Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)

1972-01-02 - 1972-01-16 / 1-3. szám

i Csery C. Mihály dr. fájdalomtól megtörve, de Isten aka­ratában megnyugodva jelenti, hogy hűséges élet- és önfeláldozó munkatársa, született Zách Anna-Mária hosszú, türelemmel viselt szenvedés után a szentségekkel meg­erősítve, 1971. november 12-én visszaadta nemes lelkét Terem­tőjének. ■ Az elhúnyt koszorúk helyett szentmise felajánlását kérte. Temetése a montréali Visitation plébániáról az engesztelő szentmise után november 15-én a Parc du Souvenirban volt. Gyászolja kiterjedt rokonsága a rabhazában és sok jó barátja. Alázatos szív, nagy lélek volt! Szeretettel őrizzük emlékét. Québec, 1971. nov. 15. 1972. január 16. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Évvégi mérleg: Miként vélekedik a világ a UN-ről, Amerikáról és Vörös-Kínáról? A független UNITED DAILY NEWS, Formoza, Taipei: . „A végső analízis ez: az amerikai javaslat elutasítását Amerika magának köszönheti. Learatta azt, amit vetett és ez­­ káros nemcsak magára Amerikára, hanem valamennyi barátjára is . . ."■ NÉPI NAPI, Vörös­ Kína: „A USA tökéletes vereséget szenvedett. Azonban az ame­rikai imperializmus még mindig erőteljes, megszállva tartja ha­zánk Taiwan tartományát. A kínai nép elszánt vágya, hogy felszabadítsa szent Taiwan területét." PAESE SERA, Róma, Olaszország: „Nagydíjként a Maldive-i delegációnak azt ígérték, ha támogatja az amerikai javaslatot, szabadjegyet kapnak New Yorkba ...” A független PIONEER, Kumasi, Ghana: „Sokan, akik Formóza kiutasítását megszavazták, nem Formóza, hanem Amerika ellen szavaztak ...” NE­^ STATESMAN, Anglia (baloldali értelmiségi): „Úgy Bush nagykövetnek, mint mr. Nixonnak most meg kell tanulni, hogy amikor a nagy bottól már senki sem fél, meg kell tanulni csendesen szólni..." LIBRE BELGIQUE, Brüsszel, katolikus, konzervatív: „Az amerikai határozat, lehet, hogy csak színlelt hadmoz­dulat volt, így búcsúztak el Csang Kai-sektől ..." LA NATION, a párisi degaullista lap: „Fogadni mernénk, hogy az amerikai diplomaták akkor sem kaptak volna dicséretet Washingtonból, ha történetesen megnyerik a UN-ütközetet. Mit is csinált volna Mr. Nixon Pekingben, ha két Kínával kell számolnia ..." LE MONDE, a párisi nagytekintélyű lap: „Mr. Nixon a UN-t teszi meg bűnbaknak és veti oda a konzervatívok elé. Abban reménykedik, hogy az emberek el­feledik, ő maga tette szabaddá a UN-be vezető utat Peking előtt...” Az angol konzervatív DAILY TELEGRAPH Londonban: „Fennáll annak a reális kockázatnak a veszélye, hogy a konzervatív bírálat mint kínai politikájának a reakciója vissza­esik az elnök fejére. Előbb-utóbb rámutatnak arra, hogy a M­ rebelliót nagyjában-egészében Nixon idézte elő, amikor olyan drámai hirtelenséggel változtatta meg Peking iránti politikáját.” BERLINGSKE TIDENDE, a kopenhágai tekintélyes és kon­zervatív lap: „Mivel ilyen mélyen beleártotta magát Amerika, veresé­gét is szükségtelenül súlyosabbá tette és így olyan problémákat okozott magának, amit elkerülhetett volna ..." Bombayban az ECONOMIC TIMES: „Ha Amerika megteszi azt a provokatív lépést, hogy csök­kenti az NN-nek adott segélyt, a tagállamok úgy dönthetnek többségükben, hogy