Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)

1974-03-17 / 11. szám

HONTALAN MAGYAR KULTÚRA Csokonai Vitéz Mihály: A lélek halhatatlansága (RÉSZLET) ... Mert amit beszélnek a meghaltak felöl, Hogy holmit csinálnak még sírjukon belől, azok az élőknek setét álmodást; Mert csendesek minden halottak alvási, Mélyen alusznak ők, s mi, akik eszmélünk, Őrölök álmokat látunk és beszélünk. Alusznak? De ugyan lehet-e az álom? Én az álmot élet nélkül nem találom. Hiszen ha porrá lesz testünknek porfala; Csak semmivé válik, ami semmi vala; Az ember egy bűzös dögbálvánnyá lészen, Romlani kezdenek a részek egészen; A könnyebb s folyó rész magát feljebb vonja, S göröngy közt marad csak a skeletonja; Ez is nemsokára, bár érckő volna is, Egy rakás anyaggá változik maga is. Az olajos részek az áerbe mennek S a sír körül lidérc-formába jelennek; A sós és a kövér részecskék meggyűlvén, Földszinten maradnak, s összevegyülvén, A plantagyökerek által felszívódnak, S belőlük a füvek s barmok táplálódnak, így lesz az élőkből miner s televény. A földi részekből plánta és növevény, Melyet ha az élő állatok megesznek, Belőle magoknak testet s növést vesznek, így alszunk mi! — Hanem vigyáz a természet, S nincsen forgásiban hízak és enyészet; Pontos forgásán a körök karikája Egynek elmúltával másikat táplálja. — Mi voltam magam is, míg meg nem születtem, Míg fűből s állatból e testet nem vettem? Aludtam mélyen a semmiség ölében, A magam-nem-tudás csendes éjjelében; Még a természetből, mint egy annak meghalt Részecskéje, akkor ki nem feslettem volt; így fogok bomlani újonnan beléje, Mint annak egy megholt, piciny részecskéje. — Köszönöm, Hogy nemes állatnak születtem, S nem bánom, hogy ismét minerállá lettem. De te, mennynek Ura, miért teremtettél? Egyéb állatoknál okosbbá mért tettél? Miért adtál nékem több s jobb tehetséget? Hogy sok eszköz által érj el azon véget? Hogy az ételt, italt, levegőt megszűrjem? S szabad lévén, a sok bút, bajt nyögve tűrjem? Hogy egy romló testet neveljek s hizlaljak S egy kis jóért ezer gonoszt tapasztaljak? Nem! Te, bölcs Teremtő, mindent jól alkottál: Te egy vagy és minden, s a te véged ott áll, Hol a mi karikánk forgása kezdődik, S ahol te kezdődől, létünk ott végződik. Ahol szent útjaid hegyét végigvonod, A jó rendnek láncát ott akarod s fonod, Mindennek célt, rendet és eszközt csinálsz ki, S egy részért az egész útjából nem állsz ki, Megvan a föld s a kő, hogy talpat csináljon, Megvan a fű és fa, hogy éljen s tápláljon; Teremtél állatot, hogy egy önként­ való Sokaság mozogjon, légyen élő s haló; Teremtél embert is, hogy jót s gonoszt tegyen, Hogy bolond és okos itt a földön légyen. Minden egy tulajdon pontot nyert magába Ez okos és bolond, jó s rossz világába. Tőled vagyon célja, eszköze mindennek, S az a boldog, aki megfelelhet ennek. Míg az eszköz megvan, addig kergessünk célt, S aki a célig ért, az nem hiába élt. — Én tudom, és önnön érzésem hitet el, Hogy vissza nem éltem e rövid élettel, Hogy rendelt helyemet betöltni kívántam, S ha olykor hízakat ejtettem is, bántam. És most, hogy munkámat folytatni megszűnöm, Csak hibám szomorít és nem feltett bűnöm. S midőn visszaadom lételem az égnek, Csak e vigasztaló indulatim égnek. Clevelandben Csokonai Vitéz Mihályt idézték­­ érdemesen .A SZENT IMRE KULTÚREGYLET színvonalas iro­dalmi estet szentelt Csokonai Vitéz Mihály emlékezetére most, hogy a nagy magyar költő születésének 200. évfordulóját ün­nepeljük, a megemlékezés irodalmi estje szép volt, mert méltó­képpen idézte az elmúlt időket, és szívmelegítő volt, azért, mert ebben oroszlánrészt vállaltak a clevelandi fiatalok is. Az emlékező irodalmi