Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)
1975-01-05 / 1. szám
1975 január 5. A Lórántffy Otthon segítséget kér A Lórántffy Otthonnak, jelenti dt. Dömötör Tibor, hogy még 20.000 dollárra van szüksége. A Lórántffy Otthon építése során sokszor azt hitték, hogy újabb kiadások már nem bukkannak fel, de a pénzromlás és a mindig újabb előírások miatt újra és újra váratlan kiadásokkal állnak szemben. Kérik a magyar testvéreket, hogy támogassák az Otthon ügyét. ..Siessetek letenni a magatok áldozatát! Sok kicsi sokra megy! Kétszer ad, aki gyorsan ad!” Orvos az útlevélben Újévi vicc A nyugatnémet állampolgárok hamarosan teljes, orvosi látleletet kapnak útlevelükben, amely tartalmazza a vérátömlesztésnél vagy más orvosi, illetve sebészi beavatkozásnál szükséges öszszes adatokat. A nyugatnémet ötletet állítólag Moszkva is átveszi. Az útlevél orvosi rovatába azt fogják bevezetni, hogy azútlevél tulajdonosa orvosi szempontból kiengedhetőe az országból, vagy nem? És ha nem, akkor elfogatása esetén milyen vegy- vagy elmegyógyintézetbe kell beszállítani .. . A legmeggyőzőbb érveket akkor találjuk, amikor a tárgy helyességéről már meg vagyunk győződve. Eötvös József: Gondolatok. KIADÓ 3 szoba, konyha 3217 Walton Avenue. West Cleveland, Ohio Telefon: 631-3469 ■wooouju -K» H e.TQooaoat^ao EL RANCHO MOTEL Töltse nálunk floridai szabadságát! Modern, tiszta szobák. Kedvezményes árak. Közel a Disneyhez és sok más látnivalóhoz. 250 N. Orlando Ave.. (U. S. Highway, 1792). Maitland, Fia. 32751. Telefon: (305 ) 644-0859. Szeretődés várja Tóth Erzsébet és Barnabás, «wwcoooooaooooooooaoc ' ’ FLORIDÁBAN a Real Estate ügyben Ezrével CSALÓDNAK azok, akik gondatlanul választják meg a Real Estate Irodákat Éppen ezért forduljanak bizalommal hozzám SARASOTA Floridákat, aki 7 éves gyakorlattal több, mint 500 magyart segítetten, szerencsés üzleti befektetés, ház, telek, condominium, vagy új ház építése ügyében. Nevem Dr. Agócs Sándor a. Sungate Real Estate Co. tagja. Hivatal. 1944 Sp. Tamiami Trail, Sarasom, Fia. 33579 (közel a kórházhoz). Tel: (813) 366-9544, lakás (813) 924-3058. Greger TRAVEL BUREAU 152 The Old Arcade Cleveland, O. 44114 Tel.: 621-6036 Minden utazási problémáját elintézzük. Magyarul beszélünk. Vidékik írhatnak magyarul is. IKKA, TUZEX COMTURIST vámmentes csomagok és dollár átutalások. HELP WANTED TOOL & DIEMAKER Exp. die maker needed. Must have 5 to 8 years exp. on making deep draw and orogressive dies. Rates negotiable, r inge benefits include 11 paid holidays. hospitalization and life insurance. Paid 10C pet. by the comp. falls stamping & welding L'9(X) Vincent St., Cuyahoga Falls Oh Call (216. 621-40.il Mon. thru Fri. 9-5 for interview. An Equal Opportunity Employer TVRRET LATHE OPERATOR Short run rough turning. Must have exp. and be able to setup job. Apply ; in person. Forge Products Corp. 2987 East 87th Street. Cleveland. Ohio. (216) 795-8228 Mature single female with no dependent children for position of hoúse parent private school. Live in 5 days per week, weekend Wprk involved. Tel.: (914) 373-8191. Látókör Papírválság a szabad világban (és a száműzöttek sajtója) A Szovjet az év elején az elmaradt népeknek azt sugalmazta, hogy a fával éppen úgy politizáljanak, mint az arabok az olajjal. És a megfogadottt tanács, úgy látszik, ugyanolyan sikerrel kecsegteti az exportáló államokat, mint a szovjet olajizgatása az arabokat. A papírhiány világjelenség, illetőleg nyugati jelenség lett, feszültséget és nyugtalanságot okoz mindenütt, ahol a sajtó és a könyv már közszükségleti cikk lett. Persze nem érinti azokat a fejlődésben elmaradt államokat, ahol ugyan bőségesen van fa, de bőségesen akad analfabétizmus is. És az olvasni