Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978 (85. évfolyam, 1-50. szám)

1978-01-08 / 1. szám

2. oldal ) btagy^^^^dinafia CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap Ésiak- Amerikában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published weekly except Easter & Christmas and 2, weeks jn July by the Catholic Publishing Có., Inc., VÍ9 Mahoning Avenue, 1 Youhgitown, CHÍió 44509. TWefonj^lfi)' 799-2600. I : ■ , Alapította' 189­( október ,2-kén fwisgr. Bönn Károly ; ■ pápai prelátus-pébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Bofim I • Papai ;Prelate-Pastor. . , , . . * Managihj Editort Father NICHOLAS DENGL, O.F.NIi i THIS NEWSPAPER IS1 WHOLLY* FÓfc'THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS ■ j ; , , A NON-PPOFIT ,QRGANI?ATION_______. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SUBSCRIPTION RATES; Két évre___________$28.00 For two years______$28.00 Egy évre____________$15.00 For one year________$15.00 Fél évre------------------$ 8.00 For six months ______$ 8.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS, O.F.M. 1739 Mahoning Avenue. Youngstown, Ohio. 44509 _________________Telefon: (216) 799-2600._________________ ADVERTISEMENT RATES; $2.50 per column inch 1—4 times; $2.25 per column inch 5—15 times; $2.00 per column inch more than 15 times; \\ page $85.00; Vi page $160.00; 1 full page $300.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem szükségszerűen fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. Szerezzünk új előfizetőket! Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy — sajnos — előfizetőink száma egyre csök­ken, és öt éven belül olvasótáborunknak jelentős száza­lékát elvesztjük. Idős magyarjaink, akik évtizedek óta hűséges olvasói lapunknak, lassan elköltöznek az örök hazába. Fiataljaink között ritkaságszámba megy egy-egy lelkes magyar fiú vagy lány, aki rendszeresen olvas ma­gyar újságot. Látszólag tehát nem könnyű új előfizetőket találni. Azonban hány ezer olyan magyar él e földrészen, aki soha hírét sem hallotta a Katolikus Magyarok Vasár­napjának. .. Sokaknak igénye az ilyen természetű újság, és mégsem rendelik meg, mert egyszerűen nem tudják, hogy létezik. Kérjük olvasóinkat, ajánlják barátaiknak, ismerőseiknek a Vasárnapot! Terjesszék,az újságot, bár­merre járnak! Ne hagyják lassú halállal elpusztulni ezt a 84 éves lapot! Ha más nemzetiségi csoportok annyit tud­nak áldozni saját sajtójuk érdekében, a magyarok miért nem tudnak? Szeretettel kérjék, hogy most, karácsony közeled­tével, adják­ barátaiknak ajándékot a Vasár­napot! Fi­zessenek elő ismerőseik számára! Eddig is mindig olvasóink támogatásával tudtuk életben tartani a Vasárnapot. Most is éppen így van. Ha olvasóink nem segítenek, belátható időn belül meg­szűnik a Vasárnap. (Az előfizetés egy évre 15, két évre vagy két címre 28 dollár. — A naptár ára 4 dollár.) V**XV%VXXVXVVN­XVJVVSVV% *VX%SVNVN VX N X Magyar fegyverszállítás Szomáliának Svájcban nagy feltűnést keltett az a hír, mely szerint Magyarországról — Svájcon és Liechtensteinen keresz­tül — fegyvereket szállítanak Szomáliába. Az angol „Sun­day Times” c. hetilap állítása szerint az angliai Stands­­ted repülőtéren, egy Boeing 707-es repülőgép javítása