Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)
1975-01-05 / 1. szám
Vízkereszt ! Olvasmány Izajás próféta könyvéből (60, 1-6) Készülj fel gyújts örömfényeket. Jeruzsálem! Eljött világosságod: az Úr dicsősége ragyog fölötted. A földet sötétség borítja, a népeket homály födi, de fölötted fölragyog az Úr, és dicsősége látható lesz benned. Népek jönnek világosságodhoz, királyok a benned tündöklő fényességhez. Nézz körül és lásd: mind összegyűlnek, és eljönnek hozzád. Fölkerekednek fiaid a messzeségből és lányaid minden tájról. Ha majd látod, boldogság tölt el: szíved csodálkozástól és örömtől remeg, mert tengernyi sokaság özönlik feléd. Karavánok lepnek el, tevék érkeznek délről és keletről. Eljönnek mindnyájan: aranyat, tömjént hoznak, és az Úr dicsőségét hirdetik. Ez az Isten igéje. Zsoltár (1, 2, 7-8, 10-11, 12-13) Hódoljon előtted, Istenem, a föld minden királya! Isten, ítéletedet add át a Királynak, igazságodat királyi Fiadnak! Igazságban ítéli ő a népet, igaz mértékkel mér a szegénynek. Hódoljon előtted, Istenem, a föld minden királya! Napjaiban az igazság világa nyiljék és teljes béke legyen a világ végéig! Uralkodjék tengertől a tengerig, a folyamtól a földnek széléig!. Hódoljon előtted, Istenem, a föld minden királya! Távoli királyok és a szigetek lakói ajándékokat hoznak néki. Hódoljon néki a föld minden királya, legyen szolgája minden nemzet! Hódoljon előtted, Istenem, a föld minden királya! Megmenti a hatalmastól a szegényt, az ügyefogyottat kímélni fogja. Megkönyörül a szegényen és az árván, a szűkölködön, akit nem segít senki. Hódoljon előtted, Istenem, a föld minden királya! Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből (3, 2-3, 5-6) Testvéreim! Bizonyára hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. Kinyilatkoztatásból ismertem meg Krisztus titkát, amelyről a korábbi időben nem tudtak az emberek. De most a Szentlélek az apostoloknak és a prófétáknak kinyilatkoztatta. Eszerint: Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és az evangélium által részesei Isten ígéreteinek. Ez az Isten igéje. Alleluja! Alleluja! Alleluja! Láttuk napkeleten csillagát, és eljöttünk, hogy hódoljunk az Úr előtt. Alleluja! Alleluja! Alleluja! Evangélium Szent Máté könyvéből (2, 1-12) Miután Jézus megszületett Heródes király uralkodása idején a judeai Betlehemben, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe. "Hol van az újszülött Messiás király?" — kérdezték. "Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki." Ennek hallatára zavarba jött Heródes király és vele együtt egész Jeruzsálem. Öszszehívta tehát mind a papi vezetőket és a nép írásmagyarázóit. Tudakozódott tőlük, hol születik a Messiás. Ők azt mondták: "A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te Betlehem. Juda földje, nem vagy a legkisebb Juda jelentős városai között, mert belőled származik a Fejedelem, aki kormányozni fogja népemet." Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét, majd ezzel küldte őket Betlehembe: Menjetek, kérdezősködjetek tüzetesen a Gyermek felől! Ha megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek, és hódoljak neki! A bölcsek meghallgatták a királyt, és útra keltek. A csillag pedig, amelyet napkeleten láttak, továbbvezette őket, míg végül odaért a hely fölé, ahol a Gyermek volt. Ott megállapodott. A csillag láttára nagyon megörültek.. Beléptek a házba, és otttalál ki az eljövendő az új világban? Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy megállapítsuk: ma városainkban több a bűntény, mint volt valaha. Valóban, valami nincs rendjén. Te vagy-e az eljövendő? Ez a szentjánosi kérdés sohasem volt olyan aktuális, mint ma. Ez a felkiáltó kérdés annak szól, aki képes viszszafordítani a bűntények rohamos áradását és lecsendesíteni a gonosz démonok viharát. Érte kiált, aki egyedül tudná meghozni az üdvösséget a szenvedő emberiségnek. A modern ember történetében sokan vannak, akik szabadítóknak tűnnek fel. A világ proletárjai Marx után mentek, de nem boldogultak. Aztán Lenin, Castro kellett nekik. De szabadulás nincs sem a nyomorból, sem a szegénységből. Vérrel, forradalommal, gyilkosságok sorozatával még sohasem szabadult fel az ember. S mégis, a modern üdvözítők után milliók menetelnek. Kétségtelenül milliók számára szükséges olyan egyéniség, aki felszabadítaná őket a nyomorúságos condra életből, de még inkább a bűntől. Mert akármit is mondanak, az eredeti bűn, amely Káinban termette meg első keserű gyümölcsét, a modern világ minden nyavalyájának az oka Most már két évszázada annak, hogy a világ csalódott prófétáiban, akiket senki sem küldött prófétáim, hiszen nem is hittek a világ Lírában és a mi teremtő Atyánkban. Jézus kezd divatba jönni. Nem szeretem ezt a kifejezést használni, de a világ fiai csak így értik meg, hogy mire is van szükségük. Jézus modern lett. Egy új, modern nemzedék Jézusban látja azt a vezéregyéniséget, aki képes ,,megállj"-t parancsolni a Molochnak, az Asztartéknak, a Néróknak, a monopol-kapitalistáknak, az élvezethajhászoknak. Jézusban látják életük értelmét és jövőjét Jézus, valóban Te vagy az eljövendő? Keresztelő János a zsidó nép vágyainak adott kifejezést, amikor ezt a kérdést feltette és Jézushoz intézte, aki Názáretben, amikor Izaiás próféta könyvéből felolvasott, ezt nyilatkoztatta ki: Most teljesedtek be az írás szavai! A Keresztelő hitt abban, hogy Jézus a megígért Üdvözítő. Benne látta beteljesedni mindazt, amit a próféták a Megváltóról jövendöltek. Amikor azonban feltette a kérdést, akkor nemcsak követői nevében, hanem a maga nevében is cselekedte azt. Keresztelő János szórólapátot vesz a kezébe. A pelyvát a szélnek kívánja. Maradjon meg a tiszta búza! Az, amiből finom kenyér, lesz. Jöjjön le, hát az Ist.ön ítélete a bűnös népre! A fejsze már a fa tönkén van. A rothadt gyökeret ki kell vágni. Radikális megtérést követel népétől. Jézus is megtérést követel. Jézus azonban először az Isten irgalmáról és szeretetéről beszél s csak aztán jön elő a végítélettel és felrajzolja hallgatói előtt a világ végét. Isten a szeretet. Ezért fordul a bűnösökhöz, a kitaszított páriákhoz, a szenvedőkhöz. Megy az elveszett után. Ó, a világ ezt nem érti meg, s a modern világ odáig megy kegyetlen vérszomjában, hogy már a gondolatért is halálra ítéli ellenfeleit és ellenségeit. Keresztelő János sem fogja fel mindjárt az Isten üdvözítő terveinek a metodikáját. Nem elítélni, hanem gyógyítani kell a beteget. A modern diktátorok az erényben is bűnt, lázadó momentumot látnak, s gyilkolnak. Ezért nem hoznak és nem tudnak