Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)

1973-01-07 / 1. szám

1973. január 7. Láthatár Az albán memento (A Szovjet mindent ingyen kíván) (TIRANA, Albánia­) Albá­nia visszautasította az európai biztonsági konferenciára szóló meghívást. A kis európai or­szág, amely már évek óta a kí­nai csatlós szerepében műkö­dik, ragaszkodott a kínai pat­­rónus irányvonalához és nem hallgatott a Szovjetunió csábí­tó hangjaira, amelyekkel meg akarta a Kremlin közelíteni Al­bániát. Az albán hírszolgálati iroda, az ATA nyilvánosságra hozta az albán diktatúra finn kormányhoz intézett diplomá­­iratát, amelyben ezeket csak mondotta: ,,Olyan konferencia, amelyet a Szovjetunió szervez és ame­lyen a USA ügyködik, nem le­het garanciája a biztonságnak. A résztvevőknek egyszerűen nem lesz lehetőségük arra, hogy az események folyásába bele- Dr. Nagy Iván (MEGEMLÉKEZÉS) DR. NAGY IVÁN( a Jugoszláviába kényszerített dél­vidéki magyarság volt vezető politikusa halála alkalmából DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA meg­emlékezésül rá kíván mutatni arra a szerepre, melyet Dr. Nagy Iván és munkatársai játszottak a délvidéki magyarság 1941 előtti politikai életében. “Amikor nyolc évi nyílt diktatúra után Szojadinovics kor­mánya 1937-ben lehetővé tette az ellenzéki pártok szervezke­dését is, a délvidéki magyarság politikai arculatában már mély­reható változások jelentkeztek a diktatúra előtti helyzettel szem­ben. Az időközben lassan kiöregedett vezetői irányításával újra jelentkező Magyar Párt már korántsem jelentette a délvidéki magyarság kizárólagos képviseletét. Egyrészt, mert a párt ve­zetése az 1927-es tapasztalatok alapján most már maga is úgy vélte, hogy csakis a kormánnyal való reális együttműködéssel biztosíthatók a magyarság minimális kisebbségi jogai, így első­sorban a magyarnyelvű iskolázás. Másrészt, mert a párt a maga konzervatív és liberális csoportjaival sohasem szélesítette ki a maga kereteit a városi középosztályon és polgári rétegen túl a magyarság zömét képező nincstelen, szociális nyomorban élő magyar tömegekig. E kiöregedett, konzervatív-liberális magyar párti vezető­séggel szemben új erők, s új emberek jelentkeztek a délvidéki magyarság politikai életében. Ezek az új eszmék a fiatal , már Jugoszláviában felnőtt új generáció zágrábi diákévei alatt érlelődtek ki a Jugoszlávia sorsát eldönteni hivatott szerb­­horvát vita és küzdelem közvetlen élményeinek hatása alatt. Ez a nemzedék már meglátta és megértette, hogy Radics István, a Horvát Parasztpárt elnökének halálos ágyán mondott szavai: “Nem vissza Belgrádba’’ nemcsak Radics István politikai vég­­rendelkezése volt, de egyben végső s immár visszavonhatatlan ítélet a Strossmayer óta felnőtt nemzedékek politikai ábrándja, a délszláv gondolat felett. E szavakkal a délszláv népek törté­netében egy korszak zárult le. S most egy új korszaknak kell jönnie, mely korszaknak a természet logikus fejlődésének meg­felelően csakis Jugoszlávia, e mesterkélten összefogott s erő­szakosan fenntartott állam széteséséhez kell vezetnie. Éppen ezért ez az új magyar generáció nem volt hajlandó magáévá tenni a Magyar Párt bölcs öregjeinek opportunizmusát, melyet különben azok 15 évvel korábban maguk is elvetettek. Ez az új nemzedék a magyarság jogos törekvéseit és vágyainak telje­sedését nem a kormánytámogatás ellenében elnyerhető apróbb engedményekkel vélte biztosítani, hanem előrenézett, talán már nem is távoli jövőbe, mikor Jugoszláva ö­sszeomlásával a dél­vidéki magyarság is megszabadulhat börtönéből s visszatérhet