Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1980 (87. évfolyam, 1-50. szám)

1980-01-13 / 2. szám

12. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Magyar bencés alapítás Kaliforniában 1770-ben Gáspár de Portola spanyol kapi­tány vezette Kaliforniába Monterey kikötőből észak felé azt a maréknyi felfedező csoportot, amely véletlenül rábukkant a Golden Gate ten­gerszorosra, s arra a hatalmas belső öbölre, amelynek partján 1776-ban Szent Ferenc fiai emeltek alapítójuk tiszteletére egy szerény misz­­sziót. E misszió körül épült az óceán és öböl közötti halmos félszigeten San Francisco, a gyö­nyörű világváros. Ezen a felfedező úton a spanyol kapitány harmincöt mérfölddel délebbre átvonult egy fes­tői fekvésű völgyön, amelyet róla neveztek el később Portola Valleynek. Ezt a völgyet válasz­tották kolostoruk és iskolájuk lakhelyének az Amerikába sodródott pannonhalmi magyar ben­­cés atyák 1957-ben. KALIFORNIA A következő okok vezették őket ily messzi nyugatra: 1. Kalifornia államban még nem volt bencés kolostor, így az ősi bencés rend letele­pedése az újdonság varázsával is hatott. 2. Ka­lifornia lakossága rohamosan nőtt a második világháború után, s emiatt a jól szervezett ka­­tolikus egyház váratlanul papok és tanárok szű­kében lett, így a számban csekély, mindössze hét, idegenből ideszakadt paptanár gyarapodást jelentett lelkipásztorkodásban és tanításban egy­aránt a rászoruló egyházmegyékben. így amikor felajánlották San Francisco érsekének szolgá­latukat, ő örömmel fogadta be őket, és adta ál­dását letelepedésükre. PORTOLA VALLEY Portola Valley ma mutatós, drága, nagyon is felkapott hely, ahol alig találni megvételre talpalatnyi földet. Vezetői gondosan őrködnek, hogy a táj megmaradjon érintetlen természetes­ségében, s hogy a legkevesebb egy holdnyi ház­tájat e vidéken otthonos fák, bokrok, virágok színei és alakjai díszítsék. Amikor a magyar bencés atyák itt letelepedtek, még félreeső, szin­te lakatlan vidéknek számított rétekkel és gyü­mölcsösökkel San Mateo megye déli szélén. WOODSIDE Az iskola jól átgondolt okokból a Woodside Priory School nevet kapta. Woodside, a völgy északi nyílásánál, már a századforduló óta a gazdagabb San Franciscó-i családok kedvelt nya­ralója volt, tágas otthonokkal az óriás m­am­­mutfenyőfák alatt, lovakkal, parkokkal, így a „Woodside” helynév elárulta az új és ismeretlen iskola földrajzi fekvését. Priory a perjelség ki­sebb kolostort jelent a perjel-prior vezetése alatt, megkülönböztetően a népesebb apátság­tól, melynek élén az apát áll. Ez az elnevezés a fekvésen és kolostori jellegen kívül a tanul­mányi színvonalat is előre sejtette, mert a leg­kiválóbb bencés középiskolák Észak-Amerikában akkor még Priory néven működtek. (Közben egy másik már apátsággá nőtt, és így iskoláik is az abbey-school nevet viselik.) SZENT ISTVÁN KIRÁLY MONOSTORA A kolostornak viszont Szent István király lett a védőszentje, s azt King St. Stephen’s Mo­­nasterynek hívják. Ez a név és a védőszent fogja őrizni Kaliforniában az alapítás magyar erede­tét a jövőben akkor is, amikor az alapító magyar atyák már rég kihaltak. A „CAMPUS" A szépen kiépített kolostor és iskola ma 40 amerikai holdnyi területen fekszik. A cédrusok­kal szegélyezett bejárati út szerte­ágazva kígyó­zik a lankás domboldalon fekvő épületek felé. A laposabb területet a testnevelés kapta: itt áll a hatalmas tornaterem, körülvéve a 20x30 mé­teres modern uszodával, labdarúgó-, baseball- és