Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)

1972-05-14 / 20. szám

2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY A legrégibb katoliku* magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában The Oldat Hungarian Catholic Newspaper in the United State* and Canada < Published Weekly except Easter and Christmas and two weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600 Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános RatsbünheH October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate - Pástor Editor in Chief Emeritus: Father. GABRIEL TAKACS O.F.M. Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES. ELŐFIZETÉSI ARAK. For two year» in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben____$16.00 For one year In the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben___$ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben------$ 5.00 For two years In Canada $18.00 Két évre Kanadában____$18.00 For one year In Canada .... $10.00 Egy évre Kanadában____$10.00 For six months In Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ..— $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada. Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátns meqbizásából Tiszteletbeli főszerkesztő: Ft. TAKACS GÁBOR, O. F. M. Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS. O. F. M. 1739 Mahoning Ave., Youngstown Ohio 44509 — Tel.: (216) 799-2600 Szerkesztő: ESZTERHAS ISTVÁN 2930 E. 114th St„ Cleveland,Ohio 44104 — Tel.: (216) 795-0748 ADVERTISEMENT RATES. $1.80 per column inch 1—2 times; $1.70 per column inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $1.50 per column inch 11—25 times; $1.40 per column inch 26—51 times; V« page $50.001. Vfc page $90.00; 1 full page $170.0«. Second class postage paid at Youngstown, Ohio * Édesanyánk Mikor az Ur Isten egyszülött fiát küldte az emberiség megváltására, nem dörgő villámok között, nem egy földközi rakétán, nem is angyalai hozták, s nem a tenger hullámaiból emelkedett ki, hanem az édesanyja karjai között jelent meg a földön, így választotta ki az Ur Isten az összes teremtmé­nyek közül a legjobbat, a legszebbet, az édesanyát. Ki is hát ez a különös erővel bíró teremtmény? Ha ösz­­szehordanám a világ összes jóságát, türelmét, mosolyát, könnyét, szorgalmát, és találékonyságát, imádságos lelkü­­letét, akkor sem lehetne meghatározni az Édesanya fogalmát. Ma ünnepeljük őket május második vasárnapján. Ma szebben szólnak a harangok, illatosabban nyitnak a virágok. A madarak is szebben, örömteli szívvel zengik május király­nőjének, az édesanyának dicsőítő himnuszukat. Az első könnycseppet ő csókolta le a szemünkről. Elő­ször ő vezetgetett és tanított beszélni, írni, olvasni, ő kul­csolta először imára kezünket, ő adta nekünk szívének min­den jóságát, útravalóul az élet küzdemeihez. A teste megtört a gondokban és nélkülözésekben, a munka feltörte bársonyos simogató kezét. A forró nap és a hideg szél kiszívta fiatal ar­cának bársonyos rózsáit. Mindegy, hogy királynő volt, gazdag főúri dáma, munkás asszony, vagy egyszerű földmíves neje, beszélhetett bármilyen nyelven. A mi szívünk féltett kincse ő, a mi édesanyánk. Szűz Mária megmutatta az emberiségnek, hogy hogyan kell egy gyermeket a sírig elkísérni, és osztozni minden örö­mében és fájdalmában. Május az édesanyák hónapja és ebben a hónapban az édesanyák különös tisztelettel és szeretettel veszik körül a Legszentebb édesanyát, Máriát. Példaképül kell minden idők asszonyai elé állítani. Különösen most, ami­kor annyi országban a törvény engedélyezi a magzat megölé­sét. A jó, katolikus édesanya először is édesanya akar lenni és boldog, ha gyermeket gondozhat és nevelhet. A saját édes­anyánk is vállalta a nehézségeket, és mit adtál te neki? Az