Katolikus Ösvény, 1936 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-05 / 1. szám

2 KATOLIKUS ÖSVÉNY TÍZ ÉV A hercegprímás, ez a független, bátor úr Esztergomban, — sok ezer rabszolga vigasztalására — kimondotta, hogy igenis van szervilizmus és ez a szerviliz­­mus fájó sebe a keresztény világnézet emberméltóságát valló, gerinces magyar embernek. A szervilizmusnak azonban sokféle faja lehet: rabtartás egyrészt, ha nyomás felülről indul, tömjénezés más­a­részt, ha az elnyomottak „okossága” a a tömjénfüsti illatával akarja enyhíteni a rája nehezedő nyomást. ... December elején múlt tíz éve, hogy Kronberger József kanonok-plébá­nos úr Miskolc alsóvárosi plébániáját elfoglalta. Örülünk neki, hogy az ő tíz éves munkássága ad nekünk alkalmat egy olyan emberséges, minden hazugság­tól és tömjénezéstől mentes Pro memo­­ria-műfaj bevezetésére, amely száraz igazságokat sorol fel és távol áll a szervilis hízelgés minden fajtájától, íme: A kanonok-plébános úrnak a 10 év alatt megengedte az Isten, hogy sok szép, időálló gondolata legyen. Adott ne­ki az Isten egészséget, akaraterőt és szerencsét, hogy gondolatai közül sokat megvalósíthasson. Adott neki lelkipász­tori bölcseséget, hogy azzal, amit Isten­től kapott, ne dicsekedjék, hogy ünne­­peltetését kereken lefújja és Isten Li­ber scriptusába írassa bele azokat az „érdemeket”, melyeket a Hegyi beszéd nagyon pontosan és világosan a Pondus aeternitatis hatáskörébe utal. Mi, a szervilizmus minden fajtájától távol álló, plébános urunkat a hátgör­­nyesztetlen, férfias szeretet keresztény erejével szerető hívei Vele együtt hálát adunk a jó Istennek, hogy: a) egyházközségünk adminisztráció­ját fényesen rendbehozta; patriarchális kezelésmód helyett a modern ügykezelés pontosságát, rendességét szorgalmazta, egyházközségi irodát teremtett, adó­könyveket fektetett föl, pénztári nap­lókat rendszeresített, irodai erőket ál­lított be az ügyek rendes és pontos vi­telére. Nagy dolog ez! Amíg egyházköz­ségi adó lesz, addig az elhivatottak fi­nom érzéke megmondja, milyen intéz­ményesen kell megbecsülni a hívek adó­jának minden garasát. Adósságunk nincsen. b) Az Isten ügyének diadalmas útjá­­ból hárított el nagy-nagy csomó aka­dályt, mikor a temetőkápolnát rendbe­hozta, a temetőt magát a kegyelet gon­dosságával fölkarolta, a Kossuth Lajos­utcai katolikus elemi iskolát hatalmas akaraterővel létre segítette, a tanítónő­képzőt minden akadállyal megkü­zdve nyélbe ütötte, a plébánia melletti sze­gényházat az egyházközség áldozat­­készségével renováltatta, a Szociális Misszió nővéreit oda telepítette, a Gló­ria kegytárgykereskedést megnyitotta, a plébánia-épület külső-belső rendbete­­vését szerencsével szorgalmazta, az egész egyházközség minden épületének karbantartását teljes szakértelemmel és energiával foganatba tette, a katolikus házat minden ellenzés, minden gáncsve­tés ellenére megépítette, a legényegylet otthonát minden nehézség férfias le­győzésével átadta pompás rendeltetésé­nek. Magát a mindszenti templomot művészi érzékével és szépségszereteté­­vel gyönyörűen, stílusosan gyarapítot­ta:­­ gyönyörű gyóntatószéket tervezte­tett belé, a kórust megbővítette, remek­be készült cibóriummal látta el az oltár­szekrényt, Kis Teréz remek szobrát he­lyezte el a hívek