Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1965 (72. évfolyam, 9-49. szám)

1965-02-28 / 9. szám

2. oldal -A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office» 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown, O.. 44509 ____________Telefoni 799-1888____________________ Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápa> prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr Charles Böhm, Papal Prelate •— Pastor EDITOR-IN-CHIEF: Father GABRIEL TAKÁCS O.F.M. Managing-Editor: Father NICHOLAS DENGL O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION_____________________ SUBSCRIPTION RATES» ELŐFIZETÉSI ÁRAK» For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ....->■ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ....... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ....... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ....... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ....... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ....... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából Főszerkesztő: Fr. TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Felelős szerkesztő: Fr. DENGL MIKLÓS O.F.M. 517 S. Belle Vista Ave. Youngstown, Ohio 44509 Főmunkatárs: ESZTERHAS ISTVÁN. 2602 Queenston Rd., Cleveland Heights, Ohio 44118 ADVERTISEMENT RATES» $ 1.80 per column inch 1—2 times; $ 1.70 per column inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $ 1.50 per column 11 times; $ 1.40 per column inch 26—51 times; % page $ 50.00; % page $90.00; 1 full page $ 170.00.___________________________________ Second class postage paid at Youngstown, Ohio.__________ A család A svájci püspöki kar szokásos évi einsiedelni konferen­ciáján közös pásztorlevelet adott ki "A család címen az u.n. "Eidgenössischer Dank-, Buss- und Bettag -ra, mely minden évben szeptember 3-ik vasárnapján van. E napon egész Svájc lakossága kötelezve érzi magát, hogy hálát adjon a vett jókért, a békéért s egyúttal engeszteljen a bűnökért. Ez a szokás már kb. 130 éves. Ilyenkor lelassul a forgalom, elmaradnak a sport­­bemutatók, elcsendesül az egész ország, mintha országos lelki­­gyakorlat volna. Dicsérendő, utánzásra méltó szép szokás! Az idén korunk egyik legfontosabb kérdésére, a családra hívja fel a püspöki kar Svájc lakossága figyelmét. A család a nemzet legkisebb közössége, melynek jólététől az egész állam jóléte függ. Ezért külön kiemeli a körlevél a család jelentősé­gét, alátámasztva tételét XIII. Leo, XXIII. János és XI. Pius pápák szavaival s nagyon fontosnak tartja a családalapításra hivatottak­ m­egfelelő előkészítését, önzetlen gondolkodásra ne­velését, citálva XI. Pius mondását:"; "A családi boldogság leg­nagyobb ellensége az egoizmus (önszeretet). A családot érintő problémák egyik legfontosabbikja a gyermek, a házasság legdrágább gyümölcse. Tehernek tekint­jük a gyermeket vagy Isten ajándékának? veti föl a kérdés . Válasza: a gyermek Isten ajándéka, áldás és öröm a családra és környezetére. Kereszténytelen gondolkodásra vall a gyer­mektől való menekvés vagy a gyermekiszony éreztetése sok­­gyermekes családokkal. Minden anya sajátjává kell tegye an­nak a kilencgyermekes édesanyának mondását, aki azt írta egy püspöknek: "Szívesebben viselek tíz gyermeket