Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)

1974-05-26 / 21. szám

HONTALAN MAGYAR KULTÚRA Állok Istenért, Egyházért, flazáért, mert ezt a köteleséget rója rám a világon legárvább népem történelmi szolgálata. Mindszenty József II. ivóvízzel látják el a lakosságot, hanem mint gyógyvi­­lgati közé tartozik a barnamedve, a hiúz, a siketfajd. és a nyírfajd. Több erdei növény is védett, mint pl. a havasi gyopár, a gyopárnefelejcs, a harmatfű, a rend­kívül ritka és értékes tiszafa (tiszafenyő), a törpenyár, az aprónyár stb. Messze földön híresek a megyében található nárciszmezők, a homoróalmási területe pl. közel 300 hektár. A megye borvízforrásai nemcsak egészséges üdítő­zalékos megoszlása, sem jellegére nézve közelebbi támpontunk nincs. Csíkország kulturális élete nagy hagyományokkal rendelkezik és ebben vezető szerepet játszott Csík­­somlyó. A Csíkszeredai gimnázium fennállásának 300. évét töltötte be, azonkívül egész sor általános iskola tekint vissza két-három évszázados múltra. A művelődési létesítmények keretében 37 énekkar (köztük a több mint 100 éves ditrói és székelyudvar­ Valamit Csíkországról Közigazgatás­ilag Csík megye ma már nem léte­zik. Az 1967. évi román közigazgatási átszervezés foly­tán Csik és Udvarhely megyét összevonták és Hargi­ta megye néven egyike lett az ország 39 megyéjének, így a későbbiek folyamán több esetben lehetetlenség a két megyére vonatkozó adatokat szétválasztani. Te­rületileg csupán 2,8 százaléka ..Románia Szocialista Köztársaság" területének Adjon ez a kisszázalékos arány is egy kis ízelítőt ..Kincses Erdély" felbecsül­hetetlen értékeiből. Lakosainak száma kb. 310.000, amelynek közel egyharmada a megye egy municipiu­­mában (Székelyudvarhely) és nyolc városában lakik. Ez a városiasodás jórészben az utóbbi évek nagyará­nyú iparfejlesztésének az eredménye. A megye azon ritka megyék közé tartozik, ahol a férfiak száma meg­haladja a nőkét. A lakosság többsége magyar nemze­tiségű, és a múlt évi hivatalos adatok szerint, a lakos­ság természetes szaporulata felülmúlja az országos átlagot. Gyermekkori emlékeim szerint, Csík megyét úgy emlegették, mint az ország, Magyarország, legkato­­likusabb megyéjét, és a csíkiek büszkék is voltak arra, hogy a régi Monarchia hadseregében itt volt a legma­gasabb a ,,tauglich”-ok aránya. Érdemes egy pillantást vetni a régmúltba is. A régészeti ásatások tanúsága szerint a megye már a csiszolatlan kőkorszak óta folyamatosan lakott terü­let. A bronzkori erődök és várak sora arra vall, hogy a vidék természetes adottságait — főleg védelmi szem­pontból — ősidők óta kihasználták. Különösen virág­zott a géta-dák korszak, amelyről a Hargita hegység keleti lejtőin sorakozó dák védelmi rendszer várai, a rákosi Pogányvár, a Csíkszeredai, zsögödi várak, a tusnádi vártető és az 1953-ban Csikszentkirályon ta­lált dák kincs tanúskodnak. A tusnádi vártetőről ér­demes megjegyezni, hogy több mint két hektáros te­rületével Erdély egyik legnagyobb és legmagasabban (1083 m, a tengerszint felett) fekvő őskori erődje és az egész alcsiki medencét uralta. Az éb­laki, székely­­udvarhelyi, homoródfürdői és oklándi római katonai őrtornyok és táborhelyek pedig a rómaiak által meg­szállt terület keleti határsávját jelölik. A népvándor­lás hullámai szintén nem múltak el nyomtalanul Csik­­ország felett. A megye középkori kőépítészeti emlékei az idők folyamán elszenvedett változások jegyeit hordják ma­gukon. Egyik ilyen legrégibb műemlékük a 11 — 12. századból Csíkrákos-i templomtorony, mely a Zodai­­kus-állatövi csillagképek mellett, a természetkultusz pogánykori emlékeit is megőrizte. Természeti kincsek Csikország