Katolikus Szemle 19. (1967, Róma)

3. szám - ESZMÉK ÉS MŰVEK - Lőkkös Antal: Egy költő bemutatkozása

Sajnos mindenből, még a vérből is lehet divatot csinálni. Fölösleges itt a történelem tömeghisztériás mozgalmait emlegetni. Közelebbről az egzisztencialisták által megkezdett — s hogy csak a legújabbakat említsük — a hippy-szekta tagjai által folytatott mesterséges iszony-paradicsomok, 'exciting' pokoljárások bűvölik meg a szellemi erőfeszítést fölöslegesnek (túl nehéznek) találó fiatalokat. Kemenes­ Géfin verseiből, bárhogy anali­záljuk is őket, a mesterséges életundor és a mai emberi lét egzisztenciális mű-pokol igézete árad (pl. Strip-tease, Születésem). Hangsúlyozni kell a 'mesterséges' és 'mű' jelzőket, hiszen a harminckét vers közül szinte egy sincs, mely hitelesen tudná elfogadtatni a költő életiszonyát és életcsömörét. Első kötetről van szó, jól tudom, s bizonyára ezer más hatás alá kerülhet. A hatásokat azonban meg kell emészteni, különben hitel nélküli stíl-paródia síkon maradnak a versek, még fejlett verselő technika mellett is. Kemenes­ Géfin azonban vitathatatlanul ura a verstechnikának. Külön­ben kár is lett volna szót vesztegetni kötetére. Különösen szonettjeire áll a megállapítás. Olyan biztonságról tesz tanúságot, melyet nem egy 'befu­tott' költő megirigyelhetne. József Attilára, Radnótira emlékeztet ritmus koncepciójában, strófa alkotásában. Nem esik áldozatul a szabadvers igézetének, mely igen gyakran a mesterségbeli tudás gyöngeségének követ­kezménye — pályájuk elején álló költőkre vonatkozik főleg ez, de nem kizárólagos értelemben — mint a kezdeti, szinte iskolás fegyelemből a szabadság még nagyobb fegyelmet kívánó szakaszába való logikus átmenet. Szigorúnak látszik a kritika, de Kemenes-Géfin nem fog belehalni. Nincs szüksége vállveregető bíztatásra, de lelkendező, zsenit jelentő har­sonázásra se. Reméljük, a fantazmagóriák igézetétől is megszabadul majd. Az emberi lélek még e nem sok (vagy nagyon is sok) reménnyel bíztató világban sem veszítette el sokrétűségét. S ha igazat adhatunk a pszicholó­gusoknak, hogy rémálmaink elmondásával megszabadulunk lidérceinktől, az a tétel is igaz, hogy a varázslók nem a félelem, a szorongás orvoslására, hanem azoknak táplálására és fönntartására kreálják szörnyeiket. Dehát olyan dolog ez, melyről a csöndes beszélgetés is prédikációnak tűnhet, ettől pedig az ég őrizzen meg minket! LÜKKÖS ANTAL Lapunk már nyomdában volt, amikor a szomorú hír érkezett: Dr. JUHÁSZ VILMOS író, a Katolikus Szemle volt szerkesztője, a szegedi egyetem volt tanára, életének 69. évében, szeptember 29-én békésen elhúnyt. Bölcsességének és emberségének példáját emlékként őrizzük. Nyugodjék Isten békességében! 287

Next