Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1982 (89. évfolyam, 1-50. szám)

1982-01-10 / 1. szám

2. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 1982. jan. 10. katolikus Jfflagparok Vasárnapja Catholic Hungarians’ Sunday KI ADÓHIVATAL - IDITORIAl OMI« Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. P. 0. Box 2464. Telefon: 1216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Bóhm Károly pápai prelátus-plébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Boehm Papal Prelate-Pastor. Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O. F. M. THIS NEWSPAPER IS ENTIRELY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARAK: SUBSCRIPTION RATES: Két évre ....................................... $37.00 For two years ........................... $37.00 Egy évre ....................................... $20.00 For one year ............................. $20.00 Fél évre ....................................... $12.00 For six months ........................ $12.00 Nyugdíjasoknak $15.00 egy évre A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: P. DENGL MIKLÓS O. F. M. Szerkesztő: Fr. DUNAI ÁKOS O. F. M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600. ADVERTISEMENT RATES: $4.00 per column inch 1—4 times; $3.50 per column inch 5—15 times; $3.00 per column inch more than 15 times; 1 page $125.00; J page $240.00; 1 full page $460X0. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. Szépe László hetven éves Talán nem is lenne szabad elárulni, hogy immár 70. szü­letésnapját ünnepli kedves munkatársunk, dr. Szépe László atya, aki hétről hétre Istenbe vetett mély hitével írott sorai­val hűségesen bekopogtat a Vasárnap olvasóihoz. Cikkeivel napsugarat áraszt a sötét hétköznapokat élő magyarokra, szo­morúakat vigasztal, kishitűeket erősít, anyai könnyeket fel­szárít, az emberi gyarlóságokkal küszködöknek tanácsokkal segít. Még sok hasonlatossággal lehetne vázolni azt a sok lelki kincset, amit dr. Szépe László atya éveken át megosztott árva magyar testvéreivel. Most a 70. mérföldkőnél megállunk egy pillanatra, és és imáinkkal kérjük a jó Isten áldását Szépe atyára, hogy jó egészséggel áldja meg a Teremtő, s még sokáig írhassa kedves sorait a Vasárnap részére hétről hétre. ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG! „Mi itt, ti ott” A British Columbia-i Erdélyi Szövetség november 8-án tartotta hagyományos őszi közgyűlését és műsoros ünnepi va­csoráját. A közgyűlés keretében Kovács József elnök ismertette az elszakított területeken szenvedő magyarság megmentése ér­dekében folytatott küzdelmet. Ennek a szívós harcnak köszön­hető, hogy ma már a világ közvéleménye foglalkozik a hazán­kat ért sérelmekkel. Az Erdélyi Világszövetség — Wass Albert és Zolcsák István vezetésével — úttörő munkát végzett angol és más nyelveken megjelent kiadványokkal, könyvekkel. Helyi szervezetünk, szerény lehetőségei dacára, félreértésekkel és közönnyel szembe nézve, komoly összegekkel támogatta a vi­lágszövetség erőfeszítéseit. A jelentős eredmény, sajnos, csak kevesek munkája. Szervezetünk legfontosabb feladata a fel­világosítás és a tagság létszámának emelése. Az elnök szavait követően a tisztviselők adtak beszámolót, majd a közgyűlés egyhangú szavazattal ismét Kovács Józsefet választotta a helyi szövetség elnökévé. Vacsora előtt Szamosközi László református tiszteletes mondott asztali áldást és megható imát. Később művészi műsornak tapsolhatott a közönség. Pa­­taky András titkár jelentette be az egyes számokat. Föllépett a vancouveri magyar énekkar Schadl Tamás karnagy vezetésé­vel; a Csárdás tánccsoport Simor Bea tánctanárnő betanításá­ban; Kovács Tünde egyetemi hallgató Áprily Lajos-verset, Csáky Ibolya művésznő Dsida Jenő: Magyar zsoltár című köl­teményét