gyönyörűségére, templom művészi világításáról, erre a a célra különös műgonddal tervezett fali karok útján is gondoskodott, a templom szellőztetését, az orgona elektromos futtatását megoldotta, egyszóval ezt a barokk művészettel ékes istenházát kül­sőleg, belsőleg méltóbbá tette Isten di­csőségéhez. Ha még ehhez azt is­ hozzávesszük, hogy az Isten dicsőségéért buzgólkodó hívek a Szent Gecilia-kórusban és az Alsóvárosi Egyházi Dalkörben siettek a mindszenti plébánia­templom művészi áhítatának emelésével a plébános úr építő buzgóságának dalszerű Szárnyakat is adni, akkor azt is megmondottuk, mennyi bensőséges áhitat-tartalom áradt a tíz év alatt Isten trónusa elé. c) Hadd beszéljen még a kórházmis­­­szió, a szegénygondozás, a Vörösmarty­­utcai szegényiroda, az iskolai gyermek­­étkeztetők, a szociális nővérek környe­zettanulmányai, az asszonyszövetség működése, az elemi iskolai cserkészet a pasztoráció ténykedéseiről. Hadd szól­jon erről a perifériák egyre intenzívebb bekapcsolása a pastorációs munkába, a helyi káplánságok életbeléptetése. A Martin-telepi templom is hadd mondja el itt, mennyit köszön az ő gyorsütemű megszületése a plébános úr fáradhatat­lan munkabírásának. És végül hadd gyónjanak egyesületek és alakulatok arról, hányszor és milyen erővel kellett volna megismerniük, hogy Miskolc épülő katolicizmusának tövises útjain egyre járhatóbbak lesznek a mes­gyék, egyre akadálytalanabbak a köz­lekedések, egyre realizálhatóbbak célkitűzések annak a valakinek a jóvol­a­tából, akinek pompás gyakorlati érzéke ösztönszerű­en átlátta. Ingy­ mindenütt csak akkor kezdődhetik a repülés, ha a repülés természetes akadályai elhárul­tak az útból. Ő azért jött, hogy ezeknek az akadályoknak elhárítója legyen. Hadd gyónjanak meg egyesületek és alakulatok arról, hogy nekik nem volt mindig szemük annak meglátására, ami itt születik és itt történik. Nem is lehetett hát igazán meleg, nagy szívük arra a hálára, amellyel az Istennek tar­tozunk azért, hogy utakat vert a jövő sima haladás, sőt a repülés számára. Ha ez a hála megszületik bennünk a tíz év eredményei láttára, akkor léphetünk eg­gyel tovább. Először térdenállva az oltár elé plébános urunkkal együtt, há­lálkodva azért, hogy jó volt hozzánk az Isten és bölcseségével a természetes fej­lődés lépései szerint segített bennünket előre. Azután az imádatos hálától meg­erősödve felállhatunk, megfoghatjuk egymás kezét s a szeretet áramától megtermékenyítve kezdhetjük a követ­kező decennium programját. Itt a jel­szó : Befelé, • egyre befelé az Isten or­szágába ! Köszönjük a plébános úr fáradhatat­lan munkabírását. (Kérjük a bizalmát. Kérjük a szeretetét. Adjuk a bizalmun­kat. Adjuk férfias, teljes, szembenéző, minden csalfaságot utáló, egyenes, ma­gyaros, istenes szeretetü­nket. Ajánl­juk Neki buzgó, munkás­ magunkat, az abszantinus keresztény férfiembert. Szeretet kérve, szeretet adva, bizalom kérve, bizalom adva a pasztorációs élet olyan éltető levegője, melyben Isten ál­dásival, ember erejével megérik a — Vetés. Faxit Deus! A Katolikus ösvényre előfizetéseket elfogad: az Ausländer könyvkeres* kedés, Glória kegytárgyke* reskedés és Ludvig István könyvnyomdája. Ezeken a helyeken a lap számonként is kapható. Hirdetéseket kizárólag Ludvig István könyv* nyomdája vesz fel.

Next