e tekintetben. Az egyik a terhesség megszakítása. Olyan bűntény, melyet százezrek, milliók követnek el s a gyilkosság bélyegét sütik saját homlokukra. A másik súlyos probléma a születésszabályozás vagy korlátozás, mely szintén alá van vetve az isteni törvényeknek. Amely szülő a gyermekáldást kizárja — eszközök igénybevételével vagy vigyázással — súlyosan vétkezik s erről a szentgyónásban is beszámolni tartozik. Arra azonban rámutat a püspöki kar, hogy a periodikus azaz termékeny vagy terméketlen időszakokhoz való alkalmazkodás — lévén ez a természettől adva — meg van engedve akkor, ha valami okból jogosult a születéskorlátozás. Itt e téren a Szentatya utasításokat helyezett kilátásba. Súlyos kérdések ezek, de mégis mindig érvényben marad az a követelmény, hogy Isten törvényei az élet minden területén érvényben vannak. Bár Isten néha súlyos dolgot parancsol, de tehetetlent soha. Még arra hív fel a püspöki kar, hogy a fenti kérdéseket mindig megfelelő tisztelettel kezeljük. Azzal is tisztában van, mennyi gondot, fáradtságot jelent a házasfeleknek a család fenntartása, nevelése, s megértéssel van ez iránt. A körlevél befejezésül XI. Pius szavait idézi: "Az első, természetes, pótolhatatlan nevelő környezet a család, melyet a Teremtő maga rendelt így. Ezért rendszerint az a nevelés a leghatékonyabb és legtartósabb, melyet a gyermek keresztény családban kap, ahol rend és fegyelem uralkodik. Ez a nevelés annál maradandóbb lesz, minél jobban maguk előtt látják a gyermekek a jó példát világolni, mindenek előtt a szülők jó példáját, de a többi házbeliekét is.” ❖ A svájci püspöki kar bölcs útmutatásait szívleljük meg mi magyarok is. Sőt, elsősorban mi vegyük szívünkre az üdvös intelmeket. Minél több magyar család lesz egyúttal családi szentély is, annál erősebb és biztosabb alapra épül a jövő Magyarországa. A Svájci Magyar Katolikus Misszió Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 East 30th Street, New York, N. Y. 10016. — Telefon: MUrray Hill 4-3623 A LIGA LEHETŐSÉGET FOG NYÚJTANI tagjai részére, hogy Európában élő hozzátartozóikat április végétől kb. hat hetes időtartamra rendkívül kedvezményes feltételek mellett hozathassák át látogatóba. Ez a rendkívüli kedvezmény kizárólag a Liga tagjaira vonatkozik és csak korlátolt számban vehető igénybe. Érdeklődni lehet a Liga központi irodájában. Tel.: MU 4-3623. KÖZÉRDEKŰ HÍREKET KIZÁRÓLAG a “VASÁRNAPBAN” közöl a Liga vezetősége. Ezért kérjük, hogy mielőbb írásban kérne tájékoztatást, olvassa el a “VASÁRNAPOT”. Az olvasó számos esetben jelentős előnyöket biztosíthat, a maga részére. Görögkeleti hírek Az Ausztriában megjelenő ‘Catholica Unió” c. lap állandóan közli a keleti egyházzal való közeledési híreket. A lap szerkesztője a bácskai születésű Anton Zollits, kinek a belgrádi érsektől engedélye van a szentmisét mind latin, mind a görög szertartás szerint végezni. A lap legújabb számában arról írt, hogy a görögkeleti egyház Róma és Kelet között összekötő szolgálatra nevezte ki Irenopolis püspökét. Kelet a vatikáni zsinat harmadik ülésszakra már három megfigyelőt küldött. A lap külön írt arról, hogy a görögkeleti vezetőkre és hívekre milyen jótékony hatást gyakorolt az a nagy esemény, hogy VI. Pál pápa odaajándékozta Szent András apostol fejereklyéjét annak a városnak, melyben az apostol vértanúságot szenvedett. Püspöki jelvénye a fogaskerék A Ruhr völgyi munkások remekbe készült pásztorbottal ajándékozták meg Franz Xaver Nierhoff atyát, észak Brazília püspökét, amikor a vatikáni zsinatról hazafelé tartott. A pásztorbotot Jaeger paderborni érsek áldotta meg a Ruhr-völgyi község, Wickede Szent Antal templomában. Beszédében a paderborni érsek megállapította, hogy: ■'‘Ilyen gyönyörű püspöki jelvényt még életemben nem láttam” ... A püspök története is rendkívüli. Franz Xaver Nierhoff atya a Wickede melletti faluban, Fröndenbergben született 1913-ban. Apjával együtt gyári munkásként dolgozott Wickedeben, a hatalmas Ruhr-vidéki Vas- és Acélművekben. Most Észak- Brazilia püspöke. 