Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)

1974-01-06 / 1. szám

FEB 1-75 MRS KARIA FAZEKAS 407 EAST 38 ST APT-6 ERIE PA 16504 Amerika egyetlen katolikus magyar hetilapja Egyes szóm ára: 20 cent Catholic Hungarians’ Sunday KIADÓHIVATAL: - EDITORIAL OFFICE: 1974. — VOL 81. ÉVP. JAN. 6. — VASÁRNAP — I. SZ. The only Catholic Hungarian Weekly Newspaper in the United States Price of one copy: 20 cent 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon; (216) 799-2600 N. Á.: Vessenek véget a katolikusok hátrányos megkülönböztetésének Lengyelországban • Ezt követelte Janusz Zablocki katolikus kép­viselő a varsói parlament legutóbbi ülésén.­­ • Amíg a kormányzat fenntartja a katolikusok el­leni diszkriminációt, nem lehet szó az állam és egy­ház közti viszony normalizálásáról. — A KATOLIKUS­­NAK CSOPORT TAGJA, Janusz Zablocki felszólalásában megelégedéssel vette tudomásul, hogy Olszovszky külügyminiszter november 12.-én látogatást tett VI. Pál pápánál és hosszan tárgyalt a Vatikán képviselőivel, köztük Casaroli monsignoréval is. Ez utóbbit meghívta, hogy az új év elején látogasson el Varsóba és foly­tassák a lengyel állam és a Vatikán közti viszony normalizálására irányuló tárgyalásokat. Ezeknek a tárgyalásoknak azonban — folytatta Zablocki — túl kell lépniök a propaganda megszokott határait és a valóságos normalizálásra kell törekedniök. Nem térhetnek ki a legnehezebb problémák elöl sem. Ez a folyamat azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy ne venné tekintetbe a lengyel katolikusok követelé­seit. A lengyel egyház vezetői ragaszkodnak a templomok épíéséhez, a súlyos adók csökkentésé­hez, a vallásos nevelés stb. biztosításához. De eze­ken túlmenőleg a lengyel katolikus világiaknak is megvannak a maguk jogos igényeik. A katolikuso­kat a társadalomban illetve a közéletben hátrányos megkülönböztetések érik. Ha valaki nem titkolja el katolikus világnézetét illetve hitét, nem élhet az alkotmányban és törvényekben biztosított jogaival. A katolikusok nem fenyegetik a lengyel szocializ­must — folytatta a képviselő — ennél fogva joguk van szélesebb körű katolikus világi mozgalomra. Ennek a mozgalomnak a keresztény értékek alap­ján kell állnia, élveznie kell az Egyház bizalmát, és jóváhagyását. Emellett azonban meg kell őriznie ön­állóságát és fontos szerepe kell legyen a nemzeti egység megteremtésében. Egy ilyen mozgalmat a Pápa és a lengyel püspöki kar is megértéssel fogad­na. Zablocki felszólította a lengyel kormányt, ne féljen a kísérlettől. Tegye lehetővé a katolikusok és kommunisták együttműködését a szocialista állam­ban. Ezzel a kísérlettel példát adhatna arra, hogy miként lehet a hívők és a kommunisták emberi jogait egyaránt biztosítani. A KATOLIKUS KÉPVISELŐ felszólalásának állami részről eddig semmi visszhangját nem tapasz­taljuk. Ellenben egyre inkább kitűnik, hogy a var­sói külügyminiszter római illetve vatikáni politikai tűzijátéka arra volt jó, hogy a lényegről elterelje a figyelmet. Nagy tisztelettel beszélt a Pápáról, meg­hívta Casarolit Varsóba, Lengyelország és a Szent­szék viszonyának teljes normalizálását helyezte ki­látásba. Kormánya jóakaratát hangoztatta, kiemel­te, hogy az utóbbi három esztendő alatt 120 új templom építését engedélyezték. Átadták az Odera Neisse területek egyházi vagyonát a lengyel egy­háznak. De egy szót sem szólt arról, hogy a len­gyel egyháznak több szabadságot adnak lelkipász­tor­ és nevelő munkájának ellátására. Az egyház lé­nyegi elnyomását következetesen folytatják. Erre példaként hozzuk fel a napokban, november végén történt