Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1986 (93. évfolyam, 1-50. szám)
1986-12-07 / 47. szám
6. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Keresztény testvéreink Folytatás az 1. oldalról) vettek fel a protokollra. Ezen eljárás ismétlődött meg 1986. jún. 26-án a másodfokú tárgyaláson a kassai kerületi bíróságon, amely csak gépiesen megerősítette a korábbi döntéseket. Legújabban 1986. okt. 3-án az állambiztonság beavatkozása révén megnevezett barátunkat azonnali hatállyal elbocsátották állásából azzal az indokkal hogy a csehszlovák munkatörvény 1 par. 53 sz. szakasza szerint jogában áll a munkaadónak elbocsátani azonnali hatállyal mindazokat, akik több mint egyéves szabadságvesztésre ítéltettek. Ez a döntés is törvénytelen az idézett 53 sz. 2. par. szakaszának értelmében, így tehát társunk elveszítette nemcsak szabadságát, hanem állását is egyik napról a másikra. Mindezekhez fontosan kapcsolódik azon tény, hogy barátunk a vizsgálati fogságból való hazatérése óta súlyosan beteg. Hátgerinc-műtétet kellett volna rajta végrehajtani, amire azonban eddig nem volt hajlandó.Későbben nyomást gyakoroltak az orvosi karra, hogy ne nyilvánítsák betegnek. Most viszont újra börtönbe került és ismerőseinek, hozzátartozóinak köre mélyen aggódik nemcsak egészségéért, hanem életéért is. Szeretném még azt is közölni, hogy nevezett barátunk a baptista felekezet tagja és a fennemlített igazságtalanságokat kifejezetten keresztyén meggyőződése miatt kellett és kell elszenvednie családjával együtt. Tudomása van erről az NSZK-beli Pfungstadt baptista gyülekezete több tagjának, valamint a Komtali Keleti Misszió munkatársainak is. Határozottan kérem Önöket, tanúsítsanak jóindulatot és részvétet igazságtalanul üldözött barátunk ügyével kapcsolatban és tegyenek aktív lépéseket kiszabadítása érdekében. Mielőbb tájékoztassák a szabad közvéleményt ez igazságtalan eljárásról és nevezett társunk aggasztó állapotáról, amíg a segítség számára nem késő. Remélem, hogy e levélnek legalább egy példánya eljut Önökhöz és így elvégzi feladatát. A feladó címére, kérem, ne válaszoljanak, hanem inkább konkrét állásfoglalásukkal bizonyítsák érdeklődésüket és erősítsék bizalmunkat. Mindazok nevében, akik a barátunkat ért bánásmódot lelkiismeretlennek tartják, előre is küldöm legőszintébb köszönetünket. Isten áldja meg Önöket. Csehszlovákia, 1986. október Az igazságnak egy névtelen tanúja Tessék kedves békeszerető püspökök, papok és egyházfiúk, itt az igazi ökumené. Segítsenek az üldözött felebarátokon, akkor is, ha azok történetesen baptisták. Az Emberi Jogok Társaságának elnöke csodálkozva kérdezte tőlem, hogy miért írt az illető csehszlovák állampolgár magyarul. Azért — válaszoltam —, mert a Ladislav nevet az államtól kapta, a magyar nyelvet viszont az édesanyjától, hiszen úgy Rozsnyó mint Kassa, de Szlovákia „fővárosa”, Pozsony is ősi magyar városok. Rákai testvérünket nemcsak azért üldözik ott, mert baptista, hanem azért is, mert magyar. Nem követte el a ráfogott „bűncselekményt”, de ha elkövette volna, az a világ szabad országaiban nem bűn. Nem kell minket, magyarokat ökumenére oktatni. Még emlékezem iskolatársaimra, de nem tudnám azt megmondani, hogy ki volt közöttük katolikus és ki református. Szent István, Szent Imre, Szent László, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szellemében nevelkedtem. Sík Sándor versei, Prohászka Ottokár tanításai és Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig”-ra táplálták lelkemet. Református istentiszteletekre is jártam, de csak a katolikus szentmise után és nem helyett. Fiatal barátaim az 56-os forradalomban vallás és nemzetiségi különbség nélkül harcoltak és haltak hősi halált Budapest utcáin. Többször voltam Rómában, a Szent Péter bazilikában, jártam a gyönyörű