szavalta; Vajda Jánosné székely népdalokat énekelt; Schadl Tamás zongoraművész Bartók Béla székely népdalfel­dolgozásaiból játszott. Tamási Miklós költő ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Szövetség nemcsak a Romániához került, de min­den elszakított magyar területen élő, szenvedő testvéreinkért harcol. A szónok két ízben is járt Erdélyben, s így a szemtanú hitelességével számolt be az ottani helyzetről. Az elnyomottak szenvedéseinél csak a magyarságuk nagyobb. A székelység nem enged egy tapodtat sem, de nem is megy fejjel a falnak. „Mi itt, ti ott!” — ez a rab magyarok üzenete. Vagyis: az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarok „ahogy lehet” jelszóval megpróbálnak kitartani, nekünk pedig az a feladatunk, hogy kövessünk el érdekükben minden tőlünk telhetőt. A legre­ménytelenebb ügy sem veszett, amíg vannak, akik küzdenek érte. — Az ünnepi estet Kovács József elnök zárta be. A krónikás, mint vezetőségi tag, nem hallgathatja el, hogy sokan távol maradtak, akiknek megjelenésére számítottunk. Szerencsére kárpótlást nyújtottak kiváló művészeink és a kö­zönség magyar szívű lelkesedése. Csáky Ibolya talán életének legkiválóbb alakításával nyűgözött le bennünket. A szavalatot ismételni majd lehet, de a könnyesen meghitt pillanatokat csak egyszer lehet átélni: szereplőnek, hallgatóságnak egy­­aránt Személy szerint tehát veszteség nem érte az est rendező­ségét. Vesztes maradt azonban a szegény, szenvedő magyarok ügye. Bebizonyosodott, hogy Erdély szent nevében sem tudunk egymásra találni. Égő házban azt vitatjuk, kinek van joga a tüzet oltani. Gy. II. János Pál pápa angliai útja Basil Hume bíboros, Westminster érseke bejelentette, hogy Angliában már elkészült a program II. János Pál pápa jövő májusban esedékes látogatására. Május 28-ra várják a Szent­atyát Londonban. A programelőkészítés figyelembe vette a pápa egészségi állapotát. Az angliai látogatás csúcspontja a hatalmas Wembley-stadionban a pápa által mondandó mise lesz. STIRLING GYÖRGY: Az „Amerika Hangja” új feladatai Ellátja-e feladatát az Ame­rika Hangja? - teszik fel időn­ként a kérdést az amerikai adófizető polgárok, a lapok és az e téren érdekelt politiku­sok, sőt a különböző nemzeti­ségi újságok is. Ez utóbbiak teljes joggal és illetékességgel szólnak hozzá a témához, hi­szen az Amerika Hangja rádió­adásai általában azon népek számára készülnek, amelyek­nek e lapok szabad földön po­litikai szószólói. És ezeknek szerkesztői és publicistái töb­­bé-kevésbé pontosan tudják, mit várnak a kommunista ura­lom alatt élő népek a távoli, hatalmas Amerika rádiójától mely az ő saját nyelvükön su­gározza feléjük a szabad világ üzenetét A Reagan-kormány kemé­nyebb irányvonalának megfe­lelően fontos feladatok várná­nak a rádióállomásra. Az ICA élére kinevezett Charles Z. Wick új program, a „Project Truth" (Igazság Terv) szerint szándékszik vezetni az intéz­ményt, melynek fő feladata a jövőben az lesz, hogy hatáso­san ellensúlyozza a szovjet propagandát. A Project Truth november 5-én került nyilvá­nosságra a Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyásával, és fel­hívja az International Com­munication Agency munkatár­sait — azon belül az Amerika Hangja alkalmazottait is — arra, hogy cáfolják a félreve­zető szovjet propagandát, és ne mulasszák el kihangsúlyoz­ni Moszkva imperialista poli­tikájának veszélyességét a vi­lág biztonságára és békéjére. Bele tartozik a programba az amerikai társadalmi és gazda­sági rend stabilitásának bemu­tatása, szembe állítva a mar­xizmus fogyatékosságaival. Az ember megdörzsöli a sze­mét: hát eddig nem ilyen szem­pontok vezették a Washington­ban székelő legfőbb amerikai tájékoztató szervezetet? Eddig nem az igazságot tartották szem előtt munkájuk közben, olyannyira, hogy