Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1981 (88. évfolyam, 1-50. szám)

1981-01-11 / 1. szám

1981. január 11. KATOLIKUS MAGYAROK VASARNAPTA Bang Jensen, 1956 dán vértanúja Ebben az évben lesz 25. évfordulója a dicső­séges, de végül is vérbe tiport szabadsághar­cunknak. Ennek a szabadságharcnak a sok 1í2 ezer magyar mellett van egy dán vértanúja is Povl Bang Jensen, így méltó és igazságos, hog ebből az alkalomból legalább mi, szabad földön élő magyarok megemlékezzünk tragikus halá­lának 22. évfordulóján róla, és lerójuk sok nem múló hálánkat. Tragikus halálának alkalmából, 1959 decem­berében a következőket írtam: Kevés hír rázta meg úgy a világ közvélemé­nyét, mint az ENSZ-től elbocsátott dán diplo­mata, a példás családi életet élő, ötgyermeke családapa, Povl Bang Jensen eltűnésének, majd tragikus halálának a híre. De kevés ilyen esete kezelt a szenzációéhes, jelentéktelen kis szerel­mi drámákon, kéjgyilkosságokon hetekig rágó­dó amerikai sajtó és a hírközlő szervek olyan tartózkodó szűkszavúsággal, és az amerikai nyo­mozó hatóságok olyan bántó érdektelenséggel mint ezt. Mint ismeretes, Bang Jensen, az ENSZ fő tisztviselője hivatalból tagja volt az 1956-os magyar szabadságharcot vizsgáló ötösbizottság­nak. A bizottságon belül kérlelhetetlen harca folytatott, hogy teljes fényt derítsenek a ma­gyar tragédiára. A kihallgatásokat személyesen végezte, és ígéretet tett, hogy a tanúk nevét és adatait nem adja ki. A bizottság munkájá­nak befejezése után Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára követelte a tanúk névsorát, amit Bang Jensen kereken megtagadott, amiért őt 1957. december 4-én állásától felfüggesztették Az ügy kivizsgálására küldött külön bizottság a névsor elégetését javasolta, ami 1958. január 24- én meg is történt. Ennek ellenére az ENSZ főtitkára 1958. július 3-án állásából elbocsá­totta. Bang Jensen fellebbezését pedig az ENSZ fegyelmi bizottsága elutasította. Bang Jensen 1959. november 23-án reggel a szokott időben és módon búcsúzott el felesé­gétől a Long Island-i Lake Succesben levő há­zukból, hogy a CARE nemzetközi segítő szol­gálat New York-i irodájába menjen, ahol ideig­lenesen alkalmazták. Azóta egyszerűen nyoma veszett. Eltűnésének hírét a gyors és pontos hírszolgálatáról híres New York-i sajtó csak a 25- én megjelent esti lapokban közölte. 26-án reggel egy kutyáját sétáltató öreg­úr a Long Island-i Alley Pond Park egyik elhagyatott út­ja mellett találta meg holtan, átlőtt fejjel, arc­ra borulva, jobb kezében pisztollyal A hatóságok megállapítása szerint kb. 24 órá­ja fekhetett ott holtan. Levéltárcájában egyéb iratok mellett — amit a hatóságok nem közöl­tek a nyilvánossággal — feleségéhez intézett, kuszáti írású búcsúlevelet találtak. Hogy 23-án reggeltől valószínűleg 25-én bekövetkezett ha­láláig hol volt, mit csinált, a nyomozó hatósá­gok érthetetlen módon semmit sem tudtak fel­deríteni. De azt rögtön megállapították, hogy a pisztollyal — amit a II. világháború alatt Wa­shingtonban vásárolt, és amivel megölte ma­gát (?!) — előző tulajdonosa, egy amerikai miniszteriális tisztviselő 1934-ben