hazájába, mert minden nemzetközi egyezményen, minden alkot­mány és törvénybiztosítékon túl a magyarság csakis a maga hazájában remélheti népi, szociális, gazdasági, valamint kultu­rális problémáinak megoldását. Mert végeredményben a ma­gyarságot is megilleti az önrendelkezés joga, melynek gyakor­lásától csak a párizsi békekonferencia cinizmusa vettte el. Ez a új politikai gárda, amelynek élén dr. Nagy Iván, dr. Korány Elemér és dr. Dudás Tibor, a horvátországi ma­gyarság kulturális küzdelmeinek később oly tragikus sorsú ve­zetője állt, a Magyar Párt kormánytámogató politikájával szemben az ellenzék mellé való felsorakozást hirdette meg, a Horvát Parasztpárttal való együttműködést s vele együtt a nyílt harcot Belgráddal, a balkáni szerb imperializmussal szemben. A régi és az új politikai vezetés közt éppen ezért a különb­ség már nemcsak a politikai “taktikában”, de a lényegében is jelentkezett. Az első politikai vágyai már csak a magyarság kisebbségi jogainak, kisebbségi életének biztosítását célzzák, szemben a délvidéki magyarság széles tömegeire támaszkodó új generációval, mely a magyar tömbhöz való visszatéréssel a független magyar életet igényelte. És még egy mélyreható különbség volt a két csoport között. Amíg a Magyar Párt po­litikájában csakis a városi eletekre épített, az új irányzat a magyar nép egészéhez fordult, a falu parasztjához éppúgy, mint a földreform során kisemmizett, de megélhetési bázisától megfosztott nincstelen földmunkás és zsellér magyar tömegek­hez, akikkel eddig legfeljebb csak a Belgrád zsoldjában álló kommunista-szocialista agitátorok törődtek. A magyarság új politikai vezetése gazdasági és szociálpolitikai síkon is ellentét­be került a Magyar Párt felfogásával. Mert ez az új politikai vezetés nem csupán az anyaországhoz való visszatéréstől várta a délvidéki magyarság valamennyi problémának megoldását, de azon túl a szociális kérdések megoldását is követelte s ennek érdekében egészen új gazdaságpolitika kialakítását. A horvátokkal való együttműködésen túl ez az új magyar politikai tömörülés kezet nyújtott Belgrád elnyomó és kizsák­mányoló politikájával ugyancsak szembehelyezkedő délvidéki szerbeségnek is, mely Pribicsevics Svetozár alapította Függet­len Demokrata Párt keretein belül külön, a Vajdasági Mozga­lomban tömörült s Jugoszlávia federatív átalakítását sürgette. Az 1941-es események a horvátsággal együttműködő ma­gyar politikai csoportot igazolták. Jugoszlávia, melyet csakis az angol pénzzel is alátámasztott fanatikus nagyszerb elemek sodortak a háborúba, nem annyira a német fegyverek csapása alatt, mint inkább a belső feszítő erők eredményeként alig egy hét alatt alkotó elemeire esett szét. Ezzel pedig megnyílt az út a délvidéki magya­rság számára is az anyaországba való visz­­szatérésre. (Homonay Elemér: “A délvidéki magyarság helyzete a két világháború között" — a Mindszenty Tudományos és Tár­sadalmi Akadémia és a Pázmány Péter Szabadegyetem kiadá­sában 1956-ban Buenos Airesben megjelent "Elszakított ma­gyarság" című kiadványában.) Dr. Dudás Tibort, aki 1943-ban a Horvátországi Magyar ­ KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az orosz ortodox püspöki kar nagy­gyűlése a szovjet elnyomás áldozataiért (A magyar rabokért tüntettek) December 10.