vendégszeretőbb pártokra költöznek. Nincs hiány olyan államokban, amelyek szívesen adnak majd új ott­hont a NN-nek, így a Szovjet is, amelynek hivatali helységeit csak nemrégen, New Yorkban vandál módon végigdúlták. De sok arab és afrikai diplomata is csatlakozik ehhez, akik igen éles faji ellenérzéssel találják szemben magukat New York­ban ...” A befolyásos TIMES Londonban: „Pekingben a legszívesebben látott vendég a bűnbánó im­perialista ..." A moszkvai rádióadó megállapítja: ,,Megelégedéssel kell konstatálni, hogy a kínai nép elisme­rése a NN-ben megerősíti a NN-t, mint­ a béke eszközét SALZBURGER NACHRICHTEN, az amerikai alapítású osztrák napilap. ,,Az a 76 állam, amely az albán javaslat mellett szavazott, akár jóváhagyhatta volna a Formóza elleni kínai inváziót is és arra az esetre, ha Amerika teljesíti Formóza védelmére tett szerződéses ígéreteit, azonnal imperialista támadónak is nyilvá­níthatta volna Amerikát is ... ” A párisi mérsékelt jobboldali AURÓRA: „A nemzetközi szervezet, a NN most még bénább lesz, mert a vörös-kínai vétó is akadályozza majd a mozgását A jobbszélen álló SINTESIS írja Buenos Airesben: ,,A nagyhatalmak új Münich felé haladnak. Csak azért, hogy lecsendesítsék a­­hatalomteljes Mao Cse-tungot. Maot nemcsak beengedik majd a M­-be, hanem mint valami mito­lógiai bálványnak áldozatként felajánlják a 15 millió lakosú kis országot — a szabad népek tiszteletével körítve. A nemzetközi ügyvédek nem tanulták meg a müncheni leckét..." A liberális GUARDIAN Manchesterben: „Az amerikai adminisztráció ugyan még hangoztatja azt az álláspontját hogy nem lesz változás a NN támogatásában, de a tény, hogy hajlandó engedni a kongresszust a maga útján, erősebb, mint minden nyilatkozat. Ha a USA csökkenti hozzá­járulását, ez a NN válságát a reménytelen anyagi bukásig fo­kozhatja ..." Az angol független hetilap, az ECONOMIST Londonban: „Teljes őszinteséggel azt kell sugalmazni, hogy ha ennyi tagnemzetnek volt bátorsága a kínai ügyben megellenezni Ame­rikát, most ezek találják meg a módját annak, hogy pénzt te­remtsenek elő a nemzetközi szervezet Amerikától való függé­sének a megszüntetésére. Nem lehet egy olyan nemzetközi szer­vezetet, amely — szavazataik szerint — fontos a világnak, ki­tenni egyetlen állam bőkezűségének. Abból a 76 tagnemzetből, akik Formóza kiutasítását megszavazták, legalább 20 államot lehet gazdagnak mondani..." A rendkívül befolyásos EXCELSIOR írja Mexikóban: „A UN ütközet tényleges vesztesei sem Formóza sem Amerika, hanem a harmadik világ nemzetei. Az ma már bizo­nyos, hogy ezek a nemzetek elveszítették a kishatalmak egyet­len hatásos védelmét, az igazság tiszteletét és a szabályok be­tartását." A független liberális MANILA TIMES írja a Fülöp-szigetekről: „Tanuljuk meg a leckénket abból, ami Nemzeti-Kínával történt. Amerika addig támogatta, amíg kényelmes volt...” Ezekkel a keserű sajtóhangokkal és véleményekkel zárult a szerencsésnek egyáltalán nem mondható óesztendő: 1971. Csak Európa a hibás? (BONN, Nyugat-Németország.) Radikális körök újab­ban támadásokat intéznek néhány nyugatnémet tankönyv ellen, mert — szerintük — ezek a könyvek embertelen és veszedel­mes tévtanokat olvastatnak az