közben, véletlenül ráakadtak egy láda gyorstüzelő fegy­verre és lőszerre. Ez az egy láda fegyver azonban csak a jéghegy víz fölötti része, vagyis egy töredéke annak a fegyverszállí­tási vállalkozásnak, amelyet Magyarország kötött Etió­pia ellenségével, Szomáliával. A magyar kormány Szo­máliának szállít fegyvert, a Szovjetunió pedig Etiópiát látja el fegyverrel. S mivel majdnem biztos, hogy a ma­gyar kormány szovjet fegyvereket küld Szomáliába, nyil­vánvaló: mindkét, egymással harcban álló ország szá­mára a Kreml urai küldik a gyilkolóeszközöket. A svájci „Tat” című napilap tudósítása szerint a szállítást az amerikai „Air Trans, Miami” cég vállalta, amely mindössze három repülőgéppel rendelkezik. A gé­pek Salzburgban állomásoznak, onnan Budapestre repül­nek, majd Anglián keresztül Nigériába indulnak, de köz­ben Szomáliában leadják a fegyvereket. Egyelőre — a hírek szerint — 580 tonna fegyverről van szó. A rendelő hivatalosan egy liechtensteini válla­lat, az ICW, amelynek Bázelben is van kirendeltsége, és névleg optikai tárgyakkal foglalkozik. Groger TRAVEL BUREAU/ 152 The Old Arcade Cleveland, O. 44114 Tel.: 621-6036 Minden utazási problémáját elintézzük. Magyarul beszélünk. Vidékiek Írhatnak magyarul la IKKA, TUZEX COMTURIST vámmentes csomagok és dollár átutalások. HELP WANTED CAKE-BAKER DECORATOR1 — expd. 'for .midtotYn retail baksshojjs-pd pay, steady (.employment. 7ß6-5553. DENTAL TECHNICIANS — Openings for experienced Dental Technicians in modern quality crown & bridge labo­ratory. Excellent opportunity with full benefits + profit sharing for capable persons. Call collect: (216) 734-6222. Csapó Dental Laboratories Inc,. 22340 Lorain Rd.. Cleveland, Ohio 44126. MECHANIC — For Diesel Engines & construction equipment, back hoes, etc. Full or part time. Call Lee Livingston (201) 846-2424. Pártolja hirdetőinket! KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A missziós nővérek ötvenöt évvel ezelőtt, novemberben érkeztek meg Budapestről Clevelandbe (Ohio), hogy megkezd­jék működésüket a Szent Margit Egyházközség­nél. Msgr. Joseph Schrembs európai útja alkalmá­val ismerkedett meg Prohászka Ottokárral és Farkas Edit alapító főnöknővel, és általuk a Szociális Missziótársulat és a missziós nővérek munkájával. Amikor mint püspök Európában járt, elláto­gatott Budapestre, és az általános főnöknőtől nővéreket kért a clevelandi magyarokkal való foglalkozásra. 1922 novemberében már három nővér — Hil­degard, Stefánia és Judit — meg is kezdték mű­ködésüket a Szent Margit Egyházközségben, dr. Rickert Ernő plébános idejében. A 2927 East 116 Street volt az otthonuk, ahol a munka szer­vezése megindult. A kezdet lassú volt. A nővé­reknek alkalmazkodni kellett az amerikai szo­kásokhoz, életmódhoz. A papságnak újak voltak az egyszerű fekete ruhában járó, szabadabban mozgó nővérek. A családoknak is idő kellett, hogy megismerjék a nővérek önzetlen, segítő­kész munkáját. A munka nem kimondottan szo­ciális gondozás volt — azt a városi szervek vé­gezték —, inkább „Home Mission work”. Misz­­sziós munka a családokkal és a környezetben. A nővérek rövidesen megkezdték a házról ház­ra való látogatást, nemcsak magyar, de minden katolikus család adatainak felvételét (Census), így jöttek kapcsolatba az egyháztól elszakadt, rendezetlen házasságban élőkkel, meg nem ke­­­­resztelt gyermekekkel. Az így megismert csalá­dokkal foglalkozva igyekeztek őket visszavezetni a szentségekhez, házasságokat rendezni, a gyer­mekeket hittantanulásra a Settlementbe beszer­vezni. 