Katolikus Szemle 7. (1893)
2. szám - Értekezések és elbeszélő czikkek - Karácson Imre: Janus Pannonius élete és művei (Második, befejező közlemény)
Jupiteré, mert az egyikben észszel, a másikban kemény harczczal győzött. E költeményt az 1467. év deczember végén írta, mert Janus Istenhez fordulva kéri, hogy így folyjon le az egész év, mint január kalendár. Az ellenségtől elfoglalt zászlókat Mátyás Budán a Mária egyházban állította fel. Janus Pannonius ezen eseményt is megörökítette egyik költeményében, melyben kéri a hold. Szirhet, hogy pártfogása által még több győzelmi zászlót ajánlhasson fel a király a török háborúból.1) Alig végződött a moldvai hadjárat, nem sokára egy újabb háborúba bonyolódott a király. A szentszék átokkal sújtotta az eretnek Podjebrádot s felszólította Mátyást, hogy Podjebrádot fossza meg a koronától. A főpapság a háború mellett nyilatkozott, s Janus Pannonius is egyike volt azoknak, kik a királyt a háborúra bíztatták. A háború ennek következtében meg is kezdődött, s Janus Pannonius a háború első szakában állandóan a király mellett volt.2) Még ugyanazon 1468. évben szeptember havában jelen volt a pozsonyi országgyűlésen is, hol ő is aláírta azon kezességlevelet, melyben a király megígéri, hogy az ország szabadalmait nem sérti meg.3) A következő évben ismét a király kíséretében volt Olmützben, hol a katholikus cseh rendek Mátyást királylyá választották.4) A választás után Mátyás Boroszlóba tette át udvarát, hova Janus Pannonius is elkírérte. A boroszlói fényes mulatságok alatt több mendemonda keletkezett a király szerelmi kalandjairól, s Janus Pannonius is tesz erre vonatkozólag egy gúnyos megjegyzést egyik epigrammjában: »Jól teszed, hogy Venusnak hódolsz jeles király a táborban, mert az Marsot köti le hozzád. «5) 6) Opera Jan. Pan. — Teleki, i. m. IV. 30. 1. 8) U. o. 75. 1. — *) Teleki, i. m. IV. 112. 1. — s) Op Jan. Pan.