Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)

1975-01-05 / 1. szám

1975 január 5. A Lórántffy Otthon segítséget kér A Lórántffy Otthonnak, jelenti dt. Dömötör Tibor, hogy még 20.000 dollárra van szüksége. A Lórántffy Otthon épí­tése során sokszor azt hit­ték, hogy újabb kiadások már nem bukkannak fel, de a pénzromlás és a mindig újabb előírások miatt újra és újra váratlan kiadásokkal állnak szemben. Kérik a magyar testvé­reket, hogy támogassák az Otthon ügyét. ..Siessetek le­tenni a magatok áldozatát! Sok kicsi sokra megy! Két­szer ad, aki gyorsan ad!” Orvos az útlevélben Újévi vicc A nyugatnémet állampol­gárok hamarosan teljes, or­vosi látleletet kapnak útleve­­lükben, amely tartalmazza a vérátömlesztésnél vagy más orvosi, illetve sebészi be­avatkozásnál szükséges ösz­­szes adatokat. A nyugatnémet ötletet ál­lítólag Moszkva is átveszi. Az útlevél orvosi rovatába azt fogják bevezetni, hogy az­­útlevél tulajdonosa orvo­si szempontból kiengedhető­­e az országból, vagy nem? És ha nem, akkor elfogatása esetén milyen vegy- vagy elmegyógyintézetbe kell be­szállítani .. . A legmeggyőzőbb érveket akkor találjuk, amikor a tárgy helyességéről már meg vagyunk győződve. Eötvös József: Gondolatok. KIADÓ 3 szoba, konyha 3217 Walton Avenue. West Cleveland, Ohio Telefon: 631-3469 ■wooouju -K» H e.TQooaoat^ao EL RANCHO MOTEL Töltse nálunk floridai szabadsá­gát! Modern, tiszta szobák. Ked­vezményes árak. Közel a Disney­­hez és sok más látnivalóhoz. 250 N. Orlando Ave.. (U. S. High­way, 17­92). Maitland, Fia. 32751. Telefon: (305 ) 644-0859. Szere­tődés várja Tóth Erzsébet és Bar­nabás, «wwcoooooaooooooooaoc ' ’ FLORIDÁBAN a Real Estate ügyben Ezrével CSALÓDNAK azok, akik­ gondatlanul választják meg a Real Estate Irodákat Éppen ezért forduljanak bizalommal hozzám SARASOTA­ Floridá­kat­, aki 7 éves gyakorlattal több, mint 500 magyart segítet­ten,­ szerencsés üzleti befektetés, ház, telek, condominium, vagy új ház építése ügyében. Nevem Dr. Agócs Sándor a. Sungate Real Estate Co. tagja. Hivatal. 1944 Sp. Tamiami Trail, Sara­som, Fia. 33579 (közel a kór­házhoz). Tel: (813) 366-9544, lakás (813) 924-3058. Greger TRAVEL BUREAU 152 The Old Arcade Cleveland, O. 44114 Tel.: 621-6036 Minden utazási problémáját elintézzük. Magyarul beszélünk. Vidéki­k írhatnak magyarul is. IKKA, TUZEX COMTURIST vámmentes csomagok és dollár átutalások. HELP WANTED TOOL & DIEMAKER Exp. die maker needed. Must have 5 to 8 years exp. on making deep draw and orogressive dies. Rates negotiable, r inge benefits include 11 paid holi­days. hospitalization and life insur­ance. Paid 10C pet. by the comp. falls stamping & welding L'9(X) Vincent St., Cuyahoga Falls Oh Call (216. 621-40.il Mon. thru Fri. 9-5 for interview. An Equal Opportunity Employer TVRRET LATHE OPERATOR Short run rough turning. Must have exp. and be able to setup job. Apply ; in person. Forge Products Corp. 2987 East 87th Street. Cleveland. Ohio. (216) 795-8228 Mature single female with no dependent children for position of hoúse parent private school. Live in 5 days per week, week­end Wprk involved. Tel.: (914) 373-8191. Látókör Papírválság a szabad világban (és a száműzöttek sajtója) A Szovjet az év elején az elmaradt népeknek azt su­galmazta, hogy a fával éppen úgy politizáljanak, mint az arabok az olajjal. És a megfogadottt tanács, úgy látszik, ugyanolyan sikerrel kecsegteti az exportáló államokat, mint a szovjet olajizgatása az arabokat. A papírhiány vi­lágjelenség, illetőleg nyugati jelenség lett, feszültséget és nyugtalanságot okoz mindenütt, ahol a sajtó és a könyv már közszükségleti cikk lett. Persze nem érinti azokat a fejlődésben elmaradt államokat, ahol ugyan bőségesen van fa, de bőségesen akad analfabétizmus is. És