1923-ban már 180 gyermeket készítettek elő az első szentáldozásra. A tanítás több cso­portban történt, mert az idősebbek szégyenkez­tek egy csoportban tanulni a fiatalabbakkal. Hittantanulásra fokozatosan be lettek szer­vezve a Rice, Woodland és a La Fayette népis­kolák katolikus tanulói.­­ A fiúk oktatására Schrembs püspök szeminaristákat jelölt ki. Ft. Bartkó Alajos, az akroni Jézus Szent Szíve temp­lom plébánosa ma is emlékszik itt szerzett ta­pasztalataira. A leányokat önkéntes munkatár­sak, főleg tanítónők tanították. Látván annak szükségét, hogy a gyermekeket az utcáról elvonják, rekreációs klubokat szer­veztek a nővérek. A fiúknak baseball és kosár­labda csoportokat, a leányoknak kézimunka- és varrótanfolyamokat , varrást külön csoport­ban felnőtteknek is tanítottak. Az időnkint ren­dezett színdarabokon és más előadásokon fiúk és leányok közösen szerepeltek. A délutáni és esti klubba általában 400 gyermek járt. Az 1926-ban kiadott jelentés szerint, alig há­rom év alatt 1264 gyermek részesült hitoktatás­ban; 22 iskolás korú gyermeket készítettek elő első szentáldozáshoz; 35 felnőttet, 425 iskolai tanulót; 1848 családlátogatást végeztek; 1220 gyermek látogatta a settlementet. Egyéb szolgálatok: házasságrendezés, ügyek kijárása, gyermekek nyári táborba való elhe­lyezése, kirándulások szervezése stb. szerepel még a jelentésben. A missziós ház, convent és a settlement munka 1925-ben a Mapleside Roadra, 1932-ben pedig a megfelelőbb épületbe, 1453 East Blvd.-ra költö­zött át. A nővéreknek a munkában és az ahhoz szük­séges anyagiak megszerzésében segítettek: az Advisory Board, Lay Auxiliares, Missionary Guild és Lay Apostolate csoportok tagjai mel­lett az általában száznál több önkéntes munka­társ. A munka fokozatosan kiterjedt a szomszédos egyházközségekre, ahol a nővéreknek irodahe­lyiséget bocsátottak rendelkezésre, ahol megha­tározott időben feleket fogadtak, így a Szent Margit Egyházközség­­mellett az* Our Lady oh Peace, St. Edward, St. Elizabeth, St. Boniface, St. Agnes, St. Cecilia, St. Ladislaus, Holy Re­deemer és a Holy Trinity Egyházközségeknél. A nővérek száma lassan növekedett, mert munkájuk sokoldalú, és nagyban különbözött a megszokott tanító vagy betegápoló nővérek mun­kájától, napirendjétől. Többen a „nemzetiséget” hozták fel ennek okául. Schrembs püspök, a pap­ság köréből is többekkel megbeszélve, 1932-ben azt óhajtotta, hogy váljanak külön a magyaror­szági általános főnöknőtől, legyenek önállóak. Ő megkéri Rómából, hogy a nevet megtartva, egy­házmegyei szerzői legyenek (Canonically erec­ted in Cleveland in 1932). Ennek keresztülvitele után Judit nővér az utolsó magyar csoportban, 1933-ban visszatért Budapestre. Az amerikai kö­zösség munkaköre fokozatosan megváltozott, — mind kevesebbet foglalkoztak magyarokkal. — 1948-ban el is költöztek Clevelandből. Jelenleg anyaházuk és központjuk Saginawben (Michi­gan) van. Befejezésül a nővérek működéséről idézünk Schrembs József püspöknek a Szociális Misszió­hoz