Katolikus Szemle 44. (1930)

8. szám - Könyvismertetések és birálatok - Balanyi György: Hajnal István: Esterházy Miklós nádor iratai. I. Kormányzattörténeti iratok. Az 1642. évi meghiusult országgyűlés időszaka. (1640 december - 1643 március.)

politikán s miközben makacs csodavárással fesi a szerencse kedvezőbbre fordulását, megfoghatatlan rövidlátással vonakodik tudomást szerezni a kelet felől aramló felhők gyülekezéséről. Másfelől feltárulnak előttünk a magyar élet áthidalhatatlan szakadékai: a katholikus és protestáns, a nyugati és keleti magyarság ellentétei, a fő- és köznemesi felfogás súlyos ütközései s mindezek hátterében az örökké aktuális török vesze­delem, mely mint valami elűzhetetlen viharfelhő sötétlik a nemzeti lét horizontján. És mindezeknek a sokszorosan ellentétes érdekeknek ütköző pont­jában áll a nádor, mint a nemzeti érdekek állandó szószólója. Munka­bírása egyenesen hihetetlen. Termékeny tolla alól egymásután kerülnek ki a terjedelmes memorandumok, melyekben majd a honvédelem új alapokra helyezését, majd az alkotmánysérelmek gyökeres orvoslását, majd a vallási kérdések kielégítő rendezését, majd még a már meg­hozott törvények lelkiismeretes végrehajtását sürgeti. Emellett szüntelen tárgyal, alkudozik. Fölfelé az udvart és a kancelláriát iparkodik meg­győzni terveinek helyességéről, lefelé pedig a türelmetlen közvéleményt igyekszik mérsékletre bírni. De munkájának kevés a foganatja. Az udvart semmiképen sem tudja hibás nyugati politikájának feladására bírni s a kancelláriát is csak a honvédelem kérdésében tudja a maga részére vonni. Egyébként minden más kérdésben bizalmatlansággal, sőt alig leplezett gyanúsítással találkozik. De megfelelő engedmények hiányában lefelé sem tud kielégítő eredményt elérni. Helyzetének tragikussága épen abban van, hogy fönt túlságosan kurucnak, lent pedig túlságosan labancnak tartják. Érthető tehát, hogy a két malomkő közt őrlődő nádort időről-időre csüggedés szállja meg és reménytelen vergődésében nem lát más kivezető utat, mint a lemondást. Természetes, hogy a tervezett országgyűlés előkészítése csak külső keret, melyen belül a külső és belső politikának minden aktuális kérdése szemünk elé kerül. Az egymásután sorakozó okmányok nyomán való­sággal megelevenedik előttünk a kor embereivel, problémáival, remé­nyeivel és csalódásaival. A szigorúan tárgyszerű bevezetés nagy mér­tékben megkönnyíti az események és személyek labirintusában való eligazodást. E részben kiadónk sem többet, sem kevesebbet nem mond, mint amennyi a megértéshez okvetlenül szükséges; tehát nem követi azoknak a modern kiadóknak rossz szokását, akik a közölt anyag rész­letes és minden irányú monografikus feldolgozásával maguk teszik feles­legessé a nyers­anyag közzétételét. Mindent összevéve tehát Hajnal kötete nagy eseménye a magyar történetírásnak, bevezetője egy tartalmilag gazdag és változatos kötet­sorozatnak, mely hivatva lesz új adatokkal és új szempontokkal gyara­pítani a XVII. század magyar történetére vonatkozó tudásunkat. Az ellenreformációra vonatkozó tudásunk bővítése révén a katholikus törté­netírás is nagy várakozásokkal tekinthet a vállalat folytatása elé. Csak

Next