francia, olasz, spanyol és portugál katedrálisokban, ahol nem felesleges pompa és szobortömeg veszi körül a hívő lelkeket, hanem az európai történelem és keresztény kultúra levegője. Voltam Lourdes-ban, Fatimában, Máriacellben és a német zarándokhelyeken; imádkoztam Isten Anyjához, Magyarország Védasszonyához, Szűz Máriához és ez nem „pápista tulajdonság”, mert bizonyosan tudom, hogy református honfitársaim is szeretik édesanyjukat. Kölcsönös szeretet az ökumené, de nem farizeus hízelgés. Még nem láttam Mária-képet református templomban, de a katolikus templomok jó részét kirámolták és megkopasztották annyira, hogy csak fehér falaik maradtak látványosságnak a hívek számára. Nem lettünk jobbak ezzel, csak szegényebbek. Sokrétű a magyar emigráció. Vannak olyanok, akik Magyarország első királyát legjobb esetben Istvánnak, de sokszor csak Vajknak nevezik. Az otthoni történészek mikroszkóppal vizsgálják a Szent Koronát, körülbelül úgy, mint Amerikában a turini leplet, mert be akarják bizonyítani, hogy legenda az egész. Magyarországon a Nemzeti Múzeum kiadásában 1986-ban megjelent a Magyar koronázási jelvények című füzet. Ebből idézek: Szent István koronája. Évszázadokon keresztül első szent királyunk jelvényének tartották a magyar koronát és a közvéleményben még napjainkig is él ez a hiedelem. Hiteles egykorú forrás, merseburgi Thietmar püspök krónikája tanúsítja, hogy István 1001- ben történt koronázására II. Szilveszter pápától kapott egy koronát. Ennek formájáról sem írott, sem képi ábrázolás nem maradt, kivéve 1031-ben, még István életében, az ő megrendelésére készült palástra hímzett képet. Ezen a képen István jobbjában szárnyas lándzsával, baljában országalmával jelenik meg, fején drágaköves díszítésű pántkoronával,amelyen négy liliomos oromdísz van. Lehetséges, hogy ilyen volt a Rómából kapott korona, de ugyanúgy elképzelhető, hogy a valódi tárgytól függetlenül csupán egy koronát, egy általánosságban megfogalmazott királyi fejdíszt akartak ábrázolni. Hiszen még évszázadokig nem ábrázolták királyaink képein a mai zárt koronát, akkor sem, amikor pedig már teljesen bizonyosan ez volt a koronázások legitimitását biztosító Szent Korona. ” Szent István korabeli képei nem bizonyítanak semmit sem, hiszen az angol királynő sem hordja éjjel-nappal a királyi koronát, inkább kalapot tesz a fejére, ha külföldre utazik. Országalapító királyunkat magyar emberek valláskülönbség nélkül Szent Istvánnak nevezik, úgy otthon, mint itt az emigrációban. Magyarország európai létjogosultsága és a Szent Korona joga soha nem lehet ökumenikus vita tárgya. Ezeréves történelmünk alapjainak rongálása az öngyilkossággal egyenlő. A magyar nemzet élni akar és élni fog a következő évezredben is! „Aki nem lép egyszerre... (Folytatás az 1. oldalról) Cégüket megint buzgón ellátták, de mondhatni így is: túlteljesítették. Eme intézkedés hátterében persze ismét Bulányi atya és kiscsoportjainak mozgolódását kell látnunk, hiszen ismeretes, hogy elsősorban a bázisközösségek tagjai ódzkodnak a katonai szolgálattól, s tegyük hozzá, teljesen jogosan. Olyan fekete bárány pedig kevés van APEH szemében, mint Bulányi atya és követői. S olyan készséges végrehajtó szerepet sem vállal senki megfékezésük érdekében, mint a magyar püspökök, akár együttesen, akár külön-külön. A nyilatkozat a Gaudium et Spes zsinati dokumentumra hivatkozik és ebből vett idézetekkel támasztja alá a katonai szolgálat melletti kiállást Mindez rendben is lenne, csak hogy a zsinati iratban megfogalmazottak nem lehetnek érvényesek egy ateista-kommunista rendszerben, mivel ott számos adottság hiányzik ahhoz, hogy a bennfoglaltakat legalábbis valamelyest és úgy lehessen megvalósítani, ahogy azt a zsűrit megfogalmazta. Miután a zsinati dokumentumból idéznek, hozzáfűzik a következőket: „A zsinati tanítás ilyen formában a katonai szolgálatot jónak nevezi megfelelő feltételek mellett, amelyekhez mindenekelőtt hozzátartozik, hogy a szolgálat biztonságra, a népek szabadságára és a béke megszilárdítására irányuljon, vagyis a népek igazságos önvédelmére és nem más nemzetek leigázására. ” Itt a bökkenő! Mert a magyar néphadsereg a varsói szerződés tagja, melynek épp úgy kell lépnie, úgy kell működnie, mint a „Szovjetszkaja Annijának”. Ha megfújják a kürtöt, akkor indulunk Csehszlovákiába! így volt ez 1968-ban. Ha egyszer úgy szól a riadó, akkor megyünk Lengyelországba, netán Afganisztánba is! Mert a tanítvány nem lehet különb mesterénél, a szolga még kevésbé lehet nagyobb uránál! 30 évvel ezelőtt Budapesten a vörös hadsereg véresen bebizonyította, hogy mennyire a népek szabadságáért és nem más nemzetek leigázásáért harcol! S ha egyszer úgy adódik, akkor ezt az elkötelezettséget a magyar néphadseregnek is teljesítenie kell. A szovjet mintára megszervezett kommunista hadseregek nem azért vannak, hogy „a békét megszilárdítsák”, és hogy más népeket ne igázzanak le. Pontosan az ellenkezője: az orosz célja a féktelen hódítás, leigázás. Ennek érdekében vörös zászlója alatt, mint egy feudális uralkodónak, ott kell lovagolnia minden vazallus lovasbandériumnak, minden csatlós ország zsoldosseregének, ahol ez utóbbiak úgyis csak elővedül, az ellenség első támadásának célpontjául lennének kitéve. A püspökök nyilatkozata a fentieken kívül azért is elképesztő, mert egy olyan kötelékben való részvétel kötelező és helyes voltát húzza alá, ami kifejezetten a keresztény hit, erkölcs és világnézet halálos ellensége. A parancsuralom minden hadseregben nyilvánvaló, ám a népi demokratikus hadseregek odakényszerítettjeik szellemén is uralkodni kívánnak és az ember legszentebb, legbensőbb értékeit, hitbeli, erkölcsi elkötelezettségét is sárba tapodják. A zsinat tanítása nem ilyen katonáskodásra vonatkozik, hanem olyanra, ahol a fentieket tiszteletben tartják, érvényesülni engedik, így többek között a világnézeti és vallásszabadságot is. Ezzel szemben próbáljon csak meg egy szürke kis honvéd vasárnap egyenruhában a templomba lépni! Vagy utaljak ismét az előbb említett két esetre, amikor bárgyú, de annál terrorisztikusabb módon tették tönkre a kispap-katonák karácsonyát? Efféle hadseregben való szolgálatra való felhívás a magyar püspökök részéről teljesen megdöbbentő, sőt felháborító. Legyünk reálisak: a püspökök nem szólíthatják fel nyíltan a katonai szolgálat megtagadására a magyar ifjakat. Magyarországon most totalitárius rendszer van. Azt azonban nem vártuk, hogy őszi konferenciájuk eredménye ez a nyilatkozat legyen. Lékai bíboros szelleme persze tovább uralkodik. Új, prímás kell Esztergomba, s ezért a győri püspök is a kínai egyházügyi hivatal funkcionáriusait fogadta a minap rezidenciáján, bár a cicomás püspök atya kevéssé jöhet szóba a prímási szék várományosaként. Paskai érsek úr, aki most a püspöki kar elnöke, annál inkább. Ezért írta hát most is alá ezt a nyilatkozatot valamennyiük nevében, ezért adott vonalas interjúkat külföldi újságoknak. A magyar főpásztorok kutyaszorítóban vannak. Nem lehet egyértelműen pálcát törni felettük. Ám a józan mértéket most is túllépték. Ezt csak a „felszabadulás" 40. évfordulójára kiadott körlevelük múlta felül. De kistestvérnek ez is odapasszol. Véleményünk szerint fordulnának inkább ezernyi lelkipásztori gondjuk felé, próbálnák inkább megakadályozni a magyar nyáj további szétzüllesztését, törődnének inkább a pásztorokkal, az alsópapsággal, akik mellett kiállni, akiket megvédeni ma sem hajlandók az állami szervek számos zaklatásával szemben. Füzér Julián atyától, Mindszenty bíboros szentté avatásának töretlen hitű harcosától többször hallottam a következőket: „Nekünk