mozgalmas idegenforgalmi múltra te­kinthet vissza és a Keleti-Kárpátok nagy turisztikai zónájának szerves része. Természeti szépségei, klima­tikus gyógyászati adottságai, ásványi kincsei, borvizei még megközelítőleg sincsenek teljesen kihasználva. A megye altalaja gazdag ásványi kincsekben. Ezek közül legjelentősebb a réz, a vas- és a higanyérc, a kaolin, a só, a különböző építőkövek (andezit, bazalt, márvány), valamint nagy változatosságban és bőség­ben előforduló borviz. Több mint 2000 borvízforrás tanúskodik a vulkáni tevékenység utóhatásáról. Jelen­tős víz­ienergiát képviselnek a nagy esésű hegyi pata­kok. Felbecsülhetetlen értékű természeti kincse a me­gyének az erdők, a ..zöldarany , mely a megye lakos­ságának egyik fő jövedelmi forrása. Az erdők védett­­ek is nagyon jelentősek. A számtalan kisebb-nagyobb gyógyfürdő hosszú múltra tekinthet vissza és némelyik a megye határain túl is jól ismert. A legjelentősebb Borszék fürdő, Tusnád fürdő és újabban Gyilkostó. Természeti ritkaságai közül páratlan a Közép-Eu­­rópa egyedüli épen maradt vulkáni kráterében elhe­lyezkedő krátertó, a Szent Anna tó. Hasonlóan ismer­tek és híresek a Gyilkostó, Békásszoros, Oltárkő,­­ Egyeskő, a borszéki Kerekszék, a parajdi Sóháta, a köröndi forrásüledékek és az erdélyi medence keleti peremének egyik legszebb kilátópontja, a Firtos lova. Nevezetesek a megye barlangjai is, mint pl. a homoródalmási barlangrendszer, a Súgó barlang, vala­mint a Likas-Zomboly. Ugyancsak a megye érdekes természeti ritkaságai közé tartoznak a megye délnyu­gati részén előforduló iszapvulkánok, valamint a mo­­fetták. A Hargita vulkáni tevékenységének utóhatása ugyanis erős gázömlésekben nyilvánul meg. Ezeket a gázömléseket nevezik mofettáknak. Gyógyhatásuk :a nép körében régóta ismert és gőzfürdőként használják. Ipar A megye természeti kincsei széles alapot nyújta­nak a változatos ipari fejlődésre. A legjelentősebb ágak a bányaipar, a fakitermelés és fafeldolgozás, a fém­­textil- és élelmiszeripar. Erős lendületet vett a bútor­ipar. Legfontosabb bányaipari egységek: a Balánbá­­nya­i bányaipari vállalat, a Hargita bányavállalat — kaolin — és a parajdi sóbánya. Csupán mint érdekes­séget említem, hogy Balánbánya a megye egyik leg­fiatalabb és legütemesebben fejlődő ipari központja. A század elején csak mintegy 120 munkás járt a réz­bányába dolgozni. Ma 10.000 lakosú város és az or­szág legnagyobb rézbányája van itt. A háziipari termékek közül jelentős a megye fa­­faragászata, a kerámia- és fazekasipar­ szőttesei, vala­mint a székelyszentkirályi vert csipke. Országszerte is csak Korondon űzött és ismert a népi foglalatosság, a taplófeldolgozás. Az utolsó román ötéves terv szerint 1975-ig több mint 20.000 új munkahelyet szándékoznak a megyé­ben létesíteni. Amennyiben ez megvalósul, úgy bizo­nyára még erősebben fogja érinteni a megye nemzeti­ségi összetételét, mint az eddig megvalósított iparo­sítás. A megye híres, színpompás népviseletében az iparosítás káros hatása máris érezhető. Kulturális élet, népi ünnepségek, hagyományok Azt tudjuk, hogy a megyének több mint 50.000 tanulója van és a tanerők létszáma kb. 3000 fő. A so­kasodó vegyes és román tannyelvű iskolák mellett magyar iskolák is működnek, azonban sem ezek szá­helyi, valamint a több mint 80 éves Csíkszeredai kórus) és mintegy 50 zenekar működik. A megye a népi építészet élő múzeuma. Népvise­lete pedig nemcsak formáját, hanem szmneinek gaz­dagságát tekintve is igen változatos. Székely népünk hűségesen ápolja hagyományait és nemzeti sajátossá­gait. Ezeknek legjellegzetesebb kifejezői az úgyneve­zett folklórfesztiválok. Kiváló bizonyságai a nép