első fájdalommal hozzá futottál, mikor a tüske meg­­szúrta az ujjadat, vagy a térdedről lejött a bőr, mikor el­estél. Mikor a szomszédék Katija elvette a babádat. Vagy mikor a Miska meghúzta a copfodat. Emlékszel arra, mikor a Pista megvert, mert nem adtad neki a madártojásokat? Pedig a nadrág is elszakadt akkor, míg a madárfészket meg­raboltad a tojásoktól. Édesanyádhoz szaladtál, minden bajjal­­jajjal és panasszal. Vagy vittél neki virágot is? Megsimogattad valaha is fá­radt, görnyedt hátát? Dolgoztál helyette? Hányszor ápoltad ha beteg volt? A könnyes szemét megcsókoltad? És imád­koztál érte? Szerezz neki örömöt, ha még lehet — ha még nem késő, ha még él. Virágból fonjunk koszorút ma minden jó édesanyá­nak, mezei virágból, nefelejtsből. Illatos rózsából vagy csilin­gelő, harmatos gyöngyvirágból. Ki ilyet, ki olyat, amilyet szeret, csak szívünket és kezünket a háta és a szeretet vezesse. Vagy talán úgy van, hogy messze tengereken túl, a föld másik sarkára sodort az élet vihara, s nem tudjuk neki elkül­deni virágainkat. Akkor is gondoljunk ma rájuk és küldjük el egy pár sorban szeretetünket és szívünk melegét, hogy érezze: nem felejtettük el. Menjünk a templomba és kérjük az Úr Istent és az édes Szűz Anyát, Jézus anyját, segítse meg, adjon neki nyugodt öregséget és békés halált. Ha már kint porlad a temetőben és drága arca már csak könnyeink fátyo­­lán át pillant ránk, akkor imádkozzunk érte, mert minden édesanya, ha él, ha meghalt a Május királynője. Sábler Józsefné, Péterffy Istvánka KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Édesanyám emlékére Írta: Dr. CSIKÓS ZOLTÁN Apámnak, a kemény katonának Sírján még nem hervadt el a sok-sok koszom, S ismét búcsúzni kellett Anyámnak. A fiától búcsúzott, de nem volt szomorú, Harcba ment öcsém századja élén, Könnyét rejtve büszke volt rá a Magyar Anya. S néhány hónap alig hogy eltelvén A hazáért fegyvert fogott mind a négy fia. Tudtuk mind, hogy kisér az imája, Künn a harcmezőn éreztük, hogy ott van velünk. Napsugár és enyhe szellő szárnya Hozta-vitte messzi földön át üzenetünk. És akiben úgy bízott, segített. Mind a négyen élünk a világégés után. De a szörnyű sors úgy szétszórt minket. Engem a legtávolabb, köztünk az Óceán... Két tizednyi év telt bujdosóbban, Jó vagy balsors űzött, mindig az volt hó imám. Hogy még egyszer, bár csak egyszer lássam , ő is írta, bár még egyszer tartana karján Gyöngy-betűkkel írott sok levélben: „Jó és szép lesz minden egyszer!” — s jött a szörnyű hir. Látni Őt a földön, nin­cs reményem. A budai temetőben kettős lett a sir. S még a sírját sem láthatom mostan. Sírkövét, mely fedi őt, nem simogathatom. Bűnös kor, mint Istentől hagyottan Rabként tart itt, nem börtönben, még­sem szabadon. Apánknak, a kemény katonának S Anyánknak a hő imája ott fenn egyesül. Hozzon bármit a sors négy fiának. Magyar apa, Magyar anya nem hagy egyedül. (1972.) A Magyar Koordináló Bizottság hírszolgálata jelenti: A Közös Magyar Külügyi Bizottság 1972. április 19-én tar­totta meg tavaszi rendes ülését New York városában, a Magyar Ház tanácstermében, reggel 10 órai kezdettel, Dr. Eckhardt Ti­bor elnök és Pásztor László ügyvezető elnök vezetésével. Az országos jellegű magyar egyesületeket 27 megjelent delegátus, míg a kanadaiakat, a Kanadai Magyar Szövetség nevében Dr. Nagy György képviselte. A folyamatos, függő kérdések rövid megtárgyalása és Dr. Eckhardt Tibor vitát bevezető külügyi előadása után a Közös Külügyi Bizottság figyelme Nixon elnök moszkvai útjára, vala­mint a tervbe vett Európai Biztonsági értekezletre összpontosult. Az előbbivel kapcsolatban a Bizottság elit okirat előterjesztését határozta el az elnök részére, mely a moszkvai út előtt eljutta­tandó a Fehér Házba. Az utóbbi kérdéskomplexum tisztázására