Katolikus Szemle 21. (1907)

1. szám - Könyvismertetések és birálatok - Szeghy Ernő: Kelet császárai és császárságai. Irta: gróf Vay Péter

KÖNYVISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. Kelet császárai és császárságai. Ma: gróf Vgy Péter. Budapest, 1906. Franklin-Társulat. (Ára 25 korona.) A fenti cím alatt egy fényes kiállítású díszmunka hagyta el a sajtót. Szerzőjének nevétől már évek óta visszhangzik a magyar hírlapirodalom. Figyelemmel kisérjük utazásait, melyek eddig már behálózták az egész világot s meglepődött érdeklődéssel kísérjük, miként tart felolvasást fel­olvasás után ma Budapesten, holnap Párisban, holnapután pedig valahol az Egyesült­ Államokban, egyenlő könnyedséggel az összes világnyelveken, s hogyan vonja magára mindenütt a közfigyelmet szembeszökő szerep­lésével. A jelen munkát vártuk tőle. Kiváltságos utazó, ki összeköttetései révén eljut olyan körökbe, melyek a közönségesebb halandó számára megközelít­hetetlenek. Előtte megnyílnak a császári paloták kapui s közvetlen közelről figyelheti meg és tanulmányozhatja azokat az egyéneket, kiknek akarata népeknek intézi sorsát. Bevezetésében jelzi, hogy a mű naplójegyzetei­ből alakult, tehát azon közvetlen és keresetlen alakban fogja előadni utazásait, amilyenben azok létrejöttek. Azután rövid, változatos leírását adja azon országoknak, melyek utazásának célját képezték, vagyis Szibériának, Mandjuriának, Kínának, Japánnak és Koreának. Majd pedig a cári család székhelyére vezet el, ahol meg kell szereznie az engedélyt az utazásra. A szibériai vasúton jut el Mandsuria határáig, onnét pedig, mivel a vasút akkoriban még nem volt forgalomban, tehervonatokhoz csatolt szalonkocsin folytatta útját Mukden felé, kínai kordélyon téve meg az utolsó 25 kilométert, mely a várost a pályaudvartól elválasztja. Onnét kozák­ fedezet alatt vissza a pályaudvarra, a kozákoknak alkoholikus jó­kedve és rablóbandák által bizonytalanná tett úton. A lassan döcögő vonat elég időt engedett az érdekes megfigyelésekre, mígnem beért Port-Arthurba, ahonnét azután tovább ment az út Peking felé. Pekingnek, ahol utazónknak megint alkalma volt személyesen érint­kezni az uralkodóval és a régenscsászárnéval, hosszabb fejezetet szentel s kiterjeszkedik a kínai katholikus missziók történetére is. Majd Koreába követjük: földrajzi, történeti és néprajzi vázlatok, kirándulások a vidéken; fogadtatás a császárnál; a fővárosnak leírása egészítik ki annak képét.

Next