elmaradt országokról. Az egyik tankönyvből vett idézet, amelyet ennek bizonyítására felhoz­nak, így szól: „Ha a világ egyes nagy kiterjedésű vidékein az emberek még mindig éheznek, az mindenekelőtt a helytelen gazdaság­­politikának tudható be. Hollandiában a lakosság sűrűsége négy­zetkilométerenként háromszor akkora, mint Indiában, mégis Hollandiában a jólét honol, Indiában pedig éhínség pusztít. Éppen a legszegényebbek sajátították el a semmittevés és a boldog élet művészetét. Megelégszenek a napsütéssel, egy da­rabka kenyérrel, egy paradicsommal s egy korty borral . . . Nem cserélnék fel ezt az életet egy királysággal sem: királyok ők, akik szabad idejüket maguknak tartják. S ez valóban értékes birodalom!" A másik kifogásolt idézet ezzel összefüggő, a gyarmatosí­tás kérdésével foglalkozik és ezeket tanítja: „A XV. és XX. század között az európaiak nemcsak azért telepedtek meg a világ különböző vidékein, hogy új területe­ket hódítsanak meg, népeket igázzanak le és profitra tegye­nek szert. Első és állandó célkitűzésük tudásvágyuk kielégí­tése, a felfedezés öröme volt. Az elmaradt országok népének fizikai és szellemi istápolására irányuló törekvés késztette az európaiakat a távoli országok felfedezésére és kormányzására.” Az idézett megállapítások elleni támadást azonnal átvette a vasfüggöny mögötti sajtó és a kommunisták nagy tüzet gyúj­tottak a nyugatnémet tankönyvek ellen és Nyugat-Európa vé­delme ellen. Pedig nincs minden igazság nélkül a két megállapítás. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem kell segíteni ezeken a né­peken. Azonban maguknak a népeknek is meg kell érteni, hogy mi az oka elmaradottságuknak. És ezért kell hangoztatni ezt a véleményt is. A világ egyik fele nem dolgozhat örökké a világ másik feléért is, ha ideiglenesen segíteni kötelessége is. És az idézett szöveg csak ennyit mond: "É­s ha a gyarmatosítás vállalkozói embertelen kizsákmá­nyolást is folytattak, nem igazságos és nem hasznos elhallgatni azokról az európaiakról, főként egyházi szervezetekről, nagy­lelkű férfiakról és nőkről, akik a gyarmatosított területeken éppen az embert segítették, emelték, gyógyították, tanították, öntudatosították. Amiért éppen a türelmetlen és sokszor ádáz politikai izgatás hatására megölték, elpusztították őket, lelké­szeket, szerzeteseket, szerzetesnőket, tanítókat, orvosokat. El­jön az az idő, talán már itt is van, amikor az elmaradt népek maguk fogják megállapítani, milyen bűn volt a gyarmatosító politikával egy kalap alá venni Isten nevében és Isten tanításait hirdető munkájukat, a tudásukat, sokszor egész életüket és az életüket áldozó misszionáriusokat, akik nem a területet, nem a nyersanyagot és ásványi kincseket keresték a gyarmatokon, hanem a lesújtott, nyomorúságban hagyott embert. És ha már ezt is gyarmatosítás kizsákmányolásával vették egy kalap alá az izgatók, akkor — igenis —■ különbséget kell tenni az úgy­nevezett gyarmatosítás többféle eseményei és folyamatai kö­zött. Kenzsi Mijamoto mondotta Moszkvának, de Kádár okulhatna belőle Kenzsi Mijamoto, a Japán Kommunista Párt központi bi­zottságának az elnöke mondot­ta egyik nyilatkozatában, de Kádár János tanulhatna belőle. Kádár ugyanis még