Katolikus Szemle 42. (1928)

8. szám - Könyvismertetések és birálatok - Várdai Béla: Kozma Andor: Petőfi. Költői regény

címe: A nemi élet és Isten törvényei. Ebben szó van a házasságról, a nemi bűnökről, a házassággal való visszaélésről, a nesztehetetlenségről és magtalanságról, a szüzességről és celibátusról, a szülésről és a szü­léssel kapcsolatos nehéz esetekről (craniotomia és a meghalt anyán végzendő császármetszés). A második kötet a psychiatria pastoralis, melynek címe: A lelki élet és az Isten törvényei. Először leírja nagy alapossággal az ideg­rendszert és az idegbetegségeket, majd áttér a lelki betegségek általános jellemzésére, feltárja a lelkibetegségek okait, fejtegeti a lelkibetegek beszámíthatóságát, végül a lelkibetegségek gyógyításáról szól. A harmadik fejezetben ismerteti az egyes lelkibetegségeket. A negyedik fejezetben a lelkiélettel összefüggő jelenségeket (munka és fáradás, alvás, álomlátás, álmodás, hipnotizmus, szellemidézés, távolbalátás) tárgyalja. A munkához két függeléket csatol. Az első: általános egészség­ügyi tudnivalók, a másodikban az istentiszteletnél használt anyagokról ad okos gyakorlati tanácsokat. Török Mihály alapos munkát végzett, megbízható irányítást nyújt művében a lelkészkedő papságnak. Jó lélekkel ajánlom e munkát pap­társaimnak. Bár minél többen olvasnák és követnék a Medicina és psychiatria pastoralis megfontolt, minden túlzástól ment megállapításait. Persze szerző már nem használhatta fel művében azokat a valóban mélyreható tanulmányokat, melyek a német katholikus tudósoknak a Kevelaerban tartott előadásai alapján, Religion und Seelenleiden (Düssel­dorf, 1926—1928) címmel három kötetben megjelentek. Ezen tanulmá­nyok többek között rámutatnak a belső secretio (hormonok) igen nagy fontosságára a lelkiélet működését illetőleg, úgy hogy nagyon sok lelki­betegség első csírái a hormonok rendellenes működésére vezethető vissza. Erről a belső secretióról Török könyvében alig találunk valamit. Mihályfi Ákos dr. Petőfi. Költői regény. Irta: Kozma Andor. Budapest, 1927, Pantheon irodalmi intézet kiadása. 248 lap. Kozma Andor, akinek markánsan férfias költői egyénisége Gyulai Pálon keresztül kapcsolódik Aranyhoz, korunk néhány legkitűnőbb líri­kusának egyike s köztük is az első a szatíra terén, a szónak inkább juvenálisi, mint horáciusi értelmében. Erővel zengő lantján nem egyszer zengenek föl azért megkapóan gyöngéd, mesteri finomságú dalok is, s még­hozzá a balladás hang is teljes mértékben rendelkezésére áll, ami­ről országos népszerűségű remekek tanúskodnak. Az utóbbi években géniusza a nagyszabású epika területét hódította meg két magyar őskori eposzával (Túrán, Honfoglalás), melyeket annak idején nagy érdemeik szerint méltatott folyóiratunk is. A történelem színpadára magukat kive­rekedő, a magyarságot igazi rendeltetése útjára elindító ősök tetterejéhez méltó, erőtől duzzadó s hangnemben mégis oly változatos költői alkot

Next