Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1983 (90. évfolyam, 1-50. szám)

1983-01-09 / 1. szám

4. oldal Urunk megkeresztelkedése Olvasmány Izajás próféta könyvéből (42, 1-4, 6-7) íme (a Messiás), az én szolgám! Én mel­lette állok, íme, az én választottam! Benne ked­vemet találom. Kiárasztom rá lelkemet: Isten tör­vényét hirdeti a világ népeinek. Nincs nála hi­valkodó kiáltozás, személyválogatást nem ismer, hangos szót nem hallani tőle az utcán. A meg­roppant nádat nem töri el, a füstölgő mécsbelet nem oltja ki. Hamisítatlanul hirdeti Isten törvé­nyét, nem lankad, és nem veszíti kedvét, míg csak győzelemre nem viszi az igazságot. Tőle várják az igaz tanítást a nemzetek. Azt mondja az Úr, a te Istened, aki meg­teremtette az eget, és megalkotta az égboltoza­tot, szilárddá tette a földet, és létrehozta mindazt, ami belőle sarjad, aki éltető leheletet ad a nép­nek és minden embernek, aki él a földön. ,,Én, az Úr, az igazságos Isten meghívtalak téged, Szolgám, kezednél fogva vezetlek és oltal­mazlak, általad kötök új szövetséget népemmel, és küldök világosságot a pogány nemzeteknek. Megnyitod majd a vakok szemét, kiszabadí­tod börtönükből a foglyokat, kivezeted a rabokat tömlöcük sötétségéből.” Ez az Isten igéje. Zsoltár (28, 1a és 2, 3ac—4, 3b és 9b—10) Áldja meg az Úr az ő népét, adjon neki bé­kességet! Isten fiai, adjátok meg a tisztességet az Úr nevének, ismerjétek el hatalmát és dicsőségét! Áldja meg az Úr az ő népét, adjon neki bé­kességet! Isten szava zeng az örvény fölött, ott van a mély vizek álján. Nagy erő van az Úr szavában, szent igéje nagyot művel. Áldja meg az Úr az ő népét, adjon neki bé­kességet! Mennydörgés hirdeti Isten dicsőségét, fel­tárja a titok mélyét. Az özönvíz is neki szolgál: az Úr országos örök trónján. Áldja meg az Úr az ő népét, adjon neki bé­kességet! Szentlecke az Apostolok Cselekedeteiből (10, 34 — 38) Amikor Péter apostol Kornéliusz százados házában a pogányoknak hirdette az evangéliu­mot, így kezdte beszédét. ..Valóban el kell ismernem, hogy Isten nem személyválogató. Mindenki kedves előtte, bár­mely nemzethez tartozik is, ha elönti az Úr fé­lelme, és igaz tetteket visz végbe; bár tanítását Izrael fiainak adta, mikor békét hirdetett Jézus Krisztus által, aki a mindenség Ura. Ti tudjátok, mi minden történt Júdeában attól kezdve, hogy a Názáreti Jézus elindult Ga­­lileából. A keresztség után, amit János hirdetett, hogyan kente fel őt Isten Szentlélekkel és hata­lommal. Jézus, ahol csak megfordult, jót tett, és meggyógyította az ördögtől megszállottakat, mert vele volt az Isten. Ez az Isten igéje. Alleluja, alleluja, alleluja! Megnyílt az ég, és az Atya szózata hallat­szott: ,,Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!" Alleluja, alleluja­, alleluja! Evangélium Szent Lukács könyvéből (3, 15 — 16, 21-22) Amikor Keresztelő János a bűnbánat ke­­resztségét hirdette a népnek, mindnyájan arra gondoltak, hogy talán János a Messiás. Ő azon­ban kijelentette: ,,Én csak vízzel keresztellek ben­neteket. De eljön az, aki hatalmasabb nálam. — Arra sem vagyok méltó, hogy saruszíját meg­oldjam. Ö majd Szentlélekkel és tűzzel fog ben­neteket megkeresztelni.” Mikor a nép keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, meg­nyílt