Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)

1972-05-14 / 20. szám

1972. május 14. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az orosz földalatti irodalom figyelmeztet ilyen lesz Európa 1984-ben (Folytatás az első oldalról.) valami tolvaj, a sötétség leple alatt regényeinek kéziratát átadta egy bizonyos James nevű egyén­nek, aki ausztráliai újságíró. A. Bob­ Drillet tudta, hogy a nép ezt az aljas támadást a francia haza ellen a leghatározottabban el fogja ítélni. Különben — ha nem számít erre — miért írta volna regé­nyeinek írójaként a maga neve helyett ezt az írói nevet: „Abraham Clos?” Ausztráliának a progresz­­szív írói már régebben mélyen elítélték Drillet-Clos piszkos bűnét. Elítélték, mert műveivel Franciaor­szág fényes jelenét és jövőjét szennyezte be és köp­te le. Most tettenérve szeretne kibújni a büntetés alól és szeretne elbújni amögé a virágos frázis mö­gé, hogy műve újfajtájú regény .. . Persze, hazudik. A jelenlévők nagy tapssal fogadták az ítéletet, a­­mely kemény, de igazságos: hét évi börtönbüntetés, amit a különleges típusok szigorított intézetében kell letöltenie. Jacques Touchet 1984. március 10. ETOILE DU MATIN, Lion: Ott fekszik a cement. Ha szél támad, a cement elszáll a levegőbe. Ha eső esik, a cement vizes lesz. A h­oni teher­pályaudvar állomásfőnökének M. Cachin elvtárs­nak mégsem jut eszébe, hogy ebben a cementben a mi számtalan dolgozónk és mérnökünk mennyi mun­kája fekszik. A legfinomabb minőségű cement va­lóságos hegyei halmozódnak a szabad ég alatt. „Minden kezem tele van munkával!” mondja az elvtárs. Hát igen ... Természetesen ... Elvtárs Cachin nem ér rá a cementtel törőd­ni, mert túlságosan lefoglalják a külvárosok gya­nús viselkedésű és már nem is gyanús magatartású hölgyei. És ennek a cement látja a kárát, mert a cement ott fekszik a szabad ég alatt, nincs gazdája. Itt lenne a legfőbb ideje, hogy ezt a züllött rendszert megszüntessék, Cachin elvtárs! A szél a frankok ezreit fújja el és ezek a frankok mind tár­sadalmi vagyont, a nép vagyonát képezik. Itt lenne az ideje Cachin elvtárs, hogy nekilátnának egy vasúti raktár felépítésének! Charles Brévis népi ellenőr letaliátus valódi demokráciáért folytatott harcainak fényes történelmébe. Demidov hosszú éveken át dolgozott Francia­­országban. De ott ez volt a neve: Georges Prune­­tidou. Folyékonyan beszélt franciául, de még a francia költészetben is igen jól kiismerte magát. Így történt meg, hogy G. I. Demidov, a szovjet ál­lambiztonsági szolgálat ezredese el tudta érni a kapitalista Franciaországban a legmagasabb fran­cia állami, közéleti tisztséget is. „Mi mindent kellett ezért az embernek meg­tenni!” nevetett Grigorij Ivanovics, aki meglepően friss és mozgékony ember a 73 évéhez képest. „Még egy verseskötetet is írtam és adtam ki, hogy felada­tomat el tudjam végezni.” Szemünk előtt pereg a hetvenes évek film­krónikájának izgalmas színjátéka. Látjuk, miként érkezik a francia elnök „Prunetidou" a Szovjetunió­ba, miként fogadják a repülőtéren, hogy ölelik át egymást forrón a titkos harcostársak. És közben látjuk tartózkodó magatartását, mert a francia ,­Sureté” sötét ügynökei állandó gyanakvással fi­gyelik „Prunetidou”-t! És mégis sikerül! Egyetlen gesztussal, a szerződéskötések egyetlen pontjánál sem árulta el magát. (TASZSZ) FRANCI­AORSZÁG 1984. június 22. LE MONDE, Párizs: A Francia Szocialista Köztársaság legfelső szovjetének közleménye, a­­melyben elrendeli, hogy J. P. Chartreuse írót a MAURICE THOREZ REND harmadik osztályá­val tüntessék ki: „Elrendelem, hogy a francia irodalom fejlesz­tése terén elért érdemei elismeréseként 80-ik szüle­­tésenapján Jean-Paul Chartreuse írónak a MAU­RICE THORÉZ REND harmadik osztálya kiadas­sék. A Szocialista Francia Köztársaság legfelsőbb szovjeté elnökségének elölülője. Versailles, 1984. június 21. Jules Pérochet A Szocialista Francia Köztársaság legfelsőbb szovjeté elnökségének titkára M. Georgedze ANGLIA 1984. június 30. MORNING STAR, London, Nagy-Brittania Kommunista Pártja központi bizottságának januári plénumán John Roland főtitkár elvtárs kijelentette: „A mai körülmények között, amikor az ausztráliai ime­rializmus elleni küzdelem ismét felújult, minden angol embernek kötelessége napfényre hozni úgy a kívülről felénk irányított ideológiai torzításokat, mint a múlt maradékaként közöttünk, belülről iz­gató osztálytudatos személytelenítéseket. Csak ilyen pártos hűséggel virágozhat ki a valódi demokrácia a szocialista országokban.” Hogy mennyire mondanak igazat Roland elv­társ bölcs szavai, ezt akkor láthatjuk tisztán, ha megismerkedünk egy bizonyos P. Drane nevezetű egyén ügyével. Ez az egyén direkt züllés útjára lépett és pedig olyan irányban, a­mellyel szemben áll az etgész angol nép. Ennek az ingyenélő, semmit­tevő egyénnek a kijelentéseiben akkora cinizmus jelentkezik, amely a szocialista Anglia minden ered­ményét tajtékozva nyálazza be. „Hol vannak alkotmányos szabadságjogaink?” kérdezi ez a demagóg, aki ízig-vérig kapitalista. „Miért kapunk csak kutyahúst és rothadt zöldséget enni?” „Mivé lettek a hagyományos parlamenti sza­badságjogok?” „Hová lett a szólásszabadság szuverén területe, a Hyde Park?” Drane és a hozzá hasonlók demagógiája ké­zenfekvő. Mert nincs, mindez nem létezik a mi tár­sadalmunkban! Ezzel szemben az elfogulatlan vásárló minden kedves és szívélyes londoni üzletben kielégítő mennyiségben talál marhahúst, friss borjúhúst, a szárnyasok gazdag választékát, hurkaféléket, mell­húst, sonkát, húskonzerveket, valamennyit a legjobb minőségben, mert mindezeket a progresszív ame­rikai trösztök szállítják Angliába, továbbá finom ausztráliai konzerveket és sok másfélét is Ausztrá­liából. Drane szemtelen kijelentései tehát, nem bír­ják el a kritikát. Azzal a visszataszító gúnnyal pe­dig, ahogyan a szocializmus eredményeiről beszél: „A kutyákat már megettük, most a macskáink kö­vetkeznek!” Ő maga rántja le arcáról a maszkot és láthatóvá válik mint olyan egyén, akinek semmi sem szent. Mi juttatta Dranet ehhez a morális csődhöz és azután a vádlottak padjára? A morális csődhöz és a vádlottak padjára a könnyű élet vágya juttatta Dranet, az a vágya, hogy az időt kellemesen töltse el. Az a törekvése, hogy a dolgozók bőrére, kárára jól éljen. Ugyanis Drane undorodik a