mindig azt ismételgeti, hogy a szocializ­mus sarkköve a Szovjetunió. Mijamoto Konrád pedig így vélekedik: „A beavatkozás a pártok közötti normális kapcsolatok végleges megszakításához ve­zethet. Pontosabban mondva, ez azt jelenti, hogy uralkodj egy másik párt és nép fölött, ami teljes ellentétben áll a komunizmus elveivel. A mai körülmények között a nemzetközi kommunista moz­galomnak nincs szüksége sem­miféle központra. Világosan kitűnik ez, különösen, ha szem előtt tartjuk a Komintern fel­oszlatása előtt szerzett sokrétű tapasztalatokat. Mi kitartóan reméljük, hogy az igazi proletár internaciona­lizmus azt jelenti, hogy önál­lóan határozzuk meg saját bél­és külpolitikai vonalunkat a marxizmus-leninizmus alapján. A marxizmus és a leninizmus és az igazi proletár internacio­nalizmus szempontjából teljes­séggel elfogadhatatlan bármi­lyen beavatkozás egy más párt ügyeibe." Hogy Kádár nem szólhat így? Mert ott vannak Magyar­­országon a szovjet katonák . . . De hiszen akkor Magyarorszá­got mégis megszállva tartja a Kremlin! És Mijamoto Komrád­­nak mennyire igaza van! Miért nem mondja ezt ki Kádár? 88 éves hölgy mellé keresek független idősebb hölgyet, aki gondját tudná viselni. Válasz az alábbi címre: Ervin Bolgár 3630 Sulkirk Road Charlotte N. C. 28210 Karácsonyi történet (Életből ellesve) Első karácsony és az ifjú férj az ifiasszonytól két szép nyakkendőt kap ajándékba. Mikor az ifjú férj az egyiket felpróbálja, az ifjú menyecs­ke nagy sírásba tör ki. Az ifjú férj riadtan vigasztalja és kér­di, mi a baj? — Bizonyosan nem tetszik neked a másik nyakkendő — zokog a kétségbeesett ifjú asszonyság. — De hiszen egy szóval sem mondtam — hüledezik a férj. — Jó-jó — szepegi az asz­­szonyka — de akkor először miért az elsőt vetted fel, miért nem a másodikat? ... Ez Szilveszter éjszakáján történt Az útkereszteződésnél a lámpa vörösre vált. Az egyik kocsi féhez a másik nagy durranással belefut. Az első­ből reszkető nő száll ki, a má­sodikból egy láthatóan túlba­­rátságos úriember. Az úri­ember megkapaszkodik a ko­csi ajtajában és teljes férfiúi önérzettel felkiált: — Maguk női vezetők! Nem tudnak vigyázni! Ma éj­szaka már maga a harmadik női vezető, akibe beleszaladt a kocsim! Európai ingatlanközvetítés, hotel, penzió, telek, házvétel, eladás Bécs, Burgenland, Fertő­tó vidékén is is. Svájci közvetí­tési cím: Fenyves Jenő, 4000. Basel, Bristenweg 10, Schweiz, Europa. 9. oldal INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST ★ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ★ Repülő- és hajójegyek részletre is ★ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek I K K A TUZEX COMTURIST vámmentes csomagok Romániába Pénz- és gyógyszerk­üldés a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. 