többtagú, szakértőkből álló speciális albizottságot választottak, mely hivatott lesz a probléma minden ágazatát, a semlegesség elvének és az önrendelkezési jog tiszteletben tartásának figye­lembevételével megvizsgálni és végleges állásfoglalás céljából a következő ülésen részletes írásbeli javaslatot előterjeszteni. Intézkedés történt az 1973-as Petőfi-emlékév méltó meg­ünneplésére is. Végül a Közös Külügyi Bizottság egyhangúan elítélte Bede Istvánnak, a Free Europe Radio müncheni magyar igazgatójának a New York Times 1972. március 26-i számában megjelent minősíthetetlen nyilatkozatát. Ezt a tiltakozást írás­ban eljuttatják a Szabad Európa Rádió New Yorkban székelő vezetőségének, a Rádió müncheni igazgatójának, valamint annak másolati példányait a Fehér Háznak, a Kongresszus tag­jainak és az amerikai szellemi élet reprezentánsainak is. A teljes egyetértésben és a harmonikus együttműködés je­gyében lezajlott ülés délután 5 órakor ért véget. BEDE ISTVÁN CÁFOLJA a New York Times-ban közölt és neki tulajdonított kijelentést A magyar nyelvű emigrációs sajtó az elmúlt hetek során so­kat foglalkozott a Szabad Európa Rádiójának kérdésével. Bede István a Free Europe magyar osztályának vezetője nyilatkozott a New York Times párizsi tudósítójának, Mr. Henry Kamm­­nek. A nyilatkozatot a New York Times Sunday Magazin március 26. száma terjedelmes cikk keretében adta közre. Be­dének tulajdonított nyilatkozat, amely szerint „mi (a Free Europe magyar részlege) gyönyörű kommunizmust, vagy ahogy Kruscsev mondta, gulylás kommunizmust szeretnénk (Magyar­­országon)", felháborodást keltett minden tisztességes magyar­ban akárhol él is. A Magyar Szabadságharcos Szövetség április 3-án elküldött levelében elsőként tiltakozott Mr. William P. Durkee-nél, a Free Europe Inc. elnökénél a cikkben foglalt kijelentések ellen. Rá­mutatott a nyilatkozat meggondolatlan, káros mivoltára, a Szabadságharcos Szövetség arra kérte Mr. Durkee-t, hogy a körülményeket figyelembe véve vizsgálja felül Bede István al­kalmasságát annak a hivatalnak betöltésére, amelynek feladata nem a kommunizmus — gyönyörű, gulyás, vagy csak egyszerű kommunizmus — hirdetése lenne, hanem az egyetemes szabad­ság eszméjének képviselete. Mr. Durkee április 14-én kelt válaszához mellékelte Bede Istvánnak 1972. március 27-én a New York Times-ban meg­jelent cikk szerzőjéhez írott levelének másolatát, amelyben meg­cáfolja a neki tulajdonított egyik kijelentést. Bede levelének ide­vonatkozó része így szól: „Ön (Mr. Kamm) cikkében többek között így idéz engem: «mi gyönyörű kommunizmust szeretnénk vagy ahogy Kruscsev mondta, gulyás kommunizmust.» Attól tartok, hogy ez nem igaz. Én sohasem mondtam ezt." Bede levelében a cikk íróját a tévedés kiigazítására kéri. Tudomásunk szerint a New York Times Sunday Magazin a mai napig nem tett eleget Bede kérésének. OLVASSA ÉS TERJESSZE A KÁT. MAGYAROK VASÁRNAPJÁT! Az ujó­élet veszélyeztetése: gyógyszer, alkohol, nikotin Az embrió bizonyos szerveit — többek között a szemét is — súlyosan veszélyeztetik a terhesség ideje alatt az anya által igénybe vett gyógyszerek. Súlyos, részben vakságra ve­zető recehártyakárosodásokat figyeltek meg olyan újszülötte­ken, akiknek anyja csillapító­­szereket vagy r­e­u­m­a­ellenes gyógyszereket szedett a vá­randóság ideje alatt. Amerikai kutatók újabban megállapították, hogy ezek az anyagok, ha terhes egereket etetnek velük, az újszülött sze­mében tárolódnak. Mivel az újszülött látási zavarai csupán hosszabb idővel a szülés után vehetők észre, a baj tulajdon­képpeni oka, a terhesség alatti gyógyszerhasználat kártevése könnyen észrevétlen maradhat, s mire észreveszik, késő. A ter­hesség alatti gyógyszerhaszná­lat még annak leggondosabb válogatása mellett is, mindig kockázatos. Az amerikai