Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978 (85. évfolyam, 1-50. szám)

1978-01-08 / 1. szám

1978. jan. 8. 0 KARÁCSONYI MISE A FŐVÁROS MAGYARJAINAK A washingtoni magyarok idén szomorúság­gal a szívükben gyülekeztek a karácsonyi szent­misére. Őket is, akárcsak valamennyi száműzött sorban élő magyart, mélységesen lesújtotta a hír, amelyet ezekben a napokban közöltek az amerikai lapok: a Szent Korona megmentéséért folyó minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, és a washingtoni bíróság is elutasította azt a keresetet, amelyet — a magyarság teljes támo­gatásával — néhány amerikai törvényhozó nyúj­tott be a korona érdekében. Mire ezek a sorok az olvasó elé kerülnek, már végleg eldőlt a korona sorsa, és ahogy az előze­tes hírek mondják, talán éppen ezekben a na­pokban, vízkeresztkor veszi át Kádár Vance kül­ügyminiszter kezéből Szent István koronáját.­­ SZITNYAI ZOLTÁN neve fogalom: jelenti mindazt a tisz­taságot, erkölcsiséget és szépséget, melyet az olvasó ember el tud kép­zelni. A XX. század utolsó magyar íróklasszikusa, aki tökélyre vitte mű­vészetét. EZÜSTHÍD című regénye pályadíjnyertes mű. Még kap­ható korlátozott példányszámban. Ára 3,50 dollár, valamint 50 cent portó. Kapható a Vasárnap könyvosztályán, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA WASHINGTONI POSTA --- - ------------------ ----- ' * ..................T------ -----------------------------------­' ÍRJA: STIRLING GYÖRGY . Ő császári fensége: I. Bokassa Legújabbkori történelmünk annyi meghökken­tő eseményt produkált, hogy manapság jófor­mán semmin sem szabad csodálkoznunk. A leg­újabb világszenzációt az egykori francia gyar­mati hadsereg katonája keltette, aki országát, az eddigi Közép-afrikai Köztársaságot császár­sággá, önmagát pedig császárrá léptette elő. — Hallottunk már efféle figurákról, mint Bokassa császár (így hívják őfelségét), például Idi Amin, Pol Pot, Brezsnyev, akik mind saját maguk ne­vezték ki magukat, de Bokassa mindenkin túl­tesz . Bokassa nem volt szűkmarkú a saját császár­rá koronáztatásán. Koronázási ruháját (amely több mint tizennégy és fél kiló volt) a kétszáz esztendős francia Guiselin cég készítette: ugyan­az a vállalat, amelyik annak idején Napóleon uniformisait állította elő. A ruha egyébként po­tom 145 000 dollárba került. Ezenkívül az új­donsült császár további tizenhárom rend ruhát rendelt a cégnél. A 28 éves Katalin császárnő (aki a legfiata­labb a három feleség közül)­­koronázási­­ ruhá­ját a Lanvin cég készítette 72 000 dollárért. Kü­lönben Bokassának egész háreme van, és a höl­gyek között van egy szőke román nő is. A császári korona a francia Arthur Bertrand ékszerész remekműve. Az ékszer — melyben egy 138 karátos gyémánt is ragyog — ára: 2 millió dollár. A jogar és a császárné koronája további ötmillió dollárba került. A koronázási ebédhez felszolgált ételek súlya 240 tonna volt. Ládaszámla volt a legdrágább borokból is, melyeknek ára 25 dollár — üvegen­ként. A kaviár behozatalához két szakács kellett, akkora mennyiséget szolgáltak fel. A koronázási tortából hét galamb szállt fel, és lebegett a csá­szár tányérja felett. A vendégeket hatvan vadonatúj Mercedes Benz hordozta ide-oda. A kocsikat Kamerunból vitték, mégpedig