teniszpályákkal, parkolóhelyekkel. Hangula­tos kaliforniai ranch stílusú házban — mely már itt állt az iskola megnyitása előtt — fogadja az igazgató a látogatókat. Ebben kaptak helyet a titkári és felvételi irodák is. Lankás emelkedőn épültek az osztálytermek, tanári dolgozószobák, a kápolna és a hetven bentlakó diáknak ott­hont nyújtó internátusi épületek. A következő magaslaton áll a kaliforniai chalet stílusú tágas és mutatós ebédlő, ennél is magasabban a la­boratóriumok s az üveg falú, meleg hangulatú, tízezer kötettel rendelkező könyvtár. Még fel­jebb a diákok zajától és az élet lüktetésétől elszigetelve uralja az egész „campus”-t a kolos­tor. Lenyűgöző innen a kilátás: a völgy félkört kanyara, az iskola szétszórt épületei, ezek kö­zött a gondozott fák és bokrok zöldje, a sport­pályákon játszó fiatalság, a túloldalon pedig a kék ég felé törő erdős hegyek. Ezek csúcsára ül esténként a tengerről beáradó köd, és teszi hűvösen kellemessé a verőfényes, meleg kali­forniai nappal után az estet és éjszakát. A SIKER OKAI Aki ma végigsétál a „campus”-on, és kiér­tékeli az iskola tanulmányi és nevelési eredmé­nyeit, abban szükségszerűen fölmerül a kérdés: hogyan is sikerült szegény menekült magya­roknak a semmiből ily rövid idő alatt ilyen elismert alkotást létrehozniuk? A választ rövi­den három tényben lehet összefoglalni: az első a bencés rend nevének és nevelésének vonzó­ereje; a második a magyar atyák felkészültsége és lelkiismeretes munkája; a harmadik pedig az amerikai nép áldozatos segítőkészsége. 1. 1980-ban ünnepli Szent Benedek születé­sének 1500. évfordulóját a művelt keresztény világ. Az ő regulája lett a nyugati szerzetesek első törvénykönyve. A bencés kolostorok őriz­ték meg a széteső római birodalom klasszikus görög-latin kultúráját,­­ valamint az első keresz­tény századok szellemi értékeit, és mentették azokat át a népvándorlás viharain. Bencés szer­zetesek térítették meg, s tanították föld- és lé­­lekművelésre a kora középkor barbár népeit. Évszázados kolostoraik monumentális épületei még ma is tarkítják Európa térképét. XII. Pius pápa Szent Benedeket Európa atyjának nevezte. Az új világban is él egy műveltebb réteg, mely­nek lelkében a rend nevének ősi csengése 1500 év nevelői tapasztalatát, román stílű templo­mokat, gazdag könyvtárakat, kultúrhagyomá­­nyok őrzését és fejlesztését, a liturgia szerető ápolását, zsoltártónusokat és gregorián dallamo­kat idéz fel. San Francisco városában és kör­nyékén is akadtak az egyháziak és világiak kö­zött egyaránt olyanok, akikre vonzóan hatott a rend neve, és akik szívesen fogadták Szent Benedek fiainak letelepedését. 2. A Kaliforniába érkező magyar atyák mind bencés diákok voltak, és középiskolás ko­ruktól kezdve szívták magukba a Regula szel­lemét. Itt az új körülmények között hálásan ta­pasztalták, hogy a rendjük értékes kiképzésben részesítette őket, s mennyire felkészültek arra, hogy a változott körülmények között is meg­állják helyüket. A komoly, lelkiismeretes mun­ka, a fegyelmezett kötelességteljesítés, az Ora et Labora (ima és munka) harmonikus napi­rendje a történelem folyamán mindig látható és fogható eredményekkel járt, amikor Szent Benedek paxos jellegű fiai kolostori közösség­ben gyakorolták ezt. A jól végzett munka méltó gyümölcsei itt sem maradtak el. 3. Az amerikai nép áldozatos segítőkészsége általánosan ismert. Régóta gyakorolták ezt itt­hon templomaik és iskoláik fenntartásával, de különös nagylelkűséggel a második világhábo­rút követő