Váczy János (szerk.): Kazinczy levelezése 1803-1805 - Kazinczy Ferencz levelezése 3. (Budapest, 1893)
Kazinczy Ferencz levelezése 1803-1805
825. Németh László. 451 825. Németh László — Kazinczynak. Győr, Oct. 9dik. 805. Szeretett, Barátom, A ki Dajkának virtusa eleibe tett elmélkedésedet érzékenység nélkül olvashatná, annak a’ jót és szépet bébocsátani elméjébe és szivébe lehetetlennek kellene lenni. Én nagy megilletődéssel olvastam minden sorát. Ezen szók után félbe szakadt levelemet tsak ma, Oct. 18dikán folytathatom. Elgondolhadd mi okból. A’ beteg nem tudja mikor nyúlhat legohajtottabb munkájához is. Örömeidnek a’ ki atya és érez, örül. Ó Barátom, mint fognak azok nevekedni! Én a’ kétséges környül állásaim között vigasztalás nélkül tellyességgel szűkölködném, ha a fiam fel nem derítene. Melly öröm minden nap új ’s meg új és váratlan nyomait venni észre az eszesedésnek, az emberesedésnek. Látni, mint fejel ki a’ tehetetlen testből a’ hatalmasan kormányozó lélek. Látni a’ fáradhatatlan munkásságot, a’ nyughatatlan elevenséget, az elmés és ismét elmésebb tréfákat, ’s újabban kigondolt játékokat. Keserű ágyomban is gyakran ki fatsarják ezek szemeimből a legtisztább örömnek könyveit. — A természet jóságának és jelességének egy igen szembe tűnő példáját hallottam ma. Vagyon az Atyámnak még egy testvér öttse életben, 80 esztendős ifjú legény, a’ fösvénységnek és kapzsiságnak remeke, a’ ki tsupán azért nem házasult vala meg, hogy a’ feleségével több személyeknek ne kelljen enni adnia, a’ ki most is készebb több napokig koplalni, sem hogy élelmére valót venne (noha 400(H) frt értékű az ember legalább is); szóval a’ kinek minden egyébb érzés elholt a’ szivében a’ pénz szerelmén kivűl. Még ez az ember is (most itt van nálam) tegnap a’ lakómhoz lebotorkált ’s azt mondotta néki, hogy a’ fiam egy öröme a’ világon ’s hogy mindenét neki hagyya! — Nem óhajtom; nem is vetem meg az ajánlást, de itt tsak a’ természeti ártatlanság hathatósságát tsudálom. — Kisünk, mint ide zártt leveléből látod, nálam vala, — nagy megvigasztaltatásomra szolgált látogatása, külömben Salám most is az ágyban volnék. — — Az előbbi levelemben arra kértelek, hogy 1 L. a 828. sz. levelet. 29*