Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1968 (75. évfolyam, 14. szám)

1968-04-07 / 14. szám

2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office: 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown, O. 44509 Telefons 799-1888 Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate - Pástor EDITOR-IN-CHIEF: ” Father GABRIEL TAKÁCS O.F.M. Managing-Editor: Father NICHOLAS DENGL O.FM._______________ THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ........ $16.00 For one year in the LI. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben........ $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ........ $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ........ $18.00 For one year in Canada .... $10.00 Egy évre Kanadában ........ $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ........ $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada. Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából Főszerkesztő: Fr. TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Felelős szerkesztő: Fr. DENGL MIKLÓS O.F.M. 517 S. Belle Vista Ave. Youngstown, Ohio 44509 Szerkesztő: ESZTERHAS ISTVÁN 2602 Qüeenston Rd., Cleveland Heights, Ohio 44118 ADVERTISEMENT RATES: $1.80 per column inch 1 — 2 times: $1.70 per column inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times: $1.50 per column inch 11—25 times: $1.40 per column inch 26—51 times; V\ page $50.000; page $90.00; 1 full page $170.00.____________________________________ Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk csak Csiszárik Jánosra, a magyar gyermekek nagykövetére­­A száműzetésben is most ballag az „alkonyodó felé az a magyar nemzedék, amely az első világháború végén mint gyer­mek pillantott maga körül arra a szörnyű nyomorúságra, amely­be a háború és talán még inkább a szörnyű és haszonleső, ha­talmi békediktátum Trianonban tudatosan taszította bele a ma­gyar népet. Ezekben az években ismerte meg a magyar nép, elsőnek Európában, a hontalanság gyötrelmét, a szülőföldről, tulajdonából való kiüldözés barbár módszereit, menekült vona­tok szívszakasztó tragédiáit és a tehervagon lakások szenvedé­seit.. És sokan vannak bizonyosan itt kint is olyanok, akiken­­akkor segített a belga és holland nép baráti köze, amely a sá­padt, éhező és a régi otthona vagy csak a régi családi bizton­ság után vágyó magyar gyermek keze után nyúlt. Hiszen az ötfelé szabdalt nemzet borzalmasan vérzett, szenvedett, veszte­sége felülmúlt minden emberi képzeletet. Most mindezt azért mondjuk el, mert arra az emberre emlékeztetünk, aki akkor dipolmáciai feladatává tette, hogy a szenvedő magyar gyerme­kek képviselője legyen és akinek a munkálkodása tette lehe­tővé, hogy ez a nemzedék mint gyermek a szenvedés hónap­jait, sokszor éveit átvészelje két kis ország nagyszívű népének körében és védettebb életében. Gondoljunk csak Csiszárik János püspök atyára.­ A Kerepesi temető egyik parcellájában, amely az idén, 1968-ban esik rendezés alá, egyszerű síremlék alatt nyugszik Csiszárik János c. püspök, veszprémi kanonok, a század elejének egyik szí­nes papi és diplomata egyé­nisége. A rendezés kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy a szerény márványkő alatt érdekes egyéniség csontjai porlanak, akinek emléke i­­ránt hála kötelezi a főváros társadalmát és az egész ma­gyar társadalmat. Csiszárik János 1860- ban született, a szepességi Vörös klastromban, az otta­ni görög katolikus lelkészlak­ban. Édesatyja lelkészi teen­dői mellett ellátta az eperjesi görögkatolikus püspökség vagyonkezelői tisztségét is. A fiatal Jánosra korán felfigyeltek tanárai. Szüle­tett nyelvzseni volt. Közép­iskolai tanulmányai után rí­tust változtatott, és a kassai egyházmegye kötelékében lett papnövendék. Felszente­lése után püspöke hamaro­san teológiai tanárrá nevezte ki a kassai papnevelő inté­zetbe. Számos tanulmányt és több tankönyvet írt tárgy­körében, a szentírástudomá­­nyokban. Nyelvtehetsége a­­zonban elvitte katedrájáról. 