20 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Pénz-, csomagküldemények vámmentes csomagok Csehszlovákiába IKKA, TUZEX IBUSZ és CEBOK FŐKÉPVISELET LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE' 519 BLOOR ST. W. TORONTO 4, CANADA 1 Telephone: 537*3131 Északamerikai magyar tanügyi értekezlet Clevelandben a Magyar Találkozó keretében az Amerikai Magyar Szövetség Intézőbizottsági határozata alapján az ed­dig is működő tanárok, tanítók, Szülői Munkaközösségek, könyvkiadók megbeszélésre gyűltek össze. Az értekezletet Oszlányi Róbert a clevelandi állami egye­tem magyar nyelv és irodalom tanára vezette. Előadásában az egyetemi szinten folyó magyar nyelvoktatás problémáit tár­gyalta. Elsősorban a tankönyvek kérdését, lehet-e ezeket a tankönyveket középiskolai fokon használni? Magyar nyelvű egyetemi oktatás, angol nyelvű kultúrtörténeti előadások lehe­tőségei, kredit kérdése. Hogyan lehet társadalmi támogatásra szert tenni? Az előadáshoz és a problémákhoz hozzászóltak: Palasics János (Cleveland), Dr. Dr. Ludwig Arthur (Chicago), Dr. Fa­zekas Ferenc (Ann Arbor, Mich.), Dr. Nádas Gyula (Cleve­land), Bíró Béla (Pittsburgh), Baránszky Tibor (Buffalo), Pallós Lóránt (Huntsville, Ala.). A megjelent közönség döntést akart. Nem albizottság, szakbizottság, szervező bizottság kiküldését. Pallós Lóránt ja­vasolta, hogy a clevelandi KÖZPONTI TANKÖNYVBI­ZOTTSÁG, mint most már több megmozdulásnak nevelésügyi szerve kapjon megbízatást. Ez a csoport a clevelandi Magyar Iskolával együtt már tizenöt éve végzi munkáját és ez a cso­port volt az, mely a szabadságharc ifjú menekültjeit tanköny­vekkel látta el és az innsbrucki magyar gimnáziumot az osztrák támogatás megszűnte után szinte kizárólag egyedül tartotta fenn. Dr. Papp Gábor, a Tankönyvbizottság vezetője szólalt fel: „A tankönyvkiadás koordinációját Oszlányi Róbert pro­fesszor és a többi felszólaló támogatásával és a magyar isko­lák vezetőinek, tanárainak bevonásával és segítségével elvál­lalom. A müncheni iskolabizottsággal, a Burg Kastli magyar iskolával máris szoros együttműködésben dolgozunk. Egy szé­leskörű tanácsadó testület megalakítására a felkérések ezennel elindulnak. Kérem azokat, akiknek a magyar ifjúság nevelése szívügye, lépjenek velünk érintkezésbe. Vannak jó tankönyve­ink! A koordináció hiánya miatt azonban bizonyos könyvek teljesen hiányoznak. Nem szabad annak előfordulni, hogy azo­nos fokú olvasókönyvet egyszerre nyomat két magyar köz­pont egymás terveiről nem tudva!” A Magyar Iskola a következő könyvekről tud és részben a következőket használja is: Duard-Szentegyedi: A mi családunk, óvodásoknak, kez­dőknek. Horváth-Kassay: Virágoskert, ABC és olvasmányok a ma­gyar irodalomból. Magyar József: Kincsesláda, korszerű magyar olvasókönyv ifjúságnak. Miskolczy Gyula: A Magyar nép történelme a mohácsi vésztől az első háborúig. Burg Kastl Iskolabizottság: Hazánk, olvasókönyv haladók­nak, 100 képpel. Pohárnok: Séta betűországban, ABC könyv. Kossuth Kiadó: Magyar nyelvtan, teljesen kifogyott. Tóth Veremund: A magyar irodalom története, kifogyott. Alszeghy-Sili: A magyar irodalom története, kifogyott. Dr. Somogyi Ferenc: Magyarország történelme, középis­kolai és egyetemi használatra, 500 oldal, nyomás alatt, előjegy­zéseket már elfogadunk. A Központi Tankönyvbizottság címe: Hungarian Central Committee for Books and Education, P. O. Box 10171, Cleve­land. Ohio 44110. Milyen jó, hogy nem új egyesület alakult Clevelandben, hanem a B. Kovács Fréda írónő által szervezett és sikeresen működő Tankönyvbizottság mellé állt a magyar társadalom, édesanyák, édesapák, az unokákért aggódó nagyszülők. B. T.:

Next