anyagi jólétben. A magyar bencés atyák is tapasztalták jótékonyságukat mindjárt a kezdetben, de még inkább később, amikor az itt végzett diákok már felvételt nyertek Észak- Amerika vezető egyetemeire. Az iskola napi életében, társadalmi és sporteseményeiben a Parent’s Club segíti a tanári kart. Ebben min­den osztályt két pár szülő képvisel, ők rende­zik az évenként megismétlődő s kedvelt Emmeráld Bált is. A kifejlesztés terveiben az anyagiak megszerzésében a Woodside Priory Foundation áll tanácsaival és segítségével a bencés közösség mögött. Ezek tagjai, meghívás alapján, az élet különböző hivatásaiban sikeres és ismert világi férfiak, akik tudásukat, tapasztalataikat és ösz­­szeköttetéseiket is felhasználva támogatják a szerzeteseket. A Gardening Committee néven is­mert hölgycsoport a terület szépítésével foglal­kozik. Minden decemberben megismételt, igen sikeres karácsonyi vásárok tiszta bevétele fe­dezi a dísznövények, fák, bokrok, virágok ülte­tését és gondozását, valamint a campus szépí­tését. Az amerikaiak segítőkészségének és jóté­konyságának bizonyítására elég megemlíteni a következő tényt: bár magas az iskolai tandíj, ez épphogy elég az általános kiadásokra. Jöve­delem az iskolából alig van. Az egész campus, a kolostor és az iskola épületei és felszerelései mind a szülők és a támogató baráti kör adomá­nyaiból lettek kifizetve. 1957-ben 13 diákkal nyílt meg az iskola. 1979-ben a minőség javára szándékosan két­százra korlátozódott a létszám. A sok jelentke­zőből gondos kiválasztással történik a felvétel. A tanulókból évenként 30—35 a külföldi, fü­­löp-szigetiek, japánok, kínaiak, thaiföldiek, iráni­ak, arabok, valamint mexikói, közép- és dél-ame­rikai államokból jövő fiúk. Ezek színben és vér­­mérsékletben kedves nemzetközi jelleget hoz­nak és adnak az iskolának. A lányos szülők próbálkozásai és sok magániskola koedukációs példája ellenére Woodside Priory megmaradt fiúiskolának. Ennek indult, fiúk számára épült. Mindig lesz elegendő család, akik ezt az iskolát választják fiaik nevelésére. A tanári karban 11 bencés szerzetes munkáját 19 világi tanerő egé­szíti ki. A tantervben a vallásos élet és hitokta­tás mellett helyes arányban szerepelnek a ma­tematikai, természettudományi és a humanista tárgyak, jó felkészítést adva az egyetemi felvé­telekre. Bár minden sportot gyakorolnak a diá­kok, a labdarúgás a legnépszerűbb. MAGYAR VONATKOZÁSOK A környék magyarsága nem kis büszkeség­gel nézi, s mintegy magáénak vallja ezt az ala­pítást. Szívesen járnak ide magyar szentmisékre a kápolnákba, magyar kulturális rendezésekre a könyvtárba vagy barátságos összejövetelekre az ebédlőbe. Szívesen íratják fiaikat az iskolá­ba. 5—10 között mozgott évenként a magyar diákok száma. Ott találjuk nevüket minden vég­ző osztály névsorán, sok esetben az osztály élén. Kivétel nélkül mind tandíjkedvezményben ré­szesültek. A bencés atyák kiveszik részüket a magyar­ság lelki gondozásából is. Bőven jut nekik ma­gyar gyóntatás, keresztelés és esküvő, beteglá­togatás és temetés egyaránt. Vállalnak beszéde­ket és lelkigyakorlatokat a nyugati parton min­denütt, ahová meghívást kapnak, a kanadai Van­couvertől Portlandon (Oregon) át Los Angelesig. VENDÉGEK Az évek folyamán sok kimagasló személy volt a bencés kolostor és az iskola vendége. Csak párat említve: dr. Teller Ede, a hidrogénbomba atyja mondta a természettudományi épület meg­nyitásakor az ünnepi beszédet; Bing Crosby, az ismert filmszínész beszélt a tornaterem