hozni üdvösséget, de még békét és megnyugvást sem alattvalóiknak. Ezért csalódnak a tömegek, az ifjú nemzedékek bennük. Ezért kérdezik Jézust: Te vagy-e az eljövendő? Keresztelő János látta a jeleket, hallott a csodákról. Nem a halottak feltámasztása győzte meg őt az igazságról. Sokan voltak Lázár feltámasztásának a tanúi. A Keresztelőt a bűnösök megtérése győzte meg arról, hogy Jézus az Isten küldötte. Mária Magdolnák és az uzsorás Máték és Zakeusok teljes lélekfordulása hatott rá. Hiszen ezért szenvedett börtönt! Heródest meg akarta téríteni. Nem sikerült , mert Heródes házában a bűn már hivatássá vált. A szórólapát nem segített. A Szalomék tánca megőrjítette. Csak ahol a bűn még nem vált hivatássá, ott lehetett menteni a lelket! Azt csak az Atya szeretetével és irgalmával lehetett megtenni. S ezt cselekedte Jézus. Ezért üzente Jánosnak: a vakok látnak, a szegénynek hirdettetik az Evangélium... íme, a jelek. De csak azért, hogy a bűnös higgjen Jézus küldetésében. A jelek még azonban nem a minden! Azok csak hozzá segítenek ahhoz, ami a legfontosabb az üdvözüléshez s ahhoz, hogy Jézusban felismerjük az Üdvözítőt: a hithez! Mert a hit Jézusban a legfontosabb tényezője a lélekfordulásnak! A Keresztelő a hit útjára lépett. Tulajdonképpen Jézust a hit nélkül soha sem lehet megérteni. A modern fiatal nemzedék sem fogja soha sem megérteni, ha Jézusban a szociálforradalmárt keresi, a humanista idealistát vagy a palotaforradalmak juntavezérét. Jézust csak az találja meg és ismeri meg igazán, aki lélekfordulást keres a bűnös életből. Kétezer éve már annak, hogy Jézusban a lélekfordulás nagy hősei még sohasem csalódtak! A Szent Pálok, a Szent Ágostonok, a Mária Magdolnák, az új Nikodémusok és Loyolai Szent Ignácok. A mi Szent Istvánunk, a mi Szent Erzsébetünk és Szent Margitunk sem csalódott! És az a magyar édesanya sem csalódott, aki november másodikán virágot helyezett el hős gyermeke sírjára 1956-ban és azután. . . A modern világ pénzimádói, a hatalomra törők, a gyilkosok, csalódni fognak Jézusban, ha meg nem térnek bűneiktől! Viszont a szenvedő emberiség is csalódni fog őbennük s nem Jézusban. Jézus a világ üdvössége. De ennek felismerésében a legfontosabb követelmény a hit Jézusban! Vigyázzunk! Valahányszor ily gondolatok kisértenék lelkünket: Isten elhagyott, Isten hallgat. Isten nem segít nyomorúságomban, akkor nagyon megfogyatkozott már a hitünk. S ez lenne életünk legsúlyosabb tragédiája, amitől semmiféle földi hatalom és földi paradicsomi ígéret nem tudna megszabadítani. Jaszovszky József- ták a Gyermeket anyjával, Máriával. Leborulva hódoltak előtte. Aztán felnyitották kincsesládájukat, és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Álmukban figyelmeztetést kaptak, ne menjenek vissza Heródeshez. Ezért más úton tértek haza országukba. Ezek az evangélium igéi. HIT ÉS ÉLET Elmélkedő gondolatok vízkereszt napjára A II. Vatikáni Zsinat egyik fő célkitűzése: keresztény nagykorúságra akar nevelni bennünket. Több önállóságot kíván meg tőlünk imádságban, áldozatvállalásban és a hit terjesztésében. Természetesen megfelelő irányítás mellett. Ebbe a szellembe akarunk mi is most belekapcsolódni. Nem egy összefüggő, kész prédikációt adunk elolvasni a testvéreknek, hanem elmélkedő gondolatokat a