szintén ön­­gyilkosságot követett el. Holttestét 28-án már el is hamvasztották, és hamvait 29-én Dániába szállították. Bang Jensen tragédiája ezzel egye­lőre lezárult. Bang Jensen eltűnése, érdekes módon, pon­tosan egybeesett a magyar ügynek immár har­madszor az ENSZ közgyűlésének napirendre tű­zésével. Az életben nincsenek véletlenek, leg­feljebb csak ismeretlen, megfejthetetlen dolgok. Ismerve Bang Jensen tragikus elmúlásának hátterét, a kérdések egész tömege kívánkozik a toll hegyére: Miért kellett ezt a józan, becsületes és elvhű embert — ahogy az újságok írták —, mint a rossz szolgát elcsapni, mikor az adott szó szent­ségéért, a férfibecsületért képes volt mindenét feláldozni? Miért nem vette pártfogásába az amerikai kormány, amikor az adófizetők doláraiból az Egyesült Államok fizeti az ENSZ költségveté­sének több mint a felét? Miért nem tudott ez a komoly múltra vissza­tekintő, nagy tapasztalatokkal rendelkező, ki­váló diplomata több mint egy éve megfelelő módon elhelyezkedni, mikor a börtönnel bünte­tett Alger Hissnek, a biztonsági okokból elbo­csátott Oppenheimer atomfizikusnak stb., tál­cán kínálgatták a jobbnál jobb állásokat? Miért lett egyszerre olyan tehetetlen, nehéz­kes a híres New York-i rendőrség Bang Jensen felkutatásában, amikor máskor csak egy cse­csemő felkutatására a rendőrök, nyomozók és önkéntesek ezreit mozgósítják órákon belül? Miért nem folytatják annak felderítését, hogy 23-án reggeltől 25-én reggelig hol, merre járt, mit csinált­­ vagy csináltak vele? Miért nem kapcsolódott be azonnal az FBI SZENTMISÉKET LEHET VÉGEZTETNI ferences zárdánkban, ahol öt magyar ferences misézik, és ahol a Vasárnap kiadóhivatala is mű­ködik. Szívesen mondunk szentmiséket azok jószán­­dékára, akik azt kérik. Szentmisékért 5 dollárt szoktak a hívek felajánlani. Cím: Franciscan Fathers, 517 S. Belle Vista Avenue, Youngstown, Ohio 44509. a kutatásba és a további nyomozásba, mikor máskor sokkal kisebb jelentőségű ügyekbe rög­tön bekapcsolódik? Miért hallgat olyan mélyen az ügyben leg­­érdekeltebb fél, az ENSZ főtitkársága? • '' Miért lett egyszerre az amerikai­ sajtó olyan szűkszavú, szemérmesen tartózkodó? Miért kellett ennek a nagyszerű embernek, talpig férfinak ilyen gyalázatos módon elpusz­tulnia, vagy önként a halálba menekülnie? Miért kellett a holttestet ilyen lázas sietség­gel, nem eltemetni, de elégetni, és hamvait már másnap Dániába szállítani, hogy még egy sír* domb, egy sírkő se emlékeztessen rá itt, Ame­rikában? Miért? Miért? Miért? Kinek vagy kiknek a lelkiismeretét terheli Bang Jensen tragikus pusztulása? Kinek, kiknek vagy milyen titkos hatalom­nak az érdeke kívánta mindezt így? A szabad világ közvéleménye és az egész magyarság sürgősen választ vár a feltett kér­désekre! Amíg ezekre a kérdésekre kielégítő választ nem adnak, nemcsak az ENSZ főtitkárságra, hanem az amerikai kormányra és az összes, ez ügyben eljárni köteles amerikai hatóságra a­­ legsúlyosabb gyanú árnyéka vetődik. Az igazi amerikai lelkiismeret már meg is szólalt: Thomas J. Dodd connecticuti szenátor,­ a szenátusi belbizottsági albizottság elnöke no-­ vember 29-én az ügy sürgős kivizsgálását kö­­­vetelte az elnöklete alatt álló albizottság útján.