repülővel, és csak a szállítási költség 5000 dollár volt kocsinként. A koronázás összes költségi 20 000 000 dol­lárra rúgnak. (Bokassa császár egész birodal­mának évi bevétele 250 000 000 dollár, tehát őfensége a államjövedelem majd’ tíz százalékát egyszerre elköltötte.) A császár mindenkitől fo­gad el pénzt: Dél-Afrikától, Kínától, a Szovjet­unótól. Ezek a pénzek azonban nem fedezik a költségeket, de Valery Giscard d’Estaing fran­cia elnök szó nélkül vállalta a kiegészítést. Maga Bokassa császár mondta egy alkalom­mal: „Mindent a francia kormány pénzel. Mi kérjük a franciáktól a pénzt, megkapjuk, aztán elpocsékoljuk.” A jelentést olvasva az embernek rögtön fel­megy a vérnyomása, vagy éppen lecsökken, ki­­nek-kinek alkata szerint. Mindenesetre józan, normális gondolkodású ember ilyesmin csak há­­borogni tud. S ha az ember még magyar is rá­adásul, akkor rögtön arra gondol: Erdélyben nincs kenyér, nincs hús, nincs tej, nincs ruha, beáznak a templomok, de egy kecskeól mögül­­ szalasztott, megalomániás szerecsen császárrá koronázásához a nagyhatalmak adják össze a pénzt. Hódolat néked, császár! szent nemzeti ereklyénket. Most, amikor ezeke a sorokat kopogom, van egy halvány remény­sugár: a másodfokú bíróság nem fogadta ugyan el a benyújtott fellebbezést, de a korona réteg mentésére alakult" országos bizottság washing­toni képviselői haladéktalanul a Legfelsőbb Bí­rósághoz fordultak jogorvoslatért. A küzdelem­nek tehát még nincs vége! A szentbeszédet a misén a koncelebráló dr Őrsy László jezsuita atya, a Katolikus Egyetem professzora tartotta. • DR. ENDREY ANTAL ELŐADÁSA Ezután került sor a Mindszenty Szabadegye­tem idei negyedik előadására, melyre a rende­zőség dr. vitéz Endrey Antalt, az Ausztrália Magyar Szövetség elnökét hívta meg, aki ame­rikai előadó körútja utolsó állomásaként ejtette útba Washingtont. Endrey Antal egyike azok­­­nak, akik a szabad világban a legtöbbet tettel­­ a magyar Szent Koronáért. Kiváló angol nyelvű­­ könyve, amelynek címe: „The Holy Crown of­­ Hungary” (Kapható a Vasárnap könyvosztályán­­ 1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509, ára 8,50 dollár és 50 cent portó.) éppen nemrég­­­giben jelent meg, szinte ugyanabban a percben amikor az amerikai kormány bejelentette: kiadja­­ Kádáréknak a Szent Koronát. A könyv nemcsak a korona történetét dolgozza fel, de összefoglalja a Szent Korona tanát is, és annak államjogi je­lentőségét, megvilágítván a nemzeti ereklyének a magyar nép életében elfoglalt különleges hely­zetét. Az adatokkal alátámasztott kitűnő anyag­gal, mely a legjobb angol nyevű összefoglalás­a a maga nemében, hasznos eszközt kapott most kezébe a magyarság, amire hivatkozni lehet, ha­­ az amerikaiakkal akarjuk megértetni: mit is jelent nekünk a korona? Az előadást Völgyi Gyula megnyitó szavai, és az előadó bemutatása után dr. Őrsy László atya rövid fohásza vezette be, majd dr. vitéz Endrey Antal emelkedett szólásra. Miután tolmácsolta az ausztráliai magyarság testvéri üdvözletét, a magyar Szent Korona ere­detéig visszanyúlóan kezdte el mondanivalóját. Felvázolta a kort, amelyben ezer esztendővel ezelőtt Szent István királyunk koronát kért a római pápától, a kereszténység egyházi fejétől. Amikor Asztrik érsek, István