160.000 lélek főpásztora Pernambuku tartomány Floresta nevű városában. Lelkipásztori teendőit 7 pappal és 7 jeep-kocsival látja el. (Egyházmegyéje kb. akkora, mint a Dunántúl.) Jelmondata: “Szolgálni másokat és nem másoktól szolgálatot várni.” Címerének dísze és ékessége egy fogaskerék, amely a püspök egykori sorsára és foglalkozására emlékeztet. Megható jelenet játszódott le, amikor Nierhoff atya egykori munkástestvéreivel találkozott. Fritz Schüssler megállt előtte és tétován mondta: — Akkor régen még “Franciának mertem önt szólítani ... Ekkor a püspök megölelte egykori munkásbajtársát és elérzékenyülve mondta neki: — Szólíts csak Francinak ezután is!... Ludwig Strippel boldogan emlékezett a régi időkre: — Igen, ő volt az, akivel együtt dolgoztam az acélhúzó padon. Rendes fiú volt. Ma sem találunk nála különbet. A wickedei Szent Antal- templom a munkások temploma. * Történet az osztályharc korából... OLVASSA ÉS TERJESSZE KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJATI Válasz a "Most segíts meg Mária" ima felhívásra Ismeretlen Kedves Olvasó! Nagy lelki örömmel olvastam felhívását a VASÁRNAP febr. 14-i számában. Valóban csakis az Ima Ereje menthet meg minket a kiirtásunkra indított pogány rohamban. Jómagam naponta imádkozom már hosszú évek óta e kedves könyörgést “Most segíts meg Mária” és sok kegyelmet nyertem általa. A Vigasztalás Mozgalom Imahadjárata 15 éve imádkozik Ezer Lélekszámú seregével, napi Miatyánkot a világbékéért és a Keresztény Egységért. Az elérhető tagjait e mozgalomnak kérni fogom a “Fohász Szűz Máriához” elmondására is, hogy e végvári harcban minél többen ott legyünk és részt vegyünk. Szeretettel köszönti: Németh Imréné 11417 San Pablo Ave. El Cerrito, California 94530 FOHÁSZ SZŰZ MÁRIÁHOZ Most segíts meg, Mária, a irgalmas Szűzanya, Keservét a búnak, bajnak, Eloszlatni van hatalmad. Hol már ember nem segíthet, A Te erőd nem törik meg. Hő imáját gyermekednek, Nem, Te soha nem veted meg Hol, szükség kínja nagy, Mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya! A kommunista állammal szembeni kötelezettségeit a többes állampolgársággal rendelkező magyarnak is teljesíteni kell ett. •Vasilána többizben felhívta a száműzöttek figyelmét arra, hogy a magyarországi zsarnokság állampolgári törvénye szerint nem szabadultak az osztályharcos diktatúra bosszúszomja elől azáltal, hogy a szabadságot és emberi életet biztosító újhaza állampolgáraivá lettek. A kommunista zsarnokság olyan állampolgári törvényt hozott, amely szerint senki sem szabadulhat a népi demokratikus állampolgárság kötelékéből, csak akkor, ha a népidemokrácia dühösen megfosztja állampolgárságától vagy kegyesen elbocsájtja a kommunista állam kötelékéből. És mivel azt, aki szembeszállt a kommunizmussal nem bocsájtják el, mert számítanak arra, hogy egykor valamilyen módon megtorolhatják magatartását, és ugyanebből az okból nem fosztják meg a népi demokratikus állampolgárságtól, hiszen ez csak javára válnék annak, akivel szemben a pártdüh jelentkezik, minden emigránsnak jó ezt a kommunista jogi csodabogarat vagy csapdát szem előtt tartani. Mindezt abból az alkalomból kellett újra elmondani, hogy a budapesti kommunista diktatúra szükségesnek találta az állampolgársági kötelék fennmaradását nyíltan kihangsúlyozni. AUTOMATIKUSAN SENKINEK AZ állampolgársága nem szűnik meg A budapesti rádió jogi műsorában dr. Beér János tanszékvezető egyetemi tanár kifejtette, hogy a magyar állampolgárság “nem olyan, mint a ruha, hol felvesszük, hol letesszük”; az kétféle módon szüntethető meg: megfosztással vagy elbocsátással. Az “elbocsátást” kérni kell amiben ugyanúgy az elnöki tanács dönt, mint a “megfosztásban”. Automatikusan tehát senkinek az állampolgársága nem szűnik meg. — Ha valaki bármikor, bármilyen formában hagyta el az