avatása­kor. Mindszenty bíboros 1974-ben évzárós szent­misét és beszédet mondott itt. A magyar bencés nevelésére és érettségijére büszke Habsburg Ottó is többször szerepelt a Priory műsorán A BENCÉS KÖZÖSSÉG A bencés közösség létszáma 17, ebből hat testvér, a többi felszentelt pap, közülük hat ma­gyar. A II. Vatikáni Zsinatot követő években a világon szinte mindenütt megfogyatkoztak a szerzetesi és papi hivatások. A magyar bencé­sek alapítása nagyon megérezte ezt. Magyarországról kilátástalannak bizonyult az utánpótlás. A fiatal kolostor és virágzó iskola jövőjének biztosítására, gondos körültekintés után a Manchester (New Hampshire) városban fekvő Szent Anzelm amerikai bencés kolostorral egyesültek 1976-ban a magyar atyák. Onnan érkezett képzett fiatal rendtársakkal felfrissül­ve folytatják tovább kórusimájukat, az Isten di­cséretét, s iskolájukban az ifjúság nevelését. P. dr. Jávor Egon OSB AZ IFJÚSÁG Tízéves a Szent István Ház A Szent István Ház (Stephaneum) tíz eszten­dővel ezelőtt, 1969 őszén alakult meg San Francis­cóban. Nimród Ferenc atya hathatós és anyagi áldozatot nem kímélő segítségével a Tósaky há­zaspár, üzletemberek, lelkes magyarok áldozat­­vállalásával a Mission Street egyik régi épületét vették meg, amelyben két, limlommal tele föld­szinti üzlethelyiség volt. Ezen felül a két emeleten négy lakás, amely Széllő bácsi bérlete segítségével öt lakássá bővült. Ekkor összefogtak magyarjaink. A Csörgő há­zaspár, a Tósaky házaspár gyermekeikkel és so­kan mások, időt és pénzt nem számítva dolgoztak. Dr. Kiss Tibor segítségével, a Magyar Reformá­tus Biztosító Egyesület által nyújtott kölcsön révén átalakították az öreg épületet. Az emeleti lakók csak nem fizették a bért. Az alsó helyiség az átalakítás kicsinek bizonyult. Magyarjaink sze­rették, de a környék sem volt megfelelő. Azonban nagyszerű lehetőség adódott. Az élelmiszeripari dolgozók egy csoportja csatlakozott a másik csoporthoz, és eladásra kínálta San Fran­cisco központjában a főútvonal, a Van Ness Ave­nue közvetlen szomszédságában, a Geary Streeten lévő impozáns épületét. Két emelet, mély pince­­helyiség és 500 személyt befogadó színpaddal el­látott nagyterem is van, amely állandó összejöve­­teli helye a magyaroknak, s most már a németek­nek, örményeknek, valamint a különböző politikai pártoknak is. Ma már erősen életképes. Most ismé­telten a Magyar Református Egyesület segít ne­kik, hogy az első idők kiadatlan helyiségeinek el­maradt bérleteivel mégis erőteljes magyar köz­pontot tartsanak meg. A hatalmas épület magyar célt szolgál. Ma­gyar előadásokat rendeznek, a magyar kultúrát terjesztik ott, ahol eddig csak a magyar reformá­tus egyház rendelkezett saját házzal. Név nélkül, Ravasz püspökünk küldöttje dolgozott a siker édekében. Most már a példa mutatja: nem ered­ménytelenül. Jönnek a Szent István Házba a ma­gyarok. Életképessé teszik. Ez nagy szó. A legnagyobb segítő és alapító mellett, Nimród Ferenc tudós atya mellett az egyesület elnökei dr. Jaszovszky József pápai prelátus, a legmegértőbb lelkészünk; Csörgő Lipót, a szorgalmas, dolgozó családjával; Tósaky József a családjával, az erős dolgozók; Papp Sándor, aki igen komoly szellemi ember; Serres István, az IBM egyik vezetője, aki igen váratlanul Budapesten hunyt el 52 éves korá­ban. Jelenlegi elnökünk Czisch József üzemtulaj­donos, aki mindegyik elnöknek közeli barátja. A Stephaneum lelke és mozgatója, az igen jó szívű Tósaky Irénke, a költőnő. Mellette ott vannak