élet­erejének, élniakarásának. Legjelentősebb a ,,Tavasz a Hargitán" nevet viselő fesztivál, amelyet a Zsö­­gönd-fürdői szabadtéri színpadon, május 3. vasárnap­ján tartanak. Itt évente közel 2000 műkedvelő és 10-20.000 néző gyűl egybe gyönyörködni a Maros, az Olt és a Küküllők vidékeinek legjobb népművészei­ben és a székely meg a csángó népviseletben. Homoród völgyének fiatalsága, május 2. vasár­napján az Oklánd községi Hagymás-tetőn tartja az ünnepségeket. A maroshévizi ,,Fenyő” színpadán a megye könnyű- és fúvószenekarai vetélkednek minden év június 2. vasárnapján. A Gyergyói-medence nagy­községeiben működő népi együttesek Gyergyószent­­miklóson gyűlnek össze évente, július 3. vasárnapján. December 2-án Ditróban a megye legjobb énekkarai lépnek dobogóra és szólaltatják meg gazdag népdal­kincsüket. Ennek a városiasodó falunak a szülötte Ditrói Puskás Tivadar, a híres feltaláló, Edison mun­katársa. 1973. nyarán tartották meg a Gyimesekben a nép­dal, népviselet és népi tánc első csángó­ fesztiválját. Csíkszentdomonkoson, Sófalván, Siklódon, Kászonban és a Gyimesekben ma is élénken ápolják a még élő népszokásokat. Épp így fennmaradtak a legendák is a Szent Anna tóról, Firtos lováról, a Gyilkos tóról meg az Oltről és a Marosról. Igen élénk és termékeny Csíkben a m­agyar iro­dalmi és művészeti kultúráiét is, de annak művelői, valamint alkotásaik ismertetése és méltatása megha­ladja e tanulmány kereteit. Csíkszereda — Csíksomlyó Csíkszereda 1878-ban lett az újonnan alakult Csík megye székhelye és ezzel indult el a fejlődés útján. Az 1967. évi román közigazgatási átszervezés folytán 1968-ban Hargita megye székhelye lett. Lakóinak száma 1973. január 1-én több volt mint 20.000. Az átszervezés során a szomszédos falvakat, úgymint Zsö­­gödöt, Taplócát és Csíksomlyót egyesítették Szere­­dával és így Csíksomlyó azóta a város egyik kerülete, városnegyede. Csíkszereda a régi időkben mint volt széki fő­­kapitányság. 1611 — 1621 között épített, erődített kas­télyával, a Mikó várral (ma múzeum), a katonai köz­pont szerepét is betöltötte. 1764-ben itt kínozták a „madéfalvi veszedelem" elfogott vezetőit. Gyermekko­romban a 24. honvéd gyalogezrednek egy zászlóalja székelt itt. A városban látott napvilágot 1849. tava­szán a helyi forradalmi újság, a ,,Hadi Lap" és an­nak melléklete a ..Csiki-Gyutacs”. A városnegyedek közül Csíksomlyó a legneveze­tesebb. A település alapneve Somlyó volt. A név ere­detét a névkutatóknak eddig nem sikerült megfejteni, azonban írásos emlékekben már 1332-ben is szerepelt. Fiúgimnáziuma, amely az 1910-es években költözött át Csíkszeredára, modern, új otthonába. 1968-ban ün­nepelte 300 éves fennállását. A régi gimnázium ma gyermekotthon. Kájoni János tudós szerzetes a 17. szá­zad jelen enciklopédistája a kolostorban létesítette — 1675-ben — a vidék első nyomdáját. Ugyancsak a ko­lostor falai között indult meg 300 évvel ezelőtt a kö­zépfokú oktatás, majd 250 évvel ezelőtt a csíki szín­játszás. A kolostort, a 4 kápolnát, a gyermekotthon fő­épületét, valamint a régi Csíkszék rezidenciáját, amely 1825-ben épült és ma tüdőszanatórium. „Csíksomlyói barokk műemlék-együttes" gyűjtőnév alatt emlegetik. Közülük méreteiben legnagyobb, értékét tekintve pe­dig a legbecsesebb a kolostor. A kápolnák közül há­rom a kolostor hátterét képező Kissomlyó hegyen van. Közülük legnevezetesebb az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült Salvator kápolna. Az 1848-as események közelről érintették Csík­országot is és már a híres október 15-i agyagfalvai székely gyűlést megelőzően eleink 1848. október 10- én népgyűlést tartottak Csiksomlyón, mely határozat­ba foglalta, hogy ..A kimondott egyenlőség és test­vériség nyomán egyenlő terhet is hordozzunk, ne le­gyen semmi jogkülönbség köztünk, szolgáljon egyik úgy, mint a más, mert mindnyájan egyugyanazon ha­zának vagyunk a polgárai, ne katonáskodjék ingyen a gyalogság, ne tartson lovat a huszárság.” Somlyó egyik érdekessége volt az ambitus. Ez egy fedett folyosó volt, mely a régi gimnáziumot a kegy­templommal kötötte össze. A kolostor mögött egy öreg fedett borvizforrás van, melynek szép hexameterben írt feliratára ma is élénken emlékszem: ,,Rég fa valék, Darvas Vénánc változtat a kővé. Most vígan csobogok, hogy ki-ki vággyal igyék." Somlyóról emlékezvén nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg a kolostor lakóiról, a barátok­ról. A ferences atyákat hívta ,a barátokénak a nép. És ők valóban a nép barátai, vezetői voltak, osztozva annak jó- és balsorsában. Működésük emléke és ered­ménye kitörölhetetlenül él Csikország történelmében. A régi örökséget hozták át Youngstow­nba. Annak szellemében dolgoznak a jelenben és építik a jövőt. Mentsük át a múltat az új hazába és legyenek ők itt is a mi „ferences barát"-aink! Végsze Csiksomlyón — úgy tudom — az idén is meglesz a pünkösdi búcsú. A résztvevők létszáma is hasonló lehet a régiekhez, és hite, bizodalma olyan töretlen, mint valamikor régen volt. Azonban szinte bizony­os, hogy kevesebb lesz a „harisnya" meg a „rokolya" és több a „boti ruha". Ez az idők jele. Én azonban bízva bízom hívő búcsújáró népemmel, hogy eljön az az idő, amikor a rokolyáktól és A harisnyáktól lesz színes újra Csíksomlyó. Eljön az idő, amikor újra zeng a­­ Boldogasszony Anyánk . . végig a Székútján meg a Kissomlyó al­jában, és száll a hálaének a Szűzanyához, akiben volt, van és lesz ezután is minden bizodalmunk. Csiksomlyó. — mi nem felejtünk el! Forrásmunkák: 1. Shrine of our Lady of Csiksomlyó. (A youngstowni ferences atyák kiadványa.) 2. „Hargita" kalendáriuma — 1974. 3. Hargita megye útikönyve. 4. „Vasárnap" 1972. február 13-i száma. Csikország! fenyvesekben írta: dr. csíkszentimrei Balló István Mindszenty József bíboros amerikai látogatásának útiterve (Folytatás a harmadik oldalról) Szentmise után a hívek üdvözlik, a sekrestyében vagy a templomban. A szentmise alatt a székesegyház férfikórusa énekli az állandó betéteket, míg a magyar énekeket és a himnuszt a hívek éneklik. A püspökök és a papok Lucheon keretében a kis hallban üdvözlik a bíborost. 1:00. Indulás Menlo Parkba, a Szent Patrick szemináriumba. 4:00. és 5:00. közt előzetes bejelentés alapján fogadás. Június 10. hétfő: Csendes szentmise a kápolnában vagy a nővé­rek kápolnájában. A délelőtt folyamán Mr. Gerry Sherry ren­dezésében sajtókonferencia. Utána esetleg még fogadások. Vegyünk részt minden szentmisén. Ez lesz éle­tünk legszebb lelkigyakorlata.­­A repülőtéren mindenki a saját egyesületével jelenjen meg. Az ifjak a csürkészcsapattal, az ifjú­sági kör saját egyenruhájában a Szabó Gyula csa­lád rendezésében.) Mindszenty József június 11-én indul San Die­­goba (Los Angeles) a S. F. Intern. Airportról. Június 12, szerda: Mindszenty bíboros Los Angelesbe érkezik. — Ünnepélyes fogadtatás az International Airporton, a délutáni órákban. Június 13, csütörtök: Sajtófogadás és televíziós interjú a Century Plaza Hotelben. Este 7 órakor tábori mise és közös ima a Szent Mihály magyar premontrei szeminári­umban. Június 14, péntek: 1­1 órakor a bíboros megkoszorúzza az 56-os Szabadságharcos Emlékművet és imát mond az ele­settekért. Délben meglátogatja a Magyar Szociális Nővérek öregotthonát. Délután 5-kor latin misét mond a Beverly Hills-i Good Shepfa­rd templom­ban. Este 7:30-kor ünnepi bankett a Century Pla­za nagytermében. Június 15. szombat­ , Tíz órakor a magyar protestáns lelkészek ki­hallgatása. 