újabb erőszakos intézkedést. VARSÓ MEGSZÜNTETTE a­­"Verum" cí­mű katolikus kiadót. És egyetlen szóval sem indo­kolta a rendelkezést. A kiadót Micewski katolikus publicista, a varsói parlament katolikus képviselő­­csoportjának tagja alapította. Történelmi és szo­ciális témákkal foglalkozó munkákat adott ki. Ezen kívül több mint nyolcvanezer hittan­könyvet és imakönyvet jelentetett meg. Amikor a képviselő ma­gyarázatot kért a hatóságoktól, hogy miért szün­tették meg a kiadót, azt a választ kapta: nincs szük­ség rá. " . A katolikus kiadó megszüntetésével egyidőben a kommunista hatóságok egy másik kiadónak meg­tiltották, hogy a papok számára kinyomott vallás­­történeti munkát forgalomba hozza. ILYEN ÉS HASONLÓ, az Egyház lényeges hivatását elnyomó intézkedésekkel készül a varsói kormány Casaroli érsek januári illetve februári lá­togatására. A lengyel katolikusok és a püspöki kar decemberben behatóan tájékoztatta a Vatikánt a helyzetről. Wisinszky bíborost két hetes római tar­tózkodása­ alatt háromszor fogadta VI. Pál ma­gánkihallgatáson. Kérdés azonban, hogy vállalja-e a Vatikán a feladatot, amelyet Moszkva irányítása mellett a keleteurópai kommunista kormányok, köz­tük a lengyel kormányzat is kiszabott­ számára az enyhülés korszakában. Vállalja-e a diplomáciai kap­csolatért azt, hogy a kommunista rendszer annál nagyobb súllyal nehezedjék a helyi püspöki karra és a papokra meg a hívekre abban a tudatban, hogy a Vatikán a diplomáciai kapcsolat megtartása ér­dekében úgy sem fog tiltakozni az egyház lénye­ges­­hivatásának elnyomása ellen? Ilyen nehéz helyzetben szokták mondani: Vi­­deant consults! A Kremlinnek sürgős az Adria - olajvezeték A VASÁRNAP december 9.-i számában "Mit fizetünk a «detente»-ért olajban” főcímmel és "Vég­zetes véletlen vagy detente csapda" alcímmel rá­mutattunk arra, hogy a szovjet olajizgatás csendes társa és haszonélvezője Tito lesz, illetőleg Jugoszlá­via, amely felé irányítja a Kremlin az arab olajat és ilymódon biztosít piacot azoknak az arab álla­moknak, amelyek el akarják vonni a nyugati piacról olajtermésüket. Hivatkoztunk az Újvidéken meg­jelenő magyarnyelvű napilapra, a MAGYAR SZÓ- ra, amely okt. 3.-án ("ADRIA OLAJVEZETÉK KÖZÉP-EURÓPÁNAK”) már nyíltan ír arról, hogy az arab olajat Közép-Európába Tito fogja to­vábbítani az Adria-olajvezetéken át. A Szovjet így tartja be ígéretét, hogy az arab olajat el lehet vonni Amerikától és Nyugat-Európától, az esetleg alkal­mazott megtorlás, a nyugati olajbojkott nem hat majd, mert az arab olajat a Kremlin felvásároltatja csatlósállamaival. Az Adria-olajvezeték Krk szige­téről, a tartályhajók kikötésére igen alkalmas Omi­­daljnál levő öböltől indul, jelentette a MAGYAR SZÓ. Az adott nemzetközi helyzet Belgrádban tudják és hangoztatják, hogy az arab olaj elirányítása a nyugati elosztóktól és szál­lítóktól­­ Moszkvának sürgős. "Újvidéken nem­zetközi megbeszélések az Adria-olajvezeték kiépí­tésének ügyében" című beszámolóban a MAGYAR SZÓ ezt írja november 5.-én, tehát egy hónappal az eredeti bejelentés után: "A megoldás sürgősségét nemcsak a meggyor­sított tárgyalások igazolják, hanem az adott nem­zetközi helyzet is.” A Kremlin biztosítja zsákmányát A bejelentés azt is elárulja egyébként, hogy az arab olajat amíg az Adria-olajvezeték ki nem épül, a jugoszláv, magyar csehszlovák finomítók­hoz hajókon és vasúton szállítják, amit maga a be­jelentés is bonyolultnak tart. Azonban a szállítást mégis végre kell hajtani, mert a Kremlin legnagyobb eredménye, zsákmánya, amelyet máris elkönyvelhet az arab-izraeli háborúból, éppen az arab