a karomon, mint egyet a lelkiismeretemen!” A család lakáskérdésének szociális szellemben való megol­dását s a vendég népek jogát megfelelő otthonhoz hangsúlyoz­ván, rátér a püspöki kar a családi és házasélet kényes problé­máira is. Óva int az emberi élet ellen irányuló minden esz­köztől és eljárástól, hivatkozva XXIII. János pápa Mater et Magistra” körlevelére, mely szerint "a kérdés megoldására nem követhetjük azokat az utakat, melyek az Istentől adott erkölcsi törvényekbe ütköznek és az emberi élet ellen irányul­nak.” Két súlyos bűnre mutat rá a körlevél e tekintetben. Az egyik a terhesség megszakítása. Olyan bűntény, melyet száz­ezrek, milliók követnek el s a gyilkosság bélyegét sütik saját homlokukra. A másik súlyos probléma a születésszabályozás vagy korlátozás, mely szintén alá van vetve az isteni törvé­nyeknek. Amely szülő a gyermekáldást kizárja — eszközök igénybevételével vagy vigyázással — súlyosan vétkezik s er­ről a szentgyónásban is beszámolni tartozik. Arra azonban rá­mutat a püspöki kar, hogy a periodikus azaz termékeny vagy terméketlen időszakokhoz való alkalmazkodás — lévén ez a természettől adva — meg van engedve akkor, ha valami okból jogosult a születéskorlátozás. Itt e téren a Szentatya utasítá­sokat helyezett kilátásba. Súlyos kérdések ezek, de mégis mindig érvényben marad az a követelmény, hogy Isten törvényei az élet minden terü­letén érvényben vannak. Bár Isten néha súlyos dolgot paran­csol, de tehetetlent soha. Még arra hív fel a püspöki kar, hogy a fenti kérdéseket mindig megfelelő tisztelettel kezeljük. Azzal is tisztában van, mennyi gondot, fáradtságot jelent a házasfeleknek a család fenntartása, nevelése, s megértéssel van ez iránt. A körlevél befejezésül XI. Pius szavait idézi: "Az első, természetes, pótolhatatlan nevelő környezet a család, melyet a Teremtő maga rendelt így. Ezért rendszerint az a nevelés a leghatékonyabb és legtartósabb, melyet a gyer­mek keresztény családban kap, ahol rend és fegyelem ural­kodik. Ez a nevelés annál maradandóbb lesz, minél jobban ma­guk előtt látják a gyermekek a jó példát világolni, mindenek előtt a szülők jó példáját, de a többi házbeliekét is.” ❖ A svájci püspöki kar bölcs útmutatásait szívleljük meg mi magyarok is. Sőt, elsősorban mi vegyük szívünkre az üdvös intelmeket. Minél több magyar család lesz egyúttal családi szentély is, annál erősebb és biztosabb alapra épül a jövő Magyarországa. A Svájci Magyar Katolikus Misszió Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 East 30th Street, New York, N. Y. 10016. — Telefon: MUrray Hill 4-3623 A LIGA LEHETŐSÉGET FOG NYÚJ­TANI tagjai részére, hogy Európában élő hozzátartozóikat április végétől kb. hat hetes időtartamra rendkívül kedvezményes feltételek mellett hozathassák át látogató­ba. Ez a rendkívüli kedvezmény kizárólag a Liga tagjaira vonatkozik és csak korlá­tolt számban vehető igénybe. Érdeklődni lehet a Liga központi irodájában. Tel.: MU 4-3623. KÖZÉRDEKŰ HÍREKET KIZÁRÓLAG a “VASÁRNAPBAN” közöl a Liga vezető­sége. Ezért kérjük, hogy mielőbb írásban kérne tájékoztatást, olvassa el a “VASÁR­NAPOT”. Az olvasó számos esetben jelen­tős előnyöket biztosíthat, a maga részére. Görögkeleti hírek Az Ausztriában megjelenő ‘Catholica Unió” c. lap állan­dóan közli a keleti