hasznos társadalmi munkától. Ezt tudni kell róla! Viszont igen érdeklik a rossz­­tartalmú könyvek, amelyeket Ausztráliából csem­pésznek hozzánk. Az angol nép tovább már nem tűrhette P. Drane kihívó fellépését. A parazita a londoni kelet­oldali kerületi bíróság elé "került. Hét évig börtönre ítélték, amelyet a különleges típusok szigorított in­tézetében kell letöltenie. A progresszív emberek az egész világon lelke­­tapsolnak ehhez a szigorú, de igazságos ítélet­ Ivor Montague­ sen­hez! SZOVJETUNIÓ­­ 1984. április 2. IZVESZTIA, Moszkva: A­ Tivi Történelmi Filmarchivum Stúdió tegnap este „Hívjanak csak Gyurinak” című film ismételt közvetítésével lepte meg örvendező nézőit. Ez az izgalmas és a való életet megelevenítő sorozat a hős elvtársak nehéz munkájáról, tegnap este Grigorij Demidov életéről és hősies tetteiről szól. Grigorij Demidov neve, a­­mint tudjuk, arany betűkkel van beleírva a pro­ ) A diktátor „MOSZKVAI ÚTIKALAUZ "-al kedveskedett Amerika elnökének (Folytatás az első oldalról.) lést szorgalmazó politikának! Mégis, a múlt év részén kénytelen volt elfogadni a nyugat-berlini négyhatalmi egyezményt. Most a CDU—CSU in­dult újabb rohamra. Az Egyesült Államoknak előbb-utóbb szint kell vallania, hogy melyik állás­pontot vallja: azt, amire kézjegyét tette a négy­­hhatalmi egyezményen, és amely feltételezi a nyu­gatnémet—szovjet szerződés ratifikálását, vagy pedig a CDU—CSU-ét, amely — ha megvalósulna — keresztülhúzná a nyugat-berlini megállapodást is . A KÁDÁR ÁLTAL KIADOTT „ÚTIKA­LAUZ” valójában azt mondja, csak igenlés és en­gedékenység maradhat az amerikai elnök tenni­valója­­ Moszkvában. Mert Amerika elnöke Moszkvában a gyengébb helyzetében lesz. Éppen ezért Nixon elnöknek, mielőtt Moszkvába belép tu­domásul kell mindenképpen és általában venni, hogy a moszkvai oldal katonai győzelme a döntő Viet­namban is és Pakisztánban is — és nem a tárgya­lások. És habár a Szovjetunió győzött — Nixon el­nök lesz Moszkvában a vádlott, amiért a Szovjet­uniónak győzni kellett: „Vagy vegyük a nemzetközi élet olyan sors­döntő problémáját, mint a vietnami. A Szovjet­unió magatartása soha, egy pillanatig sem volt kétséges: a felszabadító harc aktív és következetes támogatása mindaddig, amíg az agresszor ki nem takarodik. S noha a segítség útjába rendkívüli akadályt gördített, hogy Kína megtagadta az ak­cióegységet az amerikai imperializmussal élet­halálharcot vivő indokínai népek közös támogatása kérdésében, az amerikai imperialisták pedig ép­pen erre játszottak, hogy csökkentsék a Szovjet­unió befolyását e térségben, ma a vietnami, a laoszi és a kambodzsai szabadságharcosok kap­csolata a Szovjetunióval szorosabb, mint valaha. Az Egyesült Államok viszont kutyaszorítóba ke­rült.. Pedig mi mindennel próbálkozott! Folytatott «különleges» és helyi háborút, eszkalált és deesz­­kalált, leült a tárgyalóasztalhoz és hozzálátott a vietnamizáláshoz, előterjesztette nyolcpontos ja­vaslatát, miközben minden eddiginél dühödtebb bombázásba kezdett... Még felsorolni is nehéz az amerikai taktikázás és porhintés megannyi fe­jezetét és sem a harctéren, sérti semmiféle alatto­mos alkuval nem