az olvasni nem tudó tömegek talán mulatnak is, amikor a rádióikból a nyugati államok papírproblémáiról értesülnek. Mondo­gathatják: lám, a Szovjetnek igaza volt, újból megszorítot­tuk a nyugati kapitalista államokat. Komor európai jelek És ez gaz is, a kremlini fa-trükk eredményes. Az előidézett papírválság a nyugati világban úgy a sajtó, mint a könyvkiadás terén már eddig is — első lépésre — jelen­tős áremelkedést okozott. Egyformán erről számol be a francia és a nyugatnémet sajtó. »Eddig a kéziratok után kellett szaladni, most a pa­pír után kell. Változó idők jele ez, nehéz időszakot jelez a kiadók számára — írja francia oldalról a párizsi L’Ex­­press. — Egy év alatt Franciaországban a papír ára két­szeresére nőtt, az ellátás bizonytalan, a szállítók nem tart­ják be a határidőket, a kiadók pedig annyit adnak ki, amennyit lehet és nem annyit, amennyit szeretnének — jelenti a lap és megjósolja, hogy ezeknek a változásoknak a hatása csak ezután kezd majd mutatkozni. — Az őszi szezon beindulása látszólag hasonló volt az elmúlt éve­kéhez. Egyetlen szépséghibával: egy regényért, amely eddig 20—35 frankba került, 30 — 45, vagy még ennél is többet kell majd fizetni.« Hasonló irányzatról számol be Nyugat-Németország­­ban a Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt is: »A papír- és a könyvgyártás költségei jelentősen megnövekedtek s ma már lehetetlenség 300 oldalas mű­veket 30 márkánál olcsóbban kihozni.« Mit fog jelenteni ez a könyvkiadás szempontjából? — kérdezi, majd igy válaszol a Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt: »Néhány, vagy akár néhány ezerrel kevesebb könyv minden évben, nem jelent veszteséget mindaddig, amíg a minőséget megtartják.« Az emelkedő papírárak máris megfontoltságra intik a könyvkiadókat. A L’Express így ír: »Mi lesz 1975-ben számos, 1973-ban elfogadott kéz­irat sorsa? E fájdalmas pontnál a kiadók zavart hallga­tásba burkolóznak.., Leépítések és tervcsökkentések Most már a nyugatnémet kiadók is ..kétszer meggon­dolják, mielőtt egy könyv kiadásáról döntenek” — fejezi be figyelmeztető riportját a Deutsches Allgemeines Sonn­tagsblatt . ..Sőt, még akkor is tétováznak, ha ismert szerző érdekes regényéről van szó. Az utóbbi hetekben riasztó hírek keringenek kiadói körökben. Több ismert cégnél, például az S. Fischer-nél elbocsátások voltak és takarékossági tervet állítottak össze: a Luchterhand kol­lekció és a Rowohlt kiadó .Das neue buch’ sorozata 30, illetve 50 százalékkal csökkenti tervét." Csaknem azonos a véleménye a párizsi lapnak: »Minden oldalról szorítva, a kiadók meghúzzák a kéziratokat, könnyebb súlyú papírra nyomnak, minimá­lisra szorítják az oldalszéleket és kisebb lesz a formátum. Röviden: az olvasók drágábban, gyengébb kivitelű köny­veket kapnak és két kötetben kell majd megvásároljanak olyan műveket, amelyeket eddig egy kötetben adtak ki.« (Burkolt áremelés.) A L’Express sötét képet fest a francia könyvkiadás jövőjéről: »1974 ősze a jó idők utolsó szezonja lesz. Titokban mindenki a drága papír éveire készül. Kiadók fognak el­tűnni, kéziratok kerülnek visszautasításra...« A nyugat­német lap is megállapítja, hogy a könyvkiadás válságos időszakot él át, alapjaiban kell átszervezni a könyvkiadást. Angliában sincs papír A könyvnél is elterjedtebb és keresettebb közszük­ségleti cikk a hírlap. És a papírhiány szorító szüksége en­nek megfelelően jobban is érezhető a lapkiadás terén. A politikai napilap világában, Angliában komoly bajban vannak máris a lapkiadók. Két probléma fogta ollóba őket: 1. az újságpapír árának tetemes emelkedése, 2. a hirdetések terén mutatkozó általános visszaesés. A papír drágulása okozta nehézségeket súlyosbította ráadásul,­­ hogy a lapkiadás önköltségét meghatározó többi