az ég, és galamb képében leszállott rá a Szentlélek. A mennyből ez a szózat hangzott: „Te vagy az én szedetett Fiam akiben kedvem telik.” Ezek az evangélium igéi. VOCATIONAL GUIDE KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Egyetértés, ha szeretet kösse össze szíveinket Valami csodálatos érzés, valami leírhatatlan öröm, emberi szavakkal kifejezhetetlen dolog a gyermek születése. Az édes­anya szívének minden szeretetével, melegével, minden ener­giájával kilenc hónapon át várja gyermekét. Minél inkább közeledik a gyermek születése, annál feszültebb, annál izga­­tottabb. Érthető. De ez a feszültség, ez az izgatottság a szív és a lélek szeretetet tartalmazó feszültsége. Ezt az izgatottságot minden édesanya, minden édesapa érezte és érzi. Most kará­csonykor valahogyan mi is v annak ellenére, hogy Jézus közel 2000 esztendővel ezelőtt született — éreztük és mindig érezzük a Gyermek érkezésének az örömét. Nagy öröm, igen nagy öröm a gyermek. A család legfiatalabb tagja, illetve tagjai. Isten akarta, hogy a nő és a férfi kölcsönös, egymás iránti szeretetének gyümölcse a gyermek legyen. A magyar nyelv árnyalati kifejező képességére vall, hogy a még gyerek nélküli házasokra azt mondja: „házaspár”, de abban a pilla­natban, mihelyt az első gyermek megérkezik, a hármuk meg­nevezése: „család”. A családot Isten örök elgondolásában akarta. Akarta, hogy közös szeretet, közös célok, közös keresztviselés és öröm fogja össze. Az élő szervezetnek, akár emberről, akár más élőlényről is legyen szó, legfontosabb alkotóeleme a sejt. Ah­hoz, hogy a szervezet egészséges legyen, a sejteknek kell elsősorban egészségesnek lenniök. Abban a pillanatban, ami­kor a sejtek természetellenes módon kezdenek osztódni, már baj van. Az orvostudományban a rákszűrés éppen ezért fon­tos, hogy kellő időben felfedezzék a sejtek természetellenes osztódását. Minden emberi közösségnek, így például az egyházköz­ségnek is, pillére, építő sejtje a család. Egészséges társadalom egészséges családokra utal. Ott, ahol a családi otthon valóban a szeretetnek, megértésnek, türelemnek, megbocsátásnak, köl­csönös teherviselésnek, kölcsönös segítségnyújtásnak, kölcsö­nös örömöknek a melegágya, az az otthon valóban a szó tra­dicionális értelmében: családi szentély. Mindezt a hitvestársak, a férj és a feleség hivatottak biztosítani, hiszen az ő életük a családban a tartóra tett mécses, hogy mind gyermekeiknek, mind a házba lépőknek világítsanak. Amit a gyermek a szü­leinél lát, amit a szülőktől hall, avagy a nagyszülőktől, tehát bármelyik családtagtól, az lesz számára az irányadó. Ha az édesanya, édesapa, nagyszülők, nagyobb testvér imádkoznak evés előtt, utána ők is szívesen fogják tenni. Ha kedvesek, türelmesek, megértők, „tiszta beszédűek” egymás felé, a gye­rekek is azok lesznek. Ha a szülő csak mondja gyermekének, hogy mit tegyen, de ugyanazt ő nem teszi, sőt merőben ellen­tétesen él, a gyermek is várja azt a pillanatot, hogy felnőtt legyen, mert akkor majd neki sem kell csinálnia azt, amit a családtagok sem csinálnak. A családban kell a szóbeli ok­tatás, szavakkal történő nevelés, de nem hiányozhat a példa­­mutatással történő nevelés sem. A közmondás is erre figyel­meztet: „A szavak elrepülnek, a példák