király követe ecse­telte a pápának, hogy uralkodója milyen buzgón terjeszti a keresztény hitet az ő országában, a pápa így kiáltott fel: „Hiszen ez már nem is király, hanem apostol!” . Ennek elismeréséül küldte a pápa a koronával együtt az apostoli kettőskeresztet, és ettől kezdve nevezték a ma­gyar királyokat apostoli királyoknak. Dr. Endrey Antal elmondta, milyen becsben tartotta István király a koronát, melynek tekin­télye később évszázadról évszázadra nőtt. *­­ «,/ *t­á­­lasztó határokon túl is összetartotta a magyar­ságot. Ez vonatkozott Erdélyre is, mely mindig hangsúlyozta, hogy a Szent Korona részének te­kinti magát. Beszélt az előadó a korona hányatott sorsáról, hogy hányszor került külföldre, hányszor volt idegen kézen és hányszor kellett rejtegetni, hogy az ellenség martalékává ne váljon. • 1945 UTÁN — A két világháború után, amikor már nem volt királyunk — folytatta az előadó — a Szent Korona-eszme továbbra is élt. A Szent Korona nevében gyakorolták a fő hatalmat a kormányzó és az országgyűlés, annak nevében működtek a bíróságok, minisztériumok és az összes közhiva­talok. 1945-ig sértetlenül megmaradt a Szent Korona eszméje, de a háború után a népi de­mokrácia azonnal kivette a koronát a címerből, az épületekről, emlékművekről kalapáccsal, vé­sővel verték le a mását, és róla beszélni nem is lehetett. Eszméjét, mely a kereszténységgel és a magyar nemzeti múlttal teljesen egybeforrt, tökéletesen kiölték a közéletből. Az ifjúságnak nem szabad tudnia róla, a tankönyvekben egy fél mondattal intézik el a korona kérdését, mint a feudalizmus egyik csökevényét. — Hogy a magyar kormány ma mégis vissza­követeli a koronát, annak csakis presztízs okai vannak. Teljesen abszurdum az az állítás, hogy a koronát a magyar népnek akarják visszaadni. A korona és a magyar nép között ott áll egy törvénytelen rendszer, amelyet 1956-ban orosz fegyverek ültettek a magyar nép nyakára. Nem a népnek adják tehát vissza, hanem ennek a törvénytelen rendszernek, amely legjobb eset­ben múzeumi tárgyként fogja kezelni. — Mi megtettük a kötelességünket. Bármi is lesz a szorona sorsa, bárhogy dönt is felőle a jó Isten, a nekünk ez oly szent ereklye eszméjét úgy kell megőriznünk, hogy ha egyszer még megérhetjük a felszabadulás napját, akkor átad­hassuk azt egy szabad Magyarországnak. Mos­tani küzdelmünkre pedig csak azt tudjuk mon­dani, na megtettük kötelességünket, és ami tőlünk telt. A többi az Juristen dolga. Én csak­­azt kívánom, hogy ha egyszer majd a napunk leáldozik, a mi sírunkra is az legyen felírva, ami a Thermopylaenél reménytelen harcban elesett háromszáz spártai hősére: „Itt nyugszunk ván­dor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük amit megkövetel a haza Az előadót melegen ünneplő hallgatóság és az egész amerikai magyarság, valamint az Ameri­kai Magyar Szövetség nevében dr. Béky Zoltán püspök köszönte meg a kitűnő előadást, és zárta be imával a szabadegyetemi összejövetelt. • A SZENT KORONA TANA Ezután ismertette az előadó a Szent Korona tanának kialakulását. Ez az Árpád-házi uralko­dók idején már abban nyilvánult meg, hogy a magyar köznemesek, akik a törvénynapokra ösz­­szegyűltek Székesfehérváron, a Szent Korona tagjainak érezték magukat. A magyarok a Szent