estet a Szent Imre Egyházközség előadótermében rendezte a Szent Imre Ku­ltúregylet. A meg­nyitó beszédet Sirchich László mondotta, a Kultúregylet el­nöke. Örömmel jelentette be az évforduló ünnepi felidézését, és hivatkozott arra, hogy szerte az egész világon emlékeznek ezekben a napokban a Lilla-dalok halhatatlan költőjére, ami­ért itt, Clevelandban is idézni kellett. Az irodalmi est varázsos előadója Beniczky Ádámné volt, akinek előadása feledhetetlenül szép, közvetlen és lebilincselő volt. A jelenlevők szinte magukba szívták azt a tiszta és iro­dalmi műveltségű magyar nyelvet, amelyen Csokonai Vitéz Mi­hály emlékezetét elénk varázsolta. Előadásában értékes volt a gondolati anyag, amelyet felelevenített hallgatóinak, okosan ki­egyensúlyozott volt az előadás szerkezete, ahogyan az ifjú előadók versmondása között felosztotta anyagát, lebilincselően kedves volt előadásának közvetlensége, de ízes, irodalmian gazdag magyar beszéde volt a legnagyobb élmény, ilyen ma­gyart már nagyon-nagyon régen hallottunk amerikai magyar színpadról. A fiatal előadók, akik egy-két tapasztalt társukkal a Do­­rottya-eposz szólistái lettek ezen az előadáson, magukkal ra­gadták a közönséget friss és kedves versmondásukkal. A ,,Do­rottyádból vett szemelvényeket Papp Zsuzsa, Szarka Eszter, Fábry György, Frigyes Dezső, Ritly Endre és Somogyi Lél mondták el. Valamennyien biztosak és összehangoltak voltak, szinte hibátlanok, a Csokonai Vitéz Mihály eposz kiválasztott, ma már bonyolult részletes előadásában. Búzáné Ormay Ildikó Csokonai-dalokat énekelt Győryné Mező Margit zongorakíséretével. Az énekművésznő éppúgy, mint művészi kísérője Mező Margit, tudásuk teljével keltették életre a költő és kora zenei kifejezésmódját. A Csokonai-est szép volt, nemcsak emlékeztető volt, hanem valóban idézte is, felkeltette a lelkekben mindazt, ami Csoko­nai Vitéz Mihályhoz és műveihez köt bennünket. És a jó idéző nem keveset idéz ilyenkor fel bennünk. Kéziratok megőrzésére vagy visszaküldésére a szerkesztőség nem vállalkozik. ~ ~ Kétszáz éve született CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY „Ez okos és bolond jó és rossz világába ér Lapunk múlt heti számában már megemlékez­tünk Csokonai Vitéz Mihály születésének 200-ik évfordulójáról. Ferenczy Jakab. Toldy Ferenc. Köl­csey Ferenc. Domby Márton. Ferenczy Zoltán. Tarr István és végül az édesanyja, özv. Csokonai József­­né. Diószegi Sára tudósításaiból összeállítottam: mi­képpen is látta a maga világa a költőt? Most pedig igyekszem idézni azokat, akik ösz­­szefoglalták, miként láthatta a maga világának ala­kulását a költő: Csokonai Vitéz Mihály. Nádor Imre teljeskörű korképet irt, amelynek első pontjában így foglalja össze a költő születését és születési évét: 1773 november 17-én született Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály. Apja Csokonai József bor­bély-sebész, egy dunántúli lelkész fia. Debrecen­ben a borbélyok céhmestere lett. Anyja Diószegi Sára, egy szabómester lánya, műveit, irodalomked­velő asszony. Az ekkor harmincezer lakost számlá­ló Debrecen gazdag, de már hanyatló kereskedő és iparos város. Csokonai Vitéz Mihály tehát abban az évben született, amikor Bessenyei György (1747—1811) saját kérésére kiválik a testőrség kötelékéből és polgári hivatalt v­álal: a református egyház ügyvivője lesz az udvarnál; * amikor megjelenik Klopstock MESSIÁSának első három éneke, az újabb német irodalom első vi­lágirodalmi jelentőségű alkotása, amikor Goethe nyilvánosság elé lép első szín­padi művével, a GÖTZ VON BERLICHINGEN- nel; amikor megjelenik Herder és Goethe közösen írott cikkgyűjteménye (A NÉMET JELLEGRŐL ÉS MŰVÉSZETRŐL), amely rövidesen a Sturm und Drang irodalmi programjává válik; amikor megjelenik az 1760 óta közölt Osszian­­dalok első összefoglaló gyűjteménye, a preromanti­­kus kor egyik legnagyobb hatású műve. 1780-ban, amikor Csokonai Vitéz Mihály hét éves, Rát Mátyás megalapítja az első magyar nyel­vű újságot, a MAGYAR HÍRMONDÓt. A heten­ként kétszer megjelenő lapnak kezdetben 320 előfi­zetője volt, a külföldi hírlapok, tudósítások alapján beszámol a világ eseményeiről (például az ameri­kai függetlenségi háborúról). 