1906-ban a vatikáni osztrák­magyar nagykövetség jogta­nácsosa lett. Tisztében meg­maradt egészen a háború vé­géig, a követség megszűnté­ig. Hogy mennyire nagyra értékelte munkásságát a Va­tikán, mutatja, hogy a pápa 1917-ben az almissai püspö­ki címmel ruházta fel. Mikor a szepesi görögkatolikus püs­pöki szék megürült, a ma­gyar kormány szerette volna betölteni. Elut­a­sít­otta a tisztséget, mert, mint kije­lentette, n­em akart olyan látszatba kerülni, mintha méltóságért cserélné rítusát. Modora, műveltsége, nem utolsósorban humora renge­teg barátot szerzett neki, Szent X. Pius pápától kezd­ve a legtávolabbi országok diplomáciai és kormány­köreiig. Mikor az első világ­háború után megalakult az önálló magyar külügymi­nisztérium, Csiszárik Jánost meghatalmazott miniszteri rangban átvette. Nyomban a legszebb és legnehezebb diplomáciai feladatot bízta rá: járja végig a győztes ha­talmak vezető köreit, szerez­zen segélyt, támogatást a háború utáni nehéz anyagi és egészségügyi helyzetben levő magyar, elsősorban fő­városi gyermekeknek. Nyu­gat-európai körútja eredmé­nyeként sok ezer magyar gyerek vészelte át a legnehe­zebb hónapokat és éveket jobb körülmények között Hollandiában és Belgium­ban. (s. f.) LOS ANGELESBEN a Szent Isván Rádió minden vasárnap délután 4-5 óráig a K.F.O.X. FM. 100 megaciklu­son 76.000 watt erőséggel su­gározza az arra a vasárnapra eső Szentleckét és Evangéliu­mot mindazok részére akik betegség vagy más súlyos ok­ból nem vehettek részt a szentmisén. VASFÜGGÖNY’ SÓHAJOK □ Moszkva szeretné, ha va­laki más tanítaná móresre Vö­­rös­ Kínát, mert elvtársi szere­­tete nem engedi meg, hogy elvtársa ellen harcoljon. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA MIÉRT KELL SZENVEDNI? (Folytatás­ai, első oldalról.) vezekelni, és elindul egy új élet útján a halhatatlanság felé. A szomorú, de a bűntől elfordult lélek ezt valóban meg tudja tenni. Harcot vív az érzékek ellen, melyek lealjasítanák. A halál bor­zalmaiban összeszedi áhítatának összes erőit. Mégha véres ve­rejték is gyöngyözik arcán, vágyik Istenhez és nem adja át magát az apátia és megsemmisülés érzelmeinek. Vérzik, de el­lenáll a kísértésnek, mely kétségbe akarja ejteni. „Vére nem fáradt vér, mely méreg voltja, hanem élet és erő.” Istentől ve­szi áhítatát, megújulását. Így ha el is vérzik, virágos új élet fakad ott, ahová lehull. Mint egy magyar történet szerint a sztrecsnói piros virágok. Isten bocsánatát, irgalmát esdi le. Az én harcterem a getszemáni kert. Nem hátrálok. Krisztussal együtt járom a szenvedések útját és szorongatásomban a fel­támadás hajnalcsillaga felé nézek. VÉGÜL A BŰN TITOKZATOS ÉS HALÁLOS ÖLE­LÉSÉBŐL Isten kiszakít és keresztülvezet gonoszságon, szo­­rongatáson, majd a jón. Megértjük, hogy mindennek értelme van az életben. A szenvedésnek épúgy vannak céljai, mint az örömnek. Ha nem is minden az Isten akaratának látszik, mégis mindenben, tehát rosszban és jóban is, azt lássuk. Teljesítem Isten akaratát betegségben, küzdelemben, szenvedésben, bol­dog érzésben egyaránt. Ezt még jobban megértjük, ha