­ Povl Bang Jensent minden igaz magyar már­ életében a szívébe zárta a magyar ügy mellett való hősi kiállásáért, tragikus halálával pedig bevonult a magyar nemzet hőseinek végelátha­tatlan, dicső seregébe, ott is ama kevesek cső­­i­portjába, akik idegen létükre magyar módon áldozták életüket az örök magyarságért. Bang Jensen hamvai sír nélkül is — a név­telen, jeltelen és nem létező sírok mindig vád­­lóbban és ékesebben beszélnek, mint az iga­ziak — örökké hirdetni fogja ennek az istente­len, anyag- és pénzimádat, árulás, hitszegés, erkölcstelenség mocsarába süllyedt, az embert közönséges számmá, igavonó barommá aljasító­­ világnak, hogy az ember csak addig ember, amíg hisz az Istenben, a magasabb rendű er­kölcsi, szellemi ideálokban, mint a szabadság, igazság, férfi becsület, adott szó szentsége stb. és azokért ha kell a legnagyobbat az életét is képes feláldozni. Bang Jensen a nagy magyar tragédia egyik­­ legújabb­, de nem az utolsó áldozata. Az áldo­zatok száma állandóan szaporodik, nemcsak ott­hon, de a szabad földön is mindaddig, amíg a­­ szabad nemzetek rá nem döbbennek, hogy a pánszláv-bolsevista imperializmust nem lehet­­ megállítani világhódító útjában az elnyomott , leírt kis népek kárára tett engedményekkel megalkuvással, békés együttéléssel, állandóan hátráló, védekező politikával, ha csak a szabad nemzetek is nem akarnak beletemetkezni abba a sírba, amit önzésükkel, bűnös engedékenysé­gükkel segítettek megásni mások számára. A szabad földön élő magyarok szent köteles­sége, hogy legújabb vértanúja, Bang Jensen eltüntetett sírja helyett méltó emléket állítsa­nak akár az ENSZ területén, akár Lake Succes­­ban, akár az Alley Pond Parkban örök memen­­tónl, hogy az emberi gazság, hitványság és árulás az igazság felett ideig-óráig diadalmas­kodhat,­ de azt elpusztítani nem tudja, mert végül „Az igazság mégis győzni fog!” (Magyar Egység, 1959. december 20-i szám.) ★ Az elmúlt 22 év alatt ebben az ügyben semmi sem történt, ha csak annyi nem, hogy még mi is annyira elfelejtettük, hogy még egy szerény emléktáblát sem állítottunk neki. Pedig Bang Jensen tragikus halála még ma is éppen olyan megoldatlan rejtély, mint John F. Kennedy el­nöké. Meg vagyok róla győződve, hogy az orosz hódoltság alól felszabadult magyarság nemcsak az 1919-es proletárdiktatúra elleni hősi magyar ellenállás külföldi magyar hőseinek: Romanelli olasz ezredes és Bandholz amerikai tábornok 1945 után lerombolt emlékműveit fogja újra felállítani, hanem ezek mellett méltóképpen meg fogja örökíteni a dicsőséges 56-os szabad­ságharcunk dán vértanújának, Povl Bang Jen­­sennek az emlékét is. Addig azonban a szabad földön élő magyarok kötelessége, hogy hősi életáldozatát maradan­dóan megörökítse, emlékét kegyelettel megőriz­ze és átmentse a boldogabb magyar jövő szá­mára. Csíkmenasági CSONKA EMIL: A LENGYEL EGYHÁZ TÖRTÉNELMI HIVATALA Az Egyház és az állam viszonya a háború utáni Lengyelországban is úgy alakult, mint nálunk Magyarországon, és mint a legtöbb kom­munista államban. Lengyelország 1945. szep­tember 12-én került végérvényesen a szovjet befolyási övezetbe, és a kommunista rendszer első dolga az volt, hogy megszegje a Szentszék és Lengyelország érvényes konkordátumát. 