adott előszavából: A Szentlélekről nevezett missziós nővérek a szerzetesi fogadalmak által ajánlották fel ma­gukat Isten szolgálatára az ő szegényeiben. Ezek a jó nővérek határozottan katolikus szociális szolgálatot végeznek. A zsúfolt, vegyes körzeté­ben a városnak, ahol az idegen nyelv és az ame­rikai katolikus életnek elégtelen ismerete gya­kori oka a félreértéseknek, elégedetlenségnek, vallásuk elhagyásának. Ezek az áldozatos nővé­rek laikus munkatársaikkal érdemleges munká­ját végzik a lelki és testi irgalmasságnak. Lel­keket mentenek meg Istennek és az Egyháznak. Végnélküli munkával a gyermekcsoportokban, klubokban és hitoktatási csoportokban, az ott­honok barátságos látogatásával, együttérző,­­ krisztusi szeretetre vive, hatással voltak a gyen­­­­gülő katolikusok százaira... Befolyásukkal há­zasságokat rendeztek, gyermekeket és felnőtte­­i­ket vezettek a keresztséghez... Valóban igazi apostoli buzgósággal keresve az elveszettet, az eltévelyedettet, Krisztus nyájának veszélyben le­­­­vő bárányát... Ők igazi katolikus nőiességgel többszáz helyre eljutnak, ahová pap soha nem jutna be... százakat hoznak vissza az Egyház­hoz, akik másként elvesztek volna... Dr. Kopasz Irma S. M. TÁJÉKOZTATÁS MINDENNAPOS MAGYAR NYELVŰ ÓVoDA ALAPÍTÁSÁRÓL A Magyar Amerikai Polgári Egyesület véd­nöksége alatt álló Magyar Ösztöndíj Bizottság elhatározta, hogy mindennapos, magyar nyelvű óvodát alapít. Mielőtt e tárgyra térnék, néhány tájékoztató szót szeretnék mondani a Magyar Ösztöndíj Bizottság tervezett munkájáról. A Magyar Ösztöndíj Bizottság célja, hogy a lehetőség keretein belül anyagi segítséget nyújt­son a magyar nyelv oktatására és a magyar kul­túra szolgálatára. Minden év júniusában iskola­versenyt, decemberében pedig tehetségversenyt kíván rendezni. Az iskolaverseny keretében 1000 dollárt oszt ki az első három helyen álló isko­lák között, a tehetségversenyen pedig 4800 dol­lárt hat ifjú — 3 fiú, 3 leány — között. Azon­kívül egyetemre készülő 3 diáknak, akik külön­leges tanulmányt fognak írni a bizottság előírá­sa szerint, 4—4000 dolláros ösztöndíjat kíván rendszeresíteni. Ez idő szerint a legfontosabb és legsürgősebb feladat az, hogy mindennapos ‘és égészi­’apOS' magyar nyelvű óvodát szervezzünk 3—5 éves gyermekek számára. A gyermekek két év alatt megtanulnak magyarul, és ötéves korukban, mi­kor angol nyelvű iskolába kerülnek, hétvégi is­kolában fogják folytatni magyar nyelvű tanul­mányaikat a cserkészmozgalom keretében. A magyar cserkészmozgalom az egyetlen ifjúsági mozgalom az egész világon Magyarországon kí­vül, amelyik ötéves kortól tizennyolc éves korig gondoskodik az ifjúság magyar nyelvű tovább­képzéséről is. Az Ösztöndíj Bizottság ezen ki­képzett ifjak közül fogja azt a hármat kiválasz­tani, akik az említett ösztöndíj segítségével egye­temi tanulmányokat végeznek. A szervezés alatt álló óvodába beíratható min­den gyermek 3—5 év között, akár beszél magya­rul, akár nem. A két nyelv egyidejű tanulása ebben a korban levő gyermekek számára nem okoz semmiféle nehézséget — erre számtalan példa van, sőt, szélesebb látókört alakít ki az ifjúban, más szó­val magasabb műveltségi színvonalat sajátít el­­ már ebben a korban, mintha csak egy nyelvet ismerne. Azonkívül a magyar nyelv tudása ké­sőbbi korban az ifjút alkalmassá teszi arra, hogy magyar szervezetekben vezető szerepet vállal­jon, és az amerikai érdekek képviselete mellett, a legmagasabb állásban is eredményesen küzd­­hessen a magyarság egyetemes céljaiért. Ilyen ifjak kinevelését már gyermekkorban kell kezdeni. Erre vállalkozik az Ösztöndíj Bi­zottság. Az Ösztöndíj Bizottság jelszava: „Az óvodától az egyetemig!”