most a Nagyböjtben újra és újra belemélyedünk Jézus lelkébe; úgy ér­zünk, ahogyan ő a bűn ,és a szenvedés misztériumát valóságo­san átélte és azt felajánlotta az emberiség megváltásáért. Egye­sülök Ővele. Ó, BÁRCSAK így tudnánk felébredni Húsvét hajnalára! Az el­ nem­ kötelezett írók a pálya szélén A MAGYARORSZÁGI KOMMUNISTA PÁRT így ka­­­­tegorizálja az írókat: pártos, elkötelezett és el nem kötelezett­­ írók. PÁRTOS ÍRÓ az, aki a “szocreál” írócsapatba tartozik, azaz a párt vonalait követi elszántan, elbeszélések, versek szín­művek és filmek megírásában és ezért a párttól minden jutal­mat megkap. Ami nem kevés, mert a párt kezében vannak az összes kiadóvállalatok, lapok, színházak és filmgyárak. Ezek a pártos írók nagyrészt a kedves középszerűség nagyétvágyú , óvatos, tompa tollú szerzői, akik körülrajongják a pártot, mert gyermeki erőtlenségük szereti az irodalmi óvodát, amelyben az óvónéni karjára veszi és magasra emeli őket. Hogy mindenki csodálkozhassék rajtuk. ELKÖTELEZETT ÍRÓK, azok az írói tekintélyek, akik magasabbak, hogy sem a párt irodalmi óvodájában ille­delmesen énekelgessenek és forogjanak, azonban elnémulni sem akarnak, ezért hát elkötelezték magukat arra, hogy nem bántják a pártot és ennek fejében (Kádár megmondotta, aki nincs ellenük az velük van) szóhoz engedik jutni őket. AZ EL NEM KÖTELEZETT ÍRÓK azok, akik nem hajlandók még a kötelező és tapintatos hallgatást sem elfogadni a mai diktatúra által teremtett élet leírásában elmondásában vagy a mai ember kiáltásaiban, amely az ő torkukban gyűlik össze és ezért vagy soha nem jelenhetnek m­eg vagy ha meg­jelennek egyszer-kétszer, az irodalmi pálya­­­n maradnak. ELKÉPZELHETŐ, hogy a hármas csoport körüli bújócs­kában az irodalmi és kávéházi csacsend­ók, élősdik milyen életveszélyes és rágcsáló lakomája folyik. Az író, ha meg meri mondani a maga igazát, nem a pártét vagy az államét, hanem a maga igazát, mindig kiszolgáltatott áldozata lesz a kávéházi vagy a kávézó csacsenolóknak, parazitáknak, akik tehetségét és igazságát irigyelve, mindent elkövetnek ártalmára csak azért, mert szólni, írni, alkotni merészel, amikor ők nem tudnak. ERRŐL AD JÓ KÉPET Faragó Vilmos az ÉLET és IRODALOM januári számában, amikor három, ma a pálya szélén álló íróval kapcsolatban ezeket mondja: “Hadd kezdjem a sanda kávéházi előfeltételezéssel: Her­nádi Gyula, Mándy Iván és Mészöly Miklós következetesen nonkonformista írók, ‘a pálya szélén’ állnak, onnan nézik a “szocreál’ írócsapat játékát, ezért mostohagyerekként kezeli őket az irodalompolitika — a kritikus hát akkor szerez jó pontot, ha rájuk támad. És hadd folytassam az igazsággal: Hernádi Gyula, Mándy Iván és Mészöly Miklós valóban a pálya szélén állnak (eddigi műveikkel), írói szemléletük még egy tágan értelmezett szocialista-realista szem­lélettel és ide­gen, ezért az irodalompolitikának és a marxista igényű kritiká­nak vitája van velük. (Furcsa ez a kávéházi kancsalság: jól látja, sőt hősiessé nagyítja az említett írók elveit, de nem hajlandó észrevenni, hogy a másik oldalon is elvek állnak. Igaz, beidegződöttségeinket egy adminisztratív irodalompolitika rossz gyakorlatában szereztük, de most már el kellene jutnunk odáig, hogy a politikai szempontú irodalombírálatot annak tekintsük, ami, tehát ne feljelentésnek, támadásnak, jópontszerző stréber­akciónak, hanem elvek vitájának. Ha van terror az irodalmi életben, akkor ez a legnagyobb: a sanda, személyeskedő, kar­rier-érdekekben gondolkozó előfeltételezések terrorja. Megbénít minden