nem tudó tömegek talán mulatnak is, amikor a rádióikból a nyugati államok papírproblémáiról értesülnek. Mondogathatják: lám, a Szovjetnek igaza volt, újból megszorítottuk a nyugati kapitalista államokat. Komor európai jelek És ez gaz is, a kremlini fa-trükk eredményes. Az előidézett papírválság a nyugati világban úgy a sajtó, mint a könyvkiadás terén már eddig is — első lépésre — jelentős áremelkedést okozott. Egyformán erről számol be a francia és a nyugatnémet sajtó. »Eddig a kéziratok után kellett szaladni, most a papír után kell. Változó idők jele ez, nehéz időszakot jelez a kiadók számára — írja francia oldalról a párizsi L’Express. — Egy év alatt Franciaországban a papír ára kétszeresére nőtt, az ellátás bizonytalan, a szállítók nem tartják be a határidőket, a kiadók pedig annyit adnak ki, amennyit lehet és nem annyit, amennyit szeretnének — jelenti a lap és megjósolja, hogy ezeknek a változásoknak a hatása csak ezután kezd majd mutatkozni. — Az őszi szezon beindulása látszólag hasonló volt az elmúlt évekéhez. Egyetlen szépséghibával: egy regényért, amely eddig 20—35 frankba került, 30 — 45, vagy még ennél is többet kell majd fizetni.« Hasonló irányzatról számol be Nyugat-Németországban a Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt is: »A papír- és a könyvgyártás költségei jelentősen megnövekedtek s ma már lehetetlenség 300 oldalas műveket 30 márkánál olcsóbban kihozni.« Mit fog jelenteni ez a könyvkiadás szempontjából? — kérdezi, majd igy válaszol a Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt: »Néhány, vagy akár néhány ezerrel kevesebb könyv minden évben, nem jelent veszteséget mindaddig, amíg a minőséget megtartják.« Az emelkedő papírárak máris megfontoltságra intik a könyvkiadókat. A L’Express így ír: »Mi lesz 1975-ben számos, 1973-ban elfogadott kézirat sorsa? E fájdalmas pontnál a kiadók zavart hallgatásba burkolóznak.., Leépítések és tervcsökkentések Most már a nyugatnémet kiadók is ..kétszer meggondolják, mielőtt egy könyv kiadásáról döntenek” — fejezi be figyelmeztető riportját a Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt . ..Sőt, még akkor is tétováznak, ha ismert szerző érdekes regényéről van szó. Az utóbbi hetekben riasztó hírek keringenek kiadói körökben. Több ismert cégnél, például az S. Fischer-nél elbocsátások voltak és takarékossági tervet állítottak össze: a Luchterhand kollekció és a Rowohlt kiadó .Das neue buch’ sorozata 30, illetve 50 százalékkal csökkenti tervét." Csaknem azonos a véleménye a párizsi lapnak: »Minden oldalról szorítva, a kiadók meghúzzák a kéziratokat, könnyebb súlyú papírra nyomnak, minimálisra szorítják az oldalszéleket és kisebb lesz a formátum. Röviden: az olvasók drágábban, gyengébb kivitelű könyveket kapnak és két kötetben kell majd megvásároljanak olyan műveket, amelyeket eddig egy kötetben adtak ki.« (Burkolt áremelés.) A L’Express sötét képet fest a francia könyvkiadás jövőjéről: »1974 ősze a jó idők utolsó szezonja lesz. Titokban mindenki a drága papír éveire készül. Kiadók fognak eltűnni, kéziratok kerülnek visszautasításra...« A nyugatnémet lap is megállapítja, hogy a könyvkiadás válságos időszakot él át, alapjaiban kell átszervezni a könyvkiadást. Angliában sincs papír A könyvnél is elterjedtebb és keresettebb közszükségleti cikk a hírlap. És a papírhiány szorító szüksége ennek megfelelően jobban is érezhető a lapkiadás terén. A politikai napilap világában, Angliában komoly bajban vannak máris a lapkiadók. Két probléma fogta ollóba őket: 1. az újságpapír árának tetemes emelkedése, 2. a hirdetések terén mutatkozó általános visszaesés. A papír drágulása okozta nehézségeket súlyosbította ráadásul, hogy a lapkiadás önköltségét meghatározó