a magyar hölgyek, a magyar férfiak, és ők tanúsít­ják, hogy összefogás nélkül nincs lehetőség sem­mire. Vasárnaponként ebédet főznek az asszonyok a Stephaneumban, és még Dél-Kaliforniából, Cle­­velandból, Chicagóból, sőt, Kanadából is érkeznek magyar látogatók. „Isten áldása van rajtunk” — mondja Tósaky Irénke, de korát meghazudtolva dolgozik Varga Mária, Kapus Mária, akiknek még az unokáik is beszélnek magyarul, és járnak a Szent István Házba. Hites Kristóf atya szívvel áll a Stephaneum mellett. Itt nem csak hurkára, kolbászra és töltött káposztára jönnek össze, pedig Bogár Mária, Pavlovits Marika — drága jó lelkek — igazi ízes, magyaros ételt szolgálnak fel, hanem a magyar szóért, a magyar betűért, a magyar jövőért. Ma­gyar beszélgetés, magyar öntudat, magyar étel. Ez vonzza a magyarjainkat. Tartsuk meg San Franciscóban ezt a nagy magyar épületet! Kiket dicsér az épület? Névleg nem számít. Névtelen katonákat mindenképpen. Álljon ide minden magyar, és Magyar-Amerika nem fog elveszni soha. Ahol a tíz Tósaky unoka, Csörgő Lipót és Olga lányai és a többiek magya­rul beszélnek, ahol magyar előadások vannak, ott a magyar szellem mindig fog élni. dr. Kiss Tibor Mindszenty bíboros a Szent István Házban WHOLESALE . QUILTING • RETAIL IRENE'S STUDIO COMFORTERS - BEDSPREADS - APPLICATIONS AND OTHER QUILTED ITEMS Phone 572-1822 32 14 th Ave. IRENE TOSAKY San Mateo, Cal. 94402 1980. január 6. Emlékezés a tudomány kis hőseire Ólmos eső esik nehéz fellegekből, komoly ifjú válik itt a kisgyerekből. Diákunk lépteit egyre szaporázza, még igen messze van kedves kis tanyája. Míg házak vannak, megbújik egy eresznél, de csak nekivág az országút peremén, kis szűre mindegyre esőtől nehezül, kopott kis bakancsa a sárral megtelül. Cuppogva lépked a hideg, csúszós sárban, ábécéskönyvére hajlik a kis háta, amit induláskor a keblébe rejtett, s vacogó fogakkal kémleli az eget. Tanyáról elébe édesanyja szalad, ki aggódó szívvel fia elé halad, nyakába akasztva a felső szoknyáját, futva kerülgetve a tócsákat. ,,Ó, drága kis kincsem, mennyire átáztál!” Ölbe kapva viszi az ő kis drágáját, bent édes meleg várja a kis szobában, búbos kemencének és kenyér illatával. A kenyér, mi most sült ki, és a jó lángos, amitől nincs jobb a kerek nagy világon, friss, édes tejjel egy jó karéj lángos, szívet-lelket derítő mosolyt varázsol. Hideg, vizes ruhák gyorsan átváltódnak, puha inggel és egy meleg pokróccal. A kemence szegletének melegénél feledi is gyorsan az idő ridegségét. Ábécéskönyvét is féltve lapozgatja, csak fedele ázott, nem lett komoly baja, tanulni is megjött a diákunk kedve, tanító mit mondott, nehogy elfeledje. És ahogy nézi a nagy á betűt álmosan ásítva cica mellé kerül, meg-megsimogatja a puha állatot, megnehezült pillákkal ásít egy nagyot. A feje lehullik, mint egy kis virágnak, édesanyja csendben párnát dug alája, a könyv lecsúszik, nincs szüksége már rája, boldogan sétál már a betűk országában. Tósakyné Váradi Irén E különszám kiadását adományaikkal és hirdetéseikkel lehetővé tették: dr. Jaszovszky József 200,00 Schlosser Frigyes (hirdetés) 100,00 Tósaky Irén 80,00 Tósaky Irén gyűjtése 50,00 Ágoston István (hirdetés) 50,00 Magyar bencés atyák (Portola Valley) 30,00 dr. Handra Dezső 20,00 dr. Szabó Gyula 20,00 Rékay András 15,00 Tollas Tibor 15,00 dr. Szabó Szilárd 10,00 dr. Dénesi István 10,00 Bilibók Dezső 10,00 Paprikás Fonó étterem (hirdetés) 10,00 Oak Barrel (hirdetés) 10,00 Budapest Motors (hirdetés) 4,00

Next