★ Arra kérünk minden szülőt, nagyszülőt, isme­rőst és barátot, akihez ez a tájékoztatás eljut,­­ hogy segítsen minket fent leírt célunk megvaló­sításában. Mi is segítünk a szülőkön, mert a dolgozni járó szülők beadhatják gyermekeiket az óvodába amíg dolgoznak, ahol kellemes és egészséges körülmények között, gyermekszerető tanító- és gondozónők vigyáznak a gyermek tes­ti és szellemi egészségére. S minthogy vállalko­zásunk teljesen haszonmentes, a szülők jutányos hozzájárulást fizetnek csupán, kevesebbet,­­mint bármely hasonló magánintézetben. A fenti kérdések megbeszélésére ezúttal hí­vunk minden érdeklődő szülőt, nagyszülőt, ba­rátot és ismerőst az 1978. január 15-én délután 3 órakor tartandó értekezletünkre. — A gyűlés színhelye a woodbridge-i Magyar Amerikai Pol­gári Egyesület székháza: 95 Port Reading Ave.,­ Woodbridge, N. J. 07095. Szívesen válaszolunk telefonérdeklődésre a 636—0026 számon este 6—7 óra között, és a 442—2213 számon délelőtt 9-től este 9-ig na­ponta. Horváth Lajos Zachariás László az Ösztöndíj Bizottság az Óvoda Bizottság vezetője vezetője PADÁNYI VIKTOR, a magyar emigráció egyik legnagyobb törté­nésze, 1952-ben, Ausztráliában adta ki A nagy tragédia című művének első részét. A második rész („ÍME, A FOLYTATÁS) is elkészült, azonban a szerző — anyagiak hiányában — nem tud­ta megjelentetni. Vitéz Erdélyi István, Padá-­­­nyi Viktor szellemi hagyatékának gondnoka így ír a könyvről: „Olyan remek szintézisét adja Európa félévszázados tragédiájának, hogy ha a munka szerzője nem magyar len­ne, ma az egész világon ismernék és taníta­nák. A történelem utolsó ötven évéről szóló kiváló, 668 oldalas, kétkötetes munka ára 22 dollár, valamint kötetenként 50 cent portó. Kapható a Vasárnap könyvosztályán, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. 1978. jan. 8. A magyarság örök eszménye Magyarország sorsa még nem dőlt el. Sokan arra gondolnak, hogy a Szent Korona hazakül­désével sorsunk is beteljesedett. Téves felfogás ez! A magyar nép nemzeti érzése még nem hal­doklik, még nem mozdult utolsót. A koronához fűzött évezredes mítosz csak erősíti a magyar­ság nagyszerű szellemét. Talán haldokolnak Európa Nibelungjai vagy Amerika indiánjai! De mi nem temettük el szí­veinket a Duna—Tisza partjain, a Kárpát-me­dencében. Ma is ott állunk, ma is ott élnek a régen meghaltak szellemei. De a mi lelkünkben már régen megbújt a szkepticizmus, amikor a demokratikus szellem­mel behozták értelmünkbe a bomlasztás erőit is. A magyar nép nem felejt! Többször leéltük már a pedantéria és szabá­lyok napjait. Ez ugyanis akkor volt, amikor Bu­dapest utcáin, a vidékek falvaiban együtt har­coltak az ifjak és vének egyaránt. Nem bántot­tuk a régi ellenséget. Mi mindenkinek elnéztük, hogy a világ szemébe a legrosszabbakat hintik rólunk. Mert a lelkünkön, nevelésünkön még mindig a régi, „antikvárius” divat haladt