Katolikus Szemle 35. (1983, Róma)
3. szám - EGYHÁZ A VILÁGBAN - András Imre: Kompromisszumos javaslat a bázisközösségek ügyében
KOMPROMISSZUMOS JAVASLAT A BÁZISKÖZÖSSÉGEK ÜGYÉBEN A Szentszék és a magyar állam között rendszeresített rutintárgyalásra Budapestre érkezett Luigi Poggi érsek levelet vitt Dr. Lékai László bíborosprímásnak Casaroli bíboros államtitkártól. Az 1983 április 30-án kelt levélben — amelynek magyar fordítását előző számunkban közöltük — a bíboros államtitkár II. János Pál pápa megbízásából állást foglalt a magyar hierarchia és a P. Bulányi György piarista atya és a vezetése alatt álló bázisközösségek közötti konfliktusban, mellyel kapcsolatban a magyar püspöki kar több felterjesztést intézett Rómába. Ez a konfliktus 1976 tavasza óta jelentkezik nyíltan — amikor is Dr. Lékai László személyében a magyar egyház hosszú idő után teljes jogú egyházfőt kapott — és rengeteg belső energiát emésztett fel. A hazai és külföldi megfigyelők azt remélik, hogy a legfelsőbb egyházi helyről érkezett útmutatás hozzásegít majd a probléma megoldásához. Annál is inkább lényeges ez, mert a magyar hatóságok több lelkipásztori probléma megoldását mindaddig megtagadták, amíg ez az állam által « az egyház belső ügyének tekintett konfliktus nem rendeződik az állam számára is elfogadható módon. Az említett bázisközösségekkel szemben — a személyes jellegű viszálytól eltekintve — a hierarchia kifogásai a következők: a bázisközösségek az egyház tanításával nehezen összeegyeztethető tanokat hirdetnek, továbbá megtagadják a helyi egyház vezetőinek, a püspöknek kötelező engedelmességet. A püspöki kar már korábban a Hittani Kongregációhoz tett felterjesztésében kérte P. Bulányi György tanításának kivizsgálását. Ez azonban csaknem leküzdhetetlen technikai akadályokba ütközik. A kifogásolt írások tömegét, mely sehol nem jelent meg nyomtatásban, tehát privát jellege van, a vizsgálathoz szükséges volna valamelyik, a kongregáció által használatos hivatalos nyelvre lefordítani. Ez azonban olyan szellemi-anyagi erőfeszítést kívánó kásahegyfeladat, mely nem áll arányban az ügy jelentőségével. Casaroli bíboros kompromisszumos megoldást kereső levele ezért kifejezetten elvonatkoztat a doktrinális kérdéstől és csak a püspökökkel szemben kötelező engedelmesség kérdésében keres megoldást. A levél, miután összegezi a magyar hierarchia eddigi felterjesztéseit ez ügyben, és összefoglalja az egyházi bázisközösségek működésére vonatkozó egyházi megnyilatkozásokat, II. János Pál pápa felhatalmazásából a következő négy pontban összefoglalt üzenetet adja át a magyar főpásztoroknak: 1. A Szentszék, osztozva a magyar püspöki kar gondjaiban, « mindazt, amit ezekről a bázisközösségekről határoztatok, jóváhagyja és tekintélyével megerősíti, mert elsősorban az a törődés vezeti, hogy a magyar egyház egysége megőriztessék. » 2. Buzdítja a magyar főpásztorokat, hogy « minden erejükkel támogassák és mozdítsák elő » a többi virágzó és lelki gyümölcsöt hozó bázisközösséget.