olaj vas­függöny mögé való irányítása a jugoszláv kapun ke­resztül. A Magyar Szó szerint: “Jugoszlávia már a közeljövőben Líbiától kor­látlan mennyiségű ásványolajat kap. Ennek szál­lítása sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha a ter­vezett olajvezeték már kiépült volna, s nem kelle­ne a dunai tartályhajókba átrakni és felvontatni, vagy pedig Rijekától (Fiume, a szerk.) tartályko­csikkal szállítani a finomítókig. Az olajvezeték min­den átrakodás és időveszteség nélkül, leegyszerűsít­ve és olcsóbban juttatja majd el az ásványolajat a sisaki, lendavai, bródi, illetve a két vajdasági, az újvidéki és pancsovai finomítókhoz.” A Kremlin politikai haszna akkor következik, amikor az arab üzemanyag szállítása a vasfüggöny mögül megindul a nyugati, ipari államokba, most már természetesen kremlini kontrollal.. Aminek po­litikai következményei szinte kiszámíthatatlan elő­nyöket jelentenek majd­­ a Kremlin oldalán. A balek-diktatúrák építik az olajvezetéket A Kremlin utasításának megfelelően sürgősen összeültek az elsősorban érdekelt csatlósok Újvi­déken, hogy a munkát egymás között kiosszák. Első lépésre a feladat elvégzésébe bekapcsolták a jugo­szláv diktatúra hatóságai mellé a magyar és cseh­szlovák diktatúrát és utaltak arra, hogy a további fejleményekbe kapcsolódik bele a román és lengyel diktatúra is. Arra is utaltak, hogy az arab olajból készült vasfüggöny-termékek első szabadállam vá­sárlója Ausztria lesz. Mindez így bonyolódott le: Az újvidéki Naf­­tagas, a zágrábi Ina és a szarajevói Energoinvest az országos kőolajvezeték kiépítésének előkészíté­sére egy közös kezdeményező bizottságot alakított, amelynek feladata, hogy levezesse a belföldi és külföldi megbeszéléseket. A tárgyalások után egy közös beruházó szervezetet hoznak létre, az Adriá­tól Pancsováig vezető 672 kilométer hosszú olaj­vezeték megépítésére. Ez a jugoszláv olajvezeték érinteni fogja az összes jelenlegi finomítókat, s el­ágazást nyer az északi csatlóstársak felé is. Itt és ekkor kapcsolódnak be a magyarországi és csehszlovákiai diktatúrák olajérdekeltségei és később a lengyel és a román olajipari vállalatok. Mint vásárló már előre számításba vették Ausztriát. A kőolajvezeték kiépítését irányító jugoszláv bizottság Újvidéken kétnapos megbeszélést tartott a magyarországi Mineralimpex és a csehszlovákiai Chemopol kőolajipari szervezetek megbízottaival, akik részleteiben foglalkoztak a megoldásra váró kérdésekkel. A kétnapos megbeszélés mint a Naftagasra hivatkozó jugoszláv jelentések hangoztatják,­­ igen kedvező légkörben folyt, s eredményes volt. A jelek szerint elfogadták a szovjet által kidolgo­zott olajtervet s azóta talán már a formális olaj­egyezményt is aláírták. A szovjet eredetű terv szerint a jugoszláv olajvezeték, amely a Krk-szigeti Omisalj kikötőből indul majd, ki. Sisaknál egy 96 kilométeres elága­zást kap, amely­ Gólénál metszi a határt, s Nagy­kanizsánál, egy elágazással, a szászhalombattai ma­gyar olajfinomítóhoz, illetve egy másik itteni el­ágazással a pozsonyi csehszlovák­ finomítóhoz szállít­ja majd a tengeri tartályhajókkal az adriai kikötőbe érkező ásványolajat. Természetesen mindkét csat­lósállam, Magyarország és Csehszlovákia jelentős részt vállalt a jugoszláv Adria-olajvezeték megépí­tésében.