jószándékot, taktikázásra és önmentegetőzésre kény­szerít, megnehezíti a szókimondást, az egyenes beszédet, a demokratikus vitalégkör kialakulását..." IGEN TALÁLÓ LEÍRÁS. Ezek a kávéházi, irodalmi paraziták ugyanis azelőtt is ott csacsenoltak Pesten, amikor még a dicső szovjet haderő nem teremtett hódoltsági állapo­tokat Magyarországon. De akkor még a kritikus nem azzal szerzett jó pontot, hogy megtámadta azt az írót, aki a kormány­nak nem volt kedves. Kitől szerez ma jó pontot? Csak a párt­tól.. . Ki áll a marxista igényű irodalomkritika mögött? Csak a párt ... Ki vezette be az adminisztratív irodalompolitikát Magyarországon? Csak a párt... Kinek jelentheti fel az ízót a kritikus? Csak a pártnak... Kire számít a Faragó által idé­zett kávéházi terror? Csak a pártra... Ki támogathatja a karrier­érdekekben gondolkozó irodalmi terrort? Csak a párt. . . AZ OLVASÓ ennyiből is láthatja már a képet, milyen a sorsa otthon az el nem kötelezett írónak, nem tud megjelenni és mi lesz a sorsa, ha valami véletlen folytán egy-egy műve meg tud jelenni, író lesz, de­­ a pálya szélén. Igaz, talán éppen ezért a legnagyobb ígéret. VASFÜGGÖNY SÓHAJOK ♦ A szabad sajtóra még várhatunk, mert az olyan a pártnak, mint leprásnak a tükör. ★ A fél-kapitalizmushoz va­ló visszatérés mutatja, hogy a párt félutat sem tett meg, hanem csak oda és vissza volt. 14.500 HÁBORÚ, 8000 BÉKE­­ ÉS A SZOVJET? ★ NEM IS OLYAN MU­LATSÁGOS, hanem inkább elcsüggesztő az a két statisz­tikai adat, amelyet egy sváj­ci és egy francia történettu­­dós gyűjtött össze az embe­riség nem túlságosan békés történelméből. A svájci tör­ténettudós ugyanis kiszámí­totta, hogy csak az ismert történelmi adatok szerint eddig az emberiség 14.500 véres háborút folytatott. U­­gyanakkor egy francia tör­ténész pedig azzal a meglepő adattal jelentkezett, hogy ugyanakkor az emberiség ve­zetői 8000 békeszerződést kötöttek. Mivel a véres hábo­rúk száma jóval több, mint a békeszerződéseké, elmond­hatjuk, hogy az emberiség egyetlen békeszerződését sem tartotta be eddig .. . ★ A TÖBBÉ KEVÉSBBÉ ! FELDERÍTETT EMBER­­­­TÖRTÉNELEM ma már több tízezer évre tehető. És ebből a számból csupán 200 eszten­dőről lehet elmondani, hogy akkor nem tudtak arról, hogy valahol háború dúlna .. . MIVEL MOST ÉPPEN A KOMMUNISTA PÁRT ha­talomra jutásának félévszá­zadát ünneplik azok, akik­nek a zsarnokok mellett vagy alatt kedvük van ünnepelni, igen érdekesnek találnánk, hogy ha összeállítanák, hogy közvetve vagy közvetlenül (mint a Molotov -Ribben­­tropp háborúra biztató szer­ződéssel) hány háborúért felelős a Szovjet és hány szerződést kötött, akár béke­­szerződést is és hányat nem tartott be. ★ MINT PÉLDÁUL a ma­gyarokkal kötött békeszerző­dést, amely szerint megszál­ló, muszka csapatait már ré­gen ki kellett volna vonni­­ Magyarországról... mmm ISS iV, $v& I I ifaj I Egyházközségi hírek NEW YORK, N.Y. Szent István Egyházközség Plébános: Father Szlezák Imre 414 East 82nd Street Tel.: Area Code 212, M­ 1-8500 Április 7. Virágvasárnap. Reg­gel 6:15-kor szentmise a plébá­nia híveiért. 81 kor elhunyt Geo­­sits Istvánért és Rózáért, szol­­gáltatják leányaik: Ilona és Ró­za. 9-kor meghalt Reményi Se­bestyénért, szolgáltatja özvegye. 10 órakor magyar szentmise el­hunyt Miller Teréziáért, szol­gáltatják Torna József és Mária. Mise előtt ünnepélyes pálma­szentelés és körmenet. Mise a­­latt Passió éneklés. Az Oltár­egylet szent áldozáshoz járul, majd délután 3 órakor imaórá­juk lesz és utána havi gyűlés. 11:30-kor szentmise meghalt Schretter Annáért, szolgáltatja Milisits István és családja. Ápr. 9. 