tudják elkerülni a vereséget és távozniuk kell Dél-Vietnamból.” ★ ÉS KÁDÁR ÚTIKALAUZA szerint az elnök tulajdonképpen mint az indiai—pakisztáni háború háborús bűnöse jelentkezik Moszkvában — hiszen ,egy repülőgép anyahajót mert kiküldeni a Bengál öbölbe. Viszont a Szovjet megbízott győzött, mert a Szovjet nemcsak kiküldte a fegyvereket, de azokat használták is . . . Viszont az is igaz: mindig az a há­borús bűnös, aki a csatatéren alulmarad: „Csak a közelmúltban robbant ki a Hindusz­­tán-félszigeten a súlyos következményekkel fenye­gető harc India és Pakisztán között. A Szovjetunió mindvégig elvi álláspontra helyezkedett ebben a konfliktusban is: kezdettől támogatta az elnyo­mott bengáli nép jogos függetlenségi küzdelmét, s ebbe az irányba igyekezett befolyásolni a pa­kisztáni kom­ányt is. Ma már nyilvánvaló, milyen sokat nőtt a Szovjetunió tekintélye India és a Ben­gál Népi Köztársaság szemében, de a szabadságért küzdő más népek körében is. Bhutto pakisztáni elnök moszkvai látogatása pedig azt bizonyítja, h­ogy ez az ország is kezdi megérteni: jó lett volna idejében hallgatni a szovjet tanácsokra. Az Egye­sült Államoknak viszont senki sem felejti el, hogy a véres pakisztáni diktatúra támogatására a Ben­­gál-öbölbe küldte az Enterprise repülőgép-anya­haját.” Tehát jó lesz, ajánlja az „útikalauz”, ha még Moszkvába való érkezése előtt Amerika elnöke is kezdi megérteni . . . Így ajánlja Kádár ÚTIKALAU­­ZÁ-ban Amerika elnökének. ★ MERT — és Kádár hivatalos lapjában el­mondja ezt is — Nixon elnök csak mint a kisebb lehetőségek államának a feje fog jelentkezni Moszk­vában. Míg a Szovjet, amelyet meglátogat — így­­az ÚTIKALAUZ — a világ sorsát meghatározó­­tényező lett: „Talán ennyi példa is elég annak igazolására: a Szovjetunió politikája minden térségben a haladó erőket szervező, a béke erőit stabilizáló, s vele szemben az amerikai politika kulisszák mögött szőtt tervei, szeszélyes rögtönzései, kalandorsága és agresszivitása válságokat kiváltó tényező a vi­lágon. Nem­ táplálhatunk semmiféle illúziót a tekin­tetben, hogy az amerikai imperializmus törekvései megváltoztak volna. A lehetőségei váltak kiseb­bekké. Mert a szocialista országok, a Szovjetunió ereje, a népek antiimperialista küzdelme a világ sorsát meghatározó tényezővé vált.” ★ DE KÁDÁR elmondja azt is nyíltan, hogy a jeremliniek az elnököt az erősebb tárgyalófél pozí­ciójában szándékoznak fogadni: „A Szovjetunió vezetői megerősödött pozíció­ban és a világ legkülönbözőbb és válságos térsé­geiben élő népek bizalmától övezve fogadhatják a jövő hónapban Nixont. És ezen a tényen nem vál­toztat az amerkai elnök pekingi mesterkedése sem.” ★ NEM CSALÁS, NEM ÁMÍTÁS, végül is ,és itt az idézet, Kádár a Népszabadságban azt állít­ja, hogy Nixon csak akkor lehet Amerika elnöke, ha meg tud egyezni Moszkvában. Röviden, ha azt akarja, hogy az amerikai nép rászavazzon, ha meg­választott elnöke akar lenni Amerikának, — nos, akkor,elsősorban Moszkvában kell megegyeznie, kü­lönben az amerikaiak majd nem szavaznak rá. ..Ami pedig az Egyesült Államokat illeti: az amerikai választók milliói aligha üdvözölnének egy olyan