­­ És végül még egy híradás: A jugoszláv olaj­ipari bizottság már el is utazott Líbiába, hogy végle­gesítse az ásványolaj szállításának megoldását, és útnak indítsák az első küldeményeket. Sem Moszkvában, sem Belgrádban nem haboz­tak. Mire Kissinger létrehoz egy vietnam-szerű békét a Közép-Keleten, a Szovjet bekasszírozza azt, amit nyerni akart. Az arab olajat kivonta a nyu­gati szállítók kezéből, beviteti a vasfüggöny mögé a jugoszláv kapun, a vasfüggöny mögött a csatló­sok ipari képességeit felhasználva feldolgozza és utána szovjet irányítással és ellenőrzéssel kiosztja a nyugati ipari államok között — jó pénzért és politi­kai-gazdasági befolyásért. Akármit is hoz az arab­­izraeli béke, a "detente" védelmében a Kremlin mindkét oldal orra előtt elvitte azt,­ amit kívánt, az arab olajat. És erről Kissinger nem szólhat, mert veszélyeztetné a­­"detente”-t. Ezzel eldőlt Jugoszlá­via sorsa is. . . Végzetes szovjet ajándék — Belgrádnak Ennek a szovjet ajándéknak súlyos következ­ményei lesznek. Az olaj Jugoszlávián át való szál­lítása és részben feldolgozása is nem engedi, hogy Jugoszlávia kiessék a Szovjet befolyása alól. Míg Jugoszláviában a munkanélküliség az arab olaj szál­lításával és feldogozásával csökkenni fog. Jugo­szlávia jelentősége a kremlini tervekben nagyot nő és ha ezelőtt sem lehetett elhinni, hogy Tito kizár­hatja a halála utáni öröklésből a kremlinieket, ezután a balvégzetű kremlini adomány után Jugoszlávia a Szovjet Európa befolyásolásáért indított olajkam­pányának kulcsterületévé vált, amit semmiképpen sem adhatnak fel a Krem­linben. A magyar és horvát (Folytatás a hatodik oldalon.) MINDSZENTY JÓZSEF: NÉZZÉTEK, a mohácsi vész kora romlott kor volt. A reneszánsz megette az emberiséget, megette a magyarok előkelőit is. Az történt, hogy a pécsi püspök, Szatmáry György, aki nagyon későn mondta el az újmiséjét, levelet írt a kassai városbírónak, aztán utána el is indult Kassára, a szülőföldjére s azt mondotta, hogy ő a Szent Erzsébetnek akarja hagyni ott a vidéken lévő minden vagyonát. Egy ottani gazdag iparos családnak volt a gyermeke, és Kassa belvárosában két házat hagyott Szent Erzsébet dóm­jára. A velük járó kerteket, a szőlőket szintén, Tállyán, Szán­tón újabb két házat ugyanilyen tartozékokkal adott és aztán készpénzben, ami akkor rendkívül nagy tétel, 4 számjegyű hár­masokat, 3.333 arany forintot tett le, hogy ez is a dómé legyen és ez volt a jelentősége az ő útjának. A XVIII. században le­égett a dóm, a dómnak a sorsa ugyanaz, mint Árpádházi Szent Erzsébeté volt. Leégett és akkor alakítottak egy Szent Erzsébet egyletet, amint van itt Bécsben nekünk Szent Erzsébet Egyle­tünk, a kassaiaknak is volt 204 taggal az okiratok szerint és az volt a kötelme, hogy a dómra mindegyik évben legalább 2.000 arany forintot ad. Ez akkor hatalmas tétel. Magából abból az egyesületből meg lehetne építeni több jelentős plébá­nia-templomot és az az egysület csinálja egymagában ezt. Aztán jöttek a továbbiak és 1887 után, Bubics püspök idejében restaurálták a dómot. 1 millió 100 ezren felüli költség­­ a restaurálás. A dóm többször leég, mindannyiszor nagy költ­séggel teszik ezt. De szép is az a kassai dóm. 40 esztendeje voltam benne. A magyar templomok közül talán ez a legesleg­­melegebb templom. Hívő léleknek kell, hogy minden templo­munk meleg legyen és jól érezze magát benne a lélek. Én mégis azt mondom, hogy a kassai dómot találom hitben, nemzeti tekintetben a legmelegebb templomunknak. Sok szép áldozat volt ott, körülötte. És nézzétek, ott van a Szent Erzsébetnek a levegője ebben a templomban. A levegő pedig az, hogy­­ a kegyelem gyermeke és a keresztnek a hordozója együtt. A szenvedő Megváltónak ebben a gótikus templomban 24 gyönyörű képe van a legnagyobb művészekről. Utána mind­járt jön a fájdalmas Szűznek a világa. Az úgy 15 körül van benne. És azután jön Árpádházi Szent Erzsébet ugyanezzel a két gondolattal és ez is egymásután Szent Erzsébet születésé­től a holttestének a szenttéavatás során fölemeléséig ott van­nak azok a gyönyörű képek. Aztán, amikor befejezték a restaurálást a 80-as években ezek a kassaiak érezték, hogy kell egy nemzeti szentély ide és lett is nemzeti szentély. 