magyaroknak, legalább három olyan szép életű püspökünk van, akiket bármikor szentté lehetne avatni, akikhez hasonlóval kevés, talán egyetlen nép sem dicsekedhet ebben a században: Prohászka Ottokár, Apor Vilmos és Mindszenty József.” Ezt az igazságot felidézve kérdem: vajon a mai magyar püspöki kar tagjai között — tisztelet a kivételnek —, hányat fog majd hasonló módon a közeli utókor emlegetni? Mostani nyilatkozatuk ezt nem támasztja alá. Ők inkább úgy vélekednek, magukra is érvényesnek tartják a régi nótát, amelyik mostani nyilatkozatuk címzettjeinek, a katonai szolgálatot teljesítő magyar ifjúságnak szól: „Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére...!” Ligeti Angelus 99 Nagyszerű ajándék minden alkalomra: KRUPA SÁNDOR legújabb könyve: ISTEN A SARLÓ-KALAPÁCS BÖRTÖNEIBEN. A könyv ára: puha kötésben 12 dollár, kemény kötésben 15 dollár plusz portó. Megrendelhető: a szerzőnél (P. O. Box 250, DeWitt, Michigan 48820) és a Vasárnapnál (P. O. Box 2464, Youngstown, Ohio 44509). BiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiHiiiimiiiiiiiiiimHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiimi 1 Mindszenty bíboros-prímás emlékére, angol nyelvű liturgiára írt ENGLISH MASS (Angol mise), négyszólamú vegyes kórus előadásában, a szerző, Horváth László vezényletével és orgonajátékával kazetta megrendelhető a SUMMIT MUSIC PUBLISHING Co. címén: 10 Nassau Drive, Summit, New Jersey 07901 A kazetta ára: 7 dollár, kottával együtt: 10 dollár, kezelési és postaköltség: 1,50 dollár. : Az önköltség megtérítése után fennmaradó összeget a S. M. P. Co. felajánlja : : Mindszenty bíboros atyánk szentté avatását előkészítő emigrációs bizottságnak. illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHii Támogassa a cserkészetet! 1986. december 7. Rabtalákozó Amerikában A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége a New Brunswick-i cserkészházban tartotta november 8-án hagyományos rabtalálkozóját a magyar szabadságharc és a börtönökből való kiszabadulás 30. évfordulója alkalmából. Erre a találkozóra Kanadából, Buffalóból, Bostonból, Syracuse-ból, New Yorkból, Philadelphiából és a környező városokból jöttek volt bebörtönözöttek. A Szövetség intéző bizottsága délután tartotta kibővített ülését, amelyet Bácskai H. Béla szervező titkár nyitott meg, köszöntve a megjelenteket és ismertetve a távol maradottak levélbeli üdvözleteit. Ezek közül kiemelkedő volt v. Szakály János, angliai rabtárs levele, amelyet az ott élő volt politikai foglyok és szabadságharcosok nevében írt. Majd Hecz Tibor elnök beszámolt a Szövetség munkájáról, amelynek főbb pontjai a következők voltak: A börtönben kivégzett bajtársak hősi emlékművéről készült levelezőlapok szétküldése az amerikai törvényhozás és a kormány tagjainak. Többek közt Bush alelnök válasza dicséri a kivégzésekre emlékeztető képeslapok terjesztési akcióját és megígéri további támogatását a demokráciáért és a szabadságért folyó harcoknak. A Szövetség tagjai több száz levelet küldtek a képviselőház és a szenátus tagjainak a Magyar Szabadságharcos Nap törvénybe iktatása érdekében. A többi magyar egyesülettel koordinált munka meghozta a várt eredményt: az amerikai kongresszus meghirdette és Reagan elnök aláírta a Magyar Szabadságharcos Nap törvényét és Amerika hivatalosan emlékezett október 23-án az 1956-os magyar szabadságharcra. A felszólalók közül dr. Lengyel Alfonz egyetemi tanár, a Szövetség társelnöke beszámolt arról, hogy felvette a kapcsolatot a Libertás nevű szervezettel, amely vállalná egy emlékmű felállítását a kommunizmus áldozatainak tiszteletére. A VMPFSZ egyhangúlag támogatja ezt az akciót és ezt levélben közölte a Libertás elnökségével. Bogárd András, Szövetségünk torontói szervezetének vezetője ismertette az esti díszvacsorán szétosztásra