elemek (a nyomdafestéktől a posta- és telefonköltségekig) ugyan­csak drágultak. Míg az elmúlt évtizedben egy tonna papír ára 60 font sterling volt, ez év márciusáig az ára megkettő­ződött és további drágulásra van kilátás. Mindaddig, amíg az újságpapír ára aránylag kisebb mértékben emelkedett, az angol újságpapír-fogyasztás ál­landóan nőtt. 1973-ban elérte az 1,5 millió tonnát, az új­ságok pedig növelték oldalszámukat. Ha azonban — álla­pítja meg a fenti tényeket elemző cikkében az angol The Economist című folyóirat — a lapok ebben az évben is ugyan­olyan terjedelemben akarnának megjelenni, mint a múlt évben, akkor a felhasznált papírmennyiség ára 140 millió font sterlingről 210 millió font sterlingre emel­kedne. Anglia, de különösen a több mint 7 millió lakost számláló London, egyre jobban megérzi a papírhiányt. Londonban 10 napilap jelenik meg, összesen 17 millió példányban. Ma — állapítja meg e kérdésnek szentelt cikkében az amerikai The Christian Science Monitor című kitűnően szerkesztett lap — a Fleet Streetnek, a londoni lapkiadók utcájának legnagyobb intézményét, Beaverbrook lord saj­tóbirodalmát az összeomlás veszélye fenyegeti. Megjegy­zendő, hogy míg az elmúlt évben a londoni lapok össz­jövedelme 17 millió dollár volt, addig ebben az évben közel 20 millió dollár veszteséggel számolnak. Ezen belül a Beaverbrook csoport, amelynek tevékenysége nem elég sokoldalú ahhoz, hogy könnyebben kiállja a pénzügyi meg­­próbáltatásokat, igen súlyos, közel 4,6 millió dolláros vesz­teségre számíthat. ,,A jövedelmezőség alakulását — pana­szolja Jocelyn Stevens, a csoport igazgatója —, a kanadai és skandináv papírtermelők határozzák meg." Anglia innen kapja a rotációs papírt. ..Még drága pénzért is egyre nehezebb újságpapírt találni Angliában” — fejezi be cikkét a nálunk. Ameri­kában megjelenő Christian Science Monitor. A szabad magyar sajtó és könyv Mindezeket az európai jelenségeket ismertetve és ezekhez hozzátéve, hogy Amerikában is készül a napilapok példányonkénti árának és az előfizetésnek az emelése, végül is nézzünk körül a saját házunk portáján, a sza­bad világban kiadott, a száműzetésben megjelenő lapok udvarán. Ezeket a magyar lapokat eddig is csak nagy ál­dozatkészség, rengeteg munka és elképzelhetetlenül kicsiny jövedelmek mellett lehetett fenntartani. Hogy a papír árá­nak felugortatása tragikus következményekkel járhat, azt az előadottakból látni lehet. A Szovjetuniónak általában nem tetszik a szabad sajtó. Azzal nem tud hetentét kötni. Otthon már elbánt a szabad sajtóval, szabad földön most ugyan­úgy el akar vele bánni, mint ahogyan az olajhá­ború révén végezni akar a szabad vállalkozással, szabad iparral és termeléssel. A nagy csapás mellékhatásaként, érzékenyen megsebesítheti a száműzött sajtó- és könyv­kiadást. Hiszen minden sajtó- és könyvkiadás fenntartói között leglesújtottabbak a hazájukból elüldözött magya­rok. Olyan idő ez, amikor a magyar száműzött íróknak, újságíróknak és kiadóknak még ádázabb küzdelemre kell felkészülni, mint amit eddig folytattak fennmaradásukért. (Imp.) Renoválták a rendőruralmat a vasfüggöny mögött A rossz hírnek kijáró vonakodással közöljük a Bu­dapesten megjelenő szakszervezeti (párt) lap, a NÉP­SZAVA tudósítása alapján, hogy a Magyarorszg felett uralkodó diktatúra új ,,törvényerejű” rendeletet adott ki az államvédelemről. És az ebben foglalt rendelkezések azt mutatják, hogy a Kádár-diktatúra nem érzi magát biztonságban. Ez pedig azért rossz hír, mert a párturalom terrorját mindig az a terror kelti, irányítja és fűti, amelyet a párt maga érez félelmében. És az új államvédelmi ren­delet a párt félelmét világosan kifejezésre juttatja. Rendőrség az „ellenséges hatalmak’’ ellen Az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű ren­delet, amint erről a hivatalos lap értesít: »Az állam belső rendjének védelméről szólva az ál­lam ellen irányuló támadások felderítését és megakadályo­zását írja elő. Az ellenséges hatalmak, a hazánkkal szem­ben álló erők szervezeteinek, a Magyar Népköztársaság társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére, gyen­gítésére irányuló terveik, tevékenységük leleplezését és megakadályozását megkövetel a jogszabály.