Váczy János (szerk.): Kazinczy levelezése 1803-1805 - Kazinczy Ferencz levelezése 3. (Budapest, 1893)
Kazinczy Ferencz levelezése 1803-1805
727. 1. Mart. 1805. 275 szak egyvelyestt, még pedig úgy, mintha a’ szerencse fazekában volnának eggyüvé rázva. Kis János, quo nemo fatur dubius, Gyöngyösi mellett — hát ha ez a’ Gyöngyösi nem a’ Gömöri Vice Ispán, hanem a’ Tordai Leoninus verseket író talál lenni! — ’s Kisfaludi házai a’ sok nyavalyás könyvgyártók megett! — Ez vétek az érdem ellen! — úgy hiszem, hogy Mélt. Aranka Úr és az Úr is ezen megjegyzésemet nem arra magyarázzák, hogy nevemet Báróczinak és Virágnak neveitől messze vetve látom (e’ kettőnek magam is ezt a’ helyet fogtam volna adni), hanem annak az egyenességnek, a’ melly bízik magához, és a’ vádtól, mellyet nem érdemel, nem tart. Ezt itt annál szükségesebbnek láttam megjegyzem, mert már eggy Gruber nevű Német-Magyar Poétáinkat úgy classificálta, hogy Batsányit tette elsőnek, ’s Virágról azt mondta, hogy az nagy erővel igyekszik Batsányi után. — Csokonay, a’ kinek írásaiban sok van ollyan, a’ miről Horátznak szavaival ezt monthatju a v: erat, quod tollere velles, már nem él. Kis Imre Úr, Csokonainak szoros barátja, mihelytt Csokonayt sírba tettük, azonnal ment Váradra, Lilláját nyomtattatni. Ez hadd legyen így! A’ Kis Imre kiadása híven előadja, mit csinált Csokonay, az enyém azt fogja mutatni, hogy mit változtattam. Cs.-nál eggy eggy rendetlenebből élő embert képzelni nem lehet, ’s írásainak csínra van szüksége. Az én Kisem Flóráját Kis István tartóztatja. Most Verseit fogja kiadni, és még eggy más nagy munkán dolgozik. Biketi a’ Verseghi barátom munkája. — Zrínyit a’ Jászberényi Kef. Predik. Barkasi Mihály fordította. Fordítani igen könnyű és igen nehéz dolog; a’ mint t. i. az ember veszi; ’s az is jó és szükség, hogy illyen álmosan készült fordítások tétessenek. Csokonay a’ fordításoknak nem adott nagy becset, a’ mint Dorottyája elein mondja is: pedig jó munkát jól fordítani jobb, mint középszerű Originált írni. Én két héttel ezelőtt küldöttem fel Bécsbe eggy új munkámat: Herczeg de la Rochefoucauldnak erköltsöt festő mondásait, a’ franczia textus a’ német Schulz által készült fordítással eggyütt a’ Magyar előtt fog állani. Stylisticánknak nincs nehezebb része, mint az, a’ mit a’ német Conversations Sprachenek nevez, ’s a’ Rochefoucauld munkája Volt érnek ítélete szerint (a’ ki ebben competens bíró volt) olly praecisioval van írva, hogy a’ Classicusok ideje okta úgy még senki nem írt. — 18*