szentírási szakaszokhoz, így talán könnyebben meg tudjuk találni a magunknak legmegfelelőbb elmélkedési formát, ami a mai modern kereszténység nagyon kihangsúlyozott, szükséges kívánalma. Ez a törekvés különösen most, a meghirdetett Szentév elején aktuális, amikor minden hangsúly a keresztény megújuláson, a hitbeli dolgok megerősödésén és az Istent engesztelő bűnbánat méltó gyümölcsén van. — Ebben a Szentévben mi is próbálunk a magunk lehetőségei szerint, belekapcsolódni a Szentatya, VI. Pál pápa szándékaiba imádságos lélekkel és keresztény nagykorúsággal. ★ Az Egyház az új Jeruzsálem, amelyet beragyog az Úr dicsősége. Benne lesz látható, érzékelhető az Isten üdvözítő szándéka. Történelme, szentjei, tanítása, fennmaradása, olyan jelek, amelyekben a gyakran sötét felhők mögül is észrevehető az Isten fénye. Az Egyházban az Isten dicsőül meg. Különösképpen a szentmisében, amely Isten üdvözítő, szabadulást adó erejének a ténye. Az első részben hirdetjük Isten bölcsességét, amely lényegében mindig a kereszt bölcsessége, a második részben pedig az Isten erejét, amely a kereszt halálos gyengeségében rejtőzött. A legfőbb parancs megvalósulásának is alkalma és eszköze a szentmise: szeresd Istent teljes szivedből — Jézus szivének szeretetével egyesülve, és szeresd felebarátaidat, akikkel egy asztalhoz vagy hivatalos, és akiket ha nem szeretsz. Jézus asztalának a közösségéből kizárod magad. A király megjelenését, aki előtt mindenkinek hódolni kell, hogy megmeneküljön." Vergilius. ..Lesz egy csodálatos gyermek, akinek születésével új világ kezdődik. Konfucius: „Az égből jön egy szent, aki mindent tud és minden hatalom nála lesz.” India: „A földre száll majd Agni, az Isten küldötte, aki megvált a bűntől és kibékíti Istent az emberrel." Irán: „Eljön egy Megváltó, aki száz gyermeke lesz. Nagy áldozatot mutat be, ettől a világ élete jobbra fordul. ★ A vízkereszt ünnep hármas titka valósul meg a szentmisében: a Jézus keresztelkedése: követendő példa a bűnbánat érdekében. Közöttünk van az Isten országa — bár olyan nehéz felismerni. A Szentlélek minket is felkent papokká, királyokká, prófétákká: a szentmisében a pappal együtt bemutatjuk a magunk módján az áldozatot: a hallott isteni igét visszük a világba, életünkkel és szavainkkal hirdetjük: Isten országának a megvalósulását erőnk szerint előmozdítjuk. b) A napkeleti bölcsekkel elhozzuk ajándékunkat. Végső soron önmagunkat ajánljuk fel és ajándékozzuk Istennek. Nem az a nagy dolog, hogy mi adunk, hanem az, hogy ő elfogadja. Ezáltal lesz minden igazán a miénk, szolgálja földi és főleg örök javunkat. A szentmisében a hitben találkozunk Jézussal, mint a bölcsek is. Mi kenyeret és bort látunk — meg egymást látjuk —, ők gőgicsélő kisbabát láttak csak, amikor Jézust látogatták. Mi keresztények, egymás között a megvalósult Krisztus testét alkotjuk, amelynek a feje maga a Megváltó. c) A kánai mennyegző titka: Krisztus és az Egyház. Krisztus és a lélek násza. Mi az Úr Jézusé leszünk egyre igazabban. Ő meg a mienk. Rajta keresztül egymással is szorosabb, bensőbb szeretetkapcsolatba kerülünk, ha igazán jól veszünk részt a szentmisén. A sorrend: Krisztuson keresztül az emberekhez, vagy az embereken keresztül Krisztushoz — a szentmisében egy valósággá összeolvad a