kutatócsoport úgy véli, hogy a legártatla­nabbnak tartott s egyben leg­nagyobb mennyiségben fo­gyasztott fájdalomcsillapítók, a koffeintartalmú fejfájás elleni szerek, a manapság szinte „di­vatos” altatók legenyhébb va­riánsa is — ha a várandós a­­nya rendszeresen szedi — sú­lyos elváltozásokat okozhat a magzat fejlődésében. A cso­port külön felhívja a figyelmet a terhesség alatt fogyasztott alkohol és nikotin veszélyére is. Előzetes jelentés: a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG trianoni emlékvacsorája Cleveland, 1972 jún. 3. A MAGYAR FELSZABA­DÍTÓ BIZOTTSÁG jelenti, hogy 1972 június 3-án, szom­baton este rendezi trianoni emlékvacsoráját, amelyen le­leplezi Dr. Szilassy Béla ala­pító elnökének és vitéz Kovács Gyula alapító ügyvezető alel­nökinek arcképét a CLEVE­LANDI MAGYAR ATLÉTI­KAI CLUB nagytermében. A vacsora este fél nyolckor kezdődik. Egy teríték ára 3­00 dollár, ifjúságnak kedvezmé­nyes jegyek. A vacsorát a CMAC klubházában rendezi a Magyar Felszabadító Bizott­ság (4125 Lorain Ave, Nyu­gatoldal). Jelentkezéseket a rendezőség már elfogad az esti órákban a következő telefon­számokon: 651-5996 és 795- 7707. Előfizetési felhívás A Transworldtaste Books könyvkiadóvállalat 1972. őszé­re tervezi Flórián Tibor „KE­SERŰ GYÖKÉREN" című verseskötetének megjelenését. A könyv fedőlapját és mű­vészi illusztrációit Ősze And­rás készítette. A könyv bolti ára $5.00, vagy annak megfelelő külföldi valuta lesz. Előzetes megrendelés esetén a megrendelési ár $4.00. —­­Mindkettőhöz postaköltség já­rul. A könyv előfizethető:Trans­­worldtaste Books, 2218 North Lincoln, Chicago, 111. 60614. Telefon: (312) 525-1597. Tito káderizál Tito behívatja magához a belügyminisztert s panaszkodni kezd neki: — Öregszem, nagyon öreg­szem . .. — Ugyan, ugyan Tito elv­társi — biztatja a belügyminisz­ter. — De igen. Ezért is akarom megkérni magát, nézzen körül a pártban, kik azok, akik a he­lyemre léphetnének. És azonnal fogja le őket... Nixon elnök: Felelős az a nagyhatalom, amely másik államot felfegyverez Vietnam a moszkvai tárgyalások előterében Nixon elnök szerda esti beszédében a következőket je­lentette ki: „1969 január 20-án az amerikai csapatok létszáma Viet­namban 549.000 volt. Egy héten a veszteségek száma 300 volt. Minden hónapban 30.000 amerikait hívtak be katonai szolgá­latra. Ma, 39 hónappal később, vietnamizálási programunk kö­vetkeztében az amerikaiak létszáma Vietnamban május elsejével leszáll 69.000-re. Veszteségeink száma 95 százalékkal csökkent. Havonta, átlagban, csak 5.000 embert hívunk be és a behí­vások számát a következő évben le akarjuk a zéró pontra hozni". „A legkedvezőbb békeajánlatokat tettük a nyílt és a ma­gántárgyalások során. Erre Hanoi válasza az volt, hogy nem­csak visszautasította még csak a tárgyalást is javaslatainkról, hanem ugyanakkor a csatatéren nagy tömegekkel emelte ka­tonai tevékenységét. Végül is, három héttel ezelőtt, húsvét hetében, invázióval rohanták meg Dél-Vietnamot. A tények világosak: Több mint 120,000 északvietnami támadó harcol ma már Dél-Vietnám területén. Ugyanakkor sehol Észak-Vietnám­ban nincsenek délvietnami támadó katonák. A magunk szemé­vel látjuk, hogy a vietnámi köztársaság brutális megsértésével, a kihívás nélküli, nemzetközi határon áttörő mezítelen erőszak ügye van jelen. Ezzel a tömeges támadással nem szállott szem­be csak a délvietnami földi haderő. A földön folyó háborúba amerikai erő nem avatkozott bele és nem is fog beleavatkozni. Előttem van egy katonai jelentés, amelyet ma reggel nyújtott át Abrams tábornok. Abrams tábornoknak az a meggyőződése, hogy ha továbbra is biztosítjuk a légi és tengeri támogatást, az ellenség megbukik evvel a kétségbeesett kockázatával, a­­mellyel a kommunista uralmat rá akarja kényszeríteni