többi elemek (a nyomdafestéktől a posta- és telefonköltségekig) ugyancsak drágultak. Míg az elmúlt évtizedben egy tonna papír ára 60 font sterling volt, ez év márciusáig az ára megkettőződött és további drágulásra van kilátás. Mindaddig, amíg az újságpapír ára aránylag kisebb mértékben emelkedett, az angol újságpapír-fogyasztás állandóan nőtt. 1973-ban elérte az 1,5 millió tonnát, az újságok pedig növelték oldalszámukat. Ha azonban — állapítja meg a fenti tényeket elemző cikkében az angol The Economist című folyóirat — a lapok ebben az évben is ugyanolyan terjedelemben akarnának megjelenni, mint a múlt évben, akkor a felhasznált papírmennyiség ára 140 millió font sterlingről 210 millió font sterlingre emelkedne. Anglia, de különösen a több mint 7 millió lakost számláló London, egyre jobban megérzi a papírhiányt. Londonban 10 napilap jelenik meg, összesen 17 millió példányban. Ma — állapítja meg e kérdésnek szentelt cikkében az amerikai The Christian Science Monitor című kitűnően szerkesztett lap — a Fleet Streetnek, a londoni lapkiadók utcájának legnagyobb intézményét, Beaverbrook lord sajtóbirodalmát az összeomlás veszélye fenyegeti. Megjegyzendő, hogy míg az elmúlt évben a londoni lapok összjövedelme 17 millió dollár volt, addig ebben az évben közel 20 millió dollár veszteséggel számolnak. Ezen belül a Beaverbrook csoport, amelynek tevékenysége nem elég sokoldalú ahhoz, hogy könnyebben kiállja a pénzügyi megpróbáltatásokat, igen súlyos, közel 4,6 millió dolláros veszteségre számíthat. ,,A jövedelmezőség alakulását — panaszolja Jocelyn Stevens, a csoport igazgatója —, a kanadai és skandináv papírtermelők határozzák meg." Anglia innen kapja a rotációs papírt. ..Még drága pénzért is egyre nehezebb újságpapírt találni Angliában” — fejezi be cikkét a nálunk. Amerikában megjelenő Christian Science Monitor. A szabad magyar sajtó és könyv Mindezeket az európai jelenségeket ismertetve és ezekhez hozzátéve, hogy Amerikában is készül a napilapok példányonkénti árának és az előfizetésnek az emelése, végül is nézzünk körül a saját házunk portáján, a szabad világban kiadott, a száműzetésben megjelenő lapok udvarán. Ezeket a magyar lapokat eddig is csak nagy áldozatkészség, rengeteg munka és elképzelhetetlenül kicsiny jövedelmek mellett lehetett fenntartani. Hogy a papír árának felugortatása tragikus következményekkel járhat, azt az előadottakból látni lehet. A Szovjetuniónak általában nem tetszik a szabad sajtó. Azzal nem tud hetentét kötni. Otthon már elbánt a szabad sajtóval, szabad földön most ugyanúgy el akar vele bánni, mint ahogyan az olajháború révén végezni akar a szabad vállalkozással, szabad iparral és termeléssel. A nagy csapás mellékhatásaként, érzékenyen megsebesítheti a száműzött sajtó- és könyvkiadást. Hiszen minden sajtó- és könyvkiadás fenntartói között leglesújtottabbak a hazájukból elüldözött magyarok. Olyan idő ez, amikor a magyar száműzött íróknak, újságíróknak és kiadóknak még ádázabb küzdelemre kell felkészülni, mint amit eddig folytattak fennmaradásukért. (Imp.) Renoválták a rendőruralmat a vasfüggöny mögött A rossz hírnek kijáró vonakodással közöljük a Budapesten megjelenő szakszervezeti (párt) lap, a NÉPSZAVA tudósítása alapján, hogy a Magyarorszg felett uralkodó diktatúra új ,,törvényerejű” rendeletet adott ki az államvédelemről. És az ebben foglalt rendelkezések azt mutatják, hogy a Kádár-diktatúra nem érzi magát biztonságban. Ez pedig azért rossz hír, mert a párturalom terrorját mindig az a terror kelti, irányítja és fűti, amelyet a párt maga érez félelmében. És az új államvédelmi rendelet a párt félelmét világosan kifejezésre juttatja. Rendőrség az „ellenséges hatalmak’’ ellen Az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet, amint erről a hivatalos lap értesít: »Az állam belső rendjének védelméről szólva az állam ellen irányuló támadások felderítését és megakadályozását írja elő. Az ellenséges hatalmak, a hazánkkal szemben álló erők szervezeteinek, a Magyar Népköztársaság társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére, gyengítésére irányuló terveik, tevékenységük leleplezését és megakadályozását megkövetel a jogszabály.