1792-ben már 18 la­pot adtak ki, utána azonban a Habsburg-cenzúra miatt a hírlapírás lehanyatlik. És a költő már gyer­mekkorában láthat, olvashat magyar újságot — nem csoda, ha később maga is kísérletezik hírlapirással. 1784-ben Csokonai elvégzi a kollégium poéta­­klasszisát. Latinul versel, korán megtanul olaszul, franciául, németül, görögül, ismerkedik az angollal, héberrel, arabbal, perzsával. 1786-ban Csokonai elolvashatja a MAGYAR HÍRMONDÓT, amelyben a szerkesztő, Barczafal­­vi.Szabó Dávid bejelenti, hogy új szavakat fog hasz­nálni ,.mindaddig, valamig csak azoknak nem tet­sző voltok felől" meg nem győzik. Túlzásai ellenére jó néhány sikerült és elfogadott új szó (ábra, cikk, mondat, naptár, szerep, társadalom, tudat) megal­kotása fűződik nevéhez, írja a körkép összeállítója: Nádor Imre. Mikor Csokonai Vitéz Mihály tizenöt éves, 1788-ban­ megindul az első önálló magyar folyó­irat, a MAGYAR MUSEUM. Alapítója Kazinczy Ferenc. Batsányi János és Baróti Szabó Dávid. Öt­éves fennállása alatt nyolc füzete jelent meg. A tizenhét éves Csokonai 1790-ben diáktársai­val olvasótársaságot szervez; nyelvek szerint osz­tottak fel és tanulmányozták a nyugati irodalmat. Csokonai az olasz nyelvet választotta — főként Tas­so, Metastasio, Guarini, Ariosto verseivel ismerke­dett meg — könnyedséget, hajlékonyságot, zeneisé­get tanult tőlük. Ekkor ismerkedik a szentimenta­­lizmussal. ..Inkább a tehetség rejtélyes útjait igazol­ja, hogy Csokonai e szentimentalizmusnak az inkább kitárulkozó, mint mélyen szenvedő szókészletéből mégis szándékig ható költészetet teremt. .Bácsme­­gyei levelei­-nek hatásáról igy ír Csokonai: Ah, midőn táromba látom Ezt a kedves könyvemet Egy leánykám s egy barátom Sorsa vérzi szívemet.” (Ágoston Vilmos) A húszéves költő sikere: 1793-ban­ megjelen­nek első költeményei a MAGYAR HÍRMONDÓ- ban, majd Kálmán URÁNIÁjába­n (a következő évben már művei gyűjteményes megjelentetését ter­vezi). Ugyanakkor írja meg a Méla Tempeföi avagy Az is bolond, ki poétává lesz Magyarországon cí­mű színdarabját, majd a Konstancinápolyt és Az Estvét, amelyek mintegy összegezik a felvilágoso­dás két fő irányzatát: Voltaire racionalizmusát és Rousseau szentimentalizmusát. Egyébként ebben az évben adja ki Goethe má­sodik regényét, A WILHELM MEISTER TANU­­LÓÉVEI-t, a modern fejlődésregények példaképét. Közben tanára a debreceni kollégiumnak 1794- ben, a kollégium poétaklasszisának tanítója. Dom­by Márton szerint óráira a diákok ,.mint teátrumra egymást törve mentek". Rousseau pedagógiájának követőjeként Csokonai a közvetlen, baráti hangu­latú oktatás híve. Huszonkétéves korában, 1795-ben Csokonai Pesten, minden bizonnyal, szemtanúja a magyar ja­kobinusok, Martinovics és társai kivégzésének. Deb­recenben eljárást indítanak ellene, mivel gúnydalt énekeltetett diákjaival, és nem számolt el azonnal a legációban kapott pénzekkel. Beszédet intéz az ifjúsághoz; mint eszményképére hivatkozik Rous­­seau-ra, és öntudattal fordul szembe vádlóival. Az iskolaszék örökre kizárja az intézetből. Értesült róla, hogy verseinek kiadását egyen­gető Kazinczyt a jakobinus mozgalomban való rész­vételéért