Dél-Viet­námra. Ennek a reális megítélésnek az alapján és miután meg­tanácskoztam ezt Thieu elnökkel, Bunker nagykövettel, Porter nagykövettel és washingtoni főbb tanácsadóimmal, három elha­tározásra jutottam, amit most nyilvánosságra hozok." „Először, meggyőződtem arról, hogy a vietnamizálás eléggé bevált ahhoz, hogy ma kijelentsem, a következő két hónapban 20,000 további amerikai katonát hozunk haza Vietnamból. Ezzel vietnami csapataink létszáma július 1-vel 49.000-re száll le.” „Másodszor, utasítottam Porter nagykövetet, hogy térjen vissza a párizsi tárgyalóasztalhoz holnap, de egyetlen céllal. Azzal, hogy a békéről akarunk beszélni és nem vesszük fel a tárgyalásokat azért, hogy üres propaganda frázisokat és bom­­basztokat hallgassunk az északvietnami és a vietkong delegá­tusoktól." „Végül is elutasítottam azt a javaslatot, hogy hagyjuk abba Észak-Vietnam bombázását azért az engedményért, hogy az északvietnamiak ismét visszatérnek a tárgyaló asztalhoz. Ezt a csomagot egyszer már meg­vetették a USA-val, még 1968- ban és nem vagyunk hajlandók ennek újból bedőlni 1972-ben." 1972. május 14. A demokrata párt szószólói az elnöki nyilatkozatot azonnal megtámadták. Louis Stokes kijelentette, hogy Nixon beszéde nem jelent semmit sem, az egész nem más, mint moslék. Az elnök szavahihetősége ismét csökkent, mondotta. „Én magam azon tűnődöm, hogy vájjon az amerikai nép mikor fog felzen­­dülni ezek ellen a semmitmondó közhelyek ellen." Majd nyi­latkozatát ezzel fejezte be: „Nincs lehetőség arra, hogy el­kerüljük a vereséget és nincs lehetőség arra, hogy egy törvény­telen és erkölcstelen háborút tisztességes megegyezéssel be lehessen fejezni..." Stokes úgy beszélt, mintha a délvietnami és amerikai csapatok állnának Észak-Vietnamban. A demokrata elnökjelölt, McGovern szenátor pedig kijelentette az elnöki be­jelentés után, hogy régi lemez és politikai trükk, amelyen Nixon meg akarja menteni a maga tekintélyét és Thieu állását... A választási szlogen lassan ez lesz: inkább amerikai vereséget, semmint Nixon bejöjjön elnöknek. A sajtó nagy része is igyekszik lejátszani az elnöki beszéd jelentőségét s főként annak világos logikáját. Az amerikai sajtó­ban is nagy ingerültség volt tapasztalható, mert kiderült, hogy az elnök külügyi tanácsadója Moszkvában járt Brezsnyev meg­hívására és ezt a lapokkal nem közölték előre, sőt a titkot olyan jól tudták tartani, hogy nem is sejtették. A lapok „becsapásról” kiáltoztak az első oldalakon, de amikor Kissinger visszaérkezése után megkapták a magyarázatot, azt a hátsó oldalakon dugták el. A magyarázat szerint Brezsnyev kérte az elnököt, hogy egy külügyi főtanácsadóját küldje el Moszkvába, hogy a vitás pon­tok ügyében előre megvizsgálják az álláspontokat és lehetősége­ket. Kissinger a moszkvai megbeszéléseken kifejtette Nixon elnöknek azt a megállapítását, hogy azok a nagy államok, a­­melyek más nemzeteket felfegyvereznek, felelősek ezeknek a fel­­fegyverzett nemzeteknek a tetteiért. A megbeszélések négy napig tartottak s ennek eredménye, hogy az amerikai képviselő visszatért a párizsi tárgyalóasztalhoz, de amint az elnök mon­dotta, azt a feltételt már nem fogadta el, hogy előre, csak azért, mert hajlandóak leülni az északvietnamiak ismét a tárgyaló­asztalhoz, szüntesse meg Észak-Vietnam bombázását. Hogy az elnök felelősség-elmélete Kissinger előadásában hogyan hatott Brezsnyevre és Gromikora, azt a párizsi tárgyalások menete mutatja majd meg. Ha az elnök mégis elmegy Moszkvába, a vietnami véres problémával várják az oroszok. Ez is valószínű. És aztán Euró­pát kérik a vietnami háború befejezéséért? Rendelje meg a Katolikus Magyarok Vasárnap­ját magyar ismerőseinek és barátjainak. Két évre, vagy két címre 16 dollár? egy évre 9 dollár? — félévre 5 dollár.

Next