át. Mi hisszük Istent! A korona csodálatos átsugárzá­­sában tiszteljük földünket és múltunkat. A mi nemzedékeink mindig akkor születtek újra, amikor a kürt harsant és vér csörgött a határainkon. Azért hiszünk jelenünkben. A vér és kard jogán szerettük életünket, és úgy tar­tottuk meg. Ez a nagyszerű nemzedék, a magyar, mindig együtt haladt azokkal is, akik nem szerettek ben­nünket. Akkor még nem tudtuk, hogy a nyugati szélhez nem igazodhatunk, de vele kellett volna vitorláznunk. Van valami szimbolikus abban, hogy büszke­ségünket, évezredes jogunkat mindig eladják egy véka búzáért. Hogy az egész Nyugat meg­szegte az adott szót! Hogy valahol Erdélyben sorvad a magyar, és mennyien várják börtön­ben saját mécsesük utolsó robbanását! Szent István pedig mindent a magyarságért tett, a nemzet létéért és jövőjéért. De volt idő, amikor az európaiságért kevesebbet, de Euró­páért tettünk mindent — mondja dr. Csery, ki­tűnő művében, a Magyar Politikai írásokban. A Kárpát-medence területi egységét biztosító állami lét a magyarság erőfeszítéséhez fűződik. Mi mondjuk, hogy emberi megértés, tehát iga­zi civilizáció csak olyan korokban létezik, ame­lyekben megbecsülik a szenteket, a hősöket és a szellemi élet nagyjait. Ezeknek ma nincs be­csületük. Hát hogyan képzeli el a fegyelemre és erkölcsre nevelt magyar nemzet, hogy majd úgy gondolkoznak máshol is? Hogy majd megóvják a rájuk bízott kincseket, és elismerik ősi múl­tunkat!? Sokszor nem mondhatjuk ki az igazat, mert ezt lassan és meggondoltan szabad hangoztatni. So­kan félnek, hogy elronthatjuk egyesek politi­káját. Az emigráció igazi gondolkodói már régen megjósolták, hogy éppen a kicsiny nemzetekre zúdított igazságtalanságok okozzák a nagyok ösz­­szecsapását, az egyik megsemmisítését. Mi azt hittük, hogy nem halt meg a „homme superior”, a felsőbbrendű ember, amikor örök­ké idézik, hogy minden emberi lény egyforma. Csak éppen nem egyformán gondolkoznak róla! Ennek, az embernek, egyes nagy múltú nemze­teknek sem méltóságuk, sem igazságuk nincsen már. Egyes hatalmas nemzetek nem veszik tudo­másul, hogy még mindig temetnek. Még mindig húzzák a kicsorbult harangokat. Még mindig akasztanak, és még mindig éheznek... s még mindig remélnek. Mindig hisznek! Mi tudjuk, hogy a következő negyedszázad­nak vissza kell térnie a történelem járt útjaira. Máskülönben a hatalom és materiális erők örök­ké nem tarthatják össze. A világ nemzetei már megértették, hogy az erkölcs és hit nem veszett el. Ezért tiszteljük mi a kereszténységünket. Már nincs mondanivalónk, mert válaszokra várunk. Az élet felkiáltójelét lassan úgyis odateszik a mai történelem ocsmány lapjain sorakozó sorok végére. A mi eszményünk a kereszténységbe vetett hit. Ez a hit István király koronájában él. A ma­gyarság hite megbonthatatlan. Eljön még az idő, hogy valamennyi nemzetiségeink leborulnak az örök szimbólum előtt. Tettekre, közös nagy munkára van szükség, hogy a magyar nép újra szabad legyen. Ezt, az idegenben élő magyarságra háruló nagy mun­kát csak akkor koronázza siker, ha szeretet moz­gatja minden cselekedetét. Ez a szeretet első­sorban maga a nemzet, tehát mindnyájan, ön­magunk. Ez a magyarság eszménye, ennek kell lennie! Mert a korona úgyis megmarad! Nyirádi-Szabó Imre

Next