« A gyanúsak listája A diktatúra rémületét tükrözi a rendelet egy másik része is, amely felsorolja, milyen ellenségektől fél 1974- ben Kádár, hogy új rendeletet kellett kiagyalni: »A rendelet a rendőri szervek részére kötelező erővel írja elő, hogy fel kell deríteni és meg kell akadályozni az ellenséges hírszerző szervek és szolgálatukban álló emigrációs szervezetek, csoportok és személyek, hazánk ellen irányuló támadásait. Fel kell deríteniük az ország területén tevékenykedő illegális szervezeteket és csoportokat, meg kell védeni a Magyar Népköztársaság honvédelmi érdekeit, fegyveres erőit, testületeit és rendészeti szerveit. Ugyanígy kell védeni továbbá a népgazdasági, a kulturális, a külügyi, a külkereskedelmi szerveket és intézményeket, a kémek, a hazaárulók, a kártevők, a rombolók, az összeesküvők, valamint más ellenséges személyek tevékenységével szemben.« Az új államvédelmi rendelet durva ügy. Nemcsak azért, mert célba veszi a mi szervezeteinket, az emigrációs szervezeteket is, hanem azért is, mert az ellenséges kémek és hazaárulók közé keveri, de ide teszi az otthon tevékenykedő illegális szervezeteket is. (A rendelet kibocsátói csak tudják, hogy ilyenek vannak vagy nincsenek? És ha nincsenek, mire való a törvényerejű rendelet?) De ide teszik a gazdasági, tudományos és kulturális területeket is. A párt nyugati elvtársai is csak gyanús érzelmekkel térhetnek haza, de ajánlatos ezután vigyázni azoknak a hazaárulóknak is, akik ugyan nem elvtársak, nem elégedtek meg a rokonlátogatással sem,, hanem, mint zsebtársak, elvtársak, dicstársak és aknásztársak, bratyiztak otthon. Vigyázzanak, a párt fél és ezért gyanakvóvá válik... Végrehajtják a rendőrség és a haderő A diktatúra kimondja ebben a törvényben, hogy a belügyi szervek melletta rendelet a következőkben sorolja fel, mint a belügyminisztérium szerveit: 1. rendőrség, 2. határőrség, 3. tűzoltóság) a hadsereg és mások is felelősek és alkalmazhatók is az államvédelemre. »Deklarálja továbbá a rendelet, hogy az állam és közbiztonság védelme és fenntartása a jelen rendeletben és más jogszabályokban meghatározott szervek kötelessége. A hivatott szervek mellett — amelyet all. paragrafusban úgy rögzít, hogy a belügyminisztérium szervei —, más szerveknek és személyeknek is jelentős a kötelezettsége. Ebből következően felsorolja azokat a szerveket, amelyek hatékonyan közreműködnek e munkában, így a fegyveres erők és a fegyveres testületek, állami, társadalmi, gazdasági szervek és állampolgárok. Új vonása ez a rendelkezésnek: az állam- és közbiztonsági feladatok ellátásába bevon bizonyos szerveket és fokozza felelősségüket, bizonyos szervek és személyek közreműködését pedig elvárja.« Egyetemes rendőrhatalom Az új államvédelmi törvény általánosságban ezt úgy mondja ki, hogy »...első ízben került sor a legfontosabb kérdések, mint az állam belső rendjének védelme, a bűnözés elleni harc, a közrend védelme, az igazgatásrendészet ellátása, az államhatár őrzése egységes szabályozására.« ............ . .. ... . 