1946-tól 1950-ig állandóan folyt a harc az Egyház és a kormány között, úgy mint Magyar­­országon, azzal a különbséggel, hogy a lengyel kommunisták nem vezettek olyan dühödt kam­pányt és minősíthetetlen támadó hadjáratot az Egyház és Wyszynski bíboros ellen, mint Rá­kosi Mátyásék a magyar katolikus püspöki kar és Mindszenty bíboros ellen. Rákosi Mátyás ezért szemrehányást is tett a lengyel pártfő­titkárnak. Jellemző a különbségre, hogy amíg Mind­­szentyt már 1948 végén letartóztatták, Wyszyns­ki bíboros bebörtönzésére Lengyelországban csak öt évvel később, 1953 szeptemberében ke­rült sor. De a kötélhúzás addig is folyt, több ka­tolikus vezető személyiséget letartóztattak vagy kiutasítottak az országból, és a katolikus sajtót erősen korlátozták. Amikor az ötvenes évek elején a lengyel kom­munista rendszer feloszlatta a Caritas egyesü­leteket, és rendeletet adott ki az egyházi javak elkonfiskálására, a lengyel püspökök erélyes nyílt levélben tiltakoztak. 1950. április 14-én megszületik az állam és Egyház közötti meg­állapodás (1952-ben az új alkotmány szellemé­ben); az Egyházat és az államot szétválasztják. A katolikus püspöki kar ismét erélyesen tilta­kozik a lengyel kommunista rendszer egy új rendelete ellen, amely az egyházi állások be­töltését állami kézbe akarja adni. Előbb letar­tóztatják Kaczmarek püspököt, majd 1953-ban magát Wyszynski bíborost. 1953. december 17- én kényszerítik a püspöki kart, hogy tegye le az esküt az államra. Nagyobb szerephez jutnak a lengyel béke­papok, a lengyel papság és püspöki kar pedig — miközben a prímás börtönben van — el­hallgat. 1955-ben azonban, amikor a szovjet tömbön belül megindul a desztálinizálás, a len­gyel püspöki kar ismét kilép a közélet porond­jára, és körlevelet ad ki ezzel a címmel: „A lengyel nemzeti jellem.” Vagyis az Egyház is­mét fellép, mint a lengyel történelmi tudat megtestesítője. 1956 októberében a lengyel kommunista rendszer meginog; az állam a nyári poznani munkásnyugtalanság óta bajban van, s október-­ jén a párt élére az addig titoistának bélyegzett romulka kerül, akinek egyik első intézkedése, hogy szabadon bocsátja Wyszynski bíborost, és a­­z Egyház együttműködését kéri. Gomulka ez­zel az előre látható intézkedéssel, a prímás szá­jadon engedésével megnyugtatja a háborgó len­gyel kedélyeket, és a kormány a továbbiakba is megváltoztatja az eddigi egyházpolitikán. Visszavonja azt a rendeletet, amely egyház­i állások betöltésének állami jogát igényelte, is­mét engedélyezi a hitoktatást az iskolákban, é­s számos gazdasági és közigazgatási engedmény­t tesz az Egyháznak. Ez a­ békés állapot kereken két évig tartott , akkor újra megkezdődtek a zaklatások. 1961 - ben Wyszynski prímás heves tiltakozást indí az állami intézkedések ellen, és kijelenti: a Egyházra nézve szomorú idők következnek. — . 1970-ben, azonban, amikor a munkásnyugtalan­ságok következtében Gomulka megbukik, é­s Gierek kerül a párt élére, ez ismét békejobba nyújt az Egyháznak, a viszony ismét normali­zálódik. 