Katolikus Szemle 19. (1905)
5. szám - Könyvismertetések és birálatok - Lukcsics József: Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902
A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802—1902. Irta Kollányi Ferenc. I. kötet: A könyvtár megalapításától gróf Széchényi Ferenc haláláig. Kiadja a M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. Budapest, 1905. Athenaeum, 8-rét. 3 levél, 485 lap. Az 1902-ik év novemberében ünnepelte hazánk legelső kulturális intézete, a Magyar Nemzeti Múzeum, fönnállásának százados évfordulóját. Az alkalmilag kiadott Emlékkönyv egyik fejezetében Kollányi megírta a Széchényi Országos Könyvtár százéves történetét. Kiváló történetírónk tudományszomja és fáradhatatlan kutató kedve nem elégelték meg a neki szabott szűk határokat, hanem hatalmas anyagát a Magyar Könyvszemlében a nála megszokott kritikai éllel és tudományos készültséggel földolgozta, hálára s elismerésre kötelezve a magyar tudományos világot. A cikksorozat különlenyomatakép áll előttünk a jeles mű első kötete. Az 1790-ik évi országgyűlés meghozta az első törvényt a magyar nyelv jogáról, melyet II. József császár törekvései végveszéllyel fenyegettek, de amelyért nemzetünk jobbjai kitartással küzdöttek. A küzdők sorában első helyen áll gróf Széchényi Ferenc. Súlyos betegsége, főleg pedig II. József alkotmányellenes intézkedései következtében 1787-ben lemondott királyi biztosi hivataláról és a politikától visszavonulva, életét a magyar tudomány mívelésére s emelésére fordította. Összeköttetésbe lép az írókkal, kiket pártfogol és segít. Betegsége után hosszabb külföldi útra megy, mely alatt a prágai, drezdai, lipcsei, berlini, kölni, brüsszeli és londoni könyvtárakat is meglátogatja. Mikor visszatért hazájába, vele jött több nagyobb könyvszállítmány a cenki új kastélyba. Az 1794-ik év elejétől kezdve fokozódott lelkesedéssel gyarapítja könyveit és kéziratgyűjteményét. Könyvszeretete elsősorban a hungarikumok gyűjtésére irányult, amire lángoló szeretete nemzete iránt buzdította. Legnagyobb segítőtársa Kovachich Márton György volt, aki megpendítette a nyilvános nemzeti könyvtár fölállításának eszméjét, kapcsolatban egy irodalmi társasággal. Széchényi elfogadta a tervet, amelynek megvalósítása érdekében az 1796-ik év folyamán megvásárolta Kovachichtól hatalmas irodalmi gyűjteményét. Ez időtájt más vásárlások is foglalkoztatták a nemes grófot, melyeknél Kovachich vitte mindig a közvetítő szerepet, ki eközben egyre hangoztatta kiadványaiban a nyilvános nemzeti könyvtár létesítését. De minél hangosabban hirdette Kovachich a nemzeti könyvtár megteremtésének szükségességét, annál féltékenyebb gonddal őrködött Széchényi saját gyűjteménye fölött s annál több időt, pénzt áldozott könyvtárának gyarapítására s rendezésére, amelynek katalógusát Tibolth Mihállyal elkészítteti. Amikor az 1801. február 9-iki lunevillei békekötés befejezte I. Ferenc királynak kilenc évig tartó háborúját Németországgal és Olaszországgal és az ország bajainak orvoslására 1802. elejére ki volt hirdetve az ország-