-ét hivatalosan az Emberi Jogok Deklaráció­jának ünnepnapjává nyilvánították. Ezt az alkalmat ragadta meg az Orosz Ortodox Egyház Püspöki Kara, hogy a "Free Russia” rádióval és az Orosz Szolidaristák Nemzeti Szövetsé­gével karöltve nyílt gyűlésen tiltakozzanak a Szovjetuniónak az emberi jogokat semmibevevő barbár politikája ellen. Az Egyesült Nemzetek Székháza előtt, a Hammarskjöld Plazán tartott nagygyűlésen a rossz időjárás ellenére is hatal­mas tömeg gyűlt össze. Professzor C. W. Boldgreff bemutatta a meghívott előadókat: Grabbe ortodox érseket, Dr. Walter Judd-ot, neves volt kongresszusi képviselőt és a kommunista­ellenes harc egyik legbátrabb képviselőjét Amerikában, Msgr. Bakunas-t, a litvánok képviselőjét, New York város hivatalos megbízottját és a kínai elnyomott keresztények képviseletében Chin Pu menekült római katolikus lelkészt. Magyar részről két vendégszónokot is meghívtak: Csordás Gábort, a new-yorki református egyház lelkészét, aki a magyar egyházak és így a magyar református egyház kálváriájáról számolt be a hallgatóságnak. A második meghívott magyar szó­nok Dr. Pogány András volt, a Magyar Szabadságharcos Szö­vetség amerikai elnöke, aki biztosította az összegyűlteket, hogy a szabadföldi magyarság kész örömmel segít a szovjet elnyomás elleni küzdelemben az önrendelkezési jogért és az emberi jo­gokért, melyek változatlanul nem léteznek a Szovjet uralta vi­lágban. A sokszáz magyar politikai fogoly képviseletében meg­emlékezett Dr. Mateovics Ferenc volt országgyűlési képviselő­ről. Tabódy István római katolikus lelkészről és Szalay Miklós­ról és hét társáról, akit ez év március 15.-én tartóztattak le, mert emberi jogokat követelt a nemzeti ünnepen Magyarország népe számára. Az ünnepség részleteit televízióra vették és december 10.­­én este le is közölték. Boldog Újévet minden magyarnak az egység jegyében Az EGYESÜLT MAGYAR EGYLETEK minden tagegyesülete, tagintézménye és azok minden tagja nevé­ben kívánunk az amerikai magyarságnak boldogabb és sikeresebb új esztendőt. A mi célunk a magyar egyetakarás és együttműködés kialakítása olyan szervezeti összműködésben, amelyben minden magyar, imádja bármelyik templomban Teremtő­­jét, megtalálhatja a maga és a maga munkájának a helyét. Úgy érezzük, hogy az amerikai magyarságra nagy feladatok várnak, mert hiszen a magyar népnek élete és sorsa igen szomorú. Nemcsak a széttépettség állapotában élünk, de milliók és milliók élnek idegen állami impérium alatt, a kettős elnyomatás életroppantó szorításában gör­nyedve. Valóban­­ nem lehet a világnak olyan tája felé­­ tekinteni, ahol ne találnánk szenvedő és szétszórt magyar­­j­á­ra. Ma minden magyar élet kincs valamennyi magyarnak, jj:­­ minden magyarnak a munkája váltsága lehet minden ma­gyar életnek. Ezért hirdetjük az egyetakarást és az együttműkö­dést Clevelandben. Boldog és eredményes újévet minden magyar cselekedetnek, tevékenységnek. Álljunk össze egy táborba, hogy elbírjuk a feladatok sokaságát, amit ma nekünk kell elvégezni! * Az EGYESÜLT MAGYAR EGYLETEK tisztikara nevében: Menyhárt Sándor elnök Közművelődési Szövetség elnöke lett, 1945-ben Tito partizán­jai ölték meg. Msgr. Dr. vitéz Korány Elemér, pápai prelátus, volt ország­­gyűlési képviselő, Dr. Nagy Iván legbensőbb munkatársa, aki az emigrációban vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes Magyar Szabadságmozgalmában játszott vezetőszerepet, még 1957-ben meghalt. Most Dr. Nagy Iván halálával a harmincas évek végén jelentkező új délvidéki politikai tömörülés harmadik vezető­egyénisége is sírba szállt. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa 1954-ben az ő poli­tikai örökségüket vette át az emigrációban s e politikához mind­­máig hű maardt. Miként Dr. Nagy Iván és társai a harmincas évek végén az opportunistákkal, a reálpolitikusokkal, a meg­alkuvókkal, a csupán kisebbségi jogok biztosítására szorítko­­zókkal szemben nem voltak hajlandók lemondani a délvidéki magyarság azon örök jogáról, hogy a maga hazájában, Magyar­­országon élhessen, mi sem követjük a mai reálpolitikusok meg­alkuvó politikáját, a csonka haza semlegesítését sürgetőket, sem aokat, akik az 1972. évi Magyar Találkozón Jugoszlávia partizán állam­ műthoszát többre értékelték Szent István állam­eszméjénél s Jugoszlávia megmentésére hívták fel a magyar­ságot, hanem Dr. Nagy Iván, Msgr. Korány Elemér és Dr. Dudás Tibor szellemében ma is ragaszkodunk sokat szenvedett délvidéki népünk felszabadításához. 1972. december 6. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa elnöksége nevében: Dr. Lelbach Antal elnök Titeli József főtitkár Homonnay Elemér a Központi Munkatörzs vezetője szóljanak. A szuperhatalmak konferenciája nem fogja enyhí­teni a helyzetet..." A tiranai diktatúra diplomá­ciai iratáiól — hallható tisztán — Peking beszél. És ez jó fi­gyelmeztetés a helsinki konfe­rencián résztvevő delegátusok­nak. Peking a Szovjetunió ke­leti szomszédja és éppen ez a kínai magatartás készteti a Szovjetuniót arra, hogy a hátát biztosítsa Európában. Nagy kérdés: Európa akarja, tudja és teheti-e, hogy ingyen, semmi­ért biztosítsa a Szovjetunió há­tát. Amikor a Kremlinnek esze­­ágában sincs Európa határai­nak tiszteletben tartása, nem szándékozik 1937-es határaira visszavonulni. A konferencián az a fenyegető lehetőség ala­kulhat ki, hogy a Szovjetunió mai határainak biztosítása — ingyen és semmiért, belebonyo­­lítja az európai hatalmakat a szovjet-kínai vitába. Ismételjük: semmiért, sőt Európa jól felfo­gott érdekei ellenére ... A verseny nem árt az autópiacon sem (MANILA, Fülöp-szigetek­) Az amerikai autógyártás, úgy látszik, visszaadja azt az ázsiai vizitet, amelyet a japáni autó­gyártás tesz Amerikában. Ezt jelentik a fülöpszigeti főváros­ból, ahol megkezdődött a Ázsiá­nak készített amerikai kocsití­­pusok, gyártása. A Chrysler ázsiai használatra készült gép­kocsi típusát „minicá”-nak ne­vezik és ára 1.500 dollár. A Ford által az ázsiai használatra és piacra szánt gyártmány ne­ve „fiera" pedig 1.181 dollárért kapható Ázsiában. A japánok sem maradtak tét­lenek és ugyanebben az időben ázsiai igényeknek és lehetősé­geknek megfelelő 12 üléses jeep típusú járművel vonult fel az ázsiai piacra, amelynek a neve „tanaraw”, ára 1.772 dollár — azonban 12 üléses. Mindebből világosan látha­tó, hogy az amerikai közönség­nek is lehetne olcsóbb kocsikat gyártani. Ha nem is élnek Ázsiában. Nem mi mondjuk — ők maguk mondják. Nincs jó kenyér (nagyon sokszor) „A mezőgazdaság «igen dif­ferenciáltan fejlődött», jelen­tette ki az Országgyűlésben október 11.-én dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter. A tavalyi hek­táronkénti átlagos 30,7 mázsás búza­, vagy a 35,4 mázsa kuko­ricatermés tájankénti és üze­­menkénti nagy eltérésekből a­­dódik. A nagyüzemen kívüli mezőgazdaság a háztáji- és ki­segítő gazdaságokkal együtt 1971-ben az össztermelés 39 százalékát nyújtotta. Az aktív termelő­szövetkezeti tagok 35 százalékának jövedelme a kö­zösből évi 15 ezer forint alatt marad, ami a segédmunkások keresetével egyenlő. «Vannak nagy kenyérgyárak, épülnek kis sütödék is, kenyér van is elég, csak jó kenyér nincs na­gyon sokszor», mondotta egy felszólaló. «A termelés és a fel­dolgozás zárt láncolatából hi­ányzik egy aprócska láncszem, kevés a tárolótér és elégtelen minőségű liszt kerül a sütödék­be­.” A legújabb japán kocsi-csoda Tokióból származó híradás