1976­ szeptemberében Gierek elismeri az Egy­ház fontos szerepét a lengyel életben. Ettő­l kezdve a püspöki kar éberen őrködik, a leg­kisebb hatósági visszaélést is azonnal és élesen elítéli, és szüntelenül, nyilvános körlevelekkel követeli az Egyház jogainak újabb és újabb­­ kiterjesztését. A Varsó környéki munkásnyug­talanságok nyomán letartóztatottak szabadon bocsátását kívánja, majd 1978-ban pásztorle­vélben követeli a cenzúra eltörlését. 1979-ben Lengyelországba látogat a volt krak­kói érsek, Karol Wojtyla, immáron II. János Pál pápa, s ezt a kommunista párt is „törté­nelmi látogatásnak” jellemzi. 1980-ban a püs­pöki kar felajánlja az államnak, hogy segít megoldani a társadalmi bajokat, az ország er­kölcsi és gazdasági válságát, cserében azonban­­ az Egyház teljes szabadságát kívánja. A nyár elején kezdődő sztrájkok alkalmáva­ az Egyház azonnal a munkások mellé áll, a gdanszki sztrájkolók pedig rendszeresen misét hallgatnak a gyár területén. A lengyel püspök, kar ezekben a hónapokban és a legutóbbi he­tekben is, valóban történelmi funkciót tölt be: erkölcsi buzdítással és szaktanáccsal segíti a munkásokat szabadságjogaik intézményesítésé­ben, segédkezik a független szakszervezet meg­teremtésében, ugyanakkor mérséklő szerepet tölt be, nagy erőfeszítéseket tesz a fenyegető szov­jet beavatkozás elhárítására. A feladat nem könnyű, de az Egyház élvezi a munkásság és a nép bizalmát. Sor kerül Wyszynski bíboros és az új­­párt főtitkár, Kania találkozójára, továbbá Lech Wa­lesa munkásvezér és Wyszynski látványos, nyil­vános összefogására. A kommunista rendszer engedélyezte a vasárnapi szentmise televíziós közvetítését, és a Vatikán félhivatalos lapja, az Osservatore Romano lengyel kiadását és ter­jesztését. A püspöki kar a lengyel haza, szabad­ság és szuverenitás védőjének tekinti magát, s az ezt fenyegető veszedelem elhárítására tö­rekszik. 5. oldal A Videoton az élen telel A harmadik „tavaszi” fordulóban a Ferencváros pontot vesztett Diósgyőrött, ami azt jelenti, hogy a Vi­deoton került az élre, és ott is marad a február 28-i folytatásig. Az utolsó hetekben nagyon rossz talajú pá­lyákon játszották a mérkőzéseket. Sok volt a nem valós eredmény. A pályák felváltva voltak vagy jegesek, vagy sárosak. A labda mindig másfelé pattant — ha pattant —, mint amerre várták. — Eredmények: DUNAÚJVÁROS—VASAS 1—4 HONVÉD—VOLÁN 1—0 TATABÁNYA—RÁBA ETO 3—2 ÚJPESTI DÓZSA—BÉKÉSCSABA 2—2 MTK-VM—CSEPEL 1—1 ZALAEGERSZEG—DEBRECEN 1—3 DIÓSGYŐR—FERENCVÁROS 0—0 PÉCS—NYÍREGYHÁZA 2—2 VIDEOTON—KAPOSVÁR 4—1 Elmaradt mérkőzés: CSEPEL—HONVÉD 0—2 A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: 6 LABDARÚGÁS December 30-án elkezdődött Montevideóban a „Copa de oro” (Aranykupa) elnevezésű labdarúgótorna. Köz­tudott, hogy 1930-ban Uruguay rendezte az első labda­rúgó-világbajnokságot, és meg is nyerte. Ennek a VB- tornának 50. évfordulójára hívták össze az eddigi világ­bajnokokat. Anglia nem képviselteti magát, helyette a készeres ezüstérmes Hollandia kapott meghívást. A csapatokat két