politikát, amely a szocialista ország el­lentéteire játszik, hiszen az csak újabb és még nagyobb feszültségeket idézhet fel a világon. Ezért, ha Nixon el akarja nyerni a választók támogatását és valóban úgy akar bevonulni a történelembe, mint azt propagandabeszédeiben dik­t­ja, azaz «tör­ténelmi fordulatot kíván előírni az Egyesült Álla­mok és a szocialista világ kapcsolataiban», akkor elsősorban Moszkvában kell megegyeznie ...” ÍME: AMBASSADOR PUCHAN, itt a sajtó­szemle Budapestről, a Népszabadság című hivata­los pártlap vasárnapi, április 2-i számából. Hogy j­öszöni szépen? Ó, you are very welcome, Ambassa­dor! De hogy nem kellett volna kinyomtatni, hogy kár ezért ilyen nagy hűhót csapni, hogy nem számít túlságosan, amit Kádárék írnak a budapesti lapok­ban? De hát akkor miért kellene nekik kedveskedni a Szent Koronával, Ambassador? ★ MIÉRT? A1-772 V- 2.) ' • — Flórián Tibor: ÜZENJ! ANYÁM, jaj, nem tudom, melyik volt csillagod, ahova évente küldötted sóhajod? Egyre keresem fájó lelked csillagát, a hold is kerteden kutatva ballag át. ó, ÜZENJ! Fényed szelíd öble merre vár és búcsúzni innen mikor kellene már? Mondd, az a békés csillag-kikötő, hol van, ahol nyugtalan szívünk egymásra dobban? 5. oldal Dr. Alpár János Peruban gyógyít Az egyik magyar származású amerikai újságíró mondotta, nem hiszi, hogy lenne a világban olyan jelentős esemény, a­­melyben ne találhatnánk magyart — valahol valahogyan bele­bonyolódva. Ami inkább szomorú, mint örvendetes dolog, mert mutatja, mennyire szétszórattunk. Ez jut az olvasó eszébe, amikor a Maryknoll magazinban olvassa Gus Bono riportját, melynek a címe: "THE DOCTOR CAME TO OPERATE”. A riport egy magyar orvosról szól, akiről a cikk alcíme ezeket mondja: „Az első szaruhártya át­ültetést Peru hegyeiben egy texasi magyar orvos végezte el.” A tudósítás azzal kezdődik, hogy Dél-Amerikában a szabadság idejét el lehet tölteni Rio de Janeiroban, Buenos Airesben re­mekül szórakozva és üdülve vagy az Aztec romokat csodálva Mexikóban. De dr. Alpár János nem így töltötte szabadságát. Hanem úgy vakációzott, hogy Peruban a hegyek között 700 szembeteget gyógyított és 50 szemműtétet végzett el. És dok­tor Alpár János végezte el Perunak ezen a fennsíkján az első két eredményes szaruhártya átültetést. Peruban a lakosság nagy része szegény indián paraszt, és a képzett szemész szakorvos ritkaság számba megy. — Ha azokon a szegényeken segít az orvos, akik nagyon betegek, és legtöbb alkalommal nem tudnak orvosi segélyhez jutni, ezek a szegény emberek mindenért hálásak, amit értjük tud az ember tenni — mondotta a magazin munkatársának Alpár doktor. — Ilyenkor érti meg igazán az ember, hogy az orvos­­tudomány mit jelent a világ nagyobb felének. Nekünk, akiket az orvoslás tudományával elláttak, kötelességünk ellátni ezeket a szegényeket a gyógyulás lehetőségével. (A lap elmondja, hogy dr. Alpár 1956-ban a szabadság­harc leveretése után hagyta el Magyarországot és azzal mond hálát a jó Istennek, hogy másokon segít.) Dr. Alpár nyilatkozatát így folytatta: — Ez azt is jelenti, hogy akkor adhatja az ember legtel­jesebben önmagát, ha alázatosságot tanul. Ez