vonzanak.” Tény, hogy napjainkban nagyon sok probléma van a há­zasságokkal. Sajnos nem eléggé átgondoltak a házasságkötések. Nem kellő módon készülnek fel sokan a házasságra, avagy a szülőktől kapott gyermekkori seb az induló házasság lap­pangó fekélye. Minden zátonyra futó házasságnak megvan a maga szomorú történelme. Minden „hajótörött meg tudja indokolni, vagy legalábbis próbálja magyarázni a történteket, persze nem önmagából kiindulva, hanem a másik hibájából vagy vélt hibájából. Erről a problémáról sokat írtak már pszi­chológusok, szociológusok, teológusok, orvosok, újságírók a legkülönbözőbb nézőpontnak megfelelően. A problémát meg­oldani azonban nem tudták. Joggal felvetődik a kérdés: van-e megoldás arra, hogy a család hivatásához, eredeti rendelte­tésének betöltéséhez ismét visszatérjen, hogy betöltse az Is­tentől kapott eredeti küldetését? Mi, mint Istent szeretni akaró és valójában Istent szerető emberek, a megoldást természetesen csak Istennel kereshet­jük, és ha nála keressük, meg is találjuk. A Szentírás rész­letes tanítást ad mindannyiunk elé, vagyis azt a tanítást, amelyet Jézus az Atya akaratának tulajdonított. Nézzünk meg néhány idevonatkozó részt: Szent Pál az efezusi levélben így ír (5, 22, 21—23): „Éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk. Engedelmeskedjetek egymásnak Krisz­tus iránti tiszteletből. Az asszony úgy engedelmeskedjék fér­jének, mintha csak az Urnák engedelmeskedne. . . Férfiak! Úgy szeressétek feleségteket, ahogy Krisztus is szerette az Egyházat. Föláldozta magát érte, hogy a keresztségben isteni szavával megtisztítsa és megszentelje. A férj tehát úgy sze­resse feleségét, akárcsak saját testét. Aki feleségét szereti, önmagát szereti. Szeresse tehát mindegyikőtök a feleségét, az asszonyok meg szeressék férjüket. . .” Szent Péter apostol első levelében pedig ezeket írja (3, 1—9): „Szeretteim! Az asszonyok engedelmeskedjenek fér­jüknek, így ha talán nem hisznek az igének, az asszony vi­selkedése szavak nélkül is megnyeri őket, hiszen látják fele­ségük istenfélő, tiszta életét. Asszonyok, gondozzátok magatokat, de ne csak a külsőtö­ket! Nem elegendő a szép hajviselet, az arany ékszerek, meg a drága ruhák viselése. Isten előtt az ember rejtett énje az értékes: a szív a maga békés szelídségében és derűs nyugal­mában. Ezeket az erényeket ápolták magukban az istenfélő asszonyok. Bíztak az Istenben, és szót fogadtak férjüknek, így engedelmeskedett Sára is Ábrahámnak, akit urának nevezett. Férfiak! Ti is legyetek megértők a házaséletben, hiszen tud­játok, hogy feleségtek a gyengébb női nemhez tartozik. Adjá­tok meg neki a tiszteletet, mert az asszony társatok a kegyelmi életben, így nem lesz hiábavaló az imádságtok. Végül pedig legyetek mindnyájan együttérzők, résztvevők, egymás iránt testvériesek, megértők és szerények. Rosszért rosszul, sérele­mért sérelemmel ne fizessetek! Inkább áldást mondjatok, hi­szen arra vagytok hivatva, hogy Isten áldása legyen az örök­ségetek ...” Mesterünk, Jézus Krisztus tanítása félreérthetetlen: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette az embert, és azt mondta: elhagyja az ember aty­ját és anyját, feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy ember lesz, így már nem ketten vannak, hanem csak egy ember. Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mt 19, 3—6). A házasságra, a családi élet egységével kapcsolatosan tehát olvashattuk az Egyház által előterjesztett isteni tanítást. Talán így olvasva megvalósíthatatlannak tűnhetne. De abban az esetben, ha bárki ezen tanítások szerint rendezi be, illetőleg így éli életét, tapasztalhatja saját maga és családja benső harmonikus életét. Nyáron lesz tíz éve annak, hogy Isten kegyelme lelki­pásztori küldetést adott a papszentelés által. Azóta nagyon sok családban megfordultam. Nyugodtan mondhatom, tíz perc elég volt ahhoz, hogy az ember megállapítsa — a házasfelek, gyerekek mentalitásából —, milyen a családi életük. Sokszor eszembe jutott egyik gimnáziumi kötelező olvasmányom szo­morú mondata: „A családi otthon éjjeli menedékhellyé és ab­­rakoló teknővé züllött le korunkban” (Gorkij: Éjjeli mene­dékhely). Sajnos, nagyon sokszor szomorúan kell ennek a meg­állapításnak a valódiságát tapasztani. De hála a jó Istennek, nagyon szépen élő családokkal is találkoztam. Igaz — ne vegyék tőlem elfogultságnak —, a szépen élő családok mind komoly vallásos alapon álltak. Közös imádság otthon, egy­másnak való segélynyújtás, türelmes hang, megértő szeretet jellemző ezekre a családokra. Vagyis mind­az, amit mi az előbb olyan rideg, törvényszerű tanításnak gondoltunk a szent­­írási helyeknél. A családi életben a keresztény családoknak óriási példa a Szent Család élete. A hétköznapok munkás te­vékenysége, a gyermek Jézus ragyogó nevelése — aki ez­által növekedett korban és bölcsességben Isten és emberek előtt , Mária és József csodálatos harmóniája, az „igaz embernek , Józsefnek a családja iránti szeretete, mind-mind ragyogó példa a keresztény családok számára. Anyaszentegy­­házunk a Szent Család vasárnapjával a családi élet, a családi szentély fontosságára irányítja figyelmünket. Nem a család, nem a házasság intézménye van válságban, hanem az egyé­nek, akik kellő érettség nélkül, felkészületlenül és meggondo­latlanul kötnek szövetséget, amely Isten akarata révén egy életre szóló szent szövetség lenne. De hála a jó Istennek, ma is vannak igazi jó családok, házasságra komolyan készülő fia­talok, akik élete lehet mai modern példakép a kortársak szá­mára. Minden családnak tudatosan kell törekedni arra, hogy szentül élő családdá váljanak, azaz szent családdá. Annál erő­sebb egy nemzet, annál erősebb egy közösség, nevezetesen egy egyházközség, minél több szent életet élő család él benne. Nem ártana naponta elmondani lassan átgondolva, oda­­ígyelve ezt a régi, kedves és bensőséges magyar imádságot, amelyet saját családunkért és minden keresztény családért­­ ajánlhatunk, hogy ezzel egyházközségünk nagy családja is szent családdá váljék: Szent József, légy házunk ura, kis családunk patrónusa. Egyetértés, ha szeretet kösse össze szíveinket, átadjuk a ház kulcsait, oltalmazd és védd lakóit! Zárd ki mindazt, ami káros, ami üdvünkre hátrányos, engedd be az Isten áldást, minden jóban gyarapodást, hogy családunk kisded háza Názáretnek legyen mása. Amen. Jelinek Antal KÉT MONDATBAN MINDEN EMBERI HALÁLESET szomorúsággal jár — még Brezsnyevé is —, de vonatkozik ez Nagy Imre mi­niszterelnökre és Maléter Pál honvédelmi miniszterre