most — új vezetés, új rend alapon — kü­lön programban kell leszögez­ni: ezután az igazságot fogják szolgálni?! És az Egyesült Ál­lamok érdekeit — ami egy és ugyanaz. Az ICA legfontosabb szócsö­ve a külországok felé az Ame­rika Hangja, mert a rádióadá­sokat (ha csak a kommunis­ták nem zavarják, de hát mi­nek is zavarnák? ...) minden­ki meghallgathatja. És — mint arról már évekkel ezelőtt is többször írtunk ezeken a ha­sábokon — éppen az Amerika Hangja köreiben uralkodott olyan szellem, mely az „objek­tivitás” jelszavával igyekezett híreit és hírmagyarázatait a lehető legszürkébbé tenni, ne­hogy sértse a détente-politikát, és megbántsa a nagy Szovjet­uniót. A Washingtonban megjele­nő Human Events című kon­zervatív hetilap, mely október óta heteken át foglalkozik az Amerika Hangja ügyeivel, ese­teket említ, melyek különös fényt vetnek a rádió munká­jára. Felidézi például a lap, amikor Szolzsenyicinnek nem adtak szólási lehetőséget az Amerika Hangjánál, ugyanak­kor Georgi Arbatov, a KGB- vel szoros kapcsolatban álló szovjet propagandista hosszan beszélhetett a rádióban. Több esetet sorolhatnánk fel a múlt­ból mi is, de ezekre ma már kár időt pazarolni. Sokkal szo­morúbb, hogy a szellem még ma sem változott, és Amerika Hangjánál nem akarnak tu­domást venni arról, hogy már más szelek fújnak a világban. Egyetlen példa: az egyik au­gusztusi adás az afganisztáni helyzetről szólva „kormányel­lenes gerillákat” emlegetett. Úgy látszik, az Amerika Hang­ja köreiben nem tudják, hogy Afganisztánt lerohanta a Szov­jetunió, és hogy a jelenlegi kormány Moszkva ügynökeiből áll. Akik pedig a vörös had­sereg ellen már több mint két éve folytatnak szívós küzdel­met, talán inkább érdemlik a szabadságharcos nevet. Többen szóvá tették a külső megfigyelők közül azt is, hogy a rádió kifejezetten negatív a Reagan-kormány külpolitiká­jával szemben. Adásaival, me­lyeknek az elnyomott népek felé kellene biztatást sugároz­­niok, és helyes lenne támo­­gatniok az új kommunistaelle­nes kormánypolitikát, remény helyett kiábrándulást okoz és kétségeket kelt a vasfüggöny mögött. De a hatás semmikép­pen sem pozitív. Megdöbben­tő, hogy a kormány egyik szer­ve és a közpénzből fizetett szerkesztőgárda úgy viselke­dik, mintha a független liberá­lis hírközlő szervekhez tartoz­nék: keresztezi, gáncsolja ke­nyéradó gazdája törekvéseit, és bírálja tevékenységét. Hogy a liberális lapok nehezen tud­nak beletörődni az amerikai külpolitikai fordulatba, és ahol lehet „fúrják” Reagan elnököt, azon nincs mit^csodálkozni. De egy állami tájékoztató szerve­zettől ez enyhén szólva fur­csáim való. Mindez azzal magyarázható, hogy az ICA és az Amerika Hangja kulcshelyein még min­dig a régi détente orientációjú szerkesztők ülnek, akik már annyira belecsontosodtak a ré­gi stílusba, hogy ha akarná­nak se tudnának másképpen gondolkozni és írni. De nem is akarnak. Ahogy az ICA élé­­' re új vezető került, az Ameri­ka Hangja irányítását is új emberre, James B. Conklingre bízták. Az ö feladata olyan ha­tásos és dinamikus fegyverré tenni az Amerika Hangja rá­diót, mely eredményesen ké­pes felvenni a harcot a szov­jet propagandagépezettel, és le tudja leplezni annak hazugsá­gait. A rádiónak úgy kell vé­geznie tájékoztató munkáját, hogy azon keresztül hatást tud­jon gyakorolni hallgatóságára. Az Amerika Hangja szelle­mének átalakítására megtör­téntek az első lépések, de az ellenállás erős, gyors változás tehát nem várható. A változás ellenzői nem tudnak különb­séget tenni a hamisító és ha­zug propaganda, és az igazság­hoz mindig hű, de a szabad vi­lágrend erejét, felsőbbróndü­­ségét, vonzerejét kidomborító és a kommunizmus s a szovjet imperializmus valóságát pon­tosan ábrázoló, bemutató stí­lus között. A durva szovjet módszerek s