7,va . ............................... • • ' „ •* ‘i ' , , ' i . KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA3. oldal INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO ■ BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST • TORONTO - BUDAPEST ★ Hajssa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ★ Repülő- és hajójegyek részletre is ★ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- és GYÓGYSZERKULYES a világ minden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOX főképviseli: LEGNAGYOBB MAGYAR UTAZÁSI IRODA AGENCY TRAVEL SERVICE KIS BI.OOR ST. W. • TORONTO, CANADA TEU: S3 7-3131 MiS 1X4 A tömegek megfékezése és az utca A rendőrség államvédelmi feladatai közé tartozik a rendelet szerint a gyülekezés, a gyűlésezés és a gyűlések ellenőrzése.Az ünnepségek, rendezvények, felvonulások, sportesemények megtartása előtt engedélyt kell kérni, az engedélyt az illetékes rendőri szerveknek be kell mutatni, láttamozás végett. A rendőrség ellenőrzi a zavarmentes lebonyolítást.« Belső és külső útlevél Megmarad rendőrségi hatáskörben az úgynevezett belső útlevél, a személyi igazolvány és a rendőrség ellenőrzi az országban való mozgást. »...gondoskodik a rendőrség az ország lakosságának személyi igazolvánnyal történő ellátásáról, a lakcímbejelentési szabályok betartásának ellenőrzéséről. Engedélyezi a határsávba való belépést és letelepedést, ellátja az állampolgárokat útlevéllel. Végzi a külföldiek ellenőrzését és letelepedésüket az ország területén. Gondoskodik továbbá a vízumkiadásról és az idegenrendészeti feladatok ellátásáról. Ellátja az állampolgársági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatokat.« Általános visszatérés a rendőri terrorhoz A rendőrállam újból való deklarálása ugyan nem jelent újságot, azonban azt jelenti, hogy ennek a rendőrállamnak a bilincseit felülvizsgálták és szorosabbra fogták. A diktatúra maga is érezte, hogy ez igen furcsa dolog, mert a rendelet bevezetőjében mentegetőzik. Két dolgot hoz fel a rendőrállam most és újbóli deklarálására: »1. Világosan rögzíti a rendszerünkkel szembehelyezkedő, a törvényeinket megsértőkkel szembeni fellépést, eljárást, és az alkalmazható intézkedéseket.« És ez talán érthető is lenne és nem is lenne gyanús, ha nem kívánná a magyar diktatúra túlságosan is megokolni azt, amit tett és kijelenti, hogy ezen felül azért is hajtották végre a rendőrállam megszigorítását, mert »2. Hasonló szinten szabályozták több szocialista országban is a rendőrség munkájára és az állam- és közbiztonságra vonatkozó kérdéseket.« Tehát, és ez az ostoba mentegetőzés (két tagadás, egy állítás) árulja el az új államvédelmi rendelet igazi jelentőségét. Hogy ez a rendelet tulajdonképpen része annak az újsztálinista merevítésnek, amelyet a moszkvai tömbben a rendfenntartó terror általánosításával akarnak elérni. De mivel — amint mondottuk — a rendőri terror, az államvédelmi terror a diktatúra rémületéből származik, mindez után fennáll a legfontosabb kérdés: mi tartja rémületben az egész moszkvai tömböt? Bécs, 1974. december. Sárkány György Ez a mi világunk . . . Azt vizsgáztassák, aki sohasem vizsgázott Nyugatnémet kutatók sokezer idősebb gépkocsivezető látóképességének megvizsgálása után megállapították, hogy a nappali látóképesség az életkor előrehaladásával alig csökken. A szürkületben és sötétben azonban az idős emberek lényegesen rosszabbul látnak. Ezért az idős embereknek tulajdonképpen csak nappal szabadna vezetniük — jelentette ki dr. Erwin Hartmann professzor. Amint Amerikában ezt a híradást olvasták, azonnal beleestek a jó amerikai túlzásba és kezdték hangoztatni, az idős autóvezetőket mind újból le kell vizsgáztatni. Mire az öregek felháborodtak és elég hangos vita tört ki ebben a kérdésben. Az egyik legjobb érve az idősek táborának az volt, hogy ne őket vizsgáztassák le hanem azokat az autóvezetőket, akik vezetnek, de sohasem vizsgáztak. Jó érv a fontoskodókkal szemben.