egyházzal való közeledési híreket. A lap szerkesztője a bácskai születé­sű Anton Zollits, kinek a belgrádi érsektől engedélye van a szentmisét mind latin, mind a görög szertartás sze­rint végezni. A lap legújabb számában arról írt, hogy a gö­rögkeleti egyház Róma és Ke­let között összekötő szolgálat­ra nevezte ki Irenopolis püs­pökét. Kelet a vatikáni zsinat harmadik ülésszakra már há­rom megfigyelőt küldött. A lap külön írt arról, hogy a gö­rögkeleti vezetőkre és hívekre milyen jótékony hatást gyako­rolt az a nagy esemény, hogy VI. Pál pápa odaajándékozta Szent András apostol fejerek­lyéjét annak a városnak, mely­ben az apostol vértanúságot szenvedett. Püspöki jelvénye a fogaskerék A Ruhr völgyi munkások remekbe készült pásztorbot­tal ajándékozták meg Franz Xaver Nierhoff atyát, észak Brazília püspökét, amikor a vatikáni zsinatról hazafelé tartott. A pásztorbotot Jae­ger paderborni érsek áldotta meg a Ruhr-völgyi község, Wickede Szent Antal templo­mában. Beszédében a pader­borni érsek megállapította, hogy: ■'‘Ilyen gyönyörű püs­pöki jelvényt még életemben nem láttam” ... A püspök története is rend­kívüli. Franz Xaver Nierhoff atya a Wickede melletti fa­luban, Fröndenbergben szü­letett 1913-ban. Apjával e­­gyütt gyári munkásként dol­gozott Wickedeben, a hatal­mas Ruhr-vidéki Vas- és Acélművekben. Most Észak- Brazilia püspöke. 160.000 lé­lek főpásztora Pernambuku tartomány Floresta nevű vá­rosában. Lelkipásztori teen­dőit 7 pappal és 7 jeep-kocsi­val látja el. (Egyházmegyéje kb. akkora, mint a Dunán­túl.) Jelmondata: “Szolgálni másokat és nem másoktól szolgálatot várni.” Címerének dísze és ékes­­­sége egy­­ fogaskerék, a­­mely a püspök egykori sor­sára és foglalkozására emlé­keztet. Megható jelenet játszódott le, amikor Nierhoff atya egy­kori munkástestvéreivel ta­lálkozott. Fritz Schüssler megállt előtte és tétován mondta: — Akkor régen még “Fran­ciának mertem önt szólíta­ni ... Ekkor a püspök megölel­te egykori munkásbajtársát és elérzékenyülve mondta neki: — Szólíts csak Franci­nak ezután is!... Ludwig Strippel boldogan emlékezett a régi időkre: — Igen, ő volt az, akivel együtt dolgoztam az acélhú­­zó padon. Rendes fiú volt. Ma sem találunk nála kü­lönbet. A wickedei Szent Antal- templom a munkások temp­loma. * Történet az osztályharc korából... OLVASSA ÉS TERJESSZE­­ KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJATI Válasz a "Most segíts meg Mária" ima felhívásra Ismeretlen Kedves Olvasó! Nagy lelki örömmel olvastam felhívását a VASÁRNAP febr. 14-i számában. Valóban csakis az Ima Ereje menthet meg minket a kiirtásunkra indított pogány rohamban. Jó­magam naponta imádkozom már hosszú évek óta e ked­ves könyörgést “Most segíts meg Mária” és sok kegyelmet nyertem általa. A Vigasztalás Mozgalom Imahadjárata 15 éve imád­kozik Ezer Lélekszámú seregével, napi­­ Miatyánkot a világ­békéért és a Keresztény Egységért. Az elérhető tag­jait e mozgalomnak kérni fogom a “Fohász Szűz Máriá­hoz” elmondására is, hogy e végvári harcban minél többen ott legyünk és részt vegyünk. Szeretettel köszönti: Németh Imréné 11417 San Pablo Ave. El Cerrito, California 94530 FOHÁSZ SZŰZ MÁRIÁHOZ Most segíts meg, Mária, a irgalmas Szűzanya, Keservét a búnak, bajnak, Eloszlatni van hatalmad. Hol már ember nem segíthet, A