Koronát eleven testnek tekintették, mi egyedül­álló Európában és a koronák történetében. Ki­alakult az a felfogás, hogy a korona jelképezi a nemzet testét, melynek feje a király, és tagjai mindazok, akik a korona fennhatósága alatt, Magyarország területén élnek. Már ebből az idő­ből maradtak fenn okmányok, melyek bizonyít­ják: a közfelfogás az volt, hogy aki vétkezett az ország érdekei ellen, az a Szent Korona ellen vétkezett. És arra is vannak írásos bizonyíté­kaink, hogy a nem magyar nemzetiségek is a magyar Szent Korona tagjainak tekintették ma­gukat, és mint a korona alattvalói, annak védel­mében éltek. Amikor pedig Mohács után az or­szág három részre szakadt, a magyar Szent Ko­rona képezte azt az egyesítő erőt, ami a szétvá­ NAPJAINKBAN, amikor a zsarnokság minden elkép­zelhető módon igyekszik Mindszenty­­nek még a szellemét is kiirtani az emberek lelkéből, amikor a megal­kuvók közül egyre többen fordítanak hátat mindazoknak az eszményeknek, amikért Mindszenty harcolt, különö­sen fontos, hogy olyan könyveket ol­vassunk, amelyek ébren tartják ben­nünk a lángot, a lelkesedést. Ilyen könyvek közé tartozik az azóta elhunyt Maróthy-Meizler Károly, Mindszenty egyik legkiválóbb ismerőjének a könyve is, ki ismeretlen Mindszenty A luxuskiállítású, aranyozott bőrkötésű könyv ára 12 dollár, továbbá 50 cent portó. Kapható a Vasárnap könyvosztályán, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. 11 OLVASTA MÁR KRUPA SÁNDOR C. F. M. "A sarló-kalapács bilincseiben című könyvét, amely most jelent meg a VASÁRNAP kiadásában? A Fehér Házban a száműzött orosz, a világhírű disszidens, Vlagyimir Bukovszkij mondotta: 250 millió politikai rab él Oroszországban, mert olyan országban élünk, amelyet szögesdrót vesz körül, melyben rabszolgamunka van, melyben nincs szabad mozgás; az egyéni jog vé­delme pedig bűncselekmény. Olyan országban élünk, ahol szegénység és szükség van, fizetés alig elég élelemre! Ahol nincs igazság és szabadság, ahol minden ember rabszolgának érzi magát. — Ez a kommunizmus! És Magyarországon? Sándor atya drámai szavakkal és meg­döbbentő tényekkel vázolja elénk könyvében. Olvassuk el! Ha a magyar kommunizmust meg­ismertük általa, megismertük az egész világot! A 368 oldalas könyv ára: papírkötésben 10­00 dollár, vászonkötésben 15.00 dollár, plusz por­tóköltség. Kapható: a VASÁRNAP könyvosztályán (1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509, USA.) Megrendelhető a szerzőnél is: Alexander Krupa, P. O. Box 250, DeWitt, Michigan 48820, USA. 5. oldal Az Újpesti Dózsa az őszi első Véget értek a nemzeti labdarúgó-bajnokság őszi küz­delmei. A tizenhét, meglepetésekben gazdag forduló után az Újpesti Dózsa szerezte meg az őszi bajnoki címet jobb gólkülönbséggel az MTK-VM előtt. A tavalyi bajnok, a Vasas nem tudta megismételni kitűnő tavaszi szereplését. A Ferencváros pedig egyenesen csalódást okozott hívei­nek. Passzív gólaránnyal a 8. helyen végzett. Különösen a bajnokság elején gyengélkedtek a zöld-fehérek, a sok sérülés ugyancsak megtizedelte a csapatot. Az őszi sze­zon végén lassú javulás volt tapasztalható az együttes játékában és eredményeiben is. Az Újpesti Dózsa, habár néhány váratlan pontveszteség és vereség érte, egy-két forduló kivételével