Katolikus Szemle 20. (1906)

3. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Pámer László: Czenstochówa, a lengyel pálosok kolostora (Második közlemény)

CZENSTOCHÓWA, A LENGYEL PÁLOSOK KOLOSTORA. (Második közlemény.) 6. Páloskolostorok alapítása Lengyelországban. A pálosok oly áldásos működést fejtettek ki a szent Szűz eme kegyhelyén, hogy a lengyel királyok, főpapok és világi főurak szeretetét nagy mértékben kiérdemelték. A czenstochowai kolostor révén tanulták becsülni és tisztelni e magyar eredetű szerzetet Lengyelországban és mint hazánkban, úgy ott is egyik kolostort alapították a másik után a buzgó szerzetesek számára. Első helyen említjük a starawiesi páloskolostort, melynek híres kegyképe hazánkból származik. Jordánszky a magyar szűz Mária-kegyképekről szóló művében említi, hogy a jelenleg Starawiesben, Brozow mellett, Lengyel­országban tisztelt szűz Mária-kegykép, amely a boldogságos Szűz halálát ábrázolja, ősi időkben Magyarországban egy tölgyfán füg­gött. Tőlünk került Starawiesbe, ahol egy fából épült kápolnában helyezték el. E kápolnát a hagyomány szerint Lubin János premizli püspök alapította. Később e szentély a pálosoké lett, akik a szent­képet ezüstkeretbe foglalták. A pálosok számára 1724-ben Fredro Sándor püspök szép templomot s a templom mellé kolostort épített.­ A starawiesi kolostor volt a lengyel pálosoknak egyik virágzó rendháza; templomuk hires búcsujáróhely még ma is. 1 Jordánszky, Kurze Beschreibung der Gnadenbilder Mariae in Ungarn. Pressburg, 1836. 144. 1. II. József 1786-ban a starawiesi kolostort is eltörölte. A nagyon látogatott kegyhelyen a rend eltörlése után csak minden negyedik vasárnap volt szentmise. I. Ferenc királyunk 1821-ben az Oroszországból kiűzött jezsuitáknak ajándékozta a kolostort ujoncházul. Itt nevelkedtek a Jézustársaság visszaállítása után az első magyar jezsuiták is. Jelenleg lengyel jezsuiták gondoz­zák a magyaroktól is buzgón látogatott búcsujáróhelyet. V. O. Balogh, B. V. Maria, qua Regina et Patrona Hungariarum, Agriae 1872. pg. 661.

Next