ország területét — érvel Beér János — az állampolgársága csak akkor szűnik meg, ha akár elbocsátást nyer, akár megfosztást mondanak ki vele szemben. Ha valaki kivándorló útlevéllel megy ki külföldre, ez az állampolgárságát önmagában nem befolyásolja. A mi állampolgársági törvényünk nemcsak a kettős, de a többes állampolgárságot is elismeri, és a magyar állampolgárság nem szűnik meg akkor, hogyha egy magyar állampolgár más állampolgárságot nyer. A többes állampolgárságot viselő ember sem mondhat le egyszerűen a magyar állampolgárságáról. A magyar állampolgárnak a magyar állammal szembeni kötelezettségeit mindenképpen teljesíteni kell, tekintet nélkül arra, hogy esetleg más állampolgárságot is hordoz; ilyen értelemben tehát ezeket egymással szemben kijátszani semmiképpen nem lehet... GYÁSZHÍR Szomorú hírt hozott a posta Kisbér, Komárom megyéből. Telekes Lajosné szül. Hajtl Bősze Erzsébet, 56 éves korában, rövid szenvedés után február 13-án elhunyt. Bánatos szívvel gyászolják az óhazában élő férje gyermekei és a Család tagjain kívül, itt Amerikában élő nővére, Kenessey Antalné és férje, valamint sógorai-sógornői és barátai. Az engesztelő szentmise áldozatot Father John A. Weidinger, Kinston North carolinai plébános mutatta be, a Holy Trinity plébánia templomban. Isten adjon neki örök nyugodalmat- - 1965 február 28. Az üldözött Egyház hozzájárulása a zsinat sikeréhez Manapság Nyugaton nagy csönd van a rab népek ügyét illetőleg. A "hallgató és szenvedő Egyház” is ugyanúgy el van feledve. Vagy ha írnak is róluk, a legtöbbször elfogult reporterek, a rosszul informált kolumnisták és a nemtörődöm verzércikkírók inkább ártanak, mint használnak. Vagy pedig egyenesen támadják és kipellengérezik a rabnépek és az üldözött Egyház vezetőit. így történik ez szinte n napról-napra Mindszenty bíborossal. Thomas Weyr annyira ment, hogy e hasábokon már kritizált cikkében, miután a bíborost a múlt relikviájának festette le, úgy csúfolkodott, hogy jobb is, ha nem megy Rómába, ugyan mit is tudna ott csinálni. Hogy pedig nagyobb súlyt adjon állításának, Koenig bécsi bíborosra hivatkozik, aki szerinte azon a véleményen van, hogy a "Prímás tudott volna a zsinat mellékes kérdéseiben szerény szerepet játszani, de nagyobbrészt egyszerűen ki lett volna hagyva.” Majd pedig hozzáteszi szemtelenkedése betetőzéséül: "hogy festett volna ott, kitépve nagyságából és tragédiájából, megfosztva múltjától és hagyományaitól. Mennyire mélyen megsebezte volna mások fitymálása, akik benne a múlt maradványát kénytelenk látni.” Hát igaz lehet, hogy a "szenvedő Egyház” vezetői otthon és Rómában egyaránt ilyen használhatatlanokká váltak? Hát igaz lehet, hogy a rab Egyháznak nincsen semmije, amivel hozzájárulna a zsinat sikereihez? Bele kell egyszerűen nyugodni Thomas Weyr és a hasonló gondolkodók ítéletébe? Nem! VI. Pál pápa, aki a leghivatottabb kimondani az ítéletet, teljesen máshogyan lát. Elsősorban alig van beszéde, amiben ne emlékeznék meg a "hallgatás Egyház"-áról. Ez is mutatja, hogy mennyire tudatában van nemcsak a kommunizmus veszélyének, hanem a "Szenvedő Egyház” értékének is. Sajnos, most nincs időnk, hogy idézzük ebbeli megnyilatkozásait. Azonban ide kell iktatni a vatikáni zsinat harmadik ülésszakát 1964 november 21-én bezáró beszédét: “Örvendjenek és vigasztalódjanak azok a testvéreink és fiaink is, akik azokon a területeken élnek, ahol még ma is megvonják tőlük a vallás szabad gyakorlásának a jogát, vagy pedig oly mértékben korlátozzák, hogy kénytelenek vagyunk “elnémított és üldözött" Egyházról beszélni. Örvendjenek a zsinat tanításának, amely beragyogja a Szent Egyházat, amely mellett az ő szenvedésük és hűségük tesz nagyszerű tanúságot és ezzel egyben kiérdemlik önmaguknak a legnagyobb dicsőséget, azt a dicsőséget, amely Krisztusnak dicsősége, aki áldozat lett a világ üdvösségéért.” A szenvedő Egyház és annak vezetői tehát nem használhatatlanok! Thomas