« A gyanúsak listája A diktatúra rémületét tükrözi a rendelet egy másik része is, amely felsorolja, milyen ellenségektől fél 1974- ben Kádár, hogy új rendeletet kellett kiagyalni: »A rendelet a rendőri szervek részére kötelező erővel írja elő, hogy fel kell deríteni és meg kell akadályozni az ellenséges hírszerző szervek és szolgálatukban álló emig­­rációs szervezetek, csoportok és személyek, hazánk ellen irányuló támadásait. Fel kell deríteniük az ország terüle­tén tevékenykedő illegális szervezeteket és csoportokat, meg kell védeni a Magyar Népköztársaság honvédelmi érdekeit, fegyveres erőit, testületeit és rendészeti szer­veit. Ugyanígy kell védeni továbbá a népgazdasági, a kul­turális, a külügyi, a külkereskedelmi szerveket és intéz­ményeket, a kémek, a hazaárulók, a kártevők, a rombo­lók, az összeesküvők, valamint más ellenséges személyek tevékenységével szemben.« Az új államvédelmi rendelet durva ügy. Nemcsak azért, mert célba veszi a mi szervezeteinket, az emigrációs szervezeteket is, hanem azért is, mert az ellenséges kémek és hazaárulók közé keveri, de ide teszi az otthon tevékeny­kedő illegális szervezeteket is. (A rendelet kibocsátói csak tudják, hogy ilyenek vannak vagy nincsenek? És ha nin­csenek, mire való a törvényerejű rendelet?) De ide teszik a gazdasági, tudományos és kulturális területeket is. A párt nyugati elvtársai is csak gyanús érzelmekkel térhet­nek haza, de ajánlatos ezután vigyázni azoknak a haza­árulóknak is, akik ugyan nem elvtársak, nem elégedtek meg a rokonlátogatással sem,, hanem, mint zsebtársak, elvtársak, dicstársak és aknásztársak, bratyiztak otthon. Vigyázzanak, a párt fél és ezért gyanakvóvá válik... Végrehajtják a rendőrség és a haderő A diktatúra kimondja ebben a törvényben, hogy a belügyi szervek mellett­­a rendelet a következőkben so­rolja fel, mint a belügyminisztérium szerveit: 1. rendőr­ség, 2. határőrség, 3. tűzoltóság) a hadsereg és mások is felelősek és alkalmazhatók is az államvédelemre. »Deklarálja továbbá a rendelet, hogy az állam és köz­­biztonság védelme és fenntartása a jelen rendeletben és más jogszabályokban meghatározott szervek kötelessége. A hivatott szervek mellett — amelyet all. paragrafusban úgy rögzít, hogy a belügyminisztérium szervei —, más szerveknek és személyeknek is jelentős a kötelezettsége. Ebből következően felsorolja azokat a szerveket, amelyek hatékonyan közreműködnek e munkában, így a fegyve­res erők és a fegyveres testületek, állami, társadalmi, gazdasági szervek és állampolgárok. Új vonása ez a ren­delkezésnek: az állam- és közbiztonsági feladatok ellátá­sába bevon bizonyos szerveket és fokozza felelősségüket, bizonyos szervek és személyek közreműködését pedig elvárja.« Egyetemes rendőrhatalom Az új államvédelmi törvény általánosságban ezt úgy mondja ki, hogy »...első ízben került sor a legfontosabb kérdések, mint az állam belső rendjének védelme, a bűnözés elleni harc, a közrend védelme, az igazgatásrendészet ellátása, az államhatár őrzése egységes szabályozására.« ............ . .. ... . 7,va . ...............................