halálra ítélik, de ítéletét rokonai közben­járására bizonytalan ideig tartó börtönbüntetésre változtatják. (Kazinczy 1801-ben szabadul Kufstein­ből.) Azt is hallja, hogy meghalt Kármán József, aki irodalomszervezőként is fontos szerepet játszott. — FANNI HAGYOMÁNYAI című regénye a magyar szentimentalizmus legkiemelkedőbb alkotásaa, és az első, modern értelemben vett lélektani regény a ma­gyar irodalomban. Megkezdődött vándorélete, 1796-ban Sárospa­takon találjuk. De rövid sárospataki tartózkodás után az országgyűlés összehívásának hírére Po­zsonyba megy, és kiadja a DIÉTÁI MAGYAR MÚZSÁT. A lapalapító vállalkozás azonban kö­zönybe fullad. Az 1797-es esztendő végzetes év. Ekkor talál­kozik Lillával. Komáromba megy és itt találkozik Vajda Júliával, a tündér-szépségü és gazdag leány­nyal. Mikor már azt hiszi elnyerte boldogságát. Vajda Júlia enged szülei kívánságának, elhagyja a költőt és máshoz megy feleségül. Most tehát eluralkodhatnék költészetén korá­nak irodalmi érzelgőssége: a szentimentalizmus. De nem ez történik. A csodálatos fordulatról — amely egyben Csokonai költészetének a csodája is —, Ágoston Vilmos ezt írja: ,,A Lilla-dalok nagy része azonban a szenti­mentális szókészlet ellenére is az életigenlés, a sze­relem költészete. Még az ilyen sorokban is, amik­ben :sirdogálás, kín, halál, este, hidegen csillogó női szem­­ről olvashatunk, a játékosság és a ritmus élénksége egészen más hangulatot sugallnak, mint az eredeti gondolat: Lilla vesztén sírdogálni Drága sors nekem Sírdogálva haldogálni Szép halál nekem. Hogy más verseiben Csokonai a szentimenta­­lizm­us szókészletét újra hihetővé, a költészetet ismét értelmivé tudja változtatni, abban nagy részük van a ,,jó theoriájú, gonosz praxisú halandók ”-nak. — vagyis az egyéni szenvedésnek: így tanulom rejtett érdememmel Ébresztgetni lelkemet. A természet majd az értelemmel Bölcsebbé tesz engemet.” 1800-ban olvassa Kisfaludy Sándor KESER­GŐ SZERELEM című ciklusát, amely nagy sikert arat. Visszatér a Dunántúlról Debrecenbe, hogy be­tegen végigélje és szenvedje 1802 júliusában a Deb­recent elpusztító tűzvészt. Egy nagy, épen maradt szekrényben húzza meg magát, mert a Csokonai ház is leég. A kereset után néző költő sikertelenül próbál állást találni. Mindenkin kell segíteni, min­denki számít, csak a beteg költő nem számít . .. Tü­dőbaja egyre jobban elhatalmasodik. Művei kiadá­sa igen lassan indul meg: életében csupán két köte­te lát napvilágot — Kleist Tavaszának fordítása (1802) és a Dorottya (1804). (A tűzvész évében fejezi be Bessenyei TARI­­MÉNES UTAZÁSAI című államregényét, amely­ben mintegy összegezi társadalomfilozófiáját. — És Schiller a Tell Vilmosban sikeresen birkózik meg a feladattal, hogy — mint tervezte — ,.szemléletesen és meggyőzően mutassa meg a színpadon az egész népet".) Rohonyi Zoltán írja Csokonai Vitéz Mihályról: ..A­­vidám természetű poéta a megpróbáltatás­ból megpróbáltatásba jutva sem adja fel a szellem kiküzdött jogát a lét értelmezésére: törődötten, meg­hiúsuló tervekkel, súlyosbodó betegségben és egy félig leégett ház kormos-omladékos falai között is van ereje „A LÉLEK HALHATATLANSÁGA” nagy szembenézésére. Rhédeyné temetéséhez való­jában csak az utolsó két résznek van köze, ugyanis a kötelező beúsúztatást nem mellőzhette semmikép­pen — a kompozíció zöme végső összefoglalása a lét nagy kérdéseire adható válaszoknak. .Legyek, hogy szenvedjek? és bánjam létemet? / Reményljek, de ez is gyötörjön engemet?’ — teszi fel a szemé­lyesnek is értelmezhető kérdést, hogy ebből azután élet és halál, majd halál utáni lét képzetkörébe jus­son. Megtöretett testtel, aggasztóan leromlott egész­ségi állapotban, de nyomorúságában is ,kevélyen­ — ahogy Kazinczy mondaná — adta elő utolsó nagy művét, A LÉLEK HALHATATLANSÁGÁ-t, e nagy igényű kompozíciót. A dölyfösen kiszolgálta­tott bört önérzetesen vitte át, mint a temetési pom­pán dolgozott többi kézműves; a szükségtől kikény­­szerített szereplés siettette korai halálát, s Csokonai mintha megérezte volna ezt, szerepét komolyan vet­te é lét és nem lét, test és lélek, természet és er­kölcs, Isten és világ súlyos kérdéseivel nézett szem­be. Az esőben, szélben versét köhögve felmondó Csokonai maga volt a megtestesült költői sors." Nádor Imre írja körképében. ..Csokonait 1804 áprilisában felkérik, mondjon halotti búcsúztatót a gazdag bihari földbirtokos, Rhédey Lajos feleségének temetésén. Erre az alka­lomra írja A lélek halhatatlansága címen ismert Ha­­lotti verseket. A temetőben tüdőgyulladást kap, he­tekig betegen fekszik Váradon." (Fazekas Mihály, aki a francia háborúból 1796- ban a hazatért Debrecenbe, ez évben fejezi be a LU­DAS MATYI-t, amely először kéziratos formában terjed.) De Csokonai Vitéz Mihály ennek már nem ör­vendhetett. 1805 január 28-án, 32 éves korában, Debrecenben meghal. Utolsó levelében kifizetetlen apró adósságai miatt mentegetőzik, — fejezi be Ná­dor Imre körképét. Most kétszáz év­e született a keserű sorsú Cso­konai Vitéz Mihály. Talán sohasem volt „szenti­mentális" csupán. Hanem mint költő azt mutatta meg, hogy az emberi szenvedéseket nem szabad szé­­gyelni, hanem emberi büszkeséggel kell viselni; a szenvedések tudatos elviselése tesz emberé bennün­ket. Főként abban, hogy a szenvedések okozta fáj­dalmakat ki tudjuk fejezni, azok tanulságait ma­gunkban össze tudjuk gyűjteni. A szenvedéseknek nem az a hőse, aki érzéketlen kölöncként viseli el, hanem a költő, aki átéli a szenvedéseket, a költő magasztos formában ki is tudja fejezni. Amikor a fényűző temetésen megjelent a tüdőbajával haldok­ló költő és a nagyúri gyászolóknak az emberi, gyöt­relmek mélységéből „köhögte fel” a lélek halhatat­­lanságát, nemcsak a költői sors, hanem a költői, ma­gasztos hivatás megjelenése is volt. Az új kapukat kereső világnak, amelyet jól ismert és látott, utat mutatott, az emberi lélekre mutatott. Hogy világa mégis eltévedt? Ez volt magasz­tos hivatása mellett „keserédes" költői sorsa. (E. I.) TANULD MEG, hogy Madách Imre az Ember tragédiájában, mint bármelyik megelőző kor nagy alkotója, írói-filozófiai problémáinak költői megfo­galmazásában csak azt a tör­ténelmi valóságot általánosít­hatta, amelyet az emberiség addig átélt és csak azokra a gondolkodói teljesítményekre építhetett, azokat fejleszthette tovább, amelyekkel kora ren­delkezett. Ennek az objektív és szubjektív valóságnak min­den, az emberi lét lényege szempontjából fontos pozitívu­ma és negatívuma valóban tükröződik Madách művében. Ennek ellenére Az ember tra­gédiája nemcsak történelmi dráma, hanem az Istenkereső hit diadala is. Madách ugyan­is az egész emberi múlt tanul­ságai alapján nemcsak arra a kérdésre keresett filozófiailag is helyes költői választ, hogy milyen kiutat kell találni a Vi­lágos utáni magyar valóság kétségbeejtő állapotaiból, ha­nem arra a sokkal általáno­sabb metafizikai jellegű kérdés­re is, hogy a küzdelmet a hit szolgálatába állító, a luciferi racionális kételkedést mindig legyőző ember Istenben bízva hogyan teremthet olyan álla­potokat, amelyekben krisztusi eszményei és a történelmi va­lóság kiáltó ellentéte elkerül­hető. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK U I LEVEL - VIZUM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKK­A­— TUZEX — COMTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE TIT

Next