Weyr és a többiek nem értik, hogy mi az összefüggés a világszerte dicsért zsinati határozatok és az Egyház szenvedésben fogant hűsége közt. Az Egyház misztériuma nem szorítható bele az ő pragmatikus gondolkodásuk szűk keretébe. VI. Pál pápa és minden igaz hivő azonban tudja, hogy a zsinati tanítás önmagában nem elég. Az élet tanúságtétele az, ami a papír-dokumentumokat élet-elevenné teszi s ennek a tanuságtételnek egyik részét a szenvedésben megpecsételt Rómához való hűség alkotja. A szenvedő Egyház tehát értékesen hozzájárul a zsinat sikeréhez és így részesévé válik a világ megváltásának, aminek fokozottabb munkálása a zsinat egyik fő célkitűzése. Kérem a T. Olvasóimat, mondják el ezt mindenfelé! Dr. Mihályi Gilbert Az ingolstadti miseszövetségről Évekkel ezelőtt az ezres szám volt célkitűzésünk, de ma már jóval meghaladtuk a kettőezret. Ez a szám is tulajdonképen kevés, amikor a miseszövetségnek ma több, mint egy millió tagja van a világon. Hildebrand Döllein atya emelte ilyen magasra a miseszövetségi tagok számát. Évenkint 30-60 ezer új tagot csatol a miseszövetséghez. Közel tíz év óta évenkint a legtöbb tag Brazíliában csatlakozott a Szövetséghez, évenkint átlag 20-30 ezer. A Father legutolsó évkönyvében részletesen leírja az esztendő legnagyobb eseményét: VI. Pál pápa áll a miseszövetség élén. X. Szent Pius pápa adta annak idején nevét a miseszövetség számára, s Fr. Hildebrand nyerte meg a miseszövetség számára XII. Pius és XXIII. János pápát. Mikor az elmúlt évben VI. Pál pápa visszaérkezett eredményes szentföldi útjáról, Hildebrand atyának sikerült levelét a Szentatya asztalára juttatni. A Szentatya meg akarta ismerni a miseszövetség múltját, s bekérte annak történetére vonatkozó összes adatokat. A legnagyobb hatást gyakorolta a pápára IX. Pius pápának külön kiadott Brévéje (körlevele) 1876-ban... Ezen az úton-módon jutottak az ingolstadti miseszövetség tagjai a Szentatya külön áldásához, melyet a Szövetség díszes képén juttatott nekik. A pápa külön kihallgatáson fogadta Fr. Hildebrandot és adta át neki a színes fotográfiával díszített áldást. Másik nagy eseménye volt a miseszövetségnek, hoy a Szentatya az ingolstadti templomot, melynek egy mellékkápolnája oltárán áll a miseszövetség ősi Mária szobor, bazilika-rangra emelte. A rendkívüli kitüntetés az igazgató atyát most rendkívüli feladat elé állítja: meg kell újítania a bazilikát. Father Hildebrand évkönyvében mindig megemlékezik a szövetség halottairól. A múlt évben a győzelmi pálmát Monsignor Sleumer vitte el, aki 79 éven át volt a miseszövetség tagja. Ami annyit jelent, hogy amennyiben teológus korában csatlakozott a miseszövetséghez, úgy közel ért a százéves életkorhoz. A Father az ötven éven át volt tagoktól fölfelé számos oldalon közli az elhaltak névsorát... Magyarországon Jámbor László jezsuita atya terjesztette el az ingolstadti miseszövetséget. Ma is kapunk jelentkezőket Magyarországról, akik csatlakoznak a szövetséghez. Tudjuk, hogy a misezövetség tagjai egy kötelezettséget vállalnak (ez természetesen nem bűn terhe alatt kötelez), évenként egy szentmisét szolgáltatnak a miseszövetség szándékára. Ez a szándék pedig: a Szent Szűz tiszteletének előmozdítása és a miseszövetség haldokló és meghalt tagjaiért való felajánlás. Ami annyit jelent, hogy amikor a tagok meghalnak, részesülnek a több mint egy millió tag évi szentmiséi áldásában. A felvétel alkalmával az új tagok 50 centet szoktak fizetni a nyomtatványokért és a központ számára. Csak élők csatlakozhatnak az ingolstadti miseszövetséghez. Férjezett nők leánykori keresztnevét is beírjuk, tehát férjezett nők felvételük előtt írják meg keresztnevüket is. És minden új tag jelezze előre, hogy az év milyen napján (legjobb a névnapot vagy születésnapot választani) óhajtja az évi szentmisét szolgáltatni. Jelentkezni lehet: Fr. Király Kelemen ____PqsLQfJfCv._3wf .254. De\Wtt,Michigan..T&&20K