is, akik erőszakos halál áldozataivá lettek, miután tárgyalásra hívták őket arra a szovjet követségre, ahol abban az időben ön volt a követ, s ahonnan többé nem tértek haza — írja Jurij Andropovnak címezve nyílt levélben Európa legnagyobb német nyelvű keresztény lapja, a Neue Bildpost. (NBP) ♦ NOVEMBERBEN afganisztáni szabadságharcosok két­szer felrobbantották azt a hadászati szempontból igen fontos olajvezetéket, majd javítását a környék aláaknázásával meg­nehezítették, mely a Kabultól északra levő Bagam szovjet katonai bázist köti össze a Szovjetunióval, és a megszálló szovjet csapatokat látja el üzemanyaggal. (SDS) ♦ EZEK VOLTAK azok a kegyetlen hónapok, midőn a Székelyföld falvait a Maniu-gárda különítményei járták, gyil­kos sortüzekkel tizedelve meg az ártatlan lakosságot, baltával fejezve le az embereket! — írja Beke György, a Haynal-ház kapuja című könyvének ismertetésében Pomogáts Béla, a Budapesten megjelenő ÉS-ben.­­.• HARMINC ÉVE a sport arra szolgált, hogy helyre­billentse a megtépázott nemzeti önérzetet. . . ma viszont hű tükre a közerkölcsnek, mely nem a teljesítményt, hanem inkább a jövedelmet tekinti mérvadónak. (ÉS) ♦ TAMÁSI ÁRON születésének 85. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el az Alkotás utca 511B számú házon, amelyben az író hosszú éveken át élt és dolgozott. (ÉS) ♦ A NYUGAT KEZE is benne van közvetve a lengyelor­szági eseményekben — írják lengyel ellenállók a Párizsban megjelenő orosz emigrációs lapban, a Ruszkaja Miszlben —, ugyanis a lengyel katonai kormány a foglyait „Made in USA" jelzésű kézibilincsekkel bilincseli meg. (NBP) DRASZTIKUSAN ROMLIK az élelmiszer-ellátás Kelet- Németországban. Hús, kolbászáru, kakaó, mazsola, csokoládé, vaj, étolaj, sajt, déligyümölcs, rizs, csecsemőeledel és sokszor a kenyér is hiánycikk az üzletekben. (SDS) FINNORSZÁG évi cipőgyártásának a felét, 5 millió párat, a Szovjetuniónak szállította. (SVD) ROMÁNIA, hogy beteg gazdasági helyzetén segítsen, Ceausescu bevezette az emberkereskedelmet, s minden Ro­mániát elhagyni szándékozó személytől 1982. október 22-i rendelet értelmében 20—50 000 nyugatnémet márkának meg­felelő keményvalutát követel lefizetni a kiutazási engedély megadása előtt. (NRP)­­ A ROMÁN—JUGOSZLÁV határon is megkezdődött a fegyveres embervadászat, aminek máris sok halálos áldozata van a Romániából menekülni szándékozók közt. (NBP) <z EGÉSZ NYUGAT-NÉMETORSZÁGOT beteríteni képes szovjet atomtöltetű, rövidtávú SS—21-es típusú rakéták van­nak elhelyezve Mühlhausen város közvetlen közelében, Ke­­let-Németországban. (NBP) ♦ HÁROMEZERÖTSZÁZ felvidéki katolikus levélben til­takozott Husák államelnöknél a papok és hívők egyre gya­koribbá váló letartóztatása ellen. (NRP) ♦ AZ ENSZ statisztikai évkönyve szerint — ahová a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nem küldte be ada­tait — százezer lakosra Romániában 66,5, Magyarországon 43,1; Kelet-Németországban 30,5; Nyugat-Németországban 22,2; Olaszországban 5,7; Írországban 4,6; Spanyolországban 3,4; Kuvaitban 0,4 és Jordániában 0,2 öngyilkos jut. (NBP) ★ ÉS = Élet és Irodalom (Budapest) NBP = Neue Bildpost (Nyugat-Németország) SDS - Sydsvenska Dagbladet Snallposten (svéd) SVD -- Svenska Dagbladet (svéd) 1983. január 9

Next