1906-ban királyi hozzájárulással a ro­­dostói bujdosókat hazahozták magyar földre. A katolikusokat Kassára a dómba, a más keresztény testvéreket pedig vitték Késmárkra és egyéb helyre. NÉZZÉTEK, ott helyezték el II. Rákóczi Ferencet, aki beleillik ide. Szentéletű ember volt. Eszményi magaslatban legfölül áll az összes­­­agyar szabadságharcosok között, ő hozta a legnagyobb áldozatot is. 1.400.000 katasztrális holdat itthagyott és maga bujdosott és Rodostóban gyarsult, ott élt, elmélkedett, naponta hallgatott szentmisét. Őt is hazahozták édesanyjával, Zrínyi Ilonával. Azután ott volt az ő fővezére, Bercsényi Miklós. s Csáky Krisztina volt a felesége, ennek a holttetemét, hamvait betették a férje koporsójába és úgy hozták haza. Volt egy gr. Esterházy Antal és volt tovább a Forgách-oknak családja és volt Szarvaskendi Sibrik Miklós, aki udvarmestere volt a nagy­ságos fejedelemnek, ennek is van külön síremléke. Különös hitbeli, különös nemzetbeli érték nekünk az a kassai dóm, nem is fogjuk elfelejteni. Tanuljunk számkivetést, keresztet viselni. Tanuljunk hitet és tanuljunk hazaszeretetet ebből az Árpádházi Szent Erzsébet-szellemből. Ezt adom­ én önektek és éljetek vele! Sursum corda! Emeljük fel a szivünket, a lelkünket és Szent Erzsébet magaslatából ne engedjünk hit­beli és nemzeti vonalon sem. (Mindszenty József, bíboros hercegprímás, esztergomi ér­sek 1973. november 18.-i szentbeszédéből.) A magyar népi erőt akarja derékba törni a kremlini párt ★ KÁDÁR JÁNOS. A DIKTÁTOR három nagy gonosztettet követett el a magyar nép ellen. Az első az volt, hogy 1956-ban — amint ezzel maga dicsekedett el — visszahozta a magyar nép nyakára a kremlini megszálló­kat és rászabadította a magyarokra azok bosszúszomjas meg­torlását, amelyben maga is részt vett, mert vállalta Nagy Imré­nek és társainak titkos legyilkolását. 2. A hatósági abortusz el­rendelésével bevezette az állami angyalcsinálás szégyenét és pusztulását, és ma már több millióra tehető azoknak a magyar magzatoknak a száma, akiket az anyaméhben öltek meg a Ká­dár rendelkezés szerint. És még ma sem tért észhez, amikor Romániában már régen újra elrendelték az anyaméhben élő magzat védelmét. 3. A szovjet kolhozositás szolgai lemásolásá­val és erőszakos bevezetésével, szétverte a magyar falu ősi, bölcső szerepét és elűzte a fiatalokat a falvakból. ★ A HÁROM SZÖRNYŰSÉG KÖZÖTT a legszörnyűbb bűn, amit a nemzet jövője ellen követett el az államosított angyalcsinálással. Kádár támadása a méhben élő magzat ellen megtörheti a magyar nemzet népi erejét. A magyar nép minden történelmi fordulón sok emberéletet veszített. Háborúban, elhurcolásban, megszállás alatt mindig vérzett, de a Kádár-féle támadás, az államosított abortusz okozta a legsúlyosabb vérveszteséget. Népi állagunk pusztítása igazi méreteiben csak a jövőben mutatkozik majd meg. Sohasem adhatott több tanulságot a múlt, annak a lemérése, hogy a történelmi csapásokkal a népi erő milyen gyengülése járt és ez következik a Kádár-angyal­csinálásból is ... Valóban nagy kár, hogy népi erőnk pontos feltüntetése egészen a kalapos királyig, II. Józsefig nem történt meg. ★ AZ ELSŐ PONTOSABB NÉPI ÖSSZEÍRÁS csak II. József idején, 1785-ben vette kezdetét. S innen vissza. (Folytatása a nyolcadik oldalon.)

Next