talán régimódi hangzású a mai füleknek, de én megtanultam, amikor úgy jö­hettem el Magyarországról, hogy mindent elveszítettem, és ép­pen ezért úgy érzem, mindent a jó Istennek köszönhetek, ami­vel most rendelkezem. Dr. Alpár — írja ismét a lap — Budapesten nyerte el az egyetemen szemész szakorvosi képesítését és miután a szabad­ságharc vérbefojtása után nyugatra menekült, Amerilla, Texas­ban telepedett le, most ott él. Perui vakációját megelőzően Tan­zániába vállalt szabadság­ idejében orvosi munkát, hogy „az orvostudomány emberi szempontjait tanulmányozza”. Dr. Alpár azért határozta el, hogy következő vakációján Peruban vállal ilyen szabadságos munkát, mert egyrészt már járt Peruban, másrészt nagy benyomást tett rá egy Maryknoll szerzetes, Fr. Darryl Hunt tájékoztatása a perui viszonyokról. Father Hunt Limában lelkipásztorkodik. Dr. Alpár Puno nevű helységben naponta 60 beteget kezelt. Volt olyan nap, amikor reggel 8-tól dolgozott este 11-ig. Ér­dekesnek találta, a fennsíkon előforduló számos panaszt, ame­lyek a napsütés káros hatásáról számoltak be. A műtétek nagy része hályog­műtét volt és dr. Alpár most kutatja a magas fokú ibolyántúli sugárzás és a hiányos étkezés befolyását a hályog­képződésre. Ezenkívül dr. Alpár munkáját arra irányuló kísér­letnek tekinti, hogyan lehetne intézményesíteni ilyen szabadsá­­gos munkát, amelynek keretében amerikai orvosokat lehetne­­rendszeresen irányítani Dél-Amerikába. Dr. Alpár is szívesen­­vállalna újból ilyen feladatot, ha lehetne több időre is, mint három hét. Dr. Alpár a maga költségén utazott Peruba. Dr.­­Alpárt elkísérte Peruba két fia, Alpár Alan, aki 13 éves és Alpár András, aki 15 éves. — Mi szépen gyarapodtunk spanyol tudásunkban — mon­dotta Alpár Alan. . — Én meg szépen veszítettem a súlyomból — tette hozzá­­apjuk, dr. Alpár János. Igen, szétszórattunk. Mindenütt ott vagyunk. És amikor ilyen magyarokról olvasunk, fel kell jegyezni azt is, hogy mi­lyen büszkék vagyunk, de azt is, hogy milyen szomorúak va­gyunk. Mert mennyi és mennyi Alpár doktort, müveit emberfőt űzött el a diktatúra Magyarországról. És így mennyi és mennyi Alpár doktort, müveit emberfőt veszített a magyar nép ... IKK A TUZEX GYÓGYSZER TeL 226-8868 és 521-5526 Erdélyi csomagok NÁDAS GYULA Magyar, angol betűs írógépek, Herendi porcellán, Taperecorder, Lemezek, Könyvek, Kerámia, stb. 1425 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland) Ohio 44107 I­K­K­A Pénzküldés és szabadválasztású árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás VIRÁG és koszorú küldés, sírápolás, sírkövek TUZEX Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába ROMÁNIÁBA Pénz és csomagküldés, Kelet-Németországba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDÉS a leggyorsabban KÖZJEGYZŐSÉGI hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek " CSOPORTOS ÉS EGYÉNI UTAZÁSOK KEDVEZMÉNYES ÁRON Utlevél--vizum—hotelfoglalás, autóbérlés. Repülő- és hajójegyek részletre is. — Hozassa ki rokonait látogatóba! FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA T­R­A N S E X Toronto» 4, Ont. 424» Bloor Street West Tel»: 923-1193, 923-1194

Next