állandóan az élen tanyázott, és őszi elsősége megérdemelt. Az MTK-VM volt a szezon megle­petése. A tavalyi gyenge szereplés után erre kevesen szá­mítottak. A fiatalítás bevált, egyik komoly várományosa a bajnoki címnek. A Honvéd most is az élvonalban van, de a csapatból hiányzik valami, ami bajnokesélyessé te­hetné. Egy év gyenge szereplés után a székesfehérvári Videoton Lantos Mihály irányításával ismét visszanyerte tavalyelőtti formáját. Az alsó régiókban a Kaposvár biztató kezdet után nem bírta a hajrát. A Szegednél ennek a fordítottja tör­tént. Az egész szezonban gyengén szerepelt, a végén az Újpesti Dózsa nagy gólarányú legyőzésével hívta fel ma­gára a figyelmet, és elkerült az utolsó helyről. Az újon­cok közül a Pécs jobban szerepelt, mint a Székesfehérvári MÁV Előre. Négy ponttal többet szerzett mint a baranyai­ak. A Haladás, a Rába ETO, a Békéscsaba és a Zalaeger­szeg hullámzó teljesítményt nyújtottak. Különösen a Ha­ladás gyenge szereplése volt szembetűnő. A december 10-én lejátszott 14. foruló eredményei: ÚJPESTI DÓZSA—HALADÁS 5—1 (3—0); BÉKÉSCSABA—VASAS 2—3 (2—0); SZEGED—HONVÉD 1—2 (0—1); TATABÁNYA—CSEPEL 0—0; FERENCVÁROS—DIÓSGYŐR 1—1 (1—0); MTK-VM—DUNAÚJVÁROS 4—1 (2—1); VIDEOTON—KAPOSVÁR 4—3 (3—1); PÉCS—SZÉKESFEHÉRVÁR 2—1 (1—0); ZALAEGERSZEG—RÁBA ETO 4—1 (2—1). A december 14-én lejátszott 15. forduló eredményei: HONVÉD—DIÓSGYŐR 3—0 (0—0); RÁBA ETO—ÚJPESTI DÓZSA 0—0; DUNAÚJVÁROS—BÉKÉSCSABA 5—0 (3—0); HALADÁS—KAPOSVÁR 3—1 (1—1); VASAS—VIDEOTON 2—2 (1—0); SZÉKESFEHÉRVÁR*-MTK-VM 1—0 (0—0); PÉCS—TATABÁNYA 3—3 (1—1); ZALAEGERSZEG—FERENCVÁROS 3—3 (1—2). A december 17-én lejátszott 16. forduló eredményei: KAPOSVÁR—BÉKÉSCSABA 0—2; VIDEOTON—HONVÉD 0—0; TATABÁNYA—SZÉKESFEHÉRVÁR 4—0; HALADÁS—CSEPEL 3—2; VASAS—PÉCS 2—1; SZEGED—ÚJPESTI DÓZSA 6—2 (1); DIÓSGYŐR—RÁBA ETO 0—0; DUNAÚJVÁROS—ZALAEGERSZEG 3—0; FERENCVÁROS—MTK-VM 2—0. A december 21-én lejátszott 17., őszi utolsó forduló eredményei: CSEPEL—VIDEOTON 2—2 (2—1); ÚJPESTI DÓZSA—DIÓSGYŐR 0—0; BÉKÉSCSABA—FERENCVÁROS 0—0; KAPOSVÁR—HONVÉD 1—2 (0—0); SZEGED—DUNAÚJVÁROS 1—4 (0—2); PÉCS—HALADÁS 0—1 (0—1); SZÉKESFEHÉRVÁR—RÁBA ETO 2—1 (2—1); ZALAEGERSZEG—VASAS 0—0; MTK-VM—TATABÁNYA 2—0 (2—0). Lapzártakor érkezett a tavaszról előrehozott első for­duló párosítása és eredményei: Diósgyőr—MTK-VM 1—1; Vasas—Dunaújváros 2—2; Újpesti­ Dózsa—Kaposvár 5—1; Pécs—Békéscsa­­ba 2—0; Rába ETO—Honvéd 1—1; Ferencváros—Cse­pel 5—2; Székesfehérvár—Haladás 2—1; Tatabánya— Szeged 2—0; Videoton—Zalaegerszeg 1—0. A BAJNOKSÁG ŐSZI VÉGEREDMÉNYE: 1. Újpesti Dózsa 179 6 2 42—23 24 2. MTK-VM 17104 3 30—15 24 3. Videoton 179 3 48—28 23 4. Honvéd 17­111 5 32—13 23 5. Vasas 17103 4 35—20 23 6. Tatabánya 177 6 4 27—20 20 7. Csepel 178 2 7 30—26 18 8. Ferencváros 176 6 5 28—29 18 9. Dunaújváros 176 5 6 32—29 17 10. Diósgyőr 175 7 5 19—20 17 11. Haladás 176 4 7 23—30 16 12. Pécs 175 5 7 20—21 14 13. Békéscsaba 175 5 7 19—31 15 14. Zalaegerszeg 173 7 7 20—34 13 15. Rába ETO 173 6 8 18—25 12 16. Székesfehérvár 175 111 21—42 11 17. Szeged 174 112 21—389 18. Kaposvár 172 411 20—388 “The House Of Insurance” Lezak Insurance Agency Shaker Heights, Ohio 44122 3645 Warrensville Ctr. Road Phone: 283-8100 Established 1925 AUTO — HOMEOWNERS - BUSINESS — LIFE

Next