11­9­1-ig a helyi magyar egyesületek ve­zetőinek fogadása a Century Plazában. Este 6-kor latin mise és angol szentbeszéd a Hollywoodi Bles­sed Sacrament templomban a vasfüggöny mögött szenvedőkért, és a rabnemzetek zászlóinak megál­­dása. Utána a rabnépek küldöttségeinek fogadása. Június 16, vasárnap: Tíz órakor a Szent István Egyházközség német csoportja miséjén német nyelvű szentbeszédet mond. 10:45-kor magyar népénekes szentmise, utána a templom előtti emelvényről magyar szentbeszéd és áldás. Ugyanott délután 4:30-kor úznap körmenet, majd könyörgés a hazáért. Június 17, hétfő: Reggel 8 órak­or búcsúztatás a repülőtéren. Érkezés Dallasba. Június 20. csütörtök: Elhagyja Dallast és St. Louisba érkezik.­ ­ Június 22, szombat: Elhagyja St. Louist és Chicagóba repül. Június 25, kedd: Elhagyja Chicagót és Cincinnatiba repül. Június 26, szerda: Elhagyja Cincinnatit és Pittsburghba repül. Június 29, szombat: A magyarok lelki fejedelmének, Mindszenty Józsefnek amerikai látogatása véget ér. Vissza­indul Európába.★ Az itt közölt műsor nem teljes, mert a nagy tá­volságok nem tették lehetővé, hogy a kapott érte­sítéseket egyeztetni tudjuk. De egyébként is, a bi­zottságok még mindenütt lázasan dolgoznak, a ne­künk oly nagyjelentőségű esemény nem mindennapi feladat a bizottságoknak. Előre is hálával és köszö­nettel kell gondolni azokra, akik elvégzik a munkát és lehetővé teszik lelki fejedelmünk látogatásának lebonyolítását. Így hát bizony, lehet eltérés a kü­lönböző helyekről kapott útirend tervezetétől. Még­is közzétesszük, mert ha esetleg valahol javítani is kell, alapot adunk a javításhoz. És magunk is, a VASÁRNAP is, szívesen javít, ha még időben elér bennünket a módosítás vagy helyesbítés. Jó munkát, Bizottságok! Scranton egyetemén tantárgy lesz a magyar nyelv Szülők és (college) tanulók figyelmébe ajánlják a követ­kező értesítést: SCRANTON (Pa.) EGYETEME első ízben magyar nyelv­kurzust is fog adni a nyár folyamán. A tanfo­lyamot dr. Brunner József ,„ az egyetem Nyelvi és Szépmű­vészeti Osztályának a főnöke fogja vezetni, aki diplomáját a budapesti báró Eötvös József kollégiumban és a Pázmány Pé­ter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte, tehát magyar születésű és magyar képzettségű szakember. Tekintettel arra, hogy ilyen „undregraduate" magyar kur­zus nagyon ritkán van a nyári egyetemi tanfolyamok prog­ramján, ezúton is felhívjuk az érdekeltek figyelmét erre a rendkívüli alkalomra. Hogy a hat pont értékű kurzust milyen formában fogadják el más intézetek, azt az illetékes dékántól kell megtudni. Előreláthatólag a kötelező nyelvi kurzusok, a humanióra köréből vagy szabadon választható kurzusok közé lehet beszámítani. A tanfolyam június 10-től augusztus 23-ig tart. Vizsgák július 15—16-án és augusztus 22 — 23-án lesznek. Tervezett órarend: este 6:00—8:15-ig (laboratóriummal együtt), rendsze­rint hétfőtől péntekig, bár csaknem minden második héten a pénteki előadások elmaradnak. Tandíj pontonkint 52:00 dollár, laboratóriumi díj 20:00 dollár, beiratási díj 7:00 dollár. Bentlakás hetenkint 12:00 dol­lár, étkezéssel együtt különböző megoldások lehetségesek. Részletes tájékoztatást a következő címeken lehet kapni: Mr. Charles J. Buckley, Dean, Undergraduate Summer School University of Scranton. Scranton. Pa. 18510. Telefon: (717) 347—3321 Ext. 205. Magyarul érdeklődők forduljanak a pro­fesszorhoz: dr. Joseph G. Brunner, Chairman. Foreign Lan­guages & Fine Arts, .University of Scranton, Scranton. Pa. j 8510. Telefon: ugyanaz mint a fpnti, Ext, 279;

Next