Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1987 (94. évfolyam, 1-50. szám)

1987-04-12 / 15. szám

8. oldal New York Sok heves vita folyik szerte a világban magyar ajkakon, hogy mely módozatok azok, me­lyek inkább szolgálják a ma­gyar jövőt. A sokszor elfajuló vitának alaptétele: együttmű­­ködés-e a hazaiakkal, a hazai hivatalosokkal vagy azoktól el­zárkózás? — Az elhatalmaso­dott problémát nem kívánom tetézni, mert abban hiszek, hogy: „Csak a gyökér kitart­son!” A gyökér, hazánk hatá­rain belül és kívül, az élet mé­lyében esősen kapaszkodó gyök­, lehet csak biztosítéka nemzetünk megmaradásának. Mintegy bűvös szó: márci­us 15. Mint a trombitaszó, had­ba állítja a sereget, varázslatos ereje 139 év után is hadba állítja a magyarságot. Ki ne tudná, hogy ebben a sorakozásban az 1956-al való azonosulás is rej­lik? Hiszen 1956 átélői adják át a következő nemzedéknek 56 valóságát. 1956 azonosul 1848 dicső történelmével. És nem mossa el az idő, és nem homá­­lyosítja el semmiféle idegen pro­paganda, mert­ a magyar gyö­kér mélyen kapaszkodik! A New York-i Amerikai Ma­gyar Szövetség az egyházakkal, a cserkészcsapatokkal és a Ma­gyar Emberi Jogok Alapítvány­nyal rendezte az ünnepélyt. Az ünnepély méltó volt 1848 szelle­méhez; óriási lelkesedést váltott ki a megjelentekben. A fárad­ságos munkának fogható ered­ménye van: ifjaink lelkébe vé­sődhetett magyarságuk tudata, az idősebbek pedig megerősöd­hettek abban, hogy nemzeti szolgálatban érdemes és ered­ményes az összefogás. A színpad­ óriási nemzeti­színű háttér, Kossuth-címer, er­délyi címer, festmények, zászlók és piros tulipánok. A színpom­pás színpad festményei Török Endre művészi alkotásai. A műsor: amerikai és ma­gyar himnusz, amit Nagy Lajos szólóénekével vezetett. Meg­nyitó imát és ünnepi köszöntőt dr. Csordás Gábor ref. lelkész mondott, aki hosszú betegség után most találkozott ismét a magyarsággal. A Nemzeti Dalt Károly László adta elő. Zengett a taps a kis magyarok dobszóra történt bevonulásakor. A New York-i Arany János hétvégi ma­gyar iskola növendékei és óvo­dásai — Nt. Póznán Béla igaz­gatásával —­ kedves magyar műsort adtak. A messze Michigan állam­ból érkezett Főtiszteletű Ábra­hám Dezső tb. püspök rövid, de mélyenszántó ünnepi beszé­dét hálás tapssal értékelte a KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A genfi magyarság ismét szép számban jött össze a Genfi Magyar Klub által rendezett ünnepségre, március 14-én a CUCI „Forum I” termében. A 48-as honvédzászlóval, Petőfi és Kossuth képével szé­pen feldíszített helyiségben ösz­­szegyűlt közönség a Szózat kö­zös eléneklése után, nagy érdek­lődéssel hallgatta végig Vadnay Zsuzsa, locarnói írónő ünnepi beszédét. A szónok kihangsúlyozta, milyen széles visszhangja volt külföldön az 1848-as szabad­ságharcnak és annak legismer­tebb hőseinek, Petőfi Sándor­nak és Kossuth Lajosnak. Petőfi halálának rejtélyes körülményei izgatták az írókat, költőket. A segesvári csatában Petőfi elesett, de sohasem ta­lálták meg holttestét. Meg­halt-e? „Nem” — mondja Car­­ducci, a nagy olasz költő — „el­tűnt, mint egy szépséges görög isten”. Nyugati írók, költők évti­zedeken át foglalkoztak a ma­gyarok harcával. De érdekes, hogy még az ún. „utódállamok” költői is tisztelettel beszéltek a magyar szabadságharc hősei­ről. Petőfin kívül, a szabadság­­harc legismertebb hőse Nyuga­ton: Kossuth Lajos. Az ő pél­dájából kell megtanulnia a ma­gyar emigrációnak, hogy meny­nyivel többet lehet tenni a ha­záért és a szabadságért a szám­űzetésben, mint azoknak, akik otthon maradtak. És ezt is meg kell tanulnunk Kossuth Lajos­tól, hogy mennyire fontos a nyelvtudás. Rendkívüli lényén kívül, Kossuth annak köszön­hette sikereit Angliában és Amerikában, hogy tökéletesen tudott angolul. Például ő volt a második külföldi, akit meg­hívtak beszélni az amerikai kongresszus előtt (1852. jan. 7.), egy hónappal Amerikába való érkezése után. Bankjegyeket nyomtattak a nevével és bélye­geket készítettek az arcképével. Még 1899-ben, öt évvel halála után is nagy sikere volt és elis­merésben részesült Ameriká­ban, így Theodore Roosevelt a republikánus klubban a követ­kezőket mondotta: „Ha megho­nosítod az amerikai társadalom­ban a magyar hősök szellemét, akkor megtetted a tőled telhe­tőt. Semmire sincs nagyobb szüksége ennek az országnak, mint polgárai és jövendőbeli polgárai, fiai és leányai számá­ra egy olyan példakép követése, mint Kossuth élete.” Vadnay Zsuzsa e szép ün­nepi beszéde után következett az emlékünnepély második fénypontja: Kukorelly Ilona (cselló) és Kukorelly György (zongora) koncertje. Schumann és Fauré műveit adták elő. Az alkalomhoz jól illő két szerze­mény kiváltotta a zeneértő genfi közönség lelkes tapsviha­rát. Hogy ilyen meleg ünnep­lésben részesült a két művész (apa és leánya), az nem meglepő, mert rendkívüli művészi átélés­sel interpretálták mindkét szer­zőt. Különös köszönet a Genfi Magyar Klub nevében a művé­szeknek és a szónoknak sikeres szereplésükért, ezen a szép nem­zeti ünnepünk estjén, melynek első része a Himnusz közös el­­éneklésével végződött. Az est második részében a Magyar Klub bemutatta a „Feltámadott a tenger” (Petőfi és Bem) c. nagysikerű színes filmet. Igaz ugyan, hogy ez a film a sztálinista Rákosi-kor­­szak legsötétebb periódusában (1953) készült és a kommunis­ták még ebbe is belekevertek itt-ott egy kis propagandát, de ennek ellenére a film mégsem veszített semmit sem művészi, sem történelmi értékéből. Kor­hűen felidézte a közönségben 1848 legfontosabb mozzanatait. Végül pedig láthattuk milyen csodát művelt Bem tábornok, aki kiverte a császáriakat Er­délyből. Nem is egy néző szeme lett könnyes a film végén. Talán ez bizonyítja a legjobban, hogy mennyire magyar ez a film, hogy mennyire szeretjük mi a magyar hazát, a magyar sza­badságot. * * * Hétfőn, márc. 16-án jutott tudomásunkra a március 15-i budapesti tüntetés híre. A hír­­ügynökségek közlése szerint 2000 ember vonult fel Buda­pesten a nemzeti ünnep nem hi­vatalos, hanem igazi megemlé­kezésére. Leírhatatlanul nagy öröm ez számunkra, és megra­gadjuk az alkalmat, hogy haza­fias szeretettel és teljes szoli­daritással üdvözöljük e bátor budapesti tüntetőket, akik a nagy rendőrségi felkészültség ellenére is mertek felvonulni a főváros utcáin és megemlékez­ni a 48-as emlékművek előtt. Többek között Pákh Tibor beszélt és határozottan követel­te a szovjet megszálló csapatok kivonását Magyarországról. Ez a magyar nép egyik legjogo­sabb és legfontosabb követelé­se. Köszöntjük e bátor tünte­tőket, így a szabad magyar saj­tó hasábjain keresztül és akar­juk, hogy tudják, itt Genf­ben, mi is méltóan ünnepeltünk és szívben-lélekben együttérzünk velük. G. M. K. hallgatóság. A garfieldi Bartók Béla férfikórus — Bartkó Júlia karnagy vezényletével — kora­beli dalokkal szerzett ismét nagy sikert. William Green kép­viselő, mint minden alkalom­mal, ezúttal is őszinte magyar­barátként szólt az ünneplőkhöz. Szórádi Károly változatos cim­balomjátékát szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a kö­zönség. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány meghívására Koch polgármester ígérte ugyan rész­vételét, de akadályoztatása miatt nem jelent meg.­­ A má­sodik részben Hámos László, az Alapítvány egyik vezetője, beszámolója után bemutatta Könnyű Ernő kaliforniai kép­viselőt, akinek magyar beszédét szinte minden mondatánál fél­beszakította a tapsvihar. A kül­földi magyarságnak nemcsak büszkesége, de nagy reménye Könnyű Ernő képviselő, és mi biztosak vagyunk, hogy ma­gyar szívvel fogja képviselni hazánkat és ügyeinket. Ezután Szőcs Géza, a közel­múltban Erdélyből száműzött magyar író és költő szólt az ün­neplőkhöz. A közönség nagy szeretettel és ünnepléssel fogad­ta. Amikorra ez a beszámoló az olvasó elé kerül , Szőcs Gé­za már több amerikai és kana­dai városban ismertette az er­délyi magyarság tragikus sor­sát, veszélyeztetett jövőjét. Pe­tőfi forradalmi lelkiségéből szü­letett egyik legnagyobb alkotá­sát, az Őrült c. verset Sebők Mihály adta elő művészi alakí­tásban. Majd Nagy Lajos ének­művész magyar dalokat énekelt óriási sikerrel. Rendkívüli bejelentést tett Fr. Kormon József helybeli ma­gyar lelkész, és imával emléke­zett meg a március 6-án várat­lanul elhunyt, dr. Irányi Lász­ló püspökről. Az ünnepély meg­ható záró­szavait dr. Rakaczky Andor görögkatolikus lelkész mondta. Végül a Bartók-kórus Beethoven: Isten dicsősége mű­vel zárta az ünnepélyt. A zenei kíséretet Siklós Ta­más zongoraművész szolgál­tatta nagy sikerrel. Műsor­vezetők: Hámos László és Har­­kay Péter. Rendezők: Viczián­­né Zsuzsanna és Vígh Zsolt. Az ünnepély szereplői, rende­zői, segítői az RMOSZ vezető­ségének tagjai is legtöbben. Az ünnepségről videofelvé­tel készült. Megrendelhető a kö­vetkező címen: IZSÓ-VIDEO, 320 East 81 St., New York, N.Y. 10028. -n­­a Miklós nyitotta meg. P.Kiss Barnabás, a Katolikus Magya­rok Vasárnapja szerkesztője közvetlen szavakkal emlékezett meg az 1848-as márciusról, majd magyarságunk megtartá­sának és összefogásának és a magyarság szabadságáért folyó küzdelem továbbfolytatásának szükségességéről beszélt. Mély­reható beszédét a hóvihar elle­nére is szép számmal egybe­gyűlt közönség lelkesedéssel fo­gadta. Sipkovits Ilona énekszá­mai, amit Stolmár Ilona kísért zongorán, Mécs Éva igaz mű­vészettel előadott szavalatai; a két először szereplő fiatal Götz Viktor és Viktória; és Ki­rály Betty vezetésével működő Mckeesporti népi tánccsoport felnőtt és gyermek táncosai, mind kiérdemelték a közönség elismerését. Az ünnepély műsorvezetője Kőrösmezey Sándor volt, aki a tőle megszokott rutinnal mu­tatta be a szereplőket és üdvö­zölte a vendégeket. Az ünnepély után kávé, tea és finom sütemények várták a közönséget és a szereplőket, amiért sok köszönet Paulovits Istvánnénak és a 20 derék ma­gyar „háziasszonynak”. A sok finomság még el sem fogyott, amikor már elkezdő­dött a nyugat-pennsylvániai Amerikai Magyar Szövetség közgyűlése. A lázas beteg Bolváry Pál elnök kérésére Pásztor László igazgató, az RMOSZ intéző bi­zottsági elnöke vezette le a köz­gyűlést. Beszámolt az elnök he­lyett az elmúlt évben végzett munkáról és a Szövetség közre­működésével elért sikerekről, pl. a 30. évfordulós rendezvények­kel kapcsolatban. Kőrösmezey Sándor titkári, Sályi Pál pénztárnoki és Simon Árpád és dr. Szabó András el­lenőri beszámolói után Pásztor röviden beszámolt az RMDSZ magyarság érdekében végzett munkájáról és terveiről. A közgyűlés ezután egy év­re a következőket választotta meg igazgatóknak: Ft. Bolváry Pál, Nt. Novák Miklós, Béres József, Bíró Lajos, Csernyi Mi­hály, Kőrösmezey Sándor, Kub­lyás Lajos, Ligeti László, Né­meth Imre, Pásztor László, Paulovits István, Benkey Al­bert, Sályi Pál, Simon Árpád, dr. Szabó András, Vámos And­rás és Zerinváry Miklós. Tb. igazgatók pedig Szebedinszky Jenő és Szentgyörgyvölgyi Gé­za lettek. A közgyűlés után az igazga­tóság rögtön összegyűlt és a kö­vetkezőket választotta meg tisztségviselőknek: elnök: Ft. Bolváry Pál, társelnök: Benkey Albert, ifjúsági társelnök: Lige­ti Erzsébet, alelnök: Bíró Lajos, titkár: Kőrösmezey Sándor, an­gol nyelvű levelező titkár: Pau­lovits István, pénztárnok: Sályi Pál, ellenőrök: Simon Árpád és dr. Szabó András, jogtanácsos: Karlowitz Béla. A Nagybizottság és a Szö­vetség jelentős összeget szava­zott meg az RMOSZ washing­toni irodájára, valamint a részt­vevők közül többen elhatároz­ták, hogy a magyar irodára gyűj­teni fognak. P. L. Március 15-i ünnepségek Genf Hamilton Szép, békés és ígéretes már­cius 15-i ünnepséget érhettünk meg ez év március idusán, Ha­­miltonban (Ontario, Kanada). A három magyar, keresztény egyház (rk., gk., ref.) által ala­pított és a 30 éven át sok vihart kiállott Kultúrbizottság rendez­te a később hozzácsatlakozott és szépen fejlődő Magyar Ház vezetőségével karöltve e szép,­­ nemzeti ünnepet. Mivel egység­bontó aknamunka nem merült fel úgy, mint az októberi ün­nepségünk előtt, a pár éve fenn­álló Magyar Ház díszterme csaknem zsúfolásig megtelt azokkal a magyarokkal, akik még nem lettek megfertőzve a mindenüvé befurakodni igyek­vő, egységbontó ügynökök agy­mosásával. Ünnepségünk fénypontja a csaknem féléve, Edmontonból Hamiltonba költözött dr. Botár Olivér ismert író és építészmér­nök volt. 45 perces beszéde any­­nyira történelemhű és egyben újszerű volt, hogy észre sem vettük az idő múlását. Szívesen hallgattuk volna még tovább is. A beszéd színvonala, tartal­ma és közérthetősége olyan nagyszerű volt, hogy fajtánk minden rétege élvezettel hall­gatta. Beszédét így fejezte be: ... Meggyőződésem, hogy a fiatalok megérik Magyaror­szág feltámadását. Kossuth 50 ezer honvédőt kért, én csak 500 magyar fiatalt kérek fel arra, hogy őrizze meg anyanyelvét, támogassa a magyar egységet és a magyar ifjúsági egyesüle­teket. Isten, haza és család le­gyen a­ jelszavuk, mert ha ezt a három erényt a sátán kikezdi, akkor az ember hitványabb lesz, mint egy emlős állat. Miért van szükség magyar egyházak­ra és magyar egyesületekre? Azért, mert ha a gyermek nincs hová tartozzon, akkor az utcára kerül, a moslékba keveredik és megeszik a disznók. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A megemlékezés — mond­hatnám — egyenrangú fény­pontja Szabó János magán sza­valóművész volt, aki — a vers hosszúsága miatt beszédnek is beillő — Dsida Jenő. Psalmus Hungaricus művét olyan kitűnő átéléssel és szuggesztív hatás­sal adta elő, mintha saját maga töltötte volna. 1956 óta Hamil­­tonnak ő a szavalója, olyannyi­ra, hogy szavalata nélkül már nem is tűnnének ünnepnek tör­ténelmi évfordulóink. Magabiz­tos kiállása, rátermettsége és igaz, magyar jóképűsége azt a gondolatot ébresztette ben­nünk, hogy őt a „Magyarok Istene” jókedvében teremtette; szép hajtása, drága magyar faj­tánknak. Az ő példáján és taní­tásán okulva nőnek fel az utód­­szavalók is. Ezért volt oly ki­tűnő Rákóczy Bertalan Talpra magyarja is. Nemcsak fénypontja, de ígérete is volt élményszerű nem­zeti ünnepünknek a cserkész­szervezetekből alakított csoport előadása, Seregélyes Márton matematika tanár vezetésével. A szintén cserkész, dr. Sző­ke László fogorvos vezette a megemlékező ünnepélyt. Mű­sorvezetése, magyar történelem ismerete és kitűnő magyar be­széde minden elismerést meg­érdemel. A himnuszok eléneklésével zártuk tanulságban és élmény­ben gazdag, nemzeti ünnepün­ket. Custos Hungaricus Pittsburgh Az amerikai magyarok számtalan helyen még mindig megünneplik március 15-t. De talán Pittsburgh az egyetlen vá­ros Amerikában, ahol több mint egy évtizede a márciusi ünne­péllyel kapcsolatban még két fontos magyar gyűlésre is sor kerül. Az ünnepélyt és a gyűlése­ket Pittsburgh egykori magyar negyedében, Hazelwoodon, a Magyar Házban rendezik meg. A közelben Amerika legöregebb magyar református temploma és a magyar rk. Szent Anna templom is. Itt volt még a ma­gyar evangélikus templom is, ami azonban már több mint 10 éve megszűnt magyar temp­lom lenni. Az első fontos esemény a helybeli Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságá­nak évi közgyűlése volt. Ez a Nagy­bizottság rendezi évek óta a nyugat-pennsylvániai AMSZ vezetőségével közösen a márci­usi és októberi emlékünnepélye­ket. Mindkét intézmény az AMOSZ tagja. Elnökeik pedig Nt. Novák Miklós ref. lelkész és Ft. Bolváry Pál plébános az RMDSZ igazgatóságának tagjai. A Nagybizottság a jelenté­sek és pénztári beszámoló el­hangzása után választotta meg a vezetőséget a következő évre. A tisztségviselők a követ­kezők: elnök: Nt. Novák Miklós, alelnök: Bíró Lajos, titkár: Ko­vács István, pénztáros: Simon Árpád, ellenőrök: Kublyás La­jos és Kőrösmezey Sándor. Míg a Magyar Ház kister­mében a Nagy bizottság ülése­zett, a nagyteremben már gyü­lekeztek a márciusi emlékünne­pély szereplői és az ünneplő kö­zönség. Az ünnepélyt Nt. Novák 1987. április 12. Y­onkers Nagy sikerű nemzeti ünne­pet rendezett a yonkersi Árpád­házi Szent Margit Egyházköz­ség Juhász Lajos elnök vezeté­sével. Az elnöki megnyitó után az énekkar gyönyörködtette — Szűcs Márta zenetanárnő kitű­nő betanításában — szebbnél szebb magyar dalokkal a nagy­számú közönséget. Latkóczy Osváth László kellemes tenor­ján szép kuruc nótákkal idézte a múltat. Az ünnepi beszédet dr. Si­­monfay Ferenc tartotta. Rá­mutatott arra, hogy szabadság­­harcaink egymást követve 1956-ig azonos célért lángoltak fel: szabadságunkért, független­ségünkért. Ha a túlerővel szem­ben a csatát el is veszítettük, de a szabadság szelleme ma is itt él közöttünk és további harc­ra kötelez. Ez a harc azonban vértelen és fegyvertelen, mert ezt politikai, diplomáciai síkon a nagyhatalmak fórumain vív­juk, agyonhallgatott és elsik­kasztott szabadságjogaink visz­­sza­szerzéséért. A műsor második részében a yonkersi 3. sz. Gerecz Attila cserkészcsapat cserkészei óriási sikert arattak hibátlan, magyar nyelven előadott verseikkel, énekükkel a szabadságharc em­lékezetére. Az ünnepséget P. Kiss Gá­bor SJ atya, az egyházközség lelki és szellemi vezetője zárta be. Köszönetét fejezte ki a ked­ves és fáradhatatlan rendezők­nek — így a Sklenka házaspár­nak is — a sok időért, munká­ért, amivel az ünnepség sikerét biztosították. J. L. Y­oungstown Youngstown (Ohio) m­a­­gyarsága március 15-én tartot­ta meg hagyományos márciusi emlékünnepélyét a Szent István templom dísztermében. Az ünnepélyt a helybeli Ma­gyar Egyházak és Egyletek Nagybizottsága, az RMOSZ tagintézménye rendezte. Az em­lékünnepélyt a Nagybizottság elnöke, Goda Ferencné (Mária) nyitotta meg magyar és angol nyelvű köszöntőjével. Az ünnepély magyar nyel­vű szónoka Pásztor László, az RMOSZ intéző bizottsági elnö­ke volt. Ünnepi beszédét a már­ciusi események rövid ismerte­tése után, Kossuth Lajos és dr. Eckhardt Tibor, a magyar emigrációnak adott tanácsaira építette: a magyar szabadság ügye mellett ki kell tartani; azt a világ fórumai előtt napiren­den kell tartani és annak állan­dóan barátokat kell szerezni; illetőleg, hogy kivéve a bűnö­zőket, mindenkivel össze kell fogni, aki csak segíteni tudja a magyar szabadság ügyét; a múlt politikai ügyeit nem sza­bad sem balról, sem jobbról tá­madni; olyanokat lejáratni pró­bálni, akik az ügyünket segíte­ni tudhatnák bűn, és hogy csak nemzeti politikát szabad foly­tatni. Az ünnepély angol nyelvű szónoka Vincze József volt, aki nagy felkészültséggel beszélt március 15. jelentőségéről. (Be­szédét március 29-i számunk 8. oldalán közöltük. — A Szerk.) A fiatal táncosokat és Bo­risz Ferenc hazafias énekeit, népdalait örömmel fogadta a közönség. Simonyi Mártát a magyar és angol nyelven egyaránt ki­fogástalanul végzett műsorve­zetéséért elismerés illeti. * Az ünnepély után dr. Fabó Imre (AMOSZ igazagató, az MHBK helyi csoportvezetője) javaslatára a helybeli magyar­ság számos vezetője összejött dr. Halmos Milán orvos, kiváló publicista lakásán. Az összejövetelen Pásztor László tájékoztatta a youngs­­towni vezetőket az AMOSZ ma­gyarság érdekében végzett munkájáról, megköszönte ne­kik, hogy az AMOSZ munkáját nemcsak tagsággal, de anyagi­akkal is támogatják. Pásztor továbbá ismertette az AMOSZ terveit is, köztük egy wash­ingtoni magyar iroda felállítá­sának tervét. A jelenlevők kö­zül a baráti összejövetel végén többen vállalták, hogy a Szö­vetség magyarság­mentő mun­kájában és az iroda megterem­tésében is segédkezet fognak nyújtani. P. L.

Next