Te erőd nem törik meg. Hő imáját gyermekednek, Nem, Te soha nem veted meg Hol­­, szükség kínja nagy, Mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya! A kommunista állammal szembeni köte­lezettségeit a többes állampolgársággal rendelkező magyarnak is teljesíteni kell­ e­tt. •Vas­ilán­a­ többizben felhívta a számű­zöttek fi­gyelmét arra, hogy a magyarországi zsarnokság állampol­gári törvénye szerint nem szabadultak az osztályharcos diktatúra bosszúszomja elől azáltal, hogy a szabadságot és emberi életet biztosí­tó újhaza állampolgáraivá lettek. A kommunista zsarnokság olyan állampolgári törvényt ho­zott, amely szerint senki sem szabadulhat a népi demokra­tikus állampolgárság kötelékéből, csak akkor, ha a népi­­demokrácia dühösen megfosztja állampolgárságától vagy kegyesen elbocsájtja a kommunista állam kötelékéből. És mivel azt, aki szembeszállt a kommunizmussal nem bo­­csájtják el, mert számítanak arra, hogy egykor valamilyen módon megtorolhatják magatartását, és ugyanebből az okból nem fosztják meg a népi demokratikus állampolgár­ságtól, hiszen ez csak javára válnék annak, akivel szemben a pártdüh jelentkezik, minden emigránsnak jó ezt a kom­munista jogi csodabogarat vagy csapdát szem előtt tar­­­tani. Mindezt abból az alkalomból kellett újra elmondani, hogy a budapesti kommunista diktatúra szükségesnek­­ találta az állampolgársági kötelék fennmaradását nyíltan kihangsúlyozni. AUTOMATIKUSAN SENKINEK AZ állampolgársága nem szűnik meg A budapesti rádió jogi műsorában dr. Beér János tanszékvezető egyetemi tanár kifejtette, hogy a magyar állampolgárság “nem olyan, mint a ruha, hol felvesszük, hol letesszük”; az kétféle módon szüntethető meg: meg­fosztással vagy elbocsátással. Az “elbocsátást” kérni kell amiben ugyanúgy az elnöki tanács dönt, mint a “meg­fosztásban”. Automatikusan tehát senkinek az állampol­gársága nem szűnik meg. — Ha valaki bármikor, bármilyen formában hagyta el az ország területét — érvel Beér János — az állampol­gársága csak akkor szűnik meg, ha akár elbocsátást nyer, akár megfosztást mondanak ki vele szemben. Ha valaki kivándorló útlevéllel megy ki külföldre, ez az állampolgár­ságát önmagában nem befolyásolja. A mi állampolgársági törvényünk nemcsak a kettős, de a többes állampolgársá­got is elismeri, és a magyar állampolgárság nem szűnik meg akkor, hogyha egy magyar állampolgár más állam­­­­polgárságot nyer. A többes állampolgárságot viselő ember sem mondhat le egyszerűen a magyar állampolgárságáról.­­ A magyar állampolgárnak a magyar állammal szembeni­­ kötelezettségeit mindenképpen teljesíteni kell, tekintet nélkül arra, hogy esetleg más állampolgárságot is hordoz; ilyen értelemben tehát ezeket egymással szemben kiját­szani semmiképpen nem lehet... GYÁSZHÍR Szomorú­ hírt hozott a posta Kisbér, Komárom megyéből. Telekes Lajosné szül. Hajtl Bősze Erzsébet, 56 éves korá­ban, rövid szenvedés után február 13-án elhunyt. Bánatos szívvel gyászolják az óhazában élő férje­ gyerme­­kei és a Család tagjain kívül, itt Amerikában élő nővére, Kenessey Antalné és férje, va­lamint sógorai-sógornői és ba­­­rátai. Az engesztelő szentmise ál­dozatot Father John A. Wei­­dinger, Kinston North caroli­nai plébános mutatta be, a Holy Trinity plébánia temp­lomban. Isten adjon neki örök