szerint a japánok olyan kicsi­kocsit építenek, amellyel lepi­pálnak minden más kiskocsit. Ugyanis az új japán kiskocsiba már beépítik a parkolóhelyet is 3. oldal INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN fflfiW­L It KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST ★ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ★ Repülő- és hajójegyek részletre is ★ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOX FŐKÉPVISELET LEGNAGYOBB MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL« SERVICE 519 BLOOK ST. W. TORONTO, CANADA T5Xc 537-3X31 .........-....... MSS XX« A reményt soha föl ne adjátok! Irta: Msgr. SZABÓ JÁNOS az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöke MILYEN JÓ SZÓLNI HOZZÁTOK innét az Óceán túlsó partjáról. Messze vagyunk ugyan egymástól, de a lélek nem ismer határokat: tér és idő a semmibe foszlik, ha valakit annyi szál fűz egybe mint benneteket, otthon maradt édes magyar véreim, meg minket Amerikába szakadt magyarokat. Egybefüz a közös vér, egybefüz közös múltúnknak minden dicsősége és minden fájdalma, egybe az a keresztény hit, amivel első apostoli királyunk, Szent István ajándékozta meg a magyart most éppen ezer esztendeje. EGY EZREDÉVEN ÁT sok csapást, vihart, megpróbál­tatást vészeltünk át. Volt, amikor úgy látszott, hogy minden elveszett, amiért élni érdemes. Ilyenkor egyedül az Istenbe vetett hit óvott meg, hogy a kétségbeesés örvényébe ne zu­hanjunk és az az Úristen, akihez fohászkodni nem szűntünk meg és akiben egyedüli reménységünket vezettük, újra szebb időket hozott ránk. Amit azonban mostani rablagóitok tesz­nek veletek, az rosszabb minden rossznál, mint ahogyan az első betlehemi éjszaka fagyos sötétjében nem volt aki szál­lást adjon a mennyből a földreszállt Istennek, úgy akarnak ők ma titeket kényszeríteni, hogy neki szállást a szivetekben ne készitsetek, hogy benne ne higyjetek és az erőszakkal bitorolt hatalom minden eszközének kapkodó erőlködésével akarják Szent István legszentebb örökségét, a vallást meg­semmisíteni, az Egyházat az elmúlásba sorvasztani, hogy így csak a mának, csak az evilágnak és az anyagnak élő magyarokat neveljenek, akik őket mindenben készséggel ki­szolgálják. AZ ELSŐ KARÁCSONYKOR az isteni Kisded mégis talált szállást: emberi nemtörődömség, emberi bűn nem tudta megakadályozni, hogy közénk lehozza a mennyország békéjét és szeretetét. Hiába fenyegette életét Heródes király, akit éppúgy ültettek rab népe nyakára, akárcsak mostani uraitokat az idegen fegyverek. A végtelen Istent senki sem akadályozhatja meg tervei végrehajtásában, amikor eljön az órája, nincsen senki és semmi, aki neki ellenállhatna, így volt a múltban, így volt mindig és így lesz a jövőben is. És mert a mi hitünk nem­ a fegyverek hatalmán, hanem a világot teremtő és fenntartó Istennek az ellenállhatatlan nagyságán alapszik, ezért van telve reménnyel a szivünk, ezért száll hozzátok a kérésünk: a reményt soha föl ne adjátok. ADJON A TI SZIVETEKBE is a betlehemi Kisded olyan szilárd hitet, olyan biztos reményt, mint amilyennel a mi szivünk fordul feléje. Töltsön el Istent és embert átkaroló nagy szeretettel és olyan békével, hogy abban már előre meg­­izleljétek a mennyországot. Hallgassa meg minden igaz jó magyar legnagyobb vágyát és adjon nekünk szabad, boldog, keresztény Magyarországot — békés és boldog új esztendőt. HELP WANTED ENGINEERS 2ND CLASS & 3RD CLASS Mass. License required. For appointment call: Donald DeCesare. PLEASANT VALLEY PAPER MILLS, INC. 21 Canal Street, Lawrence, Mass. (617) 683-9561

Next