­ • • ' „ •* ‘i ' , , ' i . KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA3. oldal INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO ■ BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST • TORONTO - BUDAPEST ★ Ha­jssa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ★ Repülő- és hajójegyek részletre is ★ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- és GYÓGYSZERKULYES a világ minden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOX főképviseli:­ LEGNAGYOBB MAGYAR UTAZÁSI IRODA AGENCY TRAVEL SERVICE KIS BI.OOR ST. W. • TORONTO, CANADA TEU: S3 7-3131 MiS 1X4 A tömegek megfékezése és az utca A rendőrség államvédelmi feladatai közé tartozik a rendelet szerint a gyülekezés, a gyűlésezés és a gyűlések ellenőrzése.­­Az ünnepségek, rendezvények, felvonulások, sport­események megtartása előtt engedélyt kell kérni, az en­gedélyt az illetékes rendőri szerveknek be kell mutatni, láttam­ozás végett. A rendőrség ellenőrzi a zavarmentes lebonyolítást.« Belső és külső útlevél Megmarad rendőrségi hatáskörben az úgynevezett belső útlevél, a személyi igazolvány és a rendőrség ellen­őrzi az országban való mozgást. »...gondoskodik a rendőrség az ország lakosságá­nak személyi igazolvánnyal történő ellátásáról, a lakcím­­bejelentési szabályok betartásának ellenőrzéséről. Enge­délyezi a határsávba való belépést és letelepedést, ellátja az állampolgárokat útlevéllel. Végzi a külföldiek ellen­őrzését és letelepedésüket az ország területén. Gondos­kodik továbbá a vízumkiadásról és az idegen­rendészeti feladatok ellátásáról. Ellátja az állampolgársági bizonyít­ványok kiállításával kapcsolatos feladatokat.« Általános visszatérés a rendőri terrorhoz A rendőrállam újból való deklarálása ugyan nem jelent újságot, azonban azt jelenti, hogy ennek a rendőr­­államnak a bilincseit felülvizsgálták és szorosabbra fogták. A diktatúra maga is érezte, hogy ez igen furcsa do­log, mert a rendelet bevezetőjében mentegetőzik. Két dol­got hoz fel a rendőrállam most és újbóli deklarálására: »1. Világosan rögzíti a rendszerünkkel szembehelyez­kedő, a törvényeinket megsértőkkel szembeni fellépést, eljárást, és az alkalmazható intézkedéseket.« És ez talán érthető is lenne és nem is lenne gyanús, ha nem kívánná a magyar diktatúra túlságosan is meg­okolni azt, amit tett és kijelenti, hogy ezen felül azért is hajtották végre a rendőrállam megszigorítását, mert »2. Hasonló szinten szabályozták több szocialista országban is a rendőrség munkájára és az állam- és köz­­biztonságra vonatkozó kérdéseket.« Tehát, és ez az o­stoba mentegetőzés (két tagadás, egy állítás) árulja el az új államvédelmi rendelet igazi jelentőségét. Hogy ez a rendelet tulajdonképpen része annak az újsztálinista merevítésnek, amelyet a moszkvai tömbben a rendfenntartó terror általánosításával akarnak elérni. De mivel — amint mondottuk — a rendőri terror, az államvédelmi terror a diktatúra rémületéből származik, mindez után fennáll a legfontosabb kérdés: mi tartja ré­mületben az egész moszkvai tömböt? Bécs, 1974. december. Sárkány György Ez a mi világunk . . . Azt vizsgáztassák, aki sohasem vizsgázott Nyugatnémet kutatók sok­ezer idősebb gépkocsiveze­tő látóképességének meg­vizsgálása után megállapí­tották, hogy a nappali látó­képesség az életkor előre­haladásával alig csökken. A szürkületben és sötétben azonban az idős emberek lé­­nyegesen rosszabbul látnak. Ezért az idős embereknek tulajdonképpen csak nappal szabadna vezetniük — je­lentette ki dr. Erwin Hart­mann professzor. Amint Amerikában ezt a híradást olvasták, azonnal beleestek a jó amerikai túl­zásba és kezdték hangoztat­ni, az idős autóvezetőket mind újból le kell vizsgáz­tatni. Mire az öregek felhá­borodtak és elég hangos vi­ta tört ki ebben a kérdés­ben. Az egyik legjobb érve az idősek táborának az volt, hogy ne őket vizsgáztassák le hanem azokat az autóve­zetőket, akik vezetnek, de sohasem vizsgáztak. Jó érv a fontoskodókkal szemben.

Next