az Amerika Hang­ja mai „semleges” és minden állásfoglalást kínosan kerülő stílusa között még igen sok átmeneti' fokozat van. Csak meg kell találni a megfelelő hangot, szem előtt tartva azt, hogy az Amerika Hangjának az Egyesült Államok érdekeit kell szolgálnia. A Human Events igen éles kritikát mond az Amerika Hangja eddigi működése fölött, és sürgeti a Reagan-adminiszt­­ráció határozott intézkedéseit. E sorok írója nem akar a csal­hatatlan kritikus pózában tet­szelegni, de az Amerika Hang­ja magyar osztályának mun­kája alapján már egy évtized­del ezelőtt (és azóta többször is) leírta e hasábokon ugyan­azokat a kifogásokat, melyeket most a rádió bírálói — és el­sősorban a Human Events — felsorolnak. Ezektől az észre­vételektől nem vártunk persze sokat: hiába ismeri az emig­ráns sajtó jobban a hazaiak igényeit, és hiába tudja, meny­nyire szomjaznak számukra valóban érdekes hírekre, érte­sülésekre (pl. a vallási élet híreire), és hiába írja le, hogy Magyarországon ma már ér­dektelenség övezi a hajdan, a háború alatt áhítattal hallga­tott Amerika Hangját, ettől még nem fognak megváltozni adásai. De meg kell változ­­niok, mert az ország vezetése gyökeresen átalakult, s ennek következményei alól az Ame­rika Hangja sem vonhatja ki magát. A Reagan-kormány célja, hogy pótolva az elődök mu­lasztásait, az ország biztonsá­ga érdekében utolérje fegyver­kezés terén a Szovjetuniót. Az önvédelem parancsa ez, mert a szovjet fölény fenyegetést jelent Amerikára. De a pro­paganda fegyvere nem kevés­bé veszélyes, mint az interkon­tinentális rakéta, és e téren is meg kell teremteni az egyen­súlyt a két szuperhatalom kö­zött. Az Amerika Hangja hoz­zásegíthet ehhez, de akkor szellemében, stílusában egy­aránt meg kell újulnia. Lékai bíboros a katonai szolgálatról Magyarországról érkező hí­rek szerint a katolikus hívek és az alsópapság köreiből egy­re több beadvány érkezik Esz­tergomba, dr. Lékai László prí­más címére. A beadvány alá­írói arra kérik a prímást, hogy nyilvánítsa semmisnek azt a rendelkezését, amelynek értel­mében Kovács László volt bu­dapesti káplán hat hónapig nem gyakorolhatja papi teen­dőit. Lékai prímás — egyebek között — azzal indokolta ren­delkezését és Kovács László Márianosztrára való áthelye­zését, hogy Kovács síkra szállt a katonai szolgálat megtagadá­sának joga mellett. A fegyelmi rendelet ellen tiltakozó levelek egyikének a másolata eljutott nyugatra is. Tartalmát a francia hírszolgá­lati iroda ismertette. Előrebo­­csájtjuk, hogy a francia kato­likus hírszolgálati iroda csak részleteket közöl a levélből, így nem áll módunkban a levél szövegét teljes egészében kö­zölni. Eszerint a levélírók sajnála­tosnak tartják, hogy Lékai László bíboros félrevezetettek­­nek és egyházelleneseknek ne­vezte azokat, akik lelkiismereti okokból megtagadják a kato­nai szolgálatot, mondván, hogy az ellenkezik mind a haza, mind az Egyház szeretetével. A levélírók hivatkoznak a II. Vatikáni Zsinat határozatára, amely — mint mondják — megengedi lelkiismereti okok­ból a katonai szolgálat meg­tagadását. Utalnak arra, hogy a keletnémet evangélikus egy­ház ugyancsak síkra szállt amellett, hogy a törvények adjanak lehetőséget a fegyve­res szolgálat megtagadására. A levelet aláíró hat magyar pap arra kéri Lékai bíborost, vonja vissza Kovács László volt budapesti káplán felfüg­gesztését. Kovács László a budapesti Rózsafüzér Királynöje-temp­­lom volt fiatal káplánjának magatartása augusztusban kezdett „Kovács-üggyé” válni. Augusztus 22-én Kovács részt vett egy zarándoklaton, és ott közölték vele, hogy egyházi fe­lettesei utasítására nem mond­hatja el tervezett szentbeszé­dét. Kovács László közölte a za­rándoklat több száz. zömében fiatal résztvevőjével a döntést, és hozzátette: véleménye sze­rint az