8 órakor szentmise el­hunyt Gatyás Máriáért, szolgál­tatja leánya. Este a 7 órai szt. mise után időjti beszéd és novéna imáik Szent Antalhoz, a kilenced 8-ik keddjére. Este 8-kor az A­­nyák Klubja gyűlése. Ápr. 10. Reggel 7-kor szent­mise meghalt Krulisch Júliáért, szolgáltatja a család. 9-kor el­hunyt Leszkovics Józsefért, szolgáltatja Bősze Franciska. Ápr. 11. Nagycsütörtk. Reg­gel 9 órakor és este 5:30-kor csendes szentmise. Este 8-kor ünnepélyes szentmise, körmenet és oltárfosztás. 9 órától éjfélig Szentségimádás. Ápr. 12. Nagypéntek. Déli 12 órától 3-ig „Agónia ájtatosság” Krisztus Urunk kínszenvedésé­ről. 3 órakor csonka szentmise és nagypénteki szertartások. Ápr. 13. Nagyszombat. Reg­gel 9 órakor nagyszombati i­­mák. Este 10:30-skor kezdődik a szertartás: tűzszentelés, a hús­véti gyertya megáldása, a ke­­resztségi fogadalom megújítása, keresztkút szentelés, minden­szentek litániája és szentmise. Mise után feltámadási körme­­net és szentségi áldás, magya­rul. A húsvéti ételek megáldása reggel 10 órakor, déli 12-kor és délután 1 órától este 6-ig min­den órában. A lélek győz Közép-Európában... (Folytatás az első oldalról.) rehabilitálását követelik a katolikusok, élükön Tomasek püspök, apostoli kormányzóval. Biztosítsák az Egyház szabad kormány­zását, a katolikus sajtó szabadságát, a jogtalanul feloszlatott szerzetesrendek helyreállítását, a katolikus iskolák és intézmé­nyek szabad működését, rendezzék az állam és egyház viszo­nyát!­ A SZTÁLINIZMUS KEGYETLENKEDÉSEI Tomasek címzetes püspök, prágai apostoli kormányzó le­velet intézett Dubcsek új kommunista pártfőtitkárhoz és köve­teli Berán bíboros, prágai érsek rehabilitálását és a vallássza­badság helyreállítását. A csehszlovák Írószövetség új lapjának, a Literari Listy-nek adott nyilatkozatában a prágai apostoli kormányzó követeli a jogtalanul eltávolított püspökök, papok, szerzetesek és világi katolikus vezetők ellen hozott és még ér­vényben lévő rendelkezések visszavonását, a bebörtönzött pa­pok és katolikusok szabadon bocsátását, valamint az egyház­kormányzat szabadságának helyreállítását. Az apostoli kor­mányzó levelét kitették a prágai templomokban, hogy a hívek is aláírhassák. Ugyanakkor az ország többi templomaiban is hasonló követeléseket írtak alá a hívek és juttattak el a párt­központba. Az írószövetség említett lapjában 83 katolikus leve­lét közölték, akiket a megbukott sztálinista rendszer összesen 734 esztendős börtönbüntetésre ítélt, amiből 472-t letöltöttek. A katolikusok hangoztatják, hogy őket vallásos tevékenységük miatt ítélték el. Nem kiváltságokat követelnek az új rendtől, nem is politikai hatalmat akarnak, hanem egyszerűen normális körülmények közt szeretnének élni. A PÁRT VISSZAKOZIK Az állami Egyházügyi Hivatal szóvivője kijelentette, hogy a múltban több papot ítéltek el ártatlanul és azzal is megszegték a törvényességet, hogy a kiszemelt áldozatokat általában egy esztendeig tartották vizsgálati fogságban. Abban is vétettek a törvények ellen, hogy a papokból embertelen módszerekkel csikarták ki a valótlan vallomásokat. A katolikusok Dühösek­hez intézett leveleikben követelik a közutálatnak örvendő bé­kepapi mozgalom feloszlatását, az állami egyházügyi hivatal és vidéki ellenőrző szerveinek megszüntetését, a papnevelő inté­zetekben jogtalanul bevezetett numerus clausus, azaz a kispa­­pok korlátozásának visszavonását, 1967-ben például a papi pá­lyára jelentkező 200 növendék közül csak 15-t vehettek fel a szemináriumokba. A