kerülő emléklapok és pápai érmek történetét. Végezetül az intéző bizottság határozatot hozott Baránski Tibor buffalói bajtársunk indítványára, amelyet elküldtünk az USA külügyminiszterének. A főbb pontok a következők: Az újabb Reagan-Gorbacsov találkozón az elnök követelte a Jaltában és Helsinkiben aláírt szerződések Magyarországra vonatkozó részeinek végrehajtását, a szovjet csapatok haladéktalan kivonását és Magyarország semlegesítését, szabad választást és a többpártrendszer visszaállítását. Reagan elnök tegye magáévá egy olyan bizottság jóváhagyását, amely a nagyhatalmak és a magyar emigráció képviselőiből áll, és amely hivatott lenne az ENSZ segítségével a szabad választások ellenőrzésére. A VMPFSZ-nek intéző bizottsági ülése a magyar Hiszekegy elmondásával zárult. Rabvacsora New Brunswickon A Szövetség rabvacsoráját ugyancsak a cserkészházban rendezte. A köszöntőt Fodor Dezső, a rabtalálkozó szervezője, a bevezető imát P. Kiss Máté OFM plébános mondotta. A vacsora közben Helcz Tibor elnök arról beszélt, hogy a szabadságharcosok kinyitották a börtönajtókat 1956-ban és a kiszabadult politikai elítéltek csatlakoztak a forradalmi harcokhoz. Elmondotta, hogy a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Budapesten a szabadságharc idején alakult és annak kezdettől fogva Mindszenty József bíboros volt a díszelnöke és fővédnöke. Az idei évfordulóra Szövetségünk emléklapot és pápai érmet adományozott a megjelenteknek és elküldte a távol maradók egy részének. Az emléklapon a Szövetség jelvénye látható a Kossuth-címerrel. A pápai emlékérem — amelynek magyar szobrászművésznő, De Pédery- Hunt Dóra a tervezője — a lengyel szabadságharcos pápánkat ábrázolja, akitől Mindszenty bíborosunk szentté avatásának elősegítését várjuk. Az emléklapot és a pápai érmet Bogárd András, Szövetségünk torontói szervezetének vezetője adta át a megjelenteknek. Köszöntőjében mindenkit arra kért, hogy egyperces vigyázzban állással hódoljanak a kivégzett rabtársak emlékének. Az emléklapokat az elhunyt bajtársak: Hajdú-Németh Lajos, Ughy Béla és Hickmann Tibor részére hozzátartozóik vették át. A magyar egyesületek számára: Vígh Zsolt az RMDSZ, Belső Gyula a Magyar Republikánus Szövetség, Szegedi Dénes a Magyar Szabadságharcos Szövetség és Bodnár Gábor a Magyar Cserkészszövetség részéről vették át az emléklapokat. Majd Helcz Tibor elnök Bogárd Andrásnak átadta Krupa Sándor: Isten a sarló-kalapács börtöneiben c. dedikált könyvét. Végül Szegedi Dénes szabadságharcos a BBC „Cry Hungary” című dokumentációs filmjét mutatta be. A film a magyar szabadságharc eseményeit eleveníti fel Pongrátz Gergely, Lovas György, Szegedi Dénes, Lipták Béla és mások magyarázó nyilatkozataival. Ez a film egyike a legjobbaknak, amelyeket szabadságharcunk 30. évfordulója alkalmával bemutattak a nyugati világnak. A jó hangulatú est után nehezen búcsúztak a résztvevők egymástól. Politikai Fogoly Tudósító * * * A Katolikus Magyarok Vasárnapjának felelős szerkesztője, P. Dengl Miklós, P. Kiss Barnabás és P. Ligeti Angelus szerkesztők ezúton is hálás köszönetet mondanak a Szövetségnek, hogy szabadságharcunk 30. évfordulója alkalmával az emléklapot és emlékérmet megkapták. A Vasárnap továbbra is segíti és támogatja a VMPFSZ-nek áldozatos és lelkes munkáját! MIDŐN A LÉT Midőn a Lét, örök szeretetében kimondotta a teremtő ,,Legyen''-t, s a mérhetetlen csillagűri éjben az ős-káoszból létrejöttt a rend, s mozogni kezdett, végeláthatatlan évmilliárdnyi esztendőkön át, s az Alkotó a megszentelt anyagban műremekké formálta önmagát. Te ott voltál, sugárkévékbe szőtten, Jelként a hömpölygő korok felett, a szeplőtelen lényedben, mint tükörben, felfénylett az Irgalmas Szeretet, s míg Titkod Kincsét tündöklőn kitárta, hajnal pirkadt a vajúdó világra. BALÁSSY LÁSZLÓ