kettő. Mivel így egymáséi leszünk Krisztussal, természetesen „vagyonunk" is közös lesz: nekünk adja érdemeit, kegyelmét, Szentlélkét és elfogadja koldusságunk ajándékait. ★ Komoly szándék és tettrekészség Aki így keresi az Istent, az meg is találja, mert ő mindenkinek megadja a lehetőséget/ mindenki számára van csillaga. — Nagy akadályok: önelégültség, kényelemszeretet, emberi tekintettől való félelem. Párhuzamba kell állítanunk a napkeleti bölcseket az Úr-Kaldeusból Isten szavára kivándorló Ábrahámmal, a pusztába vándorló zsidósággal. . . Aki Istent keresi, annak mindig el kell hagynia valamit, ami biztosabbnak tűnik, mint az, amit Isten ígér. Új alapot kell teremteni az emberi létünknek: az Isten szavát! (Sz. J.) * * ★ IMPERSONAL: Ne bántsd a magyart • még a katakombában sem ★ KESERVES DOLOG VITATKOZNI, hát még ellentmondani valaminek, amire ráírják, hogy katolikus. Azonban kusza korunkban ma már ez is szükséges. És ezt most azért bocsátottuk előre, mert a Magyarországon megjelenő KATOLIKUS SZÓ című pártvonalas, címében azonban mégis katolikus lap egyik cikkére térünk vissza. ★ A VASÁRNAP ELVI ÁLLÁSPONTJA, hogy szemben áll a diktatúrával és támadja annak minden túlkapását. De talán éppen azért, mert jól értjük a diktatúra természetét, nem nézzük azoknak az életét kritikus szemmel, akik a diktatúra alatt élnek. Mindaddig, amíg nem lesznek a diktatúra társai, csatlósai, közreműködői, idegen megszálló hatalom szolgái. És a maguk népének rendőrei. ★ MOST ILYEN JELENSÉGRŐL VAN SZÓ. Ha bennünket szidnak és elnémításunkat követelik, ezzel nem törődünk, akinek ez otthon érdeme, ám tegye, mi messze vagyunk a diktatúra erőszakától, ha néha érezzük is csapásainak sújtó szelét. De amit a KATOLIKUS SZÓ című lap szeptember 15-i számában olvastunk, az ellen fel kell szólalnunk a szabad magyar, sajtó hasábjain. „A MAGYAR KORMÁNYÉS A VATIKÁN TÍZ ÉV ELŐTTI MEGÁLLAPODÁSÁról közöl a lap a diktatúra alatti kötelező lelkesedést. Lehet, hogy nem tudott kitérni , ez elől a feladat elől, lehet, hogy kitérhetett volna, ezt mi nem tudhatjuk, de nem is firtatjuk. Mármint a lelkesedést. De a hosszú ömlengésnek van egy pontja, amely ellen innen tiltakozunk, mert ezt egyházellenesnek, vallásellenesnek és magyarellenesnek, vádoló besúgásnak tartjuk. A lapban megjelent és elítélhető megállapítás így szól:(Folytatás a nyolcadik oldalrm.) ★ ,,A pogányok is társörökösök” (EL 3, 6.) Felfedezhető a különböző népek ősi hagyományaiban az emberiség meggyőződése, hogy szükség van valakire — az Isten küldöttjére —, aki az emberiség elrontott dolgát helyrehozza. Mert valami baj van az emberrel, és azt a bajt csak Isten orvosolhatja. Fog is jönni valaki Istentől. Mindez az őskinyilatkoztatás nyoma a legkülönfélébb emberi kultúrákban. Ezekből lássunk néhány példát: Voltaire. ..Minden nép meggyőződése, hogy volt egy aranykor, de az ember elbukott és elfajult. Jön majd valaki, aki biró, király, közvetítő, törvényhozó lesz, aki megszabadít a gonoszság hatalmából." Görögök. ..A bűnös emberiség akkor szabadul meg a bűntől, büntetéstől és haláltól, ha megjelenik egy Isten, aki elviseli helyette kínjait és kész meghalni érte. Ez a várva várt Megváltó, szabadító aszörnyen megharagudott atya drága fia’ lesz." Cicero: „Minden jövendölés hirdeti egy.