nyu­godalmat- - 1965 február 28. Az üldözött Egyház hozzájárulása a zsinat sikeréhez Manapság Nyugaton nagy csönd van a rab­ népek ügyét illetőleg. A "hallgató és szenvedő Egyház” is ugyanúgy el van feledve. Vagy ha írnak is róluk, a legtöbbször elfogult repor­­terek, a rosszul informált kolumnisták és a nemtörődöm verzércikkírók inkább ártanak, mint használnak. Vagy pedig egyenesen támadják és kipellengérezik a rab­népek és az üldözött Egyház vezetőit. így történik ez szinte n napról-napra Mindszenty bíborossal. Thomas Weyr annyira ment, hogy e hasábokon már kritizált cikkében, miután a bí­borost a múlt relikviájának festette le, úgy csúfolkodott, hogy jobb is, ha nem megy Rómába, ugyan mit is tudna ott csinálni. Hogy pedig nagyobb súlyt adjon állításának, Koenig bécsi bíborosra hivatkozik, aki szerinte azon a véleményen van, hogy a "Prímás tudott volna a zsinat mellékes kérdéseiben szerény szerepet játszani, de nagyobbrészt egyszerűen ki lett volna hagyva.” Majd pedig hozzáteszi szemtelenkedése betetőzéséül: "hogy festett volna ott, kitépve nagyságából és tragédiájából, megfosztva múltjától és hagyományaitól. Mennyire mélyen megsebezte volna mások fitymálása, akik benne a múlt ma­radványát kénytelenk látni.” Hát igaz lehet, hogy a "szenvedő Egyház” vezetői otthon és Rómában egyaránt ilyen használhatatlanokká váltak? Hát igaz lehet, hogy a rab­ Egyháznak nincsen semmije, amivel hozzájárulna a zsinat sikereihez? Bele kell egyszerűen nyu­godni Thomas Weyr és a hasonló gondolkodók ítéletébe? Nem! VI. Pál pápa, aki a leghivatottabb kimondani az ítéletet, teljesen máshogyan lát. Elsősorban alig van beszéde, amiben ne emlékeznék meg a "hallgatás Egyház"-áról. Ez is mutatja, hogy mennyire tudatában van nemcsak a kommuniz­mus veszélyének, hanem a "Szenvedő Egyház” értékének is. Sajnos, most nincs időnk, hogy idézzük ebbeli megnyilatko­zásait. Azonban ide kell iktatni a vatikáni zsinat harmadik ülés­szakát 1964 november 21-én bezáró beszédét: “Örvendjenek és vigasztalódjanak azok a testvéreink és fiaink is, akik azokon a területeken élnek, ahol még ma is megvonják tőlük a vallás szabad gyakorlásának a jogát, vagy pedig oly mértékben korlátozzák, hogy kénytelenek vagyunk “elnémított és üldözött" Egyházról beszélni. Ör­vendjenek a zsinat tanításának, amely beragyogja a Szent Egyházat, amely mellett az ő szenvedésük és hűségük tesz nagyszerű tanúságot és ezzel egyben kiérdemlik ön­maguknak a legnagyobb dicsőséget, azt a dicsőséget, amely Krisztusnak dicsősége, aki áldozat lett a világ üdvösségé­ért.” A szenvedő Egyház és annak vezetői tehát nem használ­hatatlanok! Thomas Weyr és a többiek nem értik, hogy mi az összefüggés a világszerte dicsért zsinati határozatok és az Egyház szenvedésben fogant hűsége közt. Az Egyház misz­tériuma nem szorítható bele az ő pragmatikus gondolkodásuk szűk keretébe. VI. Pál pápa és minden igaz hivő azonban tudja, hogy a zsinati tanítás önmagában nem elég. Az élet tanúság­­tétele az, ami a papír-dokumentumokat élet-elevenné teszi s ennek a tanuságtételnek egyik részét a szenvedésben meg­pecsételt Rómához való hűség alkotja. A szenvedő Egyház tehát értékesen hozzájárul a zsinat sikeréhez és így részesévé válik a világ megváltásának, aminek fokozottabb munkálása a zsinat egyik fő