Állami Egyházügyi Hi­vatal kívánsága áll az utasí­tás mögött. A zarándokok úgy szavaz­tak, hogy káplánjuk mégis prédikáljon. Kovács László tel­jesítette kívánságukat, beszé­dében állást foglalt a társada­lom militarizálásával szemben, hangsúlyozva, hogy az Egy­háznak távol kell tartania ma­gát a politikától, hiszen nem hatalmat gyakorló intézmény, hanem a szeretet közössége. Lékai László tehát felfüg­gesztette Kovács Lás?ló jogát papi teendőinek gyakorlásától, s áthelyezte Budapestről Má­rianosztrára, s elrendelte, hogy a falut csak az illetékes plé­bános különleges engedélyével hagyhatja el. Az esztergomi bazilika fel­szentelésének 125. évfordulója alkalmából Lékai bíboros ki­fejezésre juttatta megdöbbe­nését: — Egyes túlzásra hajlamos papjaink és híveink is a ka­tonai szolgálat megtagadására buzdítják hadköteles fiataljain­kat. Teszik ezt a Szentírásra és az Egyház tanítására való hivatkozással. És megdöbbe­néssel halljuk, hogy vannak, akik engedelmeskednek sza­vuknak. - Majd hozzáfűzte: ­A katonai szolgálat megtaga­dása nemcsak az állammal szembeni konfliktust jelente­né az Egyház számára, de el­lenkezik a katolikus egyház ta­nításával is, amely helyesli a katonai szolgálatot. (?!) — Amennyiben sok magyar állampolgár osztaná a kato­nai szolgálat megtagadóinak a véleményét — folytatta Lékai —, Magyarország katonai vé­delem nélkül maradna. Az osztrák katolikus hír­­ügynökség munkatársa egy ké­sőbbi alkalommal — novem­ber 24-én — visszatért a ka­tonai szolgálat és a katolikus egyház viszonyára abban az interjúban is, amelyet Cser­háti József dr. pécsi püspökkel készített. A pécsi püspök érdemben nem kívánt nyilatkozni a Ko­vács-ügyről, mert — mint el­mondta — ez nem az ő egy­házmegyéjéhez tartozik, de utalt arra, hogy Lékai prímás döntését a magyar püspöki konferencia később jóvá hagy­ta. Cserháti püspök egyébként kifejezésre juttatta azt a re­ményét, hogy a következő hat hónap az Egyház vezetői és Kovács László számára is új lehetőségeket hoz az ügy új­bóli átgondolására, és hozzá­járul a kedvező megoldáshoz. ,_____ (R. L.) Karácsonyi vásár Párizsban A karácsonyi vásárral ismét megmutattuk, hogy ha össze fogunk, nagyszerű dolgokat vagyunk képesek „nyélbe ütni’ Mi, akik a Magyar Katolikus Misszió irányításának és fém tartásának felelősségét vállainkon hordozzuk, boldogító érzés sei vettük tudomásul a missziótól távol lakó magyarjaink te meges látogatását. Ezenkívül még más fontos dolgot is észre vettünk. Mikor honfitársaink látták az ízléses, színes díszíté seket, a változatos és komoly árubőséget, továbbá a franci látogatók el nem fogyó sorait, ők is osztoztak a szervezők örö mében, s nekik is szép sikerélményben lett részük. Túlzás nélkül elmondhatjuk ezt Barre asszonyról és msgt Pezeril püspökről is, akik mint missziónknak hosszú évek ót pártfogói, vasárnap délután szintén eljöttek hozzánk. Egy régi görög közmondás szerint: „A siker elé az istene! a verejtéket helyezték.” így volt ez most is. Ezért itt külöi hálás köszönetét szeretnék mondani azoknak a munkatársak nak, akik már hetekkel a megrendezés előtt vásároltak, cipel ték a csomagokat, áraztak, szerveztek stb. Gondolunk itt első sorban a vásár felelős szervező elnöknőjére, Boudet Nubert néra, hűséges helyetteseire: Havas Ferencnére, a mellette so kát dolgozó Raksányi Pétemére, és a büfé szervezőjére, Bárdo Eszterre. A többi sok áldozatos munkástól ’.elnézést kérünk hogy nevüket itt helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel, de mind egyiknek hálás szívvel köszönjük aktív segítségét. Hasonlókép pen mindenkit, aki a vásár sikeréhez hozzájárult, mint a misz szió jótevőjét, vasárnaponként közösségünkkel mondott imáink ba foglaljuk. dr. Hieró István

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék