Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1987 (94. évfolyam, 1-50. szám)
1987-04-12 / 15. szám
8. oldal New York Sok heves vita folyik szerte a világban magyar ajkakon, hogy mely módozatok azok, melyek inkább szolgálják a magyar jövőt. A sokszor elfajuló vitának alaptétele: együttműködés-e a hazaiakkal, a hazai hivatalosokkal vagy azoktól elzárkózás? — Az elhatalmasodott problémát nem kívánom tetézni, mert abban hiszek, hogy: „Csak a gyökér kitartson!” A gyökér, hazánk határain belül és kívül, az élet mélyében esősen kapaszkodó gyök, lehet csak biztosítéka nemzetünk megmaradásának. Mintegy bűvös szó: március 15. Mint a trombitaszó, hadba állítja a sereget, varázslatos ereje 139 év után is hadba állítja a magyarságot. Ki ne tudná, hogy ebben a sorakozásban az 1956-al való azonosulás is rejlik? Hiszen 1956 átélői adják át a következő nemzedéknek 56 valóságát. 1956 azonosul 1848 dicső történelmével. És nem mossa el az idő, és nem homályosítja el semmiféle idegen propaganda, mert a magyar gyökér mélyen kapaszkodik! A New York-i Amerikai Magyar Szövetség az egyházakkal, a cserkészcsapatokkal és a Magyar Emberi Jogok Alapítványnyal rendezte az ünnepélyt. Az ünnepély méltó volt 1848 szelleméhez; óriási lelkesedést váltott ki a megjelentekben. A fáradságos munkának fogható eredménye van: ifjaink lelkébe vésődhetett magyarságuk tudata, az idősebbek pedig megerősödhettek abban, hogy nemzeti szolgálatban érdemes és eredményes az összefogás. A színpad óriási nemzetiszínű háttér, Kossuth-címer, erdélyi címer, festmények, zászlók és piros tulipánok. A színpompás színpad festményei Török Endre művészi alkotásai. A műsor: amerikai és magyar himnusz, amit Nagy Lajos szólóénekével vezetett. Megnyitó imát és ünnepi köszöntőt dr. Csordás Gábor ref. lelkész mondott, aki hosszú betegség után most találkozott ismét a magyarsággal. A Nemzeti Dalt Károly László adta elő. Zengett a taps a kis magyarok dobszóra történt bevonulásakor. A New York-i Arany János hétvégi magyar iskola növendékei és óvodásai — Nt. Póznán Béla igazgatásával — kedves magyar műsort adtak. A messze Michigan államból érkezett Főtiszteletű Ábrahám Dezső tb. püspök rövid, de mélyenszántó ünnepi beszédét hálás tapssal értékelte a KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A genfi magyarság ismét szép számban jött össze a Genfi Magyar Klub által rendezett ünnepségre, március 14-én a CUCI „Forum I” termében. A 48-as honvédzászlóval, Petőfi és Kossuth képével szépen feldíszített helyiségben öszszegyűlt közönség a Szózat közös eléneklése után, nagy érdeklődéssel hallgatta végig Vadnay Zsuzsa, locarnói írónő ünnepi beszédét. A szónok kihangsúlyozta, milyen széles visszhangja volt külföldön az 1848-as szabadságharcnak és annak legismertebb hőseinek, Petőfi Sándornak és Kossuth Lajosnak. Petőfi halálának rejtélyes körülményei izgatták az írókat, költőket. A segesvári csatában Petőfi elesett, de sohasem találták meg holttestét. Meghalt-e? „Nem” — mondja Carducci, a nagy olasz költő — „eltűnt, mint egy szépséges görög isten”. Nyugati írók, költők évtizedeken át foglalkoztak a magyarok harcával. De érdekes, hogy még az ún. „utódállamok” költői is tisztelettel beszéltek a magyar szabadságharc hőseiről. Petőfin kívül, a szabadságharc legismertebb hőse Nyugaton: Kossuth Lajos. Az ő példájából kell megtanulnia a magyar emigrációnak, hogy menynyivel többet lehet tenni a hazáért és a szabadságért a száműzetésben, mint azoknak, akik otthon maradtak. És ezt is meg kell tanulnunk Kossuth Lajostól, hogy mennyire fontos a nyelvtudás. Rendkívüli lényén kívül, Kossuth annak köszönhette sikereit Angliában és Amerikában, hogy tökéletesen tudott angolul. Például ő volt a második külföldi, akit meghívtak beszélni az amerikai kongresszus előtt (1852. jan. 7.), egy hónappal Amerikába való érkezése után. Bankjegyeket nyomtattak a nevével és bélyegeket készítettek az arcképével. Még 1899-ben, öt évvel halála után is nagy sikere volt és elismerésben részesült Amerikában, így Theodore Roosevelt a republikánus klubban a következőket mondotta: „Ha meghonosítod az amerikai társadalomban a magyar hősök szellemét, akkor megtetted a tőled telhetőt. Semmire sincs nagyobb szüksége ennek az országnak, mint polgárai és jövendőbeli polgárai, fiai és leányai számára egy olyan példakép követése, mint Kossuth élete.” Vadnay Zsuzsa e szép ünnepi beszéde után következett az emlékünnepély második fénypontja: Kukorelly Ilona (cselló) és Kukorelly György (zongora) koncertje. Schumann és Fauré műveit adták elő. Az alkalomhoz jól illő két szerzemény kiváltotta a zeneértő genfi közönség lelkes tapsviharát. Hogy ilyen meleg ünneplésben részesült a két művész (apa és leánya), az nem meglepő, mert rendkívüli művészi átéléssel interpretálták mindkét szerzőt. Különös köszönet a Genfi Magyar Klub nevében a művészeknek és a szónoknak sikeres szereplésükért, ezen a szép nemzeti ünnepünk estjén, melynek első része a Himnusz közös eléneklésével végződött. Az est második részében a Magyar Klub bemutatta a „Feltámadott a tenger” (Petőfi és Bem) c. nagysikerű színes filmet. Igaz ugyan, hogy ez a film a sztálinista Rákosi-korszak legsötétebb periódusában (1953) készült és a kommunisták még ebbe is belekevertek itt-ott egy kis propagandát, de ennek ellenére a film mégsem veszített semmit sem művészi, sem történelmi értékéből. Korhűen felidézte a közönségben 1848 legfontosabb mozzanatait. Végül pedig láthattuk milyen csodát művelt Bem tábornok, aki kiverte a császáriakat Erdélyből. Nem is egy néző szeme lett könnyes a film végén. Talán ez bizonyítja a legjobban, hogy mennyire magyar ez a film, hogy mennyire szeretjük mi a magyar hazát, a magyar szabadságot. * * * Hétfőn, márc. 16-án jutott tudomásunkra a március 15-i budapesti tüntetés híre. A hírügynökségek közlése szerint 2000 ember vonult fel Budapesten a nemzeti ünnep nem hivatalos, hanem igazi megemlékezésére. Leírhatatlanul nagy öröm ez számunkra, és megragadjuk az alkalmat, hogy hazafias szeretettel és teljes szolidaritással üdvözöljük e bátor budapesti tüntetőket, akik a nagy rendőrségi felkészültség ellenére is mertek felvonulni a főváros utcáin és megemlékezni a 48-as emlékművek előtt. Többek között Pákh Tibor beszélt és határozottan követelte a szovjet megszálló csapatok kivonását Magyarországról. Ez a magyar nép egyik legjogosabb és legfontosabb követelése. Köszöntjük e bátor tüntetőket, így a szabad magyar sajtó hasábjain keresztül és akarjuk, hogy tudják, itt Genfben, mi is méltóan ünnepeltünk és szívben-lélekben együttérzünk velük. G. M. K. hallgatóság. A garfieldi Bartók Béla férfikórus — Bartkó Júlia karnagy vezényletével — korabeli dalokkal szerzett ismét nagy sikert. William Green képviselő, mint minden alkalommal, ezúttal is őszinte magyarbarátként szólt az ünneplőkhöz. Szórádi Károly változatos cimbalomjátékát szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a közönség. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány meghívására Koch polgármester ígérte ugyan részvételét, de akadályoztatása miatt nem jelent meg. A második részben Hámos László, az Alapítvány egyik vezetője, beszámolója után bemutatta Könnyű Ernő kaliforniai képviselőt, akinek magyar beszédét szinte minden mondatánál félbeszakította a tapsvihar. A külföldi magyarságnak nemcsak büszkesége, de nagy reménye Könnyű Ernő képviselő, és mi biztosak vagyunk, hogy magyar szívvel fogja képviselni hazánkat és ügyeinket. Ezután Szőcs Géza, a közelmúltban Erdélyből száműzött magyar író és költő szólt az ünneplőkhöz. A közönség nagy szeretettel és ünnepléssel fogadta. Amikorra ez a beszámoló az olvasó elé kerül , Szőcs Géza már több amerikai és kanadai városban ismertette az erdélyi magyarság tragikus sorsát, veszélyeztetett jövőjét. Petőfi forradalmi lelkiségéből született egyik legnagyobb alkotását, az Őrült c. verset Sebők Mihály adta elő művészi alakításban. Majd Nagy Lajos énekművész magyar dalokat énekelt óriási sikerrel. Rendkívüli bejelentést tett Fr. Kormon József helybeli magyar lelkész, és imával emlékezett meg a március 6-án váratlanul elhunyt, dr. Irányi László püspökről. Az ünnepély megható zárószavait dr. Rakaczky Andor görögkatolikus lelkész mondta. Végül a Bartók-kórus Beethoven: Isten dicsősége művel zárta az ünnepélyt. A zenei kíséretet Siklós Tamás zongoraművész szolgáltatta nagy sikerrel. Műsorvezetők: Hámos László és Harkay Péter. Rendezők: Vicziánné Zsuzsanna és Vígh Zsolt. Az ünnepély szereplői, rendezői, segítői az RMOSZ vezetőségének tagjai is legtöbben. Az ünnepségről videofelvétel készült. Megrendelhető a következő címen: IZSÓ-VIDEO, 320 East 81 St., New York, N.Y. 10028. -na Miklós nyitotta meg. P.Kiss Barnabás, a Katolikus Magyarok Vasárnapja szerkesztője közvetlen szavakkal emlékezett meg az 1848-as márciusról, majd magyarságunk megtartásának és összefogásának és a magyarság szabadságáért folyó küzdelem továbbfolytatásának szükségességéről beszélt. Mélyreható beszédét a hóvihar ellenére is szép számmal egybegyűlt közönség lelkesedéssel fogadta. Sipkovits Ilona énekszámai, amit Stolmár Ilona kísért zongorán, Mécs Éva igaz művészettel előadott szavalatai; a két először szereplő fiatal Götz Viktor és Viktória; és Király Betty vezetésével működő Mckeesporti népi tánccsoport felnőtt és gyermek táncosai, mind kiérdemelték a közönség elismerését. Az ünnepély műsorvezetője Kőrösmezey Sándor volt, aki a tőle megszokott rutinnal mutatta be a szereplőket és üdvözölte a vendégeket. Az ünnepély után kávé, tea és finom sütemények várták a közönséget és a szereplőket, amiért sok köszönet Paulovits Istvánnénak és a 20 derék magyar „háziasszonynak”. A sok finomság még el sem fogyott, amikor már elkezdődött a nyugat-pennsylvániai Amerikai Magyar Szövetség közgyűlése. A lázas beteg Bolváry Pál elnök kérésére Pásztor László igazgató, az RMOSZ intéző bizottsági elnöke vezette le a közgyűlést. Beszámolt az elnök helyett az elmúlt évben végzett munkáról és a Szövetség közreműködésével elért sikerekről, pl. a 30. évfordulós rendezvényekkel kapcsolatban. Kőrösmezey Sándor titkári, Sályi Pál pénztárnoki és Simon Árpád és dr. Szabó András ellenőri beszámolói után Pásztor röviden beszámolt az RMDSZ magyarság érdekében végzett munkájáról és terveiről. A közgyűlés ezután egy évre a következőket választotta meg igazgatóknak: Ft. Bolváry Pál, Nt. Novák Miklós, Béres József, Bíró Lajos, Csernyi Mihály, Kőrösmezey Sándor, Kublyás Lajos, Ligeti László, Németh Imre, Pásztor László, Paulovits István, Benkey Albert, Sályi Pál, Simon Árpád, dr. Szabó András, Vámos András és Zerinváry Miklós. Tb. igazgatók pedig Szebedinszky Jenő és Szentgyörgyvölgyi Géza lettek. A közgyűlés után az igazgatóság rögtön összegyűlt és a következőket választotta meg tisztségviselőknek: elnök: Ft. Bolváry Pál, társelnök: Benkey Albert, ifjúsági társelnök: Ligeti Erzsébet, alelnök: Bíró Lajos, titkár: Kőrösmezey Sándor, angol nyelvű levelező titkár: Paulovits István, pénztárnok: Sályi Pál, ellenőrök: Simon Árpád és dr. Szabó András, jogtanácsos: Karlowitz Béla. A Nagybizottság és a Szövetség jelentős összeget szavazott meg az RMOSZ washingtoni irodájára, valamint a résztvevők közül többen elhatározták, hogy a magyar irodára gyűjteni fognak. P. L. Március 15-i ünnepségek Genf Hamilton Szép, békés és ígéretes március 15-i ünnepséget érhettünk meg ez év március idusán, Hamiltonban (Ontario, Kanada). A három magyar, keresztény egyház (rk., gk., ref.) által alapított és a 30 éven át sok vihart kiállott Kultúrbizottság rendezte a később hozzácsatlakozott és szépen fejlődő Magyar Ház vezetőségével karöltve e szép, nemzeti ünnepet. Mivel egységbontó aknamunka nem merült fel úgy, mint az októberi ünnepségünk előtt, a pár éve fennálló Magyar Ház díszterme csaknem zsúfolásig megtelt azokkal a magyarokkal, akik még nem lettek megfertőzve a mindenüvé befurakodni igyekvő, egységbontó ügynökök agymosásával. Ünnepségünk fénypontja a csaknem féléve, Edmontonból Hamiltonba költözött dr. Botár Olivér ismert író és építészmérnök volt. 45 perces beszéde anynyira történelemhű és egyben újszerű volt, hogy észre sem vettük az idő múlását. Szívesen hallgattuk volna még tovább is. A beszéd színvonala, tartalma és közérthetősége olyan nagyszerű volt, hogy fajtánk minden rétege élvezettel hallgatta. Beszédét így fejezte be: ... Meggyőződésem, hogy a fiatalok megérik Magyarország feltámadását. Kossuth 50 ezer honvédőt kért, én csak 500 magyar fiatalt kérek fel arra, hogy őrizze meg anyanyelvét, támogassa a magyar egységet és a magyar ifjúsági egyesületeket. Isten, haza és család legyen a jelszavuk, mert ha ezt a három erényt a sátán kikezdi, akkor az ember hitványabb lesz, mint egy emlős állat. Miért van szükség magyar egyházakra és magyar egyesületekre? Azért, mert ha a gyermek nincs hová tartozzon, akkor az utcára kerül, a moslékba keveredik és megeszik a disznók. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A megemlékezés — mondhatnám — egyenrangú fénypontja Szabó János magán szavalóművész volt, aki — a vers hosszúsága miatt beszédnek is beillő — Dsida Jenő. Psalmus Hungaricus művét olyan kitűnő átéléssel és szuggesztív hatással adta elő, mintha saját maga töltötte volna. 1956 óta Hamiltonnak ő a szavalója, olyannyira, hogy szavalata nélkül már nem is tűnnének ünnepnek történelmi évfordulóink. Magabiztos kiállása, rátermettsége és igaz, magyar jóképűsége azt a gondolatot ébresztette bennünk, hogy őt a „Magyarok Istene” jókedvében teremtette; szép hajtása, drága magyar fajtánknak. Az ő példáján és tanításán okulva nőnek fel az utódszavalók is. Ezért volt oly kitűnő Rákóczy Bertalan Talpra magyarja is. Nemcsak fénypontja, de ígérete is volt élményszerű nemzeti ünnepünknek a cserkészszervezetekből alakított csoport előadása, Seregélyes Márton matematika tanár vezetésével. A szintén cserkész, dr. Szőke László fogorvos vezette a megemlékező ünnepélyt. Műsorvezetése, magyar történelem ismerete és kitűnő magyar beszéde minden elismerést megérdemel. A himnuszok eléneklésével zártuk tanulságban és élményben gazdag, nemzeti ünnepünket. Custos Hungaricus Pittsburgh Az amerikai magyarok számtalan helyen még mindig megünneplik március 15-t. De talán Pittsburgh az egyetlen város Amerikában, ahol több mint egy évtizede a márciusi ünnepéllyel kapcsolatban még két fontos magyar gyűlésre is sor kerül. Az ünnepélyt és a gyűléseket Pittsburgh egykori magyar negyedében, Hazelwoodon, a Magyar Házban rendezik meg. A közelben Amerika legöregebb magyar református temploma és a magyar rk. Szent Anna templom is. Itt volt még a magyar evangélikus templom is, ami azonban már több mint 10 éve megszűnt magyar templom lenni. Az első fontos esemény a helybeli Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának évi közgyűlése volt. Ez a Nagybizottság rendezi évek óta a nyugat-pennsylvániai AMSZ vezetőségével közösen a márciusi és októberi emlékünnepélyeket. Mindkét intézmény az AMOSZ tagja. Elnökeik pedig Nt. Novák Miklós ref. lelkész és Ft. Bolváry Pál plébános az RMDSZ igazgatóságának tagjai. A Nagybizottság a jelentések és pénztári beszámoló elhangzása után választotta meg a vezetőséget a következő évre. A tisztségviselők a következők: elnök: Nt. Novák Miklós, alelnök: Bíró Lajos, titkár: Kovács István, pénztáros: Simon Árpád, ellenőrök: Kublyás Lajos és Kőrösmezey Sándor. Míg a Magyar Ház kistermében a Nagy bizottság ülésezett, a nagyteremben már gyülekeztek a márciusi emlékünnepély szereplői és az ünneplő közönség. Az ünnepélyt Nt. Novák 1987. április 12. Yonkers Nagy sikerű nemzeti ünnepet rendezett a yonkersi Árpádházi Szent Margit Egyházközség Juhász Lajos elnök vezetésével. Az elnöki megnyitó után az énekkar gyönyörködtette — Szűcs Márta zenetanárnő kitűnő betanításában — szebbnél szebb magyar dalokkal a nagyszámú közönséget. Latkóczy Osváth László kellemes tenorján szép kuruc nótákkal idézte a múltat. Az ünnepi beszédet dr. Simonfay Ferenc tartotta. Rámutatott arra, hogy szabadságharcaink egymást követve 1956-ig azonos célért lángoltak fel: szabadságunkért, függetlenségünkért. Ha a túlerővel szemben a csatát el is veszítettük, de a szabadság szelleme ma is itt él közöttünk és további harcra kötelez. Ez a harc azonban vértelen és fegyvertelen, mert ezt politikai, diplomáciai síkon a nagyhatalmak fórumain vívjuk, agyonhallgatott és elsikkasztott szabadságjogaink viszszaszerzéséért. A műsor második részében a yonkersi 3. sz. Gerecz Attila cserkészcsapat cserkészei óriási sikert arattak hibátlan, magyar nyelven előadott verseikkel, énekükkel a szabadságharc emlékezetére. Az ünnepséget P. Kiss Gábor SJ atya, az egyházközség lelki és szellemi vezetője zárta be. Köszönetét fejezte ki a kedves és fáradhatatlan rendezőknek — így a Sklenka házaspárnak is — a sok időért, munkáért, amivel az ünnepség sikerét biztosították. J. L. Youngstown Youngstown (Ohio) magyarsága március 15-én tartotta meg hagyományos márciusi emlékünnepélyét a Szent István templom dísztermében. Az ünnepélyt a helybeli Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottsága, az RMOSZ tagintézménye rendezte. Az emlékünnepélyt a Nagybizottság elnöke, Goda Ferencné (Mária) nyitotta meg magyar és angol nyelvű köszöntőjével. Az ünnepély magyar nyelvű szónoka Pásztor László, az RMOSZ intéző bizottsági elnöke volt. Ünnepi beszédét a márciusi események rövid ismertetése után, Kossuth Lajos és dr. Eckhardt Tibor, a magyar emigrációnak adott tanácsaira építette: a magyar szabadság ügye mellett ki kell tartani; azt a világ fórumai előtt napirenden kell tartani és annak állandóan barátokat kell szerezni; illetőleg, hogy kivéve a bűnözőket, mindenkivel össze kell fogni, aki csak segíteni tudja a magyar szabadság ügyét; a múlt politikai ügyeit nem szabad sem balról, sem jobbról támadni; olyanokat lejáratni próbálni, akik az ügyünket segíteni tudhatnák bűn, és hogy csak nemzeti politikát szabad folytatni. Az ünnepély angol nyelvű szónoka Vincze József volt, aki nagy felkészültséggel beszélt március 15. jelentőségéről. (Beszédét március 29-i számunk 8. oldalán közöltük. — A Szerk.) A fiatal táncosokat és Borisz Ferenc hazafias énekeit, népdalait örömmel fogadta a közönség. Simonyi Mártát a magyar és angol nyelven egyaránt kifogástalanul végzett műsorvezetéséért elismerés illeti. * Az ünnepély után dr. Fabó Imre (AMOSZ igazagató, az MHBK helyi csoportvezetője) javaslatára a helybeli magyarság számos vezetője összejött dr. Halmos Milán orvos, kiváló publicista lakásán. Az összejövetelen Pásztor László tájékoztatta a youngstowni vezetőket az AMOSZ magyarság érdekében végzett munkájáról, megköszönte nekik, hogy az AMOSZ munkáját nemcsak tagsággal, de anyagiakkal is támogatják. Pásztor továbbá ismertette az AMOSZ terveit is, köztük egy washingtoni magyar iroda felállításának tervét. A jelenlevők közül a baráti összejövetel végén többen vállalták, hogy a Szövetség magyarságmentő munkájában és az iroda megteremtésében is segédkezet fognak nyújtani. P. L.