célkitűzése. Kérem a T. Olvasóimat, mondják el ezt mindenfelé! Dr. Mihályi Gilbert Az ingolstadti miseszövetségről Évekkel ezelőtt az ezres szám volt célkitűzésünk, de ma már jóval meghaladtuk a kettőezret. Ez a szám is tulajdon­képen kevés, amikor a miseszövetségnek ma több, mint egy millió tagja van a világon. Hildebrand Döllein atya emelte ilyen magasra a miseszö­vetségi tagok számát. Évenkint 30-60 ezer új tagot csatol a miseszövetséghez. Közel tíz év óta évenkint a legtöbb tag Brazíliában csatlakozott a Szövetséghez, évenkint átlag 20-30 ezer. A Father legutolsó évkönyvében részletesen leírja az esztendő legnagyobb eseményét: VI. Pál pápa áll a miseszö­vetség élén. X. Szent Pius pápa adta annak idején nevét a miseszövetség számára, s Fr. Hildebrand nyerte meg a mise­szövetség számára XII. Pius és XXIII. János pápát. Mikor az elmúlt évben VI. Pál pápa visszaérkezett eredményes szent­földi útjáról, Hildebrand atyának sikerült levelét a Szentatya asztalára juttatni. A Szentatya meg akarta ismerni a miseszö­vetség múltját, s bekérte annak történetére vonatkozó összes adatokat. A legnagyobb hatást gyakorolta a pápára IX. Pius pápának külön kiadott Brévéje (körlevele) 1876-ban... Ezen az úton-módon jutottak az ingolstadti miseszövetség tagjai a Szentatya külön áldásához, melyet a Szövetség díszes képén juttatott nekik. A pápa külön kihallgatáson fogadta Fr. Hil­­debrandot és adta át neki a színes fotográfiával díszített áldást. Másik nagy eseménye volt a miseszövetségnek, h­oy a Szent­atya az ingolstadti templomot, melynek egy mellékkápolnája oltárán áll a miseszövetség ősi Mária szobor, bazilika-rangra emelte. A rendkívüli kitüntetés az igazgató atyát most rend­kívüli feladat elé állítja: meg kell újítania a bazilikát. Father Hildebrand évkönyvében mindig megemlékezik a szövetség halottairól. A múlt évben a győzelmi pálmát Mon­­signor Sleumer vitte el, aki 79 éven át volt a miseszövetség tagja. Ami annyit jelent, hogy amennyiben teológus korában csatlakozott a miseszövetséghez, úgy közel ért a százéves élet­korhoz. A Father az ötven éven át volt tagoktól fölfelé számos oldalon közli az elhaltak névsorát... Magyarországon Jámbor László jezsuita atya terjesztette el az ingolstadti miseszövetséget. Ma is kapunk jelentkezőket Magyarországról, akik csatlakoznak a szövetséghez. Tudjuk, hogy a misezövetség tagjai egy kötelezettséget vállalnak (ez természetesen nem bűn terhe alatt kötelez), éven­ként egy szentmisét szolgáltatnak a miseszövetség szándékára. Ez a szándék pedig: a Szent Szűz tiszteletének előmozdítása és a miseszövetség haldokló és meghalt tagjaiért való felajánlás. Ami annyit jelent, hogy amikor a tagok meghalnak, részesül­nek a több mint egy millió tag évi szentmiséi áldásában. A felvétel alkalmával az új tagok 50 centet szoktak fizetni a nyomtatványokért és a központ számára. Csak élők csat­lakozhatnak az ingolstadti miseszövetséghez. Férjezett nők leánykori keresztnevét is beírjuk, tehát férjezett nők felvételük előtt írják meg keresztnevüket is. És minden új tag jelezze előre, hogy az év milyen napján (legjobb a névnapot vagy születés­napot választani) óhajtja az évi szentmisét szolgáltatni. Jelentkezni lehet: Fr. Király Kelemen ____PqsLQfJfCv._3wf .254. De\Wtt,­Michigan..T&&20K

Next