Katolikus Szemle 26. (1912)
6. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Vay Péter: A latin és angolszász elemek harca Közép-Amerikában
A LATIN ÉS ANGOLSZÁSZ ELEMEK HARCA KÖZÉP-AMERIKÁBAN. I. MEXICO. Középamerikát jogosan lehetne a földrengések és forradalmak földjének nevezni. Amióta megérkeztem, öt erős földrengésünk volt. Ami pedig a forradalmat illeti, az, úgy látszik, itten a rendes állapot. Első időben persze mindez meglep és megrémít. Később kezdjük megszokni a sajátságos helyzetet. Belátjuk, hogy a földrengések elől semerre se menekülhetünk, amíg itten tartózkodunk. A rablótámadásoknak is bárhol egyaránt ki lehetünk téve, így idővel teljes megadással és a jó Istenbe helyezve bizalmunkat, éljük bizonytalan napjainkat. Mexikó az összes középamerikai országok között természetesen a legérdekesebb. Múltja, mint jelene, egyaránt sajátságos. Földje és népe kifogyhatatlan tárgyát képezhetik tanulmányainknak. Még ma is, dacára hogy az Egyesült Államok jóformán a felét elfoglalták a múlt század közepén, kiterjedése nagyobb, mint egész Közép-Európa. Az éghajlata az óriási területnek megfelelőleg, hol mérsékelt, hol meg tropikus. Azonkívül nincs ország, melynek magassági viszonyai hasonló eltéréseket mutatnának. Mert amíg a tengermellék mélyen fekszik, a középtartományok hét- és nyolcezer láb magasság között váltakoznak. Az általános fogalmak Mexikót illetőleg meglehetősen zavartak és hézagosak. Nagyon messze fekszik, semhogy nagyobb számmal kereshetnék föl az idegenek. Ezenkívül még aki ki is köt partjain, rendesen csak a nevezetesebb városokat keresi föl. A február első hetében érzett földrengés nem hullámzatos, de vulkanikus természetű volt. Ezek a ritkábbak, az utolsó ilyen természetű rázkódás pár év előtt Jamaikában pusztított el egész vidékeket.