katolikusok sürgetik, hogy az állam enge­délyezze a szabad hitoktatást az iskolákban és ne avatkozzék bele az evangélium terjesztésébe, az iskolán kívüli hitoktatásba. Adják vissza az 1949-ben elkobzott egyházi intézményeket és javakat. BERÁN BÍBOROS KÖVETELÉSE A prágai érsek római környezetéből származó értesülések szerint, Berán bíboros nem hajlandó minden további nélkül meg nem történtnek tekinteni az ellene elkövetett számtalan gazsá­got, ragaszkodik hozzá, hogy a kormány jelentse ki hivatalosan, hogy elhurcoltatása és fogvatartása jogtalan volt. Ha ezt a kor­mány megtette, fejezze ki óhaját, hogy a bíborost visszakéri Prágába. E feltételek teljesítése után Berán bíboros a pápára bízza a döntést. Maga Berán érsek személyesen vissza akar térni érseki székébe — mondják Rómában. Berán érseket a kommunisták 1949-b­en­ hurcolták el Prágából és 1963-ig bíró­sági ítélet nélkül az ország különböző helyein tartották fogsá­gukban. 1963 februárjában pedig a pápa bíborossá nevezte ki és a prágai kormány azzal engedte ki fogságából, hogy Rómába távozik és nem tér vissza érseki székébe, de érseki székét meg­tartotta. Az érsek annak idején súlyosan kifogásolta a kommu­nisták egyházpolitikáját, az egyházüldözést, megtagadta az ál­lamesküt és a békepapi mozgalom vezetőjét, Josef Plejhárt fel­függesztette papi hivatása gyakorlásától. MEGBUKOTT A PAPI BÉKEMOZGALOM Március 21-én a csehszlovák békepapi mozgalom elnök­sége sürgős tanácskozásra ült össze Prágában. Mintegy 100- an vettek részt az ülésen és a vezetőség a felfüggesztett Plojhár­­ral az élen lemondott. A mozgalmat régi formájában feloszlat­ták. Súlyos támadást intéztek az Állami Egyházügyi Hivatal jelenlevő vezetője, Karel Hruza ellen, aki a sztálinizmus sötét éveiben az egyházüldözést irányította. Hruza szorult helyzeté­ben bevallotta: „Sok hibát követtünk el. Nem akarom Önöket befolyásolni. Többé nem avatkozunk az Egyház ügyeibe.” A KATOLIKUS MEGÚJULÁS MOZGALMA A békepapi mozgalom feloszlása után Tomasek püspök, prágai apostoli kormányzó és a jelenlévők úgy döntöttek, hogy létre hívják „A zsinat utáni megújulás mozgalmát". Ennek irá­nyítását a prágai apostoli kormányzó három szlovák és három cseh papból alakult ideiglenes elnökségre bízta, akik Tomasek püspök ellenőrzése mellett végzik munkájukat. Külön programot dolgoznak ki és felveszik a kapcsolatot a Pax Christi nevű nem­zetközi katolikus mozgalommal. A prágai apostoli kormányzó egyben bejelentette, hogy az érseki egyházmegye papjait ér­tekezletre hívta össze, melyen jövő tevékenységüket vitatják meg. Az értekezleten azok a papok is részt vesznek, akiket a kommunisták erőszakkal távolítottak el hivatalukból a sztáli­nizmus éveiben. FELOSZLIK A BÉKEPAPI SZERVEZET A békepapi mozgalom vezetői táviratot küldtek VI. Pál pápának és Dubcsek főtitkárnak, melyben bejelentették a béke­papi mozgalom feloszlását, így ért véget a csehszlovákiai sztálinisták egyik leggyűlöl­­tebb mozgalma, melyet 1949-ben azzal a céllal alapítottak, hogy tönkretegyék vele az Egyházat. Vajjon mit szólhatnak a magyarországi békepapok a cseh­szlovák testvérmozgalom megérdemelt bukásához. Meglátják-e benne saját sorsukat? |FONTOS! “The House of Insurance” Ha bármiféle biztosításra van szüksége, úgymint élet-, háztűz- és tornádó, bútor- és ruha-, autó-, stb., minde­zeket megszerezheti 35 éve fennálló irodánkban a­­ legméltányosabb áron. | Lezsak Insurance Agency | 11530 BUCKEYE ROAD . CLEVELAND, OHIO 44104 I Telefon: CE 1-3727 i A BIZTOSÍTÁS BIZALOM DOLGA­­I 1968 április 7.

Next