hármas csoportba osztották. A- csoport: Argentína, Brazília, Nyugat-Németország. B- csoport: Uruguay, Olaszország, Hollandia. Az első mérkőzés: Uruguay—Hollandia 2—0. Újév napján volt a második találkozó: Argentína—Nyugat- Németország 2—1. A további műsor: Január 3. Olaszország—Uruguay; január 4: Brazília—Argentína; január 6: Hollandia- Olaszország; január 7: Nyugat-Németország—Brazília január 10: a két csoport győztese vívja a döntőt. * Harót Jánost, a Ferencváros ügyvezető elnökét 1­8 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerü­leti Bíróság valutacsempészés, magánokirat-hamisítás és a devizatörvények megsértése miatt. Havasi Mihály, a Ferencváros labdarúgó szakosztályának technikai veze­tője 7200 forint pénzbüntetést kapott. Ezenkívül a vád­lottak lakásán talált nagy értékű devizákat elkobozták. ★ Olimpiai selejtező. 6. csoport: Portugália-Izrael 3-0 (2-0). Lisszabon,55 000 néző. Góllövő:Coeloh (2)és Jordao. ★ Az argentin labdarúgás 20 éves híressége, Mara­dona több hónapos börtönbüntetés elé néz. Autogram­osztogatás közben az egyik fiatalember gúnyosan meg­kérdezte, hogy Maradona mennyit „kaszíroz” be aláírá­sáért. A sértett labdarúgó kemény jobbegyenessel vál­­­aszolt, leütötte a kérdezőt. A Buenos Aires-i bíróság a két fél figyelmeztetésével kívánta lezárni az ügyet, a leütött fiú apja azonban ebbe nem nyugodott bele. Az ügyet újra tárgyalták. Maradonát négyhónapos börtön­­büntetésre ítélték. Most a labdarúgó fellebbezett. • SAKK Meranóban elkezdődött a sakkvilágbajnoki páros mérkőzéssorozat Korcsnoj (emigrált orosz) és a német Hübner között. Az első találkozó Hübner győzelmét hozta, a másodikon Korcsnoj egyenlített. ★ A máltai sakkolimpia után a szovjet csapat veze­tője kérte a versenybíróságot, hogy két aranyérmet ad­­janak ki, mivel a magyar és a szovjet csapat egyforma prontarányban végzett az első helyen. A versenybíróság azt, mint szabályellenest, megtagadta. A magyar lapok nost az égig magasztalják a szovjet vezetőt sportszerű­sége miatt. Holott nem történt semmi, csak a tovaris ,megjátszotta magát”. Ő tudta nagyon jól, hogy kéré­sének teljesítésére a versenykiírás nem ad módot. • SÚLYEMELÉS: A Világ Kupa utolsó versenyét Madridban ren­­dezték. Nagy magyar sikerként kell elkönyvelni, hogy a több versenyből álló öszetett viadalt — amelyet ta­valy rendeztek meg először — Szalai György nyerte. Övé lesz az első név, amelyik felkerül a kupára. 1. Videoton 20134 3 39—20 30 2. Ferencváros 20117 2 43—18 29 3. Vasas 20116 3 44—22 28 4. Honvéd 29123 5 35—19 27 5. Tatabánya 208 7 5 26—20 23 6. Békéscsaba 209 5 6 27—23 23 7. Nyíregyháza 208 7 5 18—14 23 8. Újpesti Dózsa 207 8 5 37—33 22 9. Pécs 206 7 7 23—25 19 10. Debrecen 207 4 9 21—23 18 11. Volán 206 5 9 25—32 17 12. Zalaegerszeg 207 310 31—39 17 13. Csepel 205 6 9 23—24 16 14. Rába ETO 204 7 9 22—26 15 15. Diósgyőr 204 7 9 15—28 15 16. MTK-VM 203 710 15—31 13 17. Dunaújváros 204 511 25—48 13 18. Kaposvár 204 412 22—46 12 A VI. csoport állása: 1. Portugália 3 21 — 4